Az Opel Szentgotthárdi Gyárának Három Évtizedes Története és Jelentősége
Harminc évvel ezelőtt, 1992. március 13-án gördült le a szentgotthárdi gyár szerelősoráról az első Magyarországon összeszerelt Opel Astra, az első Astra generáció, amely felváltotta a Kadett sorozatot. Ez a dátum mérföldkőnek bizonyult a rendszerváltás utáni Magyarországon, kikövezve az utat az újabb autógyárak létesítése felé. Az Opel volt az első nemzetközi autóipari cég, amely Magyarországon megjelent, és beruházást hozott ide, autó- és motorgyárat épített, valamint létrehozta a márka kereskedelmi hálózatát. Az első magyar autó, az első Opel Astra születése ikonikus képe lett a rendszerváltás időszakának, amikor Antall József miniszterelnök vezette az autót első méterein az egybegyűlt dolgozók és az országos média képviselői előtt, mintegy jelezvén a magyar autóipar új korszakát.
Az Opel érkezése és a kezdetek
A szentgotthárdi Opel gyár a rendszerváltást követően az első autóipari cég volt Magyarországon. A KGST összeomlása utáni mélypontját élte a magyar gazdaság 1990-ben. Ebben a közegben “új jelenségnek számított az autóipari érdeklődés és mozgolódás”. A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az itteni alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz.
Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl - magyar részről - egy autógyártó üzem létrehozása. Az import autókat ekkor még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták a felvetést. Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy - elsősorban a hazai piacra dolgozó - személyautó gyárral, és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.
A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik. Harmincegy éve, ekkor jegyezték be a General Motors Autóforgalmazó Kft-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul.
Az első magyar Astra és a gyártás beindulása
Az építkezés 1991-ben kezdődött meg. 1992 márciusában legördült az első Opel Astra, amely ma a Közlekedési Múzeumban látható. Antall József miniszterelnök vezette az autót, aki erre az alkalomra külön is gyakorolt. Az első Astrát a Közlekedési Múzeumnak ajándékozták, ez a modell az L Astra bemutatóján is tiszteletét tette.
Fontos megemlíteni a kezdeti időszak jelentős túljelentkezését a munkahelyekre, pláne, miután elkezdtek repkedni a környéken a fizetésekkel kapcsolatos számok. Az Opel-gyárban dolgozni komoly presztízs volt, „mindenki tudta, hogy oda nem vesznek fel akárkit”. Kaszás Zoltán, a gyár akkori szóvivője szerint 1992-ben mindössze 5-6 külföldi dolgozott a gyárban, ami mutatja a betanult magyarok munkájának minőségét, valamint az Opel feléjük kiépült bizalmát. Németh László volt az egyik, aki stopperrel a kezében mérte, majd meghatározta egyes munkafolyamatok szintidejét. Kezdetben 64 darab Astra összerakását tűzték ki napi célként, amit "lehetetlennek" tartottak, de végül megoldották, volt, hogy 80 személyautót is összeépítettek egy 8 órás műszakban. Az F Astra ára 995 ezer forintról indult 1992-ben.
- 1990 július: Az Opel és a magyar kormány aláírja a megállapodást.
- 1991 január: Bejegyzik a General Motors Autóforgalmazó Kft-t.
- 1991: Megkezdődik az építkezés.
- 1992 március 13: Legördül az első Opel Astra a szentgotthárdi gyártósorról.
- 1992 július: Beindul a motorgyár.
- 1995: Új beruházásba kezd a cég.
- 1996 szeptember: Megkezdi a termelést a hengerfejgyár.
A motorgyártás fejlődése és a Flex üzem
A személyautó-gyártás 1999-ig tartott, 80 835 Opel Astra és 4404 Vectra készült Szentgotthárdon. Az üzemet később tovább fejlesztették. A szentgotthárdi Opel gyár 1992 óta megszakítás nélkül készít motorokat. Párhuzamosan termel az 1992 óta működő úgynevezett Family 1-es motorgyár és az új 700 millió eurós beruházással létrehozott Flex üzem. 2012-ben létrejött a világ egyik legkorszerűbb, rugalmas (Flex) motorgyára.
