Zárt Végű Pénzügyi Lízing: Részletes Útmutató Könyveléséhez és Adózásához
A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb finanszírozási forma. A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns.
E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs, aminek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal.
A Számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Htp. jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen, és ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi meghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket abból az okból, hogy azok nem felelnek meg a 2014. évi előírásoknak. Ha a vállalkozó 2014. március 15-e után kötött olyan szerződést, amelyet az új Ptk. szerint pénzügyi lízingként vett figyelembe, a módosított új előírások szerint, figyelemmel a hivatkozott átmeneti rendelkezésre is, a korábbi - 2014. március 15-e előtti - szabályok is érvényesek.
A Zárt Végű Pénzügyi Lízing Meghatározása és Jellemzői
A zárt végű pénzügyi lízing esetében a vállalkozás a szerződés megkötésének pillanatában döntést hoz, hogy az eszköz az utolsó részlet megfizetésével a tulajdonába kerül. Így ez a lízing fajta a beruházási hitelhez hasonlít. A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál, és a szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén a lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő.
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a lízingelt tárgyat, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.
Zárt Végű és Nyílt Végű Pénzügyi Lízing Különbségei
A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük. Az alábbi táblázat összefoglalja a két típus közötti legfontosabb különbségeket.
| Jellemző | Zárt Végű Pénzügyi Lízing | Nyílt Végű Pénzügyi Lízing |
|---|---|---|
| Tulajdonjog | Lízingbevevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a futamidő végén. | Opcionális: lízingbevevő élhet vagy nem élhet opciós jogával a tulajdonszerzésre. |
| Ügylet jellege (Áfa szempontjából) | Termékértékesítés. | Szolgáltatásnyújtás (bérlet jellegű). |
| Áfa elszámolás | Birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfa kiszámlázásra kerül. Áfa egyösszegű visszaigénylésére van lehetőség (kivéve személygépkocsi Áfa tv. 124. § (1) d)). | Csak a törlesztőrészletek Áfa-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően. Személygépkocsi esetén 50%-os levonási korlát (Áfa tv. 124. § (4)). |
| Számlázás | Teljes vételárról szóló számla a szerződéskötés után. | Részletfizetés szabályai szerint, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. |
| Könyvelés (Lízingbevevőnél) | Eszközként kimutatva, értékcsökkenést a lízingbevevő számolja el. | Eszözként kimutatva, értékcsökkenést a lízingbevevő számolja el. |
| Lízingbeadó tulajdonjoga futamidő alatt | Igen, de a lízingbevevő könyveiben szerepel. | Igen, de a lízingbevevő könyveiben szerepel. |
A Zárt Végű Pénzügyi Lízing Könyvelése Lízingbevevőnél
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a lízingelt eszközt. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás.
Az Önrész Könyvelése
Az eszköz teljes bekerülési értéke jelenti az alapját a könyvelésnek. Az önrész (előzetes lízingdíj) a pénzügyi lízing folyamatának része, mely csökkenti a felvett lízingkötelezettség összegét. Az önrész és a kezdeti könyvelési tételek a következőképpen alakulhatnak:
- 44. Önrész pü.
- 45. 38. Üzembe helyezésig felm.
- 16. 38. 11-14. 16. Bef.
- 16. 44.
- 46. 44. Önrész pü.
- 44. 38. Üzembe helyezésig felm.
- 16. 38. 11-14. 16 Bef.
Az üzembe helyezés után elszámolt felmerült kamat már természetesen a 87. számlacsoportban kerül kimutatásra.
Zártvégű pénzügyi lízing
Adózási Szempontok a Zárt Végű Lízing Esetén
Áfa Kezelés
Ez a lízingfajta az Áfa törvény szerint termékértékesítésként kezelendő, hiszen a futamidő végén biztos a tulajdon szerzés. Az általános forgalmi adó kötelezettség a termékértékesítés miatt a birtokba adás pillanatában beáll. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után a lízingbe vevő a teljes vételárról kap számlát, mely alapján, ha a lízingbe vevő a jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult az Áfa egyösszegű visszaigénylésére. Ez alól az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a személygépkocsi alapesetben kivételt jelent, ami a levonási tilalmat eredményezi.
Társasági Adó (Tao. tv.) és KKV Kedvezmények
Pénzügyi lízingre vonatkozóan a Tao. tv. (társasági adótörvény) sem ad önálló definíciót. Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék.
A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az adókedvezmény csak azon eszközök után vehető igénybe, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, azaz a műszaki berendezések között szerepelnek a könyveinkben. Ide tartozik például a taxi vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások bérbe adott járművei.
Kamat kedvezmény is igénybe vehető pénzügyi lízing során - függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízingről van-e szó - a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből kifolyólag, ha pénzügyi lízing formában történik az ügylet, úgy a lízingbe vevő a tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére - az egyéb feltételekre is figyelemmel - jogosult. Ez azt jelenti, hogy a hitelszerződés - ideértve a pénzügyi lízinget is - megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után - a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat függvényében adókedvezményt vehet igénybe.
Az Szja szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre.
Gépjárműadó
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő. Tehát ezen adókötelezettségről se feledkezzünk meg.
A hűtőrendszer kiegyenlítő tartályának optimális folyadékszintje
Lízingügylet Meghiúsulása, Sajátos Esetek
Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel.
A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára.
Abban az esetben, ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek, hiszen az így megszűnt szerződés okán ezen költségek járulékossá minősítése nem értelmezhető. A felsorolt költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen szolgáltatást. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.
A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e.