A Magyar és Európai Járműipar: Gyártási Teljesítmény, Jövedelmezőség és Piaci Trendek

A járműipar az európai és különösen a közép-kelet-európai gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata. Az Európai Unió (EU) a világ legnagyobb autógyártó térségei közé tartozik: 2016-ban 19,2 millió autót gyártottak le az Európában elhelyezkedő 302 gyártó valamint összeszerelő üzemben. Ez az iparág nemcsak jelentős számú embernek biztosít munkalehetőséget, hanem jelentősen hozzájárul az EU GDP-jének 4%-át adva. Az autóipar fontosságát az is mutatja, hogy mennyit tud exportálni a legyártott autókból az adott ország, és ez Közép-Kelet-Európában tipikusan magas.

A Járműipar Globális és Európai Kontextusban: Jövedelmezőségi Trendek és Kihívások

A globális autóipar jelentős jövedelmezőségi válságban van, mely különösen a német autógyártókat érinti. A Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz értékesítése és árbevétele összességében nagyrészt stabil maradt, ugyanakkor az üzemi eredményük (EBIT) közel 76 százalékkal zuhant. Együttesen alig több mint 1,7 milliárd eurót értek el, ami a legalacsonyabb szint 2009 harmadik negyedéve óta. Az elemzés szerint egyetlen más jelentős autógyártó ország sem teljesített olyan gyengén árbevétel- és nyereségnövekedés szempontjából, mint Németország.

Az EY autóipari szakértője, Constantin Gall szerint „a globális autóipar mély válságban van, jelenleg azonban különösen a német autógyártók szenvednek”. Ennek okai között említette a prémiumszegmens általános gyengeségét, az amerikai vámintézkedéseket, a kedvezőtlen árfolyamhatásokat, az elektromos autókba irányuló - eddig meg nem térülő - beruházásokat, valamint a vállalati átalakítások magas költségeit. „Mindez egyfajta válságspirált hoz létre, különösen a német gyártók számára” - fogalmazott Gall.

A harmadik negyedévben a legnyereségesebb autógyártó a japán Suzuki volt 9,2 százalékos üzemi eredménykulccsal, ezt követte a BMW 7,0, illetve a Toyota 6,8 százalékkal. Az elemzésbe bevont autógyártó vállalatok átlagos marzsa 3,9 százalékra csökkent, ami legalább tíz éve a legalacsonyabb szint, és 2023 óta nagyjából a felére esett vissza. Németországban az autóiparban és annak beszállítóinál több vállalat - köztük a Bosch, a ZF Friedrichshafen, a Mercedes-Benz és a Volkswagen-csoport - létszámleépítési programokat jelentett be.

Különösen a világ legnagyobb autópiacán, Kínában volt érezhető a német gyártók számára a negatív tényezők „katasztrofális egybeesése”: eladásaik ott a harmadik negyedévben 9 százalékkal csökkentek. A kínai piac rendkívül intenzív versenyt támaszt, a gyengébb konjunktúra miatt a prémiumautók iránti kereslet csökkent, miközben az elektromos járművek eladásai gyorsan nőnek, de főként a kínai márkák javára.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

A CAM (Center of Automotive Management) vezetője, Stefan Bratzel szerint „a darwinisztikus szelekciós folyamatban” azok a gyártók maradhatnak talpon, akik növelik a hatékonyságot, sebességet és rugalmasságot, valamint „masszívan befektetnek a technológiai átalakulásba.”

A Közép- és Kelet-Európai Járműipar Fejlődése és Jelentősége

Az autóipar egyre inkább kelet felé mozdult el az utóbbi 15-20 évben. A kelet-európai régió legnagyobb autóiparral rendelkező országai Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Magyarország lettek. Ez azért volt indokolt, mert a nyugat-európai autópiac 1990-2000 között stagnálni kezdett és a további növekedést csakis földrajzi terjeszkedéssel lehetett elérni. Az 1990-es éveket követően a közép-kelet-európai régió fejlődésében nagy szerepe volt az autóipari beruházásoknak, sok esetben ez az iparág növelte az országok jólétét; a mai napig is sokat javít a jóléten az autóipar ebben a területi egységben - például Lengyelországban. Ezen kívül a külföldi beruházások segítettek a régió felzárkózásának elindításában.

