3 fázisú hálózati biztosíték tábla bekötési rajz
A biztonságos és megbízható elektromos hálózat kiépítése elengedhetetlen a modern háztartások és ipari létesítmények számára. Ebben a cikkben bemutatjuk a 3 fázisú hálózati biztosíték tábla bekötési rajzot, valamint a kismegszakítók és FI-relék bekötésének fontos szempontjait.
Kismegszakítók bekötése
A kismegszakítók a villamos hálózatok túlterhelés elleni védelmére, elektromos zárlatból adódó meghibásodások megelőzésére, kár- és balesetek megakadályozására szolgálnak. Hasonló funkciót látnak el tehát, mint a biztosítékok, azonban van közöttük egy igen fontos különbség: a kismegszakító visszaállítható a hiba elhárítása után.
A kismegszakítók különböző típusokban érhetők el, amelyeket a lekapcsolást kiváltó túláram nagysága határolja el egymástól:
- B: a névleges áram 3-5-szöröse
- C: a névleges áram 5-10-szerese
- D: a névleges áram 10-20-szorosa
Akár 1 fázisú kismegszakító bekötése a cél, akár 3 fázisú kismegszakító bekötése előtt állsz, ügyelj arra, hogy kizárólag a vonatkozó szabványi előírásoknak megfelelő, valamint a szükséges minősítésekkel rendelkező modellt vásárolj.
Kismegszakító bekötési irányának kérdése
A kismegszakító bekötési iránya még mindig megosztó és néha heves viták alapjául szolgáló téma. Bármilyen furcsa, de még gyakorlott villanyszerelők között is előforduló kérdés az, hogy a kismegszakító bekötése alulról vagy felülről történik-e. Természetesen nem lehet 100%-ban kizárni annak lehetőségét, hogy esetlegesen valaki belefusson egy olyan kismegszakítóba amelyiknél a gyártó meghatározza bekötés irányát. Ilyen esetben viszont a gyártónak egyértelműen megkell különböztetnie egymástól a LINE és a LOAD terminálokat.
Hogyan kössünk be okos villanykapcsolót 3 fázisban?
A bejövő tápvezetéket / tápvezetékeket a LINE oldalra kell bekötni, és a LOAD oldalhoz csatlakoznak az elmenő vezetékek.
Alapvetően az 1 pólusú kismegszakító bekötésénél aligha van egyszerűbb művelet a villanyszerelés területén.
Kismegszakítók típusai és bekötésük
- 1P kismegszakító: A kapcsolási rajz bemutatja, hogyan csatlakozik a fázisvezeték a kismegszakító felső sorkapcsához, majd hogyan halad tovább a fogyasztó felé az alsó kapcson keresztül.
- 2P kismegszakító: A rajzon az elektromos szerkezet kétfázisú áramkörről üzemel. A két (L1-L2) fázisnak a túláramvédelme kétpólusú kismegszakítóval lett megvalósítva.
- 3P kismegszakító: A rajz bemutatja egy hárompólusú (3P) kismegszakító bekötését kétfázisú áramkörben, ahol a fázisok (L1-L2) és nullavezeték is megszakításra kerül.
- 4P kismegszakító: A rajz egy négypólusú (4P) kismegszakító bekötését mutatja be, ahol a három fázis (L1, L2, L3) és a nulla (N) vezeték is csatlakoztatva van.
Nullapólussal rendelkező kismegszakítók bekötése során, rendkívül ügyelni kell arra, hogy az áramkör nullavezetője az N betűvel jelölt kapocshoz csatlakozzon. Az N pólus nem rendelkezik semmilyen beépített védelemmel! Csak és kizárólag, mint kapcsoló funkcionál, ami össze van kötve mechanikailag a fázisvezetőt megszakító pólussal (vagy pólusokkal). Ezért értelemszerűen fázist a kismegszakító N pólusába bekötni szigorúan tilos.
Az 1P+N és a 3P+N kivitelű kismegszakítók elérhetők jobbra vagy balra kialakított N kapoccsal is. Amennyiben ez fontos szempont, gyártói katalógusból kell az egyedi azonosítója alapján megrendelni a kismegszakítót.
A kismegszakítók gyűjtősínnel történő bekötése a legegyszerűbb, ehhez kétség sem férhet. Ez a kijelentés különösen igaz a háromfázisú rendszerekre.
Hálózati automata vizelde vezérlés telepítése
FI-relé bekötése
A FI-relé (áram-védőkapcsoló) bekötése egyszerűnek mondható művelet és mégis számos kérdést vethet fel, még a gyakorlott villanyszerelők között is. Gyorsan hozzá is teszem, hogy a bekötése nem tartozik az épületvillamosság legösszetettebb feladatai közé, viszont vannak olyan kritikusnak mondható tényezők melyekkel fontos tisztában lenni.
A szakszerű bekötés kulcsa minden esetben az, ha tisztában van a bekötést elvégző a készülék paraméterivel, és el tud igazodni a kapcsolási rajzon. Az ÁVK bekötésekor feltétlenül figyelembe kell venni a burkolaton lévő kapcsolási rajzot. Számos, a szakszerű bekötéshez elengedhetetlen jelölés van feltüntetve ezen a rajzon.
