Az Ajánlati Biztosíték Jelentése és Szabályai: Átfogó Útmutató Közbeszerzésekhez és Ingatlanügyletekhez

Az ajánlati biztosíték egy olyan pénzösszeg vagy egyéb vagyoni fedezet, amely a pályázó, illetve ajánlattevő komoly szerződéskötési szándékát hivatott jelezni. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, például bánatpénz vagy előleg.

A befizetett összeg jellemzője, hogy nyertes pályázat esetén annak összege a vételárba beleszámít, vesztes pályázat esetén pedig visszajár. Gyakori eset, hogy amennyiben a pályázatot elnyerő fél hibájából az adásvételi szerződés mégis meghiúsulna, akkor ez az összeg kártérítési funkciót tölt be olyan módon, hogy azt az érintett elveszti. A pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet.

Az Ajánlati Biztosíték a Közbeszerzésekben

Az önkormányzatok közbeszerzései során számos fontos kérdés merült fel az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. §-ában szabályozott ajánlati biztosíték arra szolgál, hogy az ajánlattevők betartsák az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségeiket, így biztosítva azt, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésének meghatározott időpontjában lehetőleg ne maradjon a szerződést megkötni kívánó másik fél nélkül. Az ajánlati biztosíték kérdéskörét a Kbt. 59. §-ának (1)-(6) bekezdései taglalják. Hangsúlyozandó, hogy a Kbt. nem teszi kötelezővé az ajánlati biztosíték kikötését, az kizárólag jogosultság az ajánlatkérő számára. Függetlenül a közbeszerzési eljárás tárgyától és becsült értékétől, ajánlati biztosíték valamennyi közbeszerzési eljárásban előírható, azonban nem kötelező eleme az ajánlatkérői előírásoknak.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek kell - ajánlata érvényességének egyik feltételeként [Kbt. 74. § (2) bekezdés c) pont] - igazolnia, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő az előírt mértékben és határidőben rendelkezésére bocsátotta. A Kbt. 54. § (1) bekezdése szerinti követelmény lényeges eleme az, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek az ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátania, ennek legkésőbb az ajánlati kötöttség beálltáig kell megtörténnie, továbbá jelentősége van annak is, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő miként, milyen formában teljesítette.

Az Ajánlati Biztosíték Formái

A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az alábbi módokon:

Seat Inca javítás

Az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével.
Bankgarancia biztosításával.
Biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.

A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.

A Biztosíték Mértéke és Költségei

Az ajánlati biztosíték mértéke természetesen az esélyegyenlőség alapelvi követelményéből fakadóan nem állapítható meg oly módon, hogy az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését okozza. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők az ajánlati biztosíték összegét ne határozhassák meg túlzott mértékben, a Kbt. 59. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem előtt tartani, mekkora költség keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést.

A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (Kbt. 76-77. §-ai) a megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. Megjegyezzük, hogy a Kbt. által e körben használt „költség” kifejezés a korábbi Kbt. által használt „veszteség” fogalmához képest mindenképp szűkebb kört ölel fel. Álláspontunk szerint e fogalomba csak az ajánlati kötöttség megsértése kapcsán ténylegesen felmerülő költségek tartoznak.

Az ajánlati biztosíték mértékének meghatározásakor azt is célszerű figyelembe venni, hogy az ajánlattevők számára anyagi teherként merül fel az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása, különösen, ha azt bankgarancia vagy biztosítási kötelezvény formájában adják. E költségeket pedig az ajánlattevők nagy valószínűséggel az ajánlati árukban fogják érvényesíteni.

