Biztonságosan a vasúti átjárókban: A közlekedési szabályok és a kockázatok
Naponta jelennek meg híradások súlyos közúti balesetekről, köztük sajnos a vasúti átjáróban történtekről is. A vasúti átjárók megközelítése és használata fokozott figyelmet és a szabályok pontos ismeretét igényli. Magyarországot körülbelül 7500 kilométernyi vasútvonal hálózza be, amelyen átlagosan másfél-két kilométerenként található egy vasúti átjáró. Hogy ezeken is biztonságosan keresztezze egymást a vasúti és közúti forgalom, sorompók és fénysorompók szabályozzák az átjutást.
Statisztikai adatok és a balesetek okai
A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza.
Az alábbi táblázat bemutatja a vasúti átjárókban történt balesetek alakulását az elmúlt évekből származó adatok alapján:
| Év | Balesetek száma | Halálos kimenetelű balesetek száma | Súlyos sérülések száma | Becsült anyagi kár |
|---|---|---|---|---|
| 2020 | 62 | - | - | - |
| 2021 | 86 | 17 | 15 | Meghaladta az egymilliárd forintot |
| 2022 (eddig) | 82 | 31 | - | - |
A tavaly regisztrált 86 esetből 17 volt halálos kimenetelű, míg 15 járt súlyos sérülésekkel, emellett sokan szenvedtek könnyű sérüléseket is, az anyagi kár pedig meghaladta az egymilliárd forintot. 2022-ben eddig 82 vasúti átjárós baleset történt, amelyekben már 31-en meghaltak, többen, mint tavaly egész évben.
Általános szabályok a vasúti átjárókban
A KRESZ legfontosabb alapvetése a vasúti átjárón való áthaladás kapcsán az, hogy a területet megközelíteni minden esetben kizárólag fokozott óvatossággal szabad. Az átjáróban a megállás tilos, forgalmi okból sem vonatkozik rá engedmény, csakis akkor szabad elindulni, ha a vágányok másik oldalán még van a gépjármű számára elegendő hely. Ráhajtás előtt fontos mérlegelni, hogy az átjáró területén megállni tilos, még forgalmi okból is! Vagyis a túloldalon mindenképpen kell annyi hely, ahova odaférünk. Különösen érdekes ez olyan átjárónál, ahol több vágányt keresztezünk.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A megközelítés és az áthaladás alatt az átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzések az irányadók. A vasúti jármű közeledésének észleléséhez a vasúti pálya megfelelő távolságban való beláthatósága szükséges. A „megfelelő távolságra” nincs méterben előírt érték, annak megítélését a járművezetőnek kell mérlegelnie. Ennek megítélése különösen rossz látási viszonyok között, vagy sötétben nehéz, különösen ismeretlen helyen, amikor a vasúti pálya vonalvezetését sem ismerjük. A közeledő vasúti jármű felismerését segítheti, ha tudjuk, hogy elöl három fehér fényű fényszórója van, amelyek egy képzeletbeli, közel egyenlő oldalú, alapjára helyezett háromszög csúcsain helyezkednek el.
Az áthaladási idő függ egyrészt saját járművünk méretétől, gyorsulásától (más egy kompakt családi kocsinál, más egy rakott pótkocsis teherautónál), másrészt az átjáró útburkolatának minőségétől is. Egy átlagos személygépkocsival álló helyből történő egy vágányú vasúti átjárón való áthajtáshoz, - aminek időszükséglete kb.5-7 mp. A megengedett legkisebb sebesség 5 km/óra, ennél lassabban nem mehetsz át egy vasúti átjárón.
Vasúti átjárók típusai és jelzőtáblái
A vasúti átjáró táblák szabályait Magyarországon az “1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól” c. rendelet szabályozza, annak is a 16. paragrafusa: Veszélyt jelző táblák. A táblák azt jelentik, hogy vasúti átjáróhoz közeledünk. Elsőként a 3 sávos, majd 2 sávos, végül az egy sávos táblát pillantjuk meg, ahogy az átjáróhoz közeledünk. Ezek a megtett utat 3 részre osztják. Az egyéb veszély tábla azt jelzi, hogy az úton a fentieken kívül további veszély van. Az, hogy milyen veszély következhet a vasúti átjáróhoz közeledve, kisebb kiegészítő tábla jelzi.