A két legfontosabb tulajdonság az, hogy a nullavezető csatlakoztatásához melyik oldalra van helyezve az N kapocs, valamint a 4 pólusú szerkezetek esetében melyik két üzemi vezető közé van csatlakoztatva a tesztellenállás.
Minden kapocs egyedi azonosítóval rendelkezik. A készülék kialakításának megfelelően ezeket az egyedi azonosítókat a kapcsolási rajzon is feltüntetik. A fázis számára kialakított kapcsok számozással vannak megjelölve. A nulla számára kialakított kapocs nagy nyomtatott N betűvel, vagy N betűvel és számmal is meg van különböztetve a többitől. Fontos megjegyezni, számos kétpólusú készülék nem rendelkezik dedikált nullakapoccsal.
FI-relé bekötésének iránya
Elsőnek talán azt fontos tisztázni, hogy melyik oldalról kell megtáplálni. Szinte mindegyik megtáplálható az alsó és a felső csatlakozóterminál felől is, néhány különleges esettől eltekintve. A működését semmilyen formában nem fogja befolyásolni a megtáplálásnak az iránya. Ennek ellenére szakmai körökben gyakran zajlanak le heves viták arról, hogy melyik oldalon van a bemenet vagy éppenséggel a kimenet.
Viszont fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan típusok, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Az ilyen esetekben viszont egyértelműen meg is jelölik azt a készülék burkolatán, az adatlapon és a beüzemelési útmutatóban is.
Az alsó és a felső csatlakozóterminált az IEC 61008 által meghatározott módon “LINE” és “LOAD” felirattal kell megkülönböztetni egymástól a funkciónak megfelelően.
Fontos szabályok a FI-relé bekötéséhez
- I. szabály: PEN vezetőt az ÁVK-n átvezetni tilos, mindig előtte kell szétválasztani!
- II. szabály: Fi-relé után a védővezetőt és nulla vezetőt felcserélni, vagy újraegyesíteni tilos.
- III. szabály: Személyvédelemre kizárólag 10mA vagy 30mA érzékenységű alkalmazható.
- IV. szabály: Nem nyújt védelmet túláram ellen. Fi-relé beépítése mellett is szükséges túláramvédelemmel ellátni a berendezést.
Kapcsolási rajzok
A kapcsolási rajzok a kétpólusú, azaz egyfázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva. A második esetben a PEN vezető már szétvan választva a rendszernek egy korábbi pontján.
A kapcsolási rajzok a négypólusú, azaz háromfázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva.
Ötvezetékes TN rendszerben a PEN már szétvan választva önálló védővezetőre és önálló nullavezetőre.
Sütő és főzőlap bekötése
Egy új sütő vagy főzőlap beszerelése izgalmas pillanat, hiszen egy modern konyha egyik legfontosabb eleme kerül a helyére. Sokaknál azonban itt jön a kérdés: hogyan kell helyesen és biztonságosan bekötni ezeket az elektromos berendezéseket?
Bár elsőre egyszerű feladatnak tűnhet, a sütő és főzőlap bekötése valójában komoly odafigyelést, megfelelő elektromos hálózatot és szakértelmet igényel. Ebben a cikkben végigvesszük, mire kell figyelned a sütő és főzőlap bekötésekor, milyen különbségek vannak az egyes készüléktípusok között, mikor elegendő a meglévő hálózat, és mikor van szükség villanyszerelő bevonására.
Amikor beépíthető háztartási gépeket választasz, könnyen úgy tűnhet, hogy a sütő és a főzőlap „egy és ugyanaz” - főleg, ha egy kombi készülékről volt szó korábban. Elektromos szempontból viszont nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük őket: más teljesítményt igényelnek, más bekötési módot kívánnak, és eltérő hálózati igényük lehet.
A beépíthető sütők jellemzően egy fázisról működnek, és a teljesítményük 2-3,5 kW között mozog. Ez már egyértelműen külön áramkört és sok esetben háromfázisú bekötést igényel.
Kombinált tűzhely? Sokan választanak olyan szabadon álló tűzhelyet, ahol a főzőlap és a sütő egybe van építve. Ezek általában egy közös betápról működnek, viszont a teljesítményük így is elérheti a 8-10 kW-ot, tehát három fázist és külön kismegszakítót igényelnek.
Egy modern sütő vagy főzőlap bekötéséhez nem elég csak maga a készülék - elengedhetetlen a megfelelő elektromos hálózat is. Még a legdrágább berendezés sem fog hosszú távon megbízhatóan működni, ha a mögötte lévő infrastruktúra nem felel meg az elvárásoknak.
A sütő és főzőlap nagy teljesítményű fogyasztók, ezért csak akkor üzemeltethetők biztonságosan, ha a lakás vagy ház villamos hálózata is képes kiszolgálni őket.
