Unit-linked életbiztosítás működése és jellemzői
A megtakarítási és biztosítási piac egyik leggyakrabban emlegetett, mégis sokak számára nehezen átlátható terméke a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked life insurance) Magyarországon az 1990-es évek közepétől terjedt el. Bár a hazai piacon a rendszerváltás utáni időszak hozta el a népszerűségét, maga a konstrukció hosszabb múltra tekint vissza: a unit-linked életbiztosítás az 1950-es években alakult ki Angliában. Jelentős térnyerése a 80-as évektől indult meg a fejlett országokban, és mára Nyugat-Európában elterjedt megtakarítási formává vált. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy maga a termék viszonylag fiatal, azaz nem több száz éves.
Ha a hazai viszonyokat nézzük, a unit linked biztosítás, más néven befektetési egységekhez kötött biztosítás, Magyarországon a 90-es évektől kezdve jelent meg. Alapvető jellemzője, hogy az ügyfelek számára nyújtott vegyes életbiztosítási szolgáltatásokat a befektetési lehetőségekkel kombinálja.
Hogyan működik a konstrukció?
A működési elv lényege, hogy a befizetéseink nem egy klasszikus, fix kamatozású széfbe kerülnek. A konstrukció lényege, hogy a befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződők által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg. Ez a folyamat a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tőled beszedett pénzt befektetési alapokba teszik (innen származik a unit linked, befektetési alapokhoz kötött név is), annak hozamából levonják a költségeket és a maradékot a futamidő végén visszakapod.
A nyilvántartás és az értékkövetés sajátos módon zajlik: a biztosító a befizetett biztosítási díjból befektetett összeget ún. befektetési egységekben tartja nyilván, és az adott eszközalap árfolyama határozza meg az aktuális értékét. Ebből kifolyólag nincs előre garantált összeg, hiszen az életbiztosítás lejártakor esedékes kifizetés összege a felhasznált alapok hozamától függ.
A befizetések sorsáról az ügyfél dönt, de a költségek levonása után: az életbiztosításba befizetett díjak - az esetleges kockázati díjak levonása után - az ügyfél által, a biztosító kínálatából választott befektetési alapokban kerülnek elhelyezésre. Ennek ellenére nem szabad összekeverni a tisztán befektetési termékekkel, ugyanis a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban nem egyenlő a befektetési alappal.
Svájci útdíj személyautóval 2024
A különböző befektetési formák költségeinek összehasonlítása
Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan alakulnak a jellemző költségek a különböző piaci alternatívák esetében:
| Befektetési forma | Jellemző éves költségszint | Jellemző díjtípusok |
|---|---|---|
| ETF (Tőzsdén kereskedett alap) | 0,1% - 0,4% | Vételi-eladási költség, számlavezetési díj, esetleges devizaváltás. |
| Banki befektetési alap | 1,5% - 2,5% (vagy több) | Alapkezelési díj, vételi és visszaváltási jutalékok. |
| Unit-linked biztosítás | Akár 3% - 5% felett is lehet | Kezdeti költségek, adminisztrációs díj, kockázati díj, alapváltási díj. |
A unit-linked biztosítások csoportosítása és rugalmassága
A piacon elérhető konstrukciók nem egyformák. A unit-linked biztosításokat két szempont szerint csoportosíthatjuk:
- Tartamos biztosítás: Az életbiztosítás fix lejárati tartammal rendelkezik. Ebben az esetben a biztosító és a biztosítás szerződője a szerződés megkötésekor megállapodnak benne, hogy a biztosító mikor teljesíti a szolgáltatást (mikor fizeti ki a befektetés eredményét).
- Whole-life biztosítás: A biztosító és ügyfele egy minimális megtakarítási időszakban állapodnak meg. A tartam lejártakor nem szűnik meg a szerződés, nem teljesít kifizetést automatikusan a biztosító, de utána az ügyfél bármikor kérheti a szolgáltatást (kifizetést).