1. Sorompó nélküli vasúti átjáró
Ez a típus kis forgalmú, gyakran nem szilárd burkolatú utakon fordul elő a legritkábban. Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”, amelynek társaságában „Állj elsőbbségadás kötelező” tábla is előfordulhat. Ahol ilyen táblával jelzik a vasúti átjárót, az azt jelenti, hogy nincsen sorompó vagy fénysorompó az átjárón. Ilyenkor a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla után „Állj, elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla, vagy köznapi nevén stoptábla is jelezheti a megállási kötelezettséget.
2. Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró
A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró manapság meglehetősen ritka. Előjelző táblája a „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla. A biztosítást általában egy személy végzi úgy, hogy a közút egyik irányú forgalmi sávjának közepére állványon egy mindkét irányból behajtani tilos táblát helyez el, a másik irányú forgalmat pedig egy jelzőtárcsa segítségével maga állítja le. Éjszaka mindkét oldalon piros fényű jelzőlámpát használ. A veszély ebben a helyzetben az, hogy az autósok ritkán találkoznak ilyen helyzettel, elbizonytalanodnak, esetleg kikerülik a táblát. A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró gyakorlatilag nem romolhat el.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
3. Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró
A fénysorompóval biztosított vasúti átjáróra két jelzőtábla hívja fel a figyelmet előzetesen: a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” és a „Fénysorompó” kiegészítő tábla. Magát a háromszög alakú, vörös és fehér fénnyel villogó fénysorompót talán senkinek nem kell bemutatni, ilyennel valószínűleg minden autós találkozott már. Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet (sorompó, félsorompó) a vasúti pályára hajtás ellen.
A villogó fehér fény jelentése
Jelzőlámpáját a „Vasúti átjáró kezdete” táblával együtt helyezik el, ezért fokozottan fontos a körültekintés, az átjáró mindkét irányból való ellenőrzése! A villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel! Ha valakit megkérdezel róla, hogy pontosan mit is jelent a villogó fehér fény, valószínűleg nem fog jó választ adni. A legtöbb autós azt gondolja, hogy ilyenkor neki van „zöld” vagy szabad jelzése, és átmehet a kereszteződésen, biztosan nem jön vonat.
A KRESZ rögzíti, hogy biztosított vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad. A villogó fehér jelzés működése esetén tehát a járművezető ráhajthat a vasúti átjáróra, de kizárólag egyéb megállási kötelezettség hiányában, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az adott forgalmi helyzetben biztonságosan áthaladhat. Fehér villogó jelzésnél is a vasúti átjárón áthaladni csak folyamatosan, megállás nélkül szabad és biztonságos.
A fénysorompó nem működik, a közlekedők le se tojják
Mi történik piros jelzésnél és meghibásodás esetén?
Először a fényjelző vált vörösre, és jó tudni, hogy már ez is tiltja az átjárón áthaladást, hiába van még fent a sorompó rúdja. Piros jelzés megkezdését követően már tilos áttérni, akkor is, ha a félsorompó még nem ereszkedett le. Ha a fénysorompó hibáját, ill. üzemen kívüli állapotát jelzi, ha egyik lámpája sem világít. Furcsa helyzet, hogy elméletben nagyobb biztonságban vagy akkor, ha a fénysorompó semmilyen jelzést nem ad, mint akkor, ha fehéren villog.
Ha nem működik a berendezés, akkor arról a mozdonyvezetőt is értesítik, és ebben az esetben legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót, és hangjelzést is kell adnia előtte, neked meg mindenképpen meg kell állnod, míg a fehér jelzésnél akár 160-nal is jöhet vonat. Ilyen helyzetben csak akkor lehet áthaladni az átjárón, ha az autós megbizonyosodott róla, hogy nem jön vonat. Fontos, hogy az autósok tudjanak róla, hogy valami nincs rendben, ezért ilyenkor a csapórúd - a világ nem vasútszakértő része ezt sorompónak hívja - lassan, 90 másodperc alatt nyílik csak fel, így remélhetőleg a sorban első autó nem reflexből vágtat majd át az átjárón, a mögötte jövők pedig észlelik, hogy nincs fényjelzés, tehát nem működik a berendezés.