A vezeték mérete határozza meg, hogy mekkora áramerősséget bír biztonságosan elvezetni. Régi lakásokban gyakori az alumínium vezeték (2,5 mm²) - ez nem megfelelő a nagyobb teljesítményű eszközök bekötéséhez.
A kismegszakító (biztosíték) védi a hálózatot a túlterheléstől és rövidzárlattól. Sok lakásban még ma is az eredeti, 30-40 éves hálózat van használatban.
A sütőt és a főzőlapot nem szabad ugyanarra az áramkörre kötni, mint más dugaljakat vagy világítást. Mindkét eszköz külön áramkört igényel, külön védelemmel.
Amikor főzőlap vagy sütő bekötéséről van szó, gyakran felmerül a kérdés: elég az egyfázisú bekötés, vagy kell a háromfázisú? A válasz attól függ, milyen készüléket szeretnél, és milyen elektromos hálózat áll rendelkezésre.
A „fázis” a villamos hálózatban a betáplálás egyik jellemzője. Egyfázisú (1x230V) hálózat van a kisebb fogyasztókhoz. Háromfázisú (3x400V) hálózat nagyobb teljesítményhez.
Hiába tűnik egyszerűnek egy sütő vagy főzőlap bekötése, rengetegen elkövetnek olyan alapvető hibákat, amelyek hosszú távon komoly veszélyt vagy kellemetlenséget okozhatnak. Ezeket a problémákat egy kis odafigyeléssel - vagy még inkább egy tapasztalt villanyszerelő bevonásával - könnyen el lehetne kerülni.
Minden főzőlap rendelkezik sorkapoccsal, ahol a vezetékeket be kell kötni. Itt jön képbe a gyártói bekötési rajz.
A védőföldelés életet menthet. Ennek hiányában, ha meghibásodik a készülék, az egész ház feszültség alá kerülhet.
Bár sokan szeretnek barkácsolni, az elektromos bekötések területén nem érdemes kockáztatni. Nem minden bekötést végezhetsz el házilag, sőt bizonyos esetekben kifejezetten tilos! Vannak helyzetek, amikor jogi, műszaki és biztonsági okokból is kötelező villanyszerelő bevonása.
Ha már eldöntötted, hogy nem kockáztatsz, és inkább szakemberre bízod a sütő vagy főzőlap bekötését, joggal merül fel a kérdés: hogyan is zajlik egy ilyen bekötés lépésről lépésre? Egy profi villanyszerelő pontosan tudja, mit kell figyelni, és hogyan kell szabályosan, biztonságosan kivitelezni a folyamatot.
Milyen típusú készülékről van szó?
Ha a hálózat megfelelő állapotú, jöhet a bekötés.
Minden készülékhez tartozik egy bekötési rajz, amit kizárólag annak megfelelően szabad alkalmazni.
Mielőtt belevágsz a sütő vagy főzőlap bekötésébe, természetes, hogy érdekel az is, mennyi lesz az ára. A költség nem egy fix szám, hanem több tényezőtől függ - olyanoktól, amelyek befolyásolják a munkálat bonyolultságát és az időráfordítást.
Tipikus helyzetekben a sütő bekötése olcsóbb, mert kisebb teljesítmény és egyszerűbb bekötés jellemző.
Ha több munkát is elvégeztetsz egyszerre (pl. ha sütő és főzőlap bekötéséről van szó, nem mindegy, ki végzi el a munkát.
Ha azt szeretnéd, hogy a sütő és főzőlap bekötése ne csak működjön, hanem biztonságos és hosszú távon megbízható legyen, akkor az OptiVolt villanyszerelést nyugodt szívvel ajánljuk.
Nem ajánlott! A legtöbb főzőlap túl nagy teljesítményű ehhez. Egy sima konnektor (dugalj) nem bírja el azt a terhelést, amit egy 5-7 kW-os főzőlap igényel. Túlmelegedhet, megolvadhat, zárlatot vagy akár tüzet is okozhat.
Bár néhány kisebb teljesítményű sütő működhet meglévő konnektorról is, biztonságosabb (és sokszor gyártó által előírt), hogy önálló áramkört és saját biztosítékot kapjon.
Egyes indukciós lapok beköthetők egy fázisra is, de ebben az esetben a teljesítményük korlátozott lesz - lassabban melegítenek, és nem tudod egyszerre teljes kapacitással használni az összes zónát.
A legtöbb gyártó előírja, hogy a bekötést csak szakember végezheti, és ezt dokumentálni is kell (számla, munkalap, bekötési jegyzőkönyv).
Általában 1-2 óra, ha a hálózat rendben van, és nem kell áramkört bővíteni.
Ha viszont vezetékeket kell cserélni, új áramkört kell kiépíteni vagy háromfázisú csatlakozást kialakítani, az akár fél napot is igénybe vehet.
Régi lakásokban gyakoriak az alumínium vezetékek, földelés hiánya, túlterhelt áramkörök - ezek nem alkalmasak modern sütők vagy főzőlapok biztonságos működtetésére.