Emellett a díjfizetés módja szerint is különbséget tehetünk a termékek között, hiszen a unit linked biztosításnak létezik egyszeri díjas és rendszeres díjas formája is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a folyamatos díjfizetésű unit-linked biztosítások mellett elérhetők egyszeri díjas konstrukciók is. A megtakarítás indításakor az egyszeri díjas konstrukcióban értelemszerűen elég egy alkalommal, a szerződés megkötésekor egy nagyobb összeget befizetni. Pontosabban fogalmazva: ezeknél - mint nevük is mutatja -, csak egyetlen alkalommal, közvetlenül a szerződés megkötése után kell befizetni egy nagyobb összegű díjat, általában minimum 100-200 ezer forintot.
Sokan a személyre szabhatóság miatt választják ezt a formát, hiszen a unit-linked életbiztosítás a hasonló célú vegyes életbiztosításnál lényegesen rugalmasabb, alakíthatóbb, hozzáférhetőbb. A szerződő (a biztosító ügyfele) az életbiztosítás tartama alatt - általában csekély díjfizetés fejében - tetszőlegesen és saját igényei szerint átcsoportosíthatja megtakarítását és jövőbeni befizetéseit a felkínált alapok között. Ez a szabadság végigkíséri a futamidőt, így a szerződés időtartama alatt pedig bármikor átrendezheted a befektetésedet! A rendszeres díjak mellett rugalmasan kezelhetjük a megtakarításainkat, ugyanis a unit linked nagy előnye, hogy a szerződés teljes időtartama alatt bármikor bővítheted eseti befizetésekkel a számládon lévő összeget. Ráadásul időről időre a befektetési portfóliót felülvizsgálva módosíthatod annak összetételét.
unit linked befektetés
Befektetési lehetőségek és kockázati védelem
A biztosítók rendkívül sokféle eszközt kínálnak a vagyon gyarapítására. A unit linked biztosítások piacán ma már akár 60-70 különböző portfólió áll rendelkezésre. Egy unit linked biztosítás tulajdonosaként kiválaszthatod, hogy milyen portfólióban szeretnéd gyarapítani a megtakarításodat. A konkrét befektetési célpontok kapcsán a pontos válasz a biztosító cégek alapkezelőitől függ. Azonban elmondható, hogy a nagyobb biztosítóknál szinte a legtöbb szektorba és területre be tudsz fektetni. Legyen szó technológiai szektorról, hazai piacról, aranyról, keleti piacokról, megújuló energiáról, stb.
Minden, amit az útdíj és rendszám ellenőrzésről tudni érdemes
A portfólió kiválasztásakor azonban nem szabad megfeledkezni a pénzügyi alapszabályokról: ezek között akadnak alacsony és magas hozammal kecsegtetők is. Természetesen, mint minden befektetésnél, itt is igaz, hogy a hozam és a kockázat egyenesen arányosak egymással.
A termék struktúrája a klasszikus biztosítási funkciókat is magában foglalja. Sokszor hallani, hogy a unit-linked biztosítás egyesíti magában a vegyes életbiztosítások (kifizetés halálesetkor vagy a szerződés lejártakor) és a befektetési alapok által kínált előnyöket. Amellett, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások elsősorban megtakarítási célt szolgálnak, nem elhanyagolható szempont, hogy széles körű kockázati védelmet is nyújthatnak. Ezért elmondhatjuk, hogy a unit linked életbiztosítás elsődleges célja ugyan a megtakarítás, ám kockázati elemeinek köszönhetően széles körű védelmet is képes biztosítani! Ma már elérhetők olyan csomagok is, amelyek egészség- és balesetbiztosítást is tartalmaznak.
Költségek, elvonások és a TKM szerepe
A unit-linked konstrukciók leginkább vitatott pontja a bonyolult díjszerkezet. A unit-linked életbiztosítások kifejezetten összetett termékek, ezért a hozzátartozó költségeket sem egyszerű átlátni. Sokan kritikusan szemlélik ezeket a termékeket, és úgy tartják, ez egy biztosításnak hívott (hazudott) megtakarítási termék, ami az egyik létező legrosszabb lehetőség a magas költségek miatt.