A Flex motorgyárban a kis és közepes méretű benzinesek gyártása ugyanazokon a rugalmas gyártósorokon történik, mint a közepes méretű dízelmotorok gyártása. Ezek az erőforrások mind az Opel legújabb motorgenerációjához tartoznak. A Flex motorgyárban 1.6 literes benzines motorok, 1.6 literes dízelmotorok, 1.0 literes, benzines motor gyártása folyik. Az Opel Szentgotthárd motorgyára jelenleg 1.6 és 1.8 literes benzin- és gázüzemű, valamint etanollal üzemelő E85-ös és E100-as motorokat gyárt. Az 1,5-ös turbó benzinest, az új Insignia alap benzinmotorját, szintén a szentgotthárdi gyár fogja gyártani. Ezzel párhuzamosan továbbra is a szentgotthárdi gyár szállítja az összes motort az új Astrába, amelyre Európában ez idáig több, mint 350 ezer megrendelés érkezett 2015 óta.
Ennek köszönhetően az Opel Szentgotthárd rekord évet zárt 2016-ban, csaknem 630 ezer gyártott motorral, amely a gyár fennállása óta a legnagyobb termelési volument jelentette. A motorgyártás 30 éve folyamatos, és a mai napig közel tizenegy millió motort gyártottak.
Gazdasági jelentőség és munkaerő
A szentgotthárdi Opel gyár a rendszerváltást követően az első autóipari cég Magyarországon. Szentgotthárdon és környékén az ipari fejlődés mozgatórugójává vált a 90-es években. Jelenleg 350 ezer négyzetméteren fekszik, és több mint 1400 főt foglalkoztat. A gyár majdnem ezer családnak nyújt foglalkoztatást a régióban, nem beszélve a kapcsolódó alvállalkozói hálózatról. Fontos megjegyezni, hogy egy 1994-es beszédében Jack Smith, a GM elnöke elmondta, hogy a magyar gyárban dolgozik a legjobban képzett munkaerő a GM összes helyszíne közül.
Mire figyeljünk a 30 éves Skoda becslésénél?
2015-ben 1.7 millió eurós oktatóközpont létrehozását jelentették be. Szeptemberben felavatták az Opel új Tudásközpontját, ahol az automatikai technikus, gépi forgácsoló és villanyszerelő szakmák oktatását oldják meg. Itt alakították ki a szombathelyi duális gépészmérnök-képzés gyakorlati oktatótermét is. Az oktatásba fektet az Opel.
Opel Szentgotthárd cégbemutató film (eng)
Az Opel a magyar utakon és további érdekességek
Az Opel Magyarországon a legnépszerűbb márka, a statisztikák szerint Opelből fut a legtöbb a magyar utakon (több mint 525.000). Az Opel kereskedői- és szervizhálózata az ország egészét lefedi - ez a háttér is nagyon fontos a márka sikere szempontjából.
Érdemes megemlíteni, hogy 938 darab rendőr Astra is készült, amelyek 100 ponton különböztek a szériamodellektől. Emellett 43 darab versenyautót is elkészítettek a gyárban a Cserkúti-Dancsó páros tervei alapján. Ezek közül még ma is versenyeznek néhány darabbal a rallycross szakágban. 1993-ban Guinness rekordot döntöttek egy Astrával a Rábaringen. Szeptember 12. és 29. között 40 075 kilométert tettek meg az autóval 373 óra 2 perc alatt, ami 118 km/h átlagsebességet jelentett.
2017 óta a - ma már - Stellantis névre keresztelt cégcsoport járműveibe készülnek erőforrások a szentgotthárdi Flex üzemben. Ma a szentgotthárdi motorgyár egyik meghatározó szereplője a Stellantis autóipari csoportosulásnak. A Stellantis N.V. a világ egyik vezető autógyártója és mobilitási szolgáltatója, legendás és ikonikus márkái között szerepel az Opel is.