Az Ajánlati Kötöttség és a Biztosíték Elvesztése

Az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával (tárgyalásos eljárásban a tárgyalások befejeztével) kezdődik meg és a szerződéskötés tervezett időpontjáig, jogorvoslati eljárás megindítása esetén annak lezárásáig, vagy ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozik, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni, ennek időpontjáig áll fenn. Lényeges ismérve, hogy kizárólag az ajánlattételhez rendelhető ajánlati biztosíték, részvételi szakaszban az ajánlati biztosíték nem értelmezhető, hiszen az eljárás részvételi szakaszában ajánlattételre még nem kerülhet sor. Az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltától kezdődően kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Az ajánlati kötöttség időtartamát a Kbt. szabályozza.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának. Az ajánlati kötöttség megsértésének - ide értve a szerződéskötés ajánlattevőnek felróható okból történő, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége alatti elmaradását is - következménye az ajánlati biztosíték elveszítése, melyet a Kbt. 59. §-ának (4) bekezdése szabályoz. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

Nem szabad azonban megfeledkezni a harmadik esetkörről sem, amikor is az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat. Az ajánlat érvénytelenségének következménye mellett az előbbi esetben is az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték.

Visszafizetési Kötelezettség

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ajánlatok bírálatáról készült összegezést követően a nyertes ajánlattevő, illetve a nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlattevő ajánlati kötöttsége a Kbt. előírása alapján meghosszabbodik, a többi ajánlattevő felé pedig az összegezés kiküldését követően az ajánlatkérőnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A nyertes ajánlattevő, illetve visszalépése esetén a nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlattevő részére a szerződés aláírását követő tíz napon belül kell visszafizetni a biztosítékot.

Szükséges megjegyezni, hogy az okirati formában nyújtott biztosíték esetében fennállhat olyan helyzet, amikor is az összegezés kiküldését követő időpontban jár le a kötelezvényben rögzített határozott időtartam. Ebben az esetben, bár az ajánlati kötöttség a törvény erejénél fogva meghosszabbodott, az ajánlatkérő nem rendelkezik érvényesíthető biztosítékkal a szerződéskötéstől való visszalépés esetén.

Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlatok további fenntartására hívhatja fel az ajánlattevőket. Amennyiben az ajánlattevő úgy dönt, hogy nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét követő tíz napon belül. A Kbt. 70. § (2) bekezdésében deklarált hallgatási szabály értelmében az ajánlattevő hallgatása esetén, azaz kifejezett nyilatkozata hiányában az ajánlati kötöttség meghosszabbodik. Mindebből azonban nem következik az ajánlati biztosíték automatikus, a kötöttség meghosszabbított időpontjáig történő fenntartása. Az ajánlati biztosítéknak ugyanis az ajánlati kötöttség ideje alatt folyamatosan fenn kell állnia.

Szivargyújtó biztosíték csere Octavia

A biztosíték összegének meghatározása során azonban érdemes tekintettel lenni arra is, hogy a megadott összeg az ajánlatkérőt is érintheti. Ha ugyanis az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket, minden ajánlattevő részére köteles az ajánlati biztosítékkal megegyező összeget megfizetni azzal, hogy emellett természetesen a pénzben lerótt ajánlati biztosíték, illetve a más formában (bankgarancia, biztosítási kötelezvény) teljesített ajánlati biztosíték is visszajár. Abban az esetben pedig, ha az ajánlatkérő jogtalanul elzárkózik a szerződés megkötése elől, akkor ugyanilyen kötelezettsége van a szerződéskötésre jogosult ajánlattevővel szemben.

Bírósági Gyakorlat a Közbeszerzésben

A Fővárosi Törvényszék 25.K.700.264/2025/14. számú ítéletében az ajánlati kötöttségre és az ajánlati biztosíték formájára vonatkozóan hozott döntést. A Bíróság ítéletében rögzítette, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdése csak abban esetben teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok további részében az ajánlattevő ajánlatát figyelmen kívül hagyja, ha az ajánlattevő kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az ajánlatát a továbbiakban nem tartja fenn. Azon ajánlattevők vonatkozásában, akik az ajánlatkérő felkérésében megadott határidőben nem nyilatkoznak, a jogalkotó egy hallgatásra alapított vélelmet állított fel arról, hogy úgy kell tekinteni, hogy ezen ajánlattevők az ajánlatukat az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartják.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) Szabályai