A 2008-as reálgazdasági válság alatt és után az autóipar szintén segítette a közép-kelet-európai régiót a felzárkózásban és a fejlődésben, ugyanis a multinacionális vállalatok (MNC - Multinational Companies) beruházásai tovább modernizálták, versenyképesebbé tették ezt az iparágat és az autóipari kutatás-fejlesztési központoknak köszönhetően ezekben az országokban a kutatás-fejlesztési tevékenység is növekedett (habár még mindig nagyon alacsony). Azonban a közép-kelet-európai régió viszonylag magas szinten ki van téve az autóiparnak, azaz az országok gazdasági fejlődése nagymértékben függ az autóipartól. Az elemzett országokban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia) viszonylag sok autógyár helyezkedik el és ezek együttes gyártási kapacitása elég jelentős.

A közép-kelet-európai régió autógyártási adatai

Az alábbi táblázat összefoglalja a közép-kelet-európai országok 2016-os, illetve 2023-as autógyártási adatait, kiemelve az iparág jelentőségét a régióban:

Csehország autóipara

Csehország autóipara viszonylag hosszú múltra tekinthet vissza, ugyanis a Škoda-t már 1895-ben megalapították és 1920-ra már az ország legnagyobb ipari vállalata lett. 1992-ben a Volkswagen AG fektetett be nagy összegeket a gyárba, majd fel is vásárolta azt. Jelenleg Csehországban a Škoda gyár évi kb. 880 ezer autót képes legyártani. A Csehországban legyártott autók száma rohamosan növekedett az utóbbi években, míg 1999-ben alig 400 ezer autót gyártottak le az országban, addig 2017-ben a legyártott autók száma elérte az 1,4 millió darabot. A Škoda mellett Csehországban gyárt autókat 2005-től a Toyota, Peugeot és Citroën (évi 330 ezer autó) valamint 2006-tól a Hyundai is (évi 251 ezer autó). A közép-kelet-európai régióban Csehország autóipara a legnagyobb. Az ország GDP-jének az autóipar 9,0-10,0%-át teszi ki, ami kifejezetten magas értéknek számít. Csehország összes exportjának 17%-át az autók teszik ki, tehát a cseh gazdaság és export is jelentősen függ az autóipartól. Csak minden ötödik autó kerül belföldi értékesítésre, tehát az autók 80%-át exportálják.

Jármű ABS kocka hibái

Lengyelország autóipara

A lengyel gazdaság számára az autóipar kiemelten fontos ágazat. Ezen túlmenően a lengyel autóipar Közép-Kelet-Európában az egyik legnagyobb, így a térség gazdaságára is kihat. Az autóipar teszi ki az ország GDP-jének 7,8-8,0%-át, ami kiugróan magas értéknek számít. Ezen kívül az összes export 13%-a autóipari termékekből származik. Egyrészt kedvező az, hogy a lengyel gazdaság rengeteg autót exportál, másrészt viszont kedvezőtlen, ugyanis a legtöbb lengyel autót (kb. 80%) Nyugat-Európában értékesítik, így Lengyelország autóipara (és gazdasága) nagy mértékben függ a nyugat-európai gazdaság alakulásától. A nyugat-európai gazdaságtól való függőség kedvezőtlensége leginkább 2009 és 2012 között mutatkozott meg, ugyanis a 2008-as reálgazdasági válságot követően Nyugat-Európa gazdasági aktivitása csökkent, így a lengyelországi autógyártás és ezzel egy időben a lengyel gazdaság is. 2017-ben 175 ezer ember dolgozott az lengyel autóiparban, így az autóipar teljesítménye nem csak az ország GDP-jére és az exportjára hat ki, hanem a foglalkoztatásra is. Lengyelországban 2016-ban 554 ezer autót gyártottak le, 4 üzemben (Opel, Volkswagen, Lancia és Fiat).

