A Közlekedésbiztonság Alapjai és Kihívásai a Gépjárműforgalomban

A mozgás az élet szinte minden területén a mindennapok velejárója. Az ember számára a helyváltoztatás olyan elengedhetetlen szükséglet, amely önmagában is veszélyforrás, és az egyre gyorsuló közlekedés még több veszélyt rejt magában. Mindez különböző közlekedési igényeket támaszt. Létezik egyáltalán biztonságos közlekedés? Aki hosszú évtizedek óta a közúti közlekedésben éli a szakmai mindennapokat, óhatatlanul szívügyének tekinti a közlekedésbiztonságot és annak folyamatos fejlesztését. A közúti balesetek hatalmas nemzetgazdasági veszteségeket is okoznak.

A Közlekedésbiztonság Hármas Egysége

Minden közlekedési képzésen - legyen szó akár egyszerű kategóriás elméleti, vagy közlekedési szakember képzésről - az elsők között merül fel a közlekedés nagy hármas egysége, amely egyben a közlekedésbiztonság fokozására irányuló erőfeszítések három alapvető befolyásoló tényezője is.

Emberi Tényező: A Képzés és Tudatformálás Jelentősége

Ne feledjük, hogy a közlekedés során tanúsított helyes magatartás a gyermekkortól kezdődően folyamatos társadalmi tudatformálással érhető el! Dr. Gerhard Munsch, német közlekedés-pszichológus, aki a közlekedésbiztonság növelésének elkötelezett híve volt, rájött, hogy a biztonságosabb közlekedés elérése érdekében elsősorban a közlekedő embert kell magasabb szintű képzésben részesíteni, és az egész társadalmat ilyen értelemben megreformálni. Ma már minden közlekedő tudja, hogy a defenzív kifejezés alapvetően a távolságtartásra és ennek a legkülönbözőbb elérési módjaira utal. Munsch munkájában méltó partnerekre lelt olyan korabeli magyar közlekedési szakemberek személyében, mint Moharos Kálmán, ahogy ezt „A járművezető-képzés új útjai” című írása is jelzi. Meg kell tanítani gondolkodni az embereket, hogy jobban meg tudják ítélni a veszélyhelyzeteket, jobb döntéseket is hoznak majd. Azok, akik súlyos baleseteket szenvedtek, sokat segíthetnének, ha önkéntes alapon elmondanák, hogy akkor Ők miért döntöttek úgy, utólag hogy döntöttek volna?

Járművek Biztonsága: Aktív és Passzív Rendszerek

A balesethez vezető okok közül a legkisebb részarányt a műszaki hibák képezik. A fejlesztéseknek köszönhetően egész sor aktív és passzív biztonsági elem védi a közlekedőket. Az aktív biztonsági berendezések lényege, hogy miképpen lehet egy járművel kockázatos helyzetekben is elkerülni a balesetet, vagyis ezek az emberi hibák korrigálását szolgálják.

Az Útállapot Szerepe: Veszélyek és Felelősségek

Az utak elsősorban a nagysúlyú gépjárművektől rongálódnak és az időjárási körülmények miatt, különböző károsodásokat szenvednek el. A károsodások leggyakrabban repedések, megsüllyedések, felgyűrődések, kátyúk, nyomvályúk, mart útfelületek formájában jelennek meg, valamint az elhanyagolt útpadka is. A nyomvályút a széles nyomtávolsággal rendelkező, nagysúlyú gépjárművek alakítják ki, nagy nehézséget és balesetveszélyt okozva a keskenyebb nyomtávolságú gépjárművek vezetőinek! A motorkerékpárok és oldalkocsis motorkerékpárok manőverei is baleset- és életveszélyesek, ezekre is gondolni kell! A közvéleményben a legismertebb úthiba a kátyú, de más veszélyes úthibák a fenti felsorolás alapján (és a valóságban) nagyon gyakoriak. Hogy világos legyen és hogy felhívjam a figyelmet ezekre, a kérdés: ha minden kátyút valami csoda folytán megszüntetnénk, akkor úthibáktól mentesek lennének az útjaink?