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) bevezetésével azonban a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet is tartalmaz speciális rendelkezéseket az ajánlati biztosítékra. Az EKR. 10. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Ilyen előírás esetén tehát nem elegendő a garanciavállaló vagy a kezességvállalásról szóló nyilatkozatról készült szkennelt példány feltöltése. Az EKR-re tekintettel szükséges formai követelményekre javasolt már a biztosíték igénylésekor felhívni a pénzügyi intézmény vagy biztosító figyelmét.

Az Ajánlati Biztosíték az Ingatlan Adásvételek Esetében

Ingatlan adásvétel esetén követelhető az ajánlati biztosíték visszafizetése. Lakásvásárlás során egyre több vevőtől hallják ügyvéd kollégáim: „Ajánlati biztosítékot adtunk az ingatlanosnak, de visszalépnénk a vételtől - visszakapjuk?”.

Ha ingatlan adásvétel során ingatlanközvetítő jár el, akkor a legtöbb esetben felmerül az, hogy az ingatlanos "ajánlati biztosítékot" kér a potenciális vevőtől az adásvételi szerződés megkötése előtt. Manapság sajnos már igen elterjedt az a gyakorlat, hogy ingatlan adásvétel során az ingatlanközvetítő a vevőjelölttől ajánlati biztosítékot kér, vételi szándéka komolyságát bizonyítandó. Ezt az összeget aztán az ingatlanközvetítő „letétbe veszi” az adásvételi szerződés megkötéséig. Az ajánlati biztosíték elsősorban arra lenne jó, hogy ha a vevő aláírta a vételi ajánlatot és már "le is tett" valamennyi pénzt, akkor ne táncolhasson csak úgy vissza - ehhez azonban megfelelő jogszabályi környezet, fogyasztóvédelmi biztosítékok és jogtudatos ingatlanpiaci szereplők kellenének.

Szándéknyilatkozat vagy Ajánlat?

Először is el kell határolni egymástól a szándéknyilatkozatot és az ajánlatot. A legtöbbször vételi szándéknyilatkozatnak nevezett papíron szereplő elnevezés nem számít, csak a jogi tartalom - ettől függ, hogy az ajánlati biztosíték visszafizetése követelhető-e.

A szándéknyilatkozat

A bírói gyakorlat értelmében egy vételi szándéknyilatkozatot a következő jellemzőkkel írhatunk le, többek között a Pfv.V.21.354/2020/13. sz. ítélet alapján:

tárgyalási folyamat része (alku)
módosítható, felülírható
nem hoz létre szerződést elfogadással
célja: „belépés” a tárgyalásba

Az ítélet szerint az ajánlattevő csak azt jelzi, hogy részt kíván venni az ügyletben, az eladó elfogadása csak azt jelenti, hogy tárgyaló partnernek fogadja el. Ha ilyen iratra adtunk át pénzösszeget, az jogalap nélküli gazdagodás jogcímén mindenképpen visszajár.

Az ajánlat

A vételi ajánlatot már a Ptk. rendezi. Eszerint akkor beszélünk erről, ha a nyilatkozat:

egyértelmű szerződéskötési akaratot fejez ki
tartalmazza a lényeges feltételeket (pl. vételár, ingatlan, felek)
elfogadással automatikusan létrehozza a szerződést

Ha a vételi ajánlatot a vevő az eladó elfogadása előtt visszavonja, akkor nem jön létre szerződés és a pénzösszegek is visszajárnak, szintén jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Elfogadás esetén adásvételi szerződésről beszélünk, azt visszavonni nem lehet, de elállni tőle már igen, a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett.

Foglaló vagy „ajánlati biztosíték”?