Szlovákia autóipara

Szlovákia a közép-kelet-európai régió egyik legmeghatározóbb szereplője. A szlovák autóipar is hosszas múltra tekinthet vissza, de az igazi sikertörténet és autóipari növekedés 1991-ben kezdődött el, amikor a Volkswagen létesített gyárat ebben az országban. Azóta a szlovák autóipar mondhatni szárnyal. Jelenleg Szlovákiában a legmagasabb az egy főre eső legyártott autók száma, őt követi Csehország és Lengyelország. Érdekesség, hogy 2017-ben a szlovákiai Volkswagen és Audi gyárakban a dolgozók sztrájkoltak, ugyanis magasabb béreket szerettek volna kialkudni. Ez meg is történt, viszont a szlovák autóipar számára nem a bérek emelkedése jelenti a legnagyobb gondot, hanem az, hogy nem tudnak a kapacitásbővítésekhez mérten elegendő képzett munkaerőt alkalmazni, ugyanis nincs már sok állást kereső ember. Szlovákiában 2016-ban 1,04 millió autót gyártottak le, 8 üzemben (Audi, Kia, Peugeot, Porsche, Seat, Citroën, Škoda és Volkswagen).

Románia autóipara

A romániai autóipar fejlődése leginkább a Renault-nak köszönhető, ugyanis megvásárolták a Dacia-t és azóta a márka sikere töretlen, ami által a gyártása egyre csak növekedik. A Miovei-i Dacia gyártban 2017-ben 16,7 ezer ember dolgozott. A másik nagy romániai autógyártó, a Dacia mellett a Ford, gyára Craiován van. Azonban a Ford romániai gyártósorai eddig nem voltak kimondottan sikeresek, az itt gyártott Ford B-Max nem lett egy nagyon népszerű modell, így nem is kellett különösen sokat legyártani belőle. Azonban a Ford további 200 millió eurót fektetett a romániai üzembe, jelenleg a Ford Puma gyártása indult el. Románia GDP-jének 20%-át adja az autóipar, ha csak az autógyártásra fókuszálunk, akkor 12%. Mindkettő kimondottan magas értéknek számít, de hasonló a már elemzett országok értékeihez. Romániában is problémát jelent az, hogy az export nagy része (20%) az autóiparból származik. 2016-ban Romániában 358 ezer autót gyártottak le, 2 üzemben (Ford és Dacia).

A Magyar Járműipar Története, Jelene és Jövőbeli Kilátásai

A hazai járműgyártásról a XX. században még nem sokan hitték, hogy mára az egyik vezető pozíciót fogja elfoglalni az ipari alágazatokban, főként, hogy a kialakulása is lassan és nehézkesen ment csak végbe. A járműgyártás dinamikus fejlődésére jelentősen hatottak azok a magyar feltalálók is, akik a mai magyar autóipar alapjait a XIX. században lerakták. 1818 körül Marosvásárhelyen Bolyai Farkas és Bodor Péter mutatták be gőzkocsijukat, 1819-ben Horti-Horváth József a lendkerekes omnibuszt, 1841-1842-ben Jedlik Ányos villamos meghajtású járműmodellje és kocsija borzolta a kedélyeket. A század második felében is folytatódtak a fejlesztések: 1876-ban Wessely György önjáró kocsira kapott szabadalmat, Preiner Ferenc pedig gőzzel hajtott kocsit mutatott be. 1890-re Korda Ferenc megalkotta az első akkumulátoros villanyautót is itthon. Nagy hatással volt az ipari ágazat további fejlődésére Csonka János, aki a porlasztó feltalálása mellett, a Magyar Posta számára tervezett egy háromkerekű levélgyűjtő autót.

Az I. világháború amellett, hogy átalakította a politikai és gazdasági erőviszonyokat, nagy előrelépést is jelentett a további technológiai fejlődésben. 1920-ra Magyarországon öt autógyártó vállalat működött. Az 1930-as évek elejére kialakuló gazdasági világválság kedvezőtlenül hatott az éppen dinamikus időszakát élő hazai járműgyártásra. A kereslet hiánya miatt a termelést a minimum szintre szorították vissza. A visszarendeződés 1934-1935 körül kezdődhetett el.

Mi a különbség?

A második világháborút követően átalakult az addig fejlődő járműgyártás. A személygépkocsi ágazat tulajdonképpen megszűnt, helyét az autóbusz és tehergépkocsi gyártás, valamint ezek javítása váltotta fel. Az 1960-as években is sikerült új innovációkat megteremteni, amelyek nem csak itthon, de a szélesebb gyártásban is hasznosíthatóak voltak. Ilyen volt a kombinált dinamikus-turbótöltési eljárás, amelyet a Rába gyárban alkalmaztak először. Az autóbuszgyártási ágazatban szintén kedvező eredmények születtek: az 1970-es 1980-as évekre Magyarország Európa második legnagyobb buszgyártójává vált, előttünk csak a nyugatnémet eredetű Mercedes-Benz állt. Éves szinten 12 ezer Ikarus buszt állítottak elő itthon, emellett pedig jelentős volt a haszongépjárműveket gyártó Csepel és Rába, valamint Dutra gyárak kapacitása is. A rendszerváltást követően a buszgyártás leépült.