Biztonságos közlekedés az új szabályokkal

Mind közül a hosszanti úthibák a legveszélyesebbek, mint a nyomvályú és a mart felületű út! Az oktatásban részletes magyarázatokkal ismertetni kell ezeket a veszélyeket és gyakorlatban ellenőrzött körülmények között be is kell mutatni. Elegendő kis sebességgel bemutatni a haladási irányváltozást, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nagy sebességnél nagyobb változást idéznek elő ezek az úthibák. Az utakat a Közút Kezelője, illetve az Önkormányzatok felügyelik a 1988. I-es törvényben meghatározottak, valamint a 6/1998 (III:11) KHVM rendelet alapján. Ez igen fontos feladat, mert emberi életek függnek ezen, és a mozgásokra vonatkozó fizikai törvények könyörtelenek! Be kell tartani!

Közúti Baleseti Statisztikák és Okok

Örömteli, hogy hosszú évek elteltével 2020-ban jelentősen javultak a baleseti statisztikák, bár ebben - a szakértők véleménye szerint - fontos szerepet játszott a pandémia miatti leállás, illetve az erősen csökkentett üzemmódban működő gazdaság. Magyarországon 2020-ban 13 745 db személyi sérüléssel járó baleset történt. Halálos kimenetelű baleset 419 db, melyben összesen 454 személy halálozott el. A fő baleseti ok a gyorshajtás volt, amely az esetek 34%-át teszi ki. Az összes baleset 24%-a az elsőbbségi jogok meg nem adása miatt történt, 16%-a pedig a kanyarodási szabályok megsértése miatt. A balesetek 65%-át a személygépkocsi-vezetők, 12%-át a kerékpárosok, 8%-át a tehergépkocsi-vezetők, 4-4%-át a motorosok és a gyalogosok okozták.

A Közlekedésrendészeti Szabályozás (KRESZ és Egyéb Rendeletek)

Jogszabályi Háttér és Hatáskörök

A közlekedésbiztonság a legfontosabb cél a közlekedésben, az Európai és a hazai illetékes szervezetek ajánlásokat, felhívásokat tesznek, hogy bevonva másokat is javuljon a biztonság. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel és kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő járművekre terjed ki. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.

A közúti közlekedésrendészeti ügyekben főhatósági jogkörben a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter járnak el, az e rendeletben megállapított hatásköri megosztás szerint. A KRESZ szabályozza a közúti forgalom rendjét, és részletesen meghatározza az egyes hatóságok hatásköreit:

• A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes hatáskörébe tartozik többek között a közúti közlekedés országos érvényű szabályainak megállapítása, a főútvonalak kijelölésének, valamint állandó jellegű közlekedési korlátozások elrendelésének és megszüntetésének engedélyezése, illetve a közúti forgalomban részt vevő járművek műszaki állapotának ellenőrzése.
• A belügyminiszter hatáskörébe tartozik a gépjárművek forgalomba helyezése jogi feltételeinek megállapítása, megkülönböztető hang- és fényjelzések használatának engedélyezése, és közút és közforgalmú vasút kereszteződésénél biztonsági berendezések létesítésének vagy jelzőőr alkalmazásának kezdeményezése.
• A közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe tartozik a közúti forgalomban részt vevő járművek menetokmányainak megállapítása, gépjárművezetők képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szabályozása, továbbá gépjárművek berendezéseire és felszereléseire irányadó műszaki követelmények megállapítása, és gépjárművek típusvizsgálatának ellátása.
• A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik ideiglenes jellegű közlekedési korlátozások elrendelése és megszüntetése, a megállapított méreteket meghaladó járművek, valamint a megállapított méreteket meghaladó rakománnyal megrakott járművek közúti forgalomban való részvételének engedélyezése, továbbá gépjárművezetői igazolványok és ellenőrző lapok kiadása, illetőleg visszavonása.
• A járási (városi) rendőrkapitány hatáskörébe tartozik útkereszteződéseknél, valamint közút és nem közforgalmú vasút kereszteződéseinél a kilátást gátló vagy egyéb, a közúti forgalmat veszélyeztető létesítmények eltávolításának elrendelése, valamint közlekedési szabálysértés esetén ellenőrző lap bevonása, és gépjárművezetői igazolvány visszavonása.
• A KPM Autófelügyelet hatáskörébe tartozik a gépjárművek megvizsgálásával kapcsolatos műszaki feladatok ellátása, valamint az országos gépjármű statisztika vezetése a rendőrhatóság által megküldött adatok alapján.
• A KPM közúti igazgatóság hatáskörébe tartozik a felügyelete alá tartozó közutakon jelzőtáblák, útburkolati jelek, útkorlátok, kerékvetők stb. létesítése és karbantartása, továbbá a közutak rongálódása, természeti és egyéb forgalmi akadály esetén a közút részbeni vagy teljes lezárásáról, a forgalom eltereléséről gondoskodás.
• A tanács végrehajtó bizottsága elnökének és közlekedési szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik a felügyelete alá tartozó közutak tisztán tartásának biztosítása, és a közlekedést veszélyeztető vagy akadályozó létesítmények eltávolíttatása.