4. Fény- és félsorompóval biztosított vasúti átjáró
Ha az átjárót fény- és félsorompó is biztosítja, szintén két tábla figyelhető meg, a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” és a „Fénysorompó” kiegészítő tábla. A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó. Mivel az úttestnek csak az egyik oldalát zárja le, ezért „kikerülhető”. Gyalogosok, kerékpárosok hajlamosabbak a piros ellenére is még átérni. Egy botlás, sínen való elesés, kerékpár elcsúszása végzetes lehet, nem éri meg!
Ha a sorompó karjai a magasba emelkedtek, még nem szabad az út, elindulni csak azután lehet, ha fehér fényjelzést ad a kijelző. Előfordulhat ugyanis, hogy egy másik vonat elhaladása is az adott időben történik, ezért a sorompó visszacsukódik, folyamatos tiltó fényjelzés mellett. Dupla vágánynál szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy elmegy az egyik vonat, elindul a sorompó felfelé, de érkezik a másik vágányon a vonat, a felfelé mozgó sorompó végállás után azonnal elindul lefelé, de a fényjelző végig pirosat mutat.
5. Teljes sorompóval biztosított vasúti átjáró
A sorompóval biztosított vasúti átjáróra az azonos nevet viselő tábla figyelmezteti az átkelőt megközelítő közlekedőket. Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, amelyhez időnként hangjelző csengőt és kettő piros lámpát is felszerelnek. Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken van tekerős teljes sorompó. Ha a két sorompó egymástól aránylag messze van, a mozgó sorompó alá a behajtás, az áthajtás („még átérek”) roppant veszélyes. Ha a teljes vagy félsorompó karjai eltérő állásban vannak, csak megállás után, fokozott óvatossággal szabad a meghibásodott sorompó alatt álhajtani.
Sebességkorlátozások a vasúti átjáróban
2010 előtt lakott területen belül 30, azon kívül pedig maximum 40 km/órás sebességgel lehetett áthajtani egy vasúti átjárón, vagyis a KRESZ-ben ez volt meghatározva. Ezt a szabályt már bő tíz éve eltörölték, de sok autós fejében még mindig él ez a sebességhatár. A vasúti átjáróban 5 km/óra a minimumsebesség, ennél lassabban nem mehetsz át.
A vasúti biztosítóberendezések működése
A fénysorompó rendszer lényegesen több alkotóelemből áll össze, mint maga a jelzőlámpa. A fényjelző mellett szükség van olyan berendezésre is, amely érzékeli az elhaladó vasúti járművet, és akár kommunikálni is képes vele. Van kábel nélküli változata - ez nagyjából digitális kilométerkőként funkcionál -, míg a kábeles változat a vasúti jelzőn lévő jelzésképet is megismétli, amit egy berendezés a mozdony műszerfalán is megjelenít. A rendszer nemcsak tájékoztat, hanem a mozdonyon lévő egyéb kiegészítőkkel képes a vonatot is vezérelni, úgy is hívják vasutasul, hogy „vonatbefolyásoló berendezés”.
Ha üzemszerűen működik az átjáró biztosítóberendezése, akkor a behatási ponton áthaladó vonat érzékelése után a sorompó záródik. Először a fényjelző vált vörösre, és jó tudni, hogy már ez is tiltja az átjárón áthaladást, hiába van még fent a sorompó rúdja. A behatási pontot úgy határozzák meg, hogy a pályán megengedett legnagyobb sebességet, a sebességtől függő féktávot, és a kereszteződésen áthaladó leghosszabb közúti jármű, a lehető legkisebb sebességgel végzett áthajtásának idejét is figyelembe veszik. Optimális esetben a zárás után leghamarabb 30 másodperccel már megérkezik a kereszteződésbe a vonat, bár itt is lehetnek eltérések.
tags: #vasúti #átjáró #közlekedési #szabályok