A 10 legproblémásabb dízelmotor, amellyel érdemes vigyázni a használtautó-piacon
A dízelmotorok a mai napig sokak kedvencei, ráadásul vannak olyan felhasználási módok, amelyekre még mindig nincs jobb alternatíva. Kis fogyasztásuk, nyomatékos karakterisztikájuk és a hosszú utakra tervezett mivoltuk figyelembevételével aligha lehetne vitatni, hogy jogos a ragaszkodás, még akkor is, amikor az Euro normák miatt lényegében kihalófélbe kerültek.
A dízelek előnye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás volt, mint a benzinmotorral felszerelt autók esetében. Évekkel később a dízelmotorok még mindig népszerűek, köszönhetően a dízelüzemanyag iránti alacsony keresletnek. Miközben sokan kiábrándultak a gázolajból, mások egyszerűen csak félnek, hogy egyszer kitiltják az autójukat a városokból, sokan még ma is csak egy dízellel tudják elképzelni a napi autós rutinjukat.
Azonban a dízelmotoroknak is megvannak a maguk árnyoldalai. A teljes autópiacot nézve a dízelek a legproblémásabbak. A plug-in hibridek 17, a full hibridek 18 és a benzines modellek 20 százalékával szemben a dízelek körében 31 százalékos a meghibásodási arány. Sokan tartanak a modern dízelekben bevezetett megoldásoktól, amelyek célja ezen egységek környezetre gyakorolt toxikus hatásának csökkentése volt. Azonban nincs okuk a paranoiára. Hibás motorok mind a dízel-, mind a benzinmotoroknál előfordulnak.
Mikor érdemes dízelautót választani?
Kezdjük azzal, hogy nagyon röviden elkülönítjük, kinek van szüksége benzines, és kinek dízel autóra. Általánosságban is igaz, de főképpen a mai dízelek esetében fontos, hogy nem szabad alapos online alvázszám ellenőrzés nélkül beleugrani a vásárlásba!
Ökölszabályként érvényes, hogy csak az vásároljon dízel autót, aki évente legalább 25 000 - 30 000 kilométert megtesz, és annak is 70% részét autóúton, autópályán. Egyéb esetekben, a dízel használtautókkal járó extra fenntartási költség (költségesebb szerviz) nem fogja megérni, még a dízelautókra jellemző átlagosan alacsonyabb üzemanyag fogyasztás mellet sem, főleg úgy, hogy a dízelautó a városi használat mellet, sokkal gyakrabban is romlik el, a helytelen használati környezet miatt.
Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez
A közbeszédben már élesen él a gondolat, és mi is rengeteg ügyfelünktől hallottuk már, hogy „azért nem veszek dízelt, mert azt kitiltják majd”. Ez egy olyan féligazság, amit röviden érdemes tisztázni. Véleményünk szerint Magyarországon az elkövetkező 3-5 évben maximum a nagyon régi Euro1-2-3 (2005 előtti) dízelautókra lehet bármilyen korlátozás, az is várhatóan nagyvárosok belvárosában, mivel a magyar használtautó állományt megnézve, ennél komolyabb korlátozást nem lehet bevezetni, mert túl sok ember használ még Euro4 és Euro5 dízelautókat.
A rettegett „öngyilkos dízel” jelenség
Van a dízelmotoroknak viszont egy olyan, végzetes hibalehetősége, amiről sokan nem is tudnak: az úgynevezett „öngyilkos dízel”, más néven „elszabadult dízelmotor” avagy angolul a „diesel runaway”. Ekkor a motor magától felpörög, majd hiába állítod le, folytatja a pörgést, méghozzá hatalmas zajt és füstöt generálva, legtöbbször egészen addig, amíg túlterheltségében a motor számára végzetes károkat nem produkál.
A félelmetesnek hangzó hiba lényegében az is, ám nem kell rettegésben élni: ez a baj ritkán jön, de akkor valóban „csőstül”. Ráadásul meg is lehet előzni, sőt, ha időben fel tudjuk ismerni, akkor a hiba bekövetkeztekor is meg tudjuk menteni az autónkat a még nagyobb kártól.
Miért lehetséges az öngyilkos dízel jelenség?