Az átláthatóság megteremtése érdekében született meg a hivatalos összehasonlító mutató. Ennek orvoslására jött létre a TKM, azaz a teljes költségmutató. Ezt a mutatót a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezdeményezésére vezették be. Segítségével egyszerűbbé vált a különböző konstrukciók összehasonlítása. Az egyszerűbb, hogy kikeresed az úgynevezett TKM mutatót. Ez egy számba sűrítve mutatja a terméked éves költségét, ez a veszteséged évente a költségek miatt.
A díjak levonása ráadásul nem egyenletesen oszlik meg a futamidő alatt. Érdemes figyelembe venni, hogy ez a megtakarítási megoldás az úgynevezett “fejnehéz” biztosítások közé tartozik. Azaz a költségek legnagyobb része a futamidő elején merül fel. Ez azt jelenti, hogy az első 2-3 évben mindenkinek számolnia kell egy úgynevezett kezdeti költséggel. Ennek hátterében a következő mechanizmus áll: az ügyfél befizetéseit a biztosító 2 részre bontja: az első 2-3 év befizetéseiből a kezdeti befektetési egységeket, a többi év befizetésből felhalmozási befektetési egységeket képez. A díjfizetési időszak alatt a kezdeti befektetési egységek nagy részét kezdeti költségek címen elvonja.
Így működik a magyarországi útdíjfizetés személyautóknak
A legjellemzőbb költségtípusok, amelyekkel a szerződő találkozhat:
- Eladási és vételi árfolyamkülönbség. A biztosítók egy része az eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységekre eladási és vételi árfolyamot határoz meg.
- Levonás a kezdeti költségeknél. További terhet jelent, hogy a biztosítók egyfajta kezdeti költséget is levonnak, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket.
- Adminisztrációs költség.
- Alapváltási díj. Egyes biztosítók már az első alkalommal, mások viszont csak a második vagy harmadik alkalom után számítanak fel külön díjat akkor, ha az ügyfél át akarja rendezni befektetésének összetételét, azaz váltani akar a kínált eszközalapok között.
- Biztosítási kockázati díj. Az ügyfélterhek mellé még hozzá kell számítani a biztosítási kockázat fejében felszámított költséget is. Ennek mértéke elsősorban a szerződés egyedi jellemzőitől és a halálesetre szóló fedezet mellé kért kiegészítő biztosításoktól függ.
Fontos tudnivalók és a visszavásárlás kockázatai
Mivel ezek a termékek elköteleződéssel járnak, alaposan meg kell fontolni a döntést. A unit linked biztosítás elsősorban egy közép-, hosszú távú időtartamra optimalizált megtakarítási forma. Elsősorban azoknak ajánljuk, akik közép és hosszútávú pénzügyi távlatokban gondolkodnak. A rövid távú felmondás komoly anyagi veszteséggel jár, ezért csak akkor vágj bele, ha valóban kész vagy kivárni a szerződés lejártát - máskülönben egyszerűen nem éri meg.
Amennyiben idő előtt meg akarjuk szakítani a szerződést, szigorú feltételekkel szembesülünk. Gondolja meg, hogy ha a futamidő lejárta előtt szeretne pénzéhez jutni (visszavásárlás), azt az első két-három évben nagy veszteséggel, de a későbbiekben is csak jelentős költségek árán teheti meg! A díjfizetési időszak lejárata előtti visszavásárlás érték az aktuális értéknek egy töredéke. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az aktuális érték egy virtuális szám, az soha nem lesz a tiéd, pont azért, amit fentebb írtam. Amit vissza fogsz kapni, az az úgynevezett visszavásárlási érték.
Ha a díjfizetés nehézségbe ütközik, de nem akarjuk végleg elveszíteni a megtakarítást, létezik áthidaló megoldás: mi történik, ha valaki nem tudja vállalni a biztosítási díj további fizetését? Ha nincs szüksége feltétlenül a megtakarított összegre, akkor a szüneteltetés jó opció lehet. Ezt díjmentesítésnek is nevezik, ami összességében jóval kedvezőbb, mint a költséges visszavásárlási procedúra.
tags: #unit #linked #életbiztosítás #működése #és #jellemzői