A vevők által aláírt papíron múlik minden, de leginkább a visszafizetés lehetősége. Első körben olvassuk el, mit írtunk alá. Foglaló csak aláírt, érvényes szerződéshez kapcsolódhat. Ha a vevő lép vissza, általában elveszik, ha az eladó, akkor duplán visszajár. Az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul a szerződés.

De mi legyen az "ajánlati biztosítékkal"? Az ajánlatot önmagában nem lehet biztosítani, csak az adásvételi szerződést. Különösen problémás, ha az ingatlanközvetítőt biztosítjuk, mikor az eladóval kívánunk szerződni.

Van ilyen egyáltalán, hogy ajánlati biztosíték?

A „vételi ajánlati biztosíték” nem egy törvényben szabályozott jogintézmény, ez általában foglalót, vagy valamiféle kötbért jelöl. Ha az összeget ingatlanközvetítő kapta meg, és nincs érvényes adásvételi szerződés (vagy bármilyen szerződés) vagy jogszerű foglaló-kikötés, az összeg sok esetben visszakövetelhető, különösen tisztességtelen szerződési feltétel esetén. Kizárólagos ingatlanközvetítői szerződések esetén ez nem ritka. Nézzük, mit alkalmaznak a nagy franchise irodák.

Otthon Centrum gyakorlata

Az Otthon Centrum szabályzata jól mutatja, hogyan működik a gyakorlatban az „ajánlati biztosíték” kezelése - és hol vannak a kockázatok. A szabályzat szerint az Otthon Centrum kollégái a vételi ajánlat megtételekor átveszik a pénzt, azzal, hogy ezt a vevő foglalóként kívánja átadni. Ezt addig tartják maguknál, ameddig az eladó el nem fogadja az ajánlatot, mert akkor haladéktalanul átadják az eladónak. Ha pedig az eladó más vételi ajánlatát fogadja el, akkor a vevőnek visszajár a pénz. Ezek szerint az Otthon Centrum bevár több ajánlatot, az ingatlanközvetítők többször is bezsebelik és tartják az ajánlati biztosítékokat.

Duna House gyakorlata

A Duna House-nál az ajánlattételkor átadott „biztosítéki összeg” nem foglaló, hanem kötbér biztosíték. Persze ez nem az eladót biztosítja, hanem az ingatlanközvetítőt. Idézzük: "A biztosítéki összeg a DH Franchise Partnert megillető meghiúsulási kötbér biztosítékaként szolgál, arra az esetre, ha az ingatlan átruházására vagy bérbeadására irányuló szerződés megkötésére az ajánlattevőnek felróható okból nem kerül sor, és erre tekintettel az eladó, illetve bérbeadó nem lesz köteles a DH Franchise Partner részére megbízási díjat fizetni." Eladó ingatlan esetén az átadható összeg (a biztosíték összege) az ajánlati ár 2%-a, de maximum 1 500 000 HUF. Fontos, hogy meghiúsulási kötbért - ahogy foglalót is - szerződésre tekintettel lehet fizetni.

Kezelhet egyáltalán pénzt az ingatlanközvetítő?

A biztosíték buktatói közül a legnagyobb, hogy az ingatlanközvetítő nem jogosult pénzt letétként kezelni az adásvétel során. Ennek oka, hogy a közvetítő nem szerződő fél az adásvételi ügyletben, így nincs jogalapja pénzt kezelni. Az ingatlanközvetítő nem pénzforgalmi szolgáltató, közjegyző, vagy ügyvéd, ezért nem vonatkoznak rá azok a szigorú letétkezelési szabályok és ellenőrzések sem, amelyek a jogi letétkezelést biztonságossá teszik. Pénzletétet csak pénzügyi intézmény kezelhet - méghozzá a Hpt 7. § (2) bek., valamint a 3.§ (1) j) és 6. § (1) 79. pontjai alapján. Rajtuk kívül az ügyvédek és a közjegyzők rendelkezhetnek letéti számlával, de végső soron az is bankszámlára kerül.