A rendszerváltást követően az átalakuló piaci viszonyok lehetőséget teremtettek az autógyártás kibontakozására is. Az itt készülő autók főleg külföldi cégek révén, elsősorban az összeszerelési feladatok ellátását tették lehetővé. Az elsők között lépett itthon piacra az Opel és a Suzuki 1992-ben, valamint kezdték meg a termelést. 1994-ben az Audi, majd 2012-ben a Mercedes döntött a magyarországi gyár létrehozása mellett. Legutóbb, 2018-ban a BMW jelentette be, hogy 2025-től Debrecenben hoz létre gyárat. A 2025 őszén megnyitott debreceni gyár a BMW Group globális gyártási hálózatának legújabb és legmodernebb tagja, egyszersmind a régió fejlődésének egyik meghatározó motorja, amely a gyártáson túl hozzájárul egy tudásalapú, innovációvezérelt regionális gazdasági ökoszisztéma kiépítéséhez is. A vállalat által szervezett gyárlátogatáson megbizonyosodhattam, hogy miért ilyen jó autó a debreceni BMW. Most, a magyar villanyautóval, a debreceni BMW iX3 segítségével ez a félelem már a múlté.

A magyar autóipar jelentősen bővült az utóbbi években. Ez több tényezőnek köszönhető: az autógyártók egyre több beruházást hajtanak végre az országban (például a Mercedes-Benz Kecskeméten 1,6 milliárd eurós beruházást eszközöl 2020-ig), egyre több modell gyártását költöztetik ide, egyre több alkatrészgyártó van jelen Magyarországon valamint a kormányzat különféle intézkedésekkel támogatja az autóipart. Ezen tényezők együttes hatása hozzájárult ahhoz, hogy a magyar autóipar folyamatosan fejlődjön. Azonban ennek a fejlődésnek kockázatai is lehetnek, ezek Szlovákia esetéhez hasonlóak: kevés a szakképzett munkaerő, ami egyrészt a gyártási volument negatívan érinti, azonban a kevés munkaerő miatt a bérek is növekedésnek indulhatnak (ahogy Szlovákiában is történt) és a magasabb bérköltségek a magyar autóipar versenyképességét csökkenthetik, hiszen magasabb gyártási költségeket eredményeznek.

A járműgyártás súlya az ágazaton és a magyar gazdaságon belül is magas. 2022-ben 152 ezren dolgoztak a hazai járműgyártásban, így a teljes feldolgozóipari szektor munkaerejének több, mint ötöde ide koncentrálódott. Az alkalmazásban állók 33%-a szellemi, míg 67%-a fizikai foglalkoztatás alá esett. A feldolgozóipari ágazatok közül ez az 5. legjobban teljesítő szektor a munkabérek tekintetében: 2022-ben az átlagos bruttó havi kereset 632 ezer forint volt, ami az előző évi bérhez képest közel 15%-os növekedést jelent. A külföldi cégek markáns jelenléte miatt a járműipari ágazatban kiemelten magas a külföldi tőke jelenléte is. 2017 és 2020 között folyamatosan nőtt az ágazatban az FDI állomány értéke, mindezt csak a koronavírus járvány tudta ismét megtörni. A feldolgozóiparon belül itt a legmagasabb a külföldi tőkebefektetések állománya, 2022-ben 7 956,2 millió eurót tett ki ez az összeg.

A külföldi társaságok révén az ágazat elsősorban exportra termel, belföldi értékesítése ugyan mutat növekedést az utóbbi évtized viszonylatában, mégis kiemelkedő a kivitel aránya. Az ágazat külkereskedelmi mérlegében is a kivitel domináns. A járművek, szállítóeszközök és alkatrészek külkereskedelmében a kivitel jellemzően 1,3-1,5-szöröse az importnak. Az itthon előállított termékek elsődleges piaca az Európai Unióban Németország (37%), kisebb arányban Olaszország (5,6%), Franciaország (4,