Alapvető Fogalommeghatározások

A KRESZ alkalmazása szempontjából elengedhetetlen a következő fogalmak pontos értelmezése:

Nagyfeszültségű hibrid rendszerek működése

• Közút: a gyalogosok, járművek és állatok közlekedésére szolgáló közterület (út, utca, tér, közúti híd, alagút, aluljáró stb.), a zártpályás villamos és vasúti pályatest kivételével.
• Úttest: a közútnak a járművek és állatok közlekedésére szolgáló része.
• Osztottpályás úttest: az olyan úttest, ahol a kétirányú forgalmat terelőszigettel, növényzettel, középre helyezett zártpályás közúti villamosvasúttal vagy más hasonló módon egymástól elválasztják.
• Járda: a közútnak az a része, amely kizárólag gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől láthatóan el van választva.
• Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű része.
• Útkereszteződés: ahol két vagy több közút egymást keresztezi, egymásba torkollik vagy egymástól elágazik.
• Menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely az úttest képzeletbeli vagy megjelölt felezővonalától a menetirányt tekintve a jobb oldalra esik.
• Lakott terület: lakóházakkal, üzemi épületekkel vagy más hasonló létesítményekkel a közút mentén - annak legalább egyik oldalán - összefüggően beépített terület.
• Kellően világított terület: a közútnak olyan része, ahol a közvilágítás lámpáinak fénykévéje összeér, és az úttestet teljes szélességében megvilágítja.
• Jármű: a közúti forgalomban részt vevő szállító eszköz (gépjármű, pótkocsi, szekér stb.), kivéve a betegtoló és gyermekkocsikat, talicskákat és hasonló, nem a közúti közlekedés céljára szolgáló eszközöket.
• Gépjármű: olyan sínpályához vagy vezetékhez nem kötött jármű, amelyet gépi erő hajt, és rendeltetésszerű használat közben közutat vesz igénybe, kivéve az 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú olyan járművet, amely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
• Gépkocsi: olyan legalább háromkerekű gépjármű, amelynek áttételes kormányszerkezete van.
• Motorkerékpár: az olyan gépjármű, amelynek önsúlya üzemképes állapotban a 400 kg-ot nem haladja meg és kormánykarral irányítható.
• Segédmotoros kerékpár: 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral (segédmotorral) hajtott olyan jármű, mely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
• Előzés: ha valamely jármű az előtte az úttesten vele azonos irányban haladó járművet vagy járműsort utolérve, amellett elhalad; párhuzamos közlekedés esetén nem előzés a jármű vagy járműsor mellett történő elhaladás.
• Kikerülés: ha valamely jármű az úttesten álló jármű, az ott álló vagy haladó állat, zárt csoport vagy egyéb akadály mellett elhalad.
• Várakozás: a járművel a ki- és beszálláshoz, illetőleg a rakodáshoz szükségesnél hosszabb ideig tartó megállás.

A Közúti Forgalom Alapvető Szabályai

A biztonságos közlekedés érdekében elengedhetetlen a KRESZ szabályainak betartása. Néhány kiemelt szabály:

• Elindulás, ráhajtás: Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.
• Jobbra tartás: Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.
• Sávhasználat párhuzamos közlekedés esetén: Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.
• Kanyarodás: A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
• Előzés és kikerülés: Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel kell jelezni. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hóeltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni.
• Megállás és várakozás: Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a rendelkezésből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.
• Vasúti átjáró: A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
• Gyalogosátkelőhely: Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni.