A Lakástörvény tartalmazza az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását. Láthatjuk, hogy letétkezelésre az ingatlanközvetítő egyáltalán nem jogosult, de még az is kiderül, hogy ingatlanközvetítő okiratot sem szerkeszthet (pl. vételi ajánlatot és semmilyen más jognyilatkozatot sem), hanem csak a más által elkészített dokumentumot továbbíthatja. Azon túl, hogy az ingatlanos nem jogosult letétkezelésre, azért is problémás az adásvételi szerződés megkötése előtt pénzt átadni az ingatlanközvetítő részére, mert sajnos nem egy esetben fordult már elő olyan, hogy utóbb derült ki egy olyan körülmény, amelyre tekintettel a vevő mégsem kívánt adásvételi szerződést kötni (pl. az adásvételi szerződés előkészítésekor derül ki, hogy az eladó csak három hónap múlva tud kiköltözni a lakásból).

A Miskolci Törvényszék 102.K.700.558/2021/13/H. számú döntése foglalkozik a kérdéssel. A felperes egy ingatlanügynök volt. A perbeli tényállás alapján volt, hogy ajánlati biztosítékot vett át a vevőktől, amit a „vételi ajánlat” elnevezésű átvételi elismervény igazolt. A „vételi ajánlat” elnevezésű ajánlati biztosítékként letétbe vett készpénz összegek a társaság pénztárában, könyvelésében nem kerültek rögzítésre, számviteli bizonylat nem került kiállítva egy esetben sem.

A NAV megállapította, hogy az ajánlati biztosítékként letétbe átvett készpénz tekintetében a be- és kifizetések esetében számviteli bizonylat kiállításáról nem gondoskodott, így - Sztv. 165.§. (1)-(4), Art. 77.§. (1)-(2), 227/A.§ (1), 220.§. (1), 237.§. (1)-(2), 155.§.(1) bekezdései alapján -200.000.-Ft mulasztási bírságot szabott ki, továbbá 439.000.-Ft összegű késedelmi pótlék kiszabásáról rendelkezett. Számviteli rend, bizonylati fegyelem megsértése körében felperes arra hivatkozott, hogy a vételi ajánlat megnevezésű dokumentummal átvett pénzeszközök nem tekinthetők a felperes pénzeszközeinek. A bíróság e tekintetben osztja az alperes álláspontját, mely szerint a felperes vételi ajánlatként készpénzben pénzeszközt vett át, jogosult és kötelezett lett annak szabályszerű kezelésére, bizonylatolására még akkor is, ha a pénzösszeg adott esetben a vételár részét képezte. Ezen pénzfelhasználási metódus egyértelműen a felperes bevételét képezte, amelyet megfelelő számviteli bizonylatokkal kísérni kellett volna, így felperes ezirányú sérelmei sem foghattak helyt. A NAV tehát legalább egy ügyben egyértelműen kimondta, hogy az ajánlati biztosítékok átvétele letéti kezelést eredményez.

Nagyon gyakran visszakövetelhető az összeg, még akkor is, ha az ingatlanos azt állítja, hogy az ajánlati biztosíték „nem jár vissza” az ingatlan adásvétel elmaradása miatt. Ilyenkor van, hogy az Ügyészséghez is érdemes bejelentést tenni, hiszen az általuk indítható közérdekű perek jogkövetkezménye az, hogy az egyedi szerződési alapján sem lehet teljesítését követelni. Fentiek alapján én minden esetben azt javaslom a vevőknek, hogy az első pénzmozgásra az adásvételi szerződés megkötésekor kerüljön sor! A legbiztonságosabb megoldás általában az, ha a felek ügyvéd által készített előszerződést vagy adásvételi szerződést kötnek, és a foglaló vagy más biztosíték átadására csak ebben a keretben kerül sor.