A hiba lehetősége a dízelmotor egyik legalapvetőbb működési sajátosságából, a benzinesekkel szembeni egyik legfontosabb különbségéből adódik: hogy az üzemanyag és levegő keverékét nem szikra, hanem a kompresszió és a hengerben jelenlévő magas hőmérséklet gyújtja be. A benzinmotort éppen ezért szinte bármilyen körülmények között le lehet állítani, ha ugyanis elveszed a szikrát, akkor nem lesz, ami begyújtsa az üzemanyag és a levegő keverékét. A dízelmotort ezzel szemben - szikra híján - úgy állítod le, hogy elveszed tőle az üzemanyagot, amit egyenesen a hengerbe fecskendez az üzemanyagrendszer, így nem lesz, ami begyulladjon az itt jelentkező nyomástól és hőmérséklettől.
A hiba éppen emiatt lehetséges: ha már jár a motor, akkor az üzemanyag magától gyullad be, így amennyiben az autó befecskendezőrendszerén kívül bármilyen „külső forrásból” érkezik üzemanyag, úgy hiába „állítjuk le” a motort, az továbbra is járni fog. Általában ez a külső üzemanyag a motorolaj lesz, az ugyanis éghető, ráadásul bizonyos körülmények között alkalmassá válhat arra is, hogy üzemanyagként funkcionáljon a dízelmotorban.
Dízel üzemanyag összehasonlítás
Normál működés közben azonban még minimális mennyiségben sem juthat motorolaj a rendszerbe. Az esetek 99 százalékában a problémát előidéző olaj a turbófeltöltőtől érkezik. Ennek az alkatrésznek ugyanis a motorolaj biztosít kenést és hűtést is, meghibásodása esetén pedig lehetséges, hogy ezt az olajat éppen a motorba áramló levegőbe engedi el.
A dízel runaway folyamata
Ha az autó épp sebességben van, akkor a sofőr először csak annyit észlel, hogy gázadás nélkül elkezd nőni a fordulatszám, ha pedig kinyomja a kuplungot, vagy „N” állásba löki az automata váltót, akkor az ellenállás nélküli motor még jobban felpörög. A természetes reakció ilyenkor a legtöbb sofőrnél a motor leállítása, ám mivel ezzel „csak” elvesszük a gázolajat a motortól, az tovább fog járni, hiszen már nem a befecskendezőrendszerből érkező üzemanyagot égeti, hanem a turbóból elszabaduló motorolajat.
A megemelkedett fordulatszám azonban nagyobb olajnyomást, így még több olajat és még több beáramló levegőt, ezzel tovább növekvő fordulatszámot eredményez. Ez tehát egy önmagát generáló folyamat, amelynek a motor valós lehetséges legnagyobb fordulatszáma szab határt, így sokszor 8-10 ezerig is elforog a dízelmotor, amelyet legfeljebb hatezres percenkénti főtengelyfordulatra terveztek.
Ekkor már szinte lehetetlen leállítani a folyamatot, ráadásul sokan ekkor már pánikba is esnek, és kiszállnak, így nem marad más, mint megvárni a végét. Néhány percnyi horror után vagy eltörik valamelyik létfontosságú alkatrész a tervezettnél jóval többet forgó gépezetben, vagy egyszerűen elég az összes motorolaj és lefullad a motor.
Dízelmotor működése
Megelőzés és teendők öngyilkos dízel esetén
Az öngyilkos dízel valóban ritka jelenség, ráadásul kellő odafigyeléssel szinte nullára csökkenthető az esélye. A legfontosabb alapvető tény ezzel a jelenséggel kapcsolatban, hogy egészséges motor ilyet nem csinál.
Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454
Éppen ezért azzal tudod megelőzni, ha a dízel autód turbójára különös tekintettel odafigyelsz. Ennek két fő eleme közül az első a megfelelő olaj használata, akár annak specifikációját, akár korát és futásteljesítményét nézzük: érdemes legkésőbb a gyártó által előírt rendszerességgel, vagy akár annál gyakrabban olajat cserélni, és sohasem szabad lejjebb adni a minőségből.
A második a turbó használata, amelynek két fő mozzanata az indítás és a leállítás. Nem szabad indítás után rövid idővel komoly terhelésnek kitenni a motort, ideális fordulattartományban (dízel autóknál általában 1800 és 2500 között) óvatosan kell vele közlekedni, az olaj ugyanis üzemi hőfokon teljesít a legjobban. Még fontosabb azonban, hogy sose állítsuk le azonnal a motort, ha éppen magas fordulatszámon vagy nagy terhelésen használtuk, az olaj ugyanis nem csak keni, hanem hűti is az akár 1000 fok feletti hőmérsékletű tengelyt. Ha tehát vigyázol a turbóra, akkor közel nullára csökken az esélye az efféle bajnak.