Kritika és Új Megközelítések a Közlekedésbiztonságban

A kutatások és vizsgálatok során feltűnt, hogy alapvető meghatározások hiányoznak. A híradásokban, szakértői véleményekben a baleset bekövetkezéséért a gépjárművezetőket tették felelőssé. Úthibából bekövetkezett balesetet a baleseti statisztikában soha nem tüntettek fel! A közúti baleseteket 97%-ban vezetői hibára vezetik vissza. De milyen ok a maradék 3%? Miért nem nevezik meg? Talán az úthibát egyéb okként jelölik? Ez hibás besorolás! Látszólag igaznak tűnt az állítás, de a nagyszámú balesetből, a kölcsönhatás elméletből és a balesetet szenvedett gépjárműveket vezetői személyek összetételéből azt a következtetést vonták le, hogy valami nincs rendben! A közlekedésbiztonság három alap pillére közül nem kompenzálható egyik sem a másikkal!

Az úthibák, a járművek haladási irányát váratlanul és akaratunktól függetlenül megváltoztathatják! A járművek kiváló műszaki állapota sem mentesít ettől, ezért minden jármű, amelyik úthibás úton közlekedik, ki van téve ennek a veszélynek! A járművezetők felkészültsége, képzettsége sem biztosíték a baleset elkerülésére, ha váratlan balesetveszély miatt kell, kényszerből manőverezni.

A közlekedésben van tapadó, gördülő és csúszó súrlódású üzemmód is. A csúszó üzemmód talán az 1%-át teszi ki a közlekedésnek, mégis a legtöbb baleset ebben az üzemmódban történik! Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a megállapítást! Ehhez kell igazodni az utak felületének esetében, jármű műszaki állapotában, a gumik mintázatának kopottságának tekintetében is. Csúszó állapotba saját hibánkból is, és mások hibájából is kerülhetünk, tehát nem lehet elkerülni, ha mi, vagy mások hibájából kényszerülünk ebbe a helyzetbe!

A „gumi” szabály nem véd meg semmitől, és nem támasztja alá tudomány sem! A gumi szabály ide, vagy oda nem véd meg a balesetektől, lesznek vétlen áldozatok, az „orosz rulett” szabályaihoz hasonlóan! A vétlen áldozatok és hozzátartozóik szenvedik el a legváratlanabb, legkegyetlenebb csapást, amit ember elszenvedhet. Az útviszony szerinti vezetés, úthibás utak esetében betarthatatlan! A közlekedésbiztonságról szóló álláspontok jelenleg a gumiszabály mellett kiállók és az én elméletem áll szemben, de a fizikai törvények még engem igazolnak. Az Olasz Igazságügyi Szakértők kijelentették, hogy az olasz utakon 2013-ban, a balesetek 30%-ért az utak rossz állapota volt a felelős! Gondolkodjanak el ezen. A frontális ütközésekhez köze van az úthibáknak.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A Biztonságos Út Jellemzői és a Jövő Közlekedése

A viszonylagosan biztonságos út a közlekedésre: az út, a domborzati és terepviszonyokat figyelembe véve, a települések összeköttetését biztosítva, egyenes vonalvezetésű, vízszintes, sík felületű, azonos érdességi felületű és úthibáktól mentes legyen. Ha hosszú az egyenes, akkor egyesek szerint álmosító, a figyelem lanyhul. Az íves utaknál, az ideális ívről való letérés lehet balesetveszélyes. A vonalvezetésről ki-ki saját véleménye szerint foglaljon állást.

Az intelligens járműveknek az úthibák jelentik a legnagyobb gondot. A közlekedésbiztonsághoz szorosan hozzátartozik a reakcióidő. Az ember reakcióideje 1 másodperc, az okos autónál milyen időtartammal számolnak? A felvett sebességgel a változó útviszonyok miatt az időben érkezés biztosított-e, vagy intelligens vezetés ide, vagy oda a gépjármű vezetője be kell, hogy avatkozzon! A kényes helyzetekre marad az emberi beavatkozás!

tags: #közlekedésbiztonság #szabályok #és #veszélyek #gépjármű #forgalomban

• Pénztárcabarát Dacia Logan alkatrész megoldások
• E60 menü magyarítása lépésről lépésre
• edzés fitness labdával
• geometriás turbó a Scania R440-ben
• A magyar sport és üzleti etika kódexei