Az Ajánlati Biztosíték Áfa Kezelése

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. §-a úgy rendelkezik, hogy a szerződéseket és egyéb jogügyleteket soha nem elnevezésük, hanem mindig valódi tartalmuk alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési, vagy egyéb pályázatok esetén a részvétel feltételeként fizetett összeg elnevezésétől függetlenül egy olyan biztosíték, amely a pályázó komoly szerződéskötési szándékát hivatott jelezni, azaz függetlenül attól, hogy a részvételi díjat a felek, vagy a pályázati kiírás milyen elnevezéssel illeti, azt tartalmában ajánlati biztosítéknak kell tekinteni.

Az Ajánlati Biztosíték Mint Előleg

Nyertes pályázat esetén a pályázatot megnyert fél által átadott ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azaz az ellenérték részét képezi. Tekintettel arra, hogy az ajánlati biztosíték összegéről ilyen esetekben mindig a teljesítést megelőzően kiderül, hogy a vételárba beszámításra kerül (ti. a pályázat megnyerésével az ajánlati biztosíték a felek között mint a vételár egy része jóváíródik), ezért az ajánlati biztosíték mint teljesítést megelőzően fizetett pénzösszeg, előlegként viselkedik az általános forgalmi adó rendszerében (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá).

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 59. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

A gyakorlatban kérdéses azonban, hogy az ajánlati biztosíték mely időponttól tekinthető előlegnek, azaz melyik az az időpont, amellyel az ajánlati biztosíték előlegkénti jóváírása a felek között megtörtént. Az ajánlati biztosíték annak befizetésével még nem válik előleggé, ugyanis a pályázati döntésig arról nem tudható biztosan, hogy a pályázat tárgyát képező termék, vagy szolgáltatás vételárának részévé fog-e egyáltalán válni, hiszen amennyiben a pályázóra nézve kedvezőtlen döntés születik, azaz ő a pályázaton nem nyer, akkor az ajánlati biztosíték összege visszajár, tehát ez az összeg ilyen esetben soha nem fog úgy minősülni, mint egy konkrét termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítható pénzösszeg.

Az ajánlati biztosíték csak és kizárólag a pályázati nyertes vonatkozásában válik előleggé, mégpedig azzal a nappal, amikor a döntés megszületik, hiszen ettől az időponttól kezdve már biztosan tudható, hogy a nyertes fél által befizetett ajánlati biztosíték a pályázat tárgya ellenértékének részét fogja képezni. Az ajánlati biztosíték összege tehát tulajdonképpen a döntés napjával íródik jóvá előlegként a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között. A pályázaton nem nyert pályázók vonatkozásában azonban az ajánlati biztosíték összege - tekintve, hogy az soha nem vált egy egyedileg meghatározható ügylet ellenértékébe beszámítható összeggé - nem minősül előlegnek.

Számlázás és Adófizetési Kötelezettség

A fentiek alapján az ajánlati biztosíték annak befizetésével nem tekinthető az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek, így arról Áfa tv. szerinti számlát nem kell kiállítani. A döntés napjával azonban az ajánlati biztosíték összege a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között előlegként jóváíródik, így ezzel a nappal az Áfa tv. szerinti bizonylatot ki kell állítani, továbbá - amennyiben a pályázat tárgya nem tartozik adómentes körbe - az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján a döntés napjával adófizetési kötelezettség keletkezik (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá). A fizetendő adó megállapításakor - az Áfa tv. 59. § (2) bekezdése alapján - az előleg (ajánlati biztosíték) összegét úgy kell figyelembe venni, mint amely a fizetendő adó összegét is tartalmazza. A vesztes pályázók és a pályázatot kiíró között azonban az ajánlati biztosíték soha nem válik ellenértékké, így arról számlát kibocsátani, illetve az után általános forgalmi adót fizetni nem kell.

tags: #utalt #ajánlattételi #biztosíték #jelentése #és #szabályai