Ha már bekövetkezett a baj - teendők
Ha mégis bekövetkezik, akkor fontos tisztában lenni a teendőkkel. Az első és legfontosabb, hogy amint észleled, hogy az autód magától gyorsít, hagyd sebességben, ne lépj a kuplungra és - miután meggyőződtél róla, hogy senki sem jön veszélyes közelségben mögötted - állj rá a fékre, amilyen erővel csak tudsz, ne engedd fel egy kicsit se, amíg meg nem állsz.
Ha időben reagáltál, akkor az autó lassulni kezd, majd a motor erőlködésekor egyre erőteljesebben rázkódik a karosszéria, végül pedig lefullad az autó és hirtelen megáll. A lábadat csak akkor vedd le a fékről, amikor már az autó is teljesen megállt, a kuplungot pedig ne nyomd ki!
Ha nem reagáltál időben, vagy nem tudsz azonnal biztonságos helyre félreállni, ezért később kezdted el a lassítást, akkor előfordulhat, hogy már késő lesz és nem tudsz akkora fékhatást kifejteni, hogy meg tudd állítani az autót. Ha hiába nyomod a féket, nem lassul az autó, vagy akadályhoz közeledsz, akkor inkább vészfékezz, tehát állj rá a kuplungra és a fékre együtt. Ekkor nagyon gyorsan fogsz megállni, a motor pedig - mivel már nincs terhelés alatt, de rengeteg „üzemanyagot” kap, felpörög és elkezdődik az olajégetés.
Amint megállt az autó, próbáld meg lefullasztani: húzd be a kéziféket, állj rá a fékpedálra és a kuplungra, tedd a lehető legnagyobb sebességi fokozatba, azaz ötödikbe vagy hatodikba a váltókart, és miközben a féket nem engeded fel, határozottan lépj le a kuplungról. Ha sikerrel jársz, akkor az autó hatalmas rántással meg fog állni: nem kizárt, hogy a váltó egyes alkatrészei tönkremennek, ám még mindig így a legjobbak az esélyeid, hogy a lehető legkevesebb anyagi kárral úszd meg a dolgot.
Jóval nagyobb probléma, ha mindezt egy automata váltós dízel csinálja, akkor ugyanis erősen korlátozottak a lehetőségeink. Ahány váltó, annyi különböző esetleges jó válasz van, és egyik sem hoz biztos sikert. Így szinte semmit sem lehet ajánlani, mert ilyen esetben a váltó felújítása gyakran többe is kerülhet, mint amennyibe a motort kerülne talpra állítani vagy cserélni.
Az elszabadult dízel javításának költségei
Ha már a költségeknél tartunk, akkor érdemes arra is kitérni rendesen: mennyibe kerül helyreállítani egy így szétforgott dízelmotort? A borsos áron mért hazatrélerezés után a rendberakás biztosan egy sok százezres turbófelújítással, vagy netán annak cseréjével indul, hiszen ez az alkatrész okozta a bajt. Mindenképp ki kell továbbá tisztíttatni az egész szívórendszert, hiszen tele lesz olajjal, majd meg kell vizsgálni a motort.
Ha csak néhány másodpercig forgott a határain túl, akkor jó eséllyel komoly kár nélkül megúszta, így csak az olaj és a vezérlés cseréje lesz kötelező. Ám manapság már ez sem aprópénz. Ha nem sikerült időben lefullasztani, ezért a motorban eltört valami, akkor jó eséllyel annyi kár esett a rendszerben, hogy csak a motorcsere segíthet.
A percekig tartó, irreálisan magas fordulatszám komoly kopást eredményez lényegében minden mozgó alkatrészen, majd amikor elfogy az olaj, akkor először a hengerfej alkatrészeinek szűnik meg a kenése, aztán sorban minden másnak is, végül pedig még a csapágyak is kenés nélkül futnak az utolsó 10-15 másodpercben. Így tehát - amennyiben nem sikerült még az elején megállítani az elszabadult dízelt - valószínűleg nem úszod meg motorfelújítás vagy motorcsere nélkül, ami a hazai autópark 15 éves átlagos életkorát figyelembe véve jó eséllyel egy gazdasági totálkár lesz.
A 10 legproblémásabb dízelmotor
A dízelmotorok megbízhatósága nagyban függ a gyártótól, a motor konstrukciójától és a karbantartástól. Az alábbiakban felsoroljuk azt a 10 dízelmotort, amelyekkel a leggyakrabban adódnak problémák, vagy amelyek hírhedtté váltak hibáik miatt.
1. Nissan ZD30 (3.0 literes turbódízel)
- Motorkód: ZD30
- Gyártásban: 2000-től
- Típusok: Nissan Patrol, Terrano, Navara
- Indok: Fő probléma a túlmelegedés, amely az alumínium motorblokk deformációját okozza. A legveszélyeztetettebb gyártási időszak: 2001-2005. A ZD30 tuning és hibamegelőzés sok energiát és szaktudást igényel.
2. Volkswagen 2.5 TDI V6
- Motorkódok: AFB, AKN, AYM, BCZ, BDG, BFC, AKE, BAU, BDH
- Gyártásban: 1997 - 2005
- Típusok: Audi A4, A6, A8 2.5 TDI, Škoda Superb 2.5 V6 TDI, Volkswagen Passat 2.5 V6 TDI
- Indok: A maga idejében közkedvelt motor hamar kimutatta a foga fehérjét. Meglepően gyorsan elromlik ezeknél a dízeleknél az üzemanyagszivattyú és az elektronikus vezérlés, gondot okoz az instabil szelepvezérlés is - maga a lánc és a gyorsan leépülő vezérműtengelyek a hibásak. A motor veszít a teljesítményéből, több üzemanyagot fogyaszt, és gondok vannak az indítással. Sajnos sokszor az új vezérműtengely-hidrotőke-szelephimba kombó sem hosszútávú megoldás.
3. Isuzu 3.0 V6 D-MAX (3.0 V6 dCI/CDTI)
- Motorkódok: 6DE1, Y60DT, P9X
- Gyártásban: 2001 - 2008
- Típusok: Opel Vectra C 3.0 DTI, Opel Signum 3.0 DTI, Saab 9-5 3.0 TiD, Renault Vel Satis 3.0 dCi, Renault Espace 3.0 dCi
- Indok: Ez az a motor, amitől minden autószerelő menekül. A Denso befecskendezők gyakori hibái, a rossz minőségű kábelezés, és a nagyon labilis, éppen csak megfelelő hűtőrendszer csak a kezdet. Utóbbi jellemzően a Renault-típusoknál jön elő, melyek vízhűtője könnyen koszolódik-eltömődik. A hengerbetétek meglazulása igazi gazdasági totálkár és lényegében javíthatatlan.
4. Ford 2.2 TDCI
- Gyártásban: 2000-es évek eleje
- Típusok: Ford Transit, Jaguar X-Type, Land Rover Defender és Peugeot Boxer / Citroën Jumper / Fiat Ducato modellekben
- Indok: A vezérműlánc gyakran elszakadt vagy megnyúlt, különösen a 2.4-es verziónál. Az újabb fejlesztésű könnyített hengerfejbe gyenge hidrotőkék kerültek, amelyek 200 000 km után elpuhulnak, és a görgős himbák kieshetnek.
5. Opel 2.0 CDTI
- Típusok: Opel Insignia, Zafira, Astra, Saab 9-5, valamint Fiat, Alfa Romeo, Suzuki és Jeep modellek
- Indok: Gyakori hiba az olaj és hűtőfolyadék keveredése - például ha eltörik a hőcserélő tömítése vagy meghibásodik a szívócsatorna. A legkomolyabb veszély a főtengely csapágyak megszorulása, ami a motor végleges tönkremeneteléhez vezethet. Az ok: a maszkolás hibája a kenőrendszerben.
6. Renault 2.2 dCi és 2.5 dCi
- Motorkód: G9T...
- Gyártásban: 1999 - 2009
- Típusok: Laguna, Espace, Vel Satis, Master vagy Trafic
- Indok: A vezérlés például önbeálló fogaskerekekből, fogasszíjból és tengelyekből áll, amelyek közül bármelyik kopást és fémreszeléket okozhat az olajban. A vezérlése meglehetősen bonyolult, és drágán javítható hibák egész tömkelegét képes produkálni.
7. Opel 2.2 DTI
- Gyártásban: 90-es évek vége
- Típusok: Opel Vectra, Omega, Frontera, valamint a Saab 9-5
- Indok: A leggyengébb pontja a PSG16 vezérlőmodul, amely a Bosch VP44 adagolószivattyút irányítja. Ha ebben elég a tranzisztor, a motor nem indul - gyakori és költséges hiba. Több motor megadta magát a szívócső örvényszelepeinek leszakadása vagy a főtengely törése miatt.
8. Volkswagen 2.0 TDI PD (pumpe-düse)
- Gyártásban: 2000-es évek
- Típusok: Audi, VW, Skoda és Seat modellek
- Indok: A balansztengelyek meghajtása gyakran problémás volt. A rövid kis 6 szögletű hajtótengely, becenevén „ceruza”, 100 000 km körül elkopott - emiatt leállt az olajszivattyú, leesett az olajnyomás, és súlyos motorhibák következtek. A piezo porlasztók ugyan tartósak, de nem javíthatók - cseréjük költséges.
9. BMW N47
- Motorkód: N47D20
- Gyártásban: 2007-től máig, 2011 márciusáig problémás
- Típusok (2011 márciusáig): BMW 118d/120d/123d, BMW 318d/320d, BMW 520d, BMW X1 18d/20d/23d, BMW X3 18d/20d
- Indok: Már az első 50 000 kilométernél furcsa kattogás, csörgés hallatszott a lendkerék felől. A láncos vezérlésük körül merül fel a legtöbb probléma. A laza lánc kitartóan dolgozik, és a lánckerekeket is koptatja-élezi. Ezek cseréje meglehetősen költséges, főleg úgy, hogy az alsó a főtengelyből van kimunkálva, a főtengelycsere pedig nem olcsó.
10. Mazda 2.0 MZR-CD
- Indok: A Denso-féle Common Rail befecskendező rendszerrel működő motor a 80-as évek Mazda dízelein alapul, de jelentősen módosították. Ennek eredményeként rengeteg kiegészítő elektronika és vákuumvezérlő szelep került bele. A motor egyik komoly hibája, hogy a motorolajat könnyen felhígíthatja gázolajjal - ez történhet a nem megfelelő DPF regeneráció vagy a visszafolyócső szivárgása miatt. Egy másik tipikus hiba a porlasztó alatti tömítőalátétek kiégése.
Megbízható dízelmotorok - Mire figyeljünk a vásárlásnál?
Még a legjobb autókat és a leginkább ajánlott motorokat is alaposan meg kell vizsgálni vásárlás előtt. Érdemes rendszeresen karbantartani az autót, és a turbóra is odafigyelni, ám rémálmaid valóban ne ettől legyenek.
Ha valaki ma az 1-4 millió forintos ársávban keres magának jól terhelhető, néhány évre előre nagy biztonsággal tervezhető fenntartási költségű dízelautót, számos meglepetéstől megkímélheti magát, ha nem elsősorban típust, hanem inkább egy jól bevált, tartós motort választ és ahhoz keresi meg a számára megfelelő autót a használtautó-piacon.
Példák megbízhatóbb dízelmotorokra
| Motor/Márka | Jellemzők | Modellek |
|---|---|---|
| Volkswagen, Skoda, Seat (1.9, 1.6, 2.0 TDI) | Régebbi generációból az 1.9, újabbnál az 1.6 és 2.0 dízel ajánlott. Sok verzió létezik, de lóerőn kívül érdemi különbség nincs. Kézi váltós verziók kedvezőbb fenntartásúak. | VW Passat, Golf, Jetta, Touran, Sharan, Tiguan; Skoda Octavia, Superb, Karoq, Kodiaq; Seat Leon, Tarraco, Alhambra |
| Kia (1.6 CRDi, 1.7 CRDi) és Hyundai (1.6 CRDi, 1.7 CRDi) | Kiemelkedően megbízhatóak. Műszakilag szinte teljesen megegyeznek, érdemes mindkét márkát átnézni. Magas megbízhatóság több százezer kilométeren keresztül, alacsony fenntartási költségekkel. | Kia Ceed, Sportage; Hyundai i40, Tucson |
| Ford 2.0 TDCI | Remek választás azoknak, akik a Volkswagen csoport autóival nem szimpatizálnak, de mégis egy megbízható dízelautót keresnek. | Ford Focus, C-Max, S-Max |
| Volvo (D2-D5) | A D2-D5 közötti motorok műszakilag szinte azonosak. A D3 motor minimum ajánlott, ha családi autóként használják. | Volvo V60, V90 |
| PSA (1.6 HDI, 1.4 HDI) | Az 1.6 HDI sokféle kocsiban megtalálható, megbízható és könnyen karbantartható. Az 1.4 HDI egyszerűbb, takarékosabb és tartósabb, de gyengébb. | Peugeot, Citroën, Ford (TDCi néven), Suzuki, Mini, Volvo S80 (1.6D drive-e) |
| Fiat (1.9 JTD / 2.0 MultiJet) | Az első közvetlen befecskendezéses személyautó-dízel. A JTD motorok a mai napig megbízhatóak, sok más gyártó is átvette őket. A korai, nyolcszelepes, egypontos befecskendezős 1.9 JTD tartós és könnyen javítható. | Fiat, Alfa Romeo, Opel, Saab, Cadillac, Jeep |
tags: #10 #legrosszabb #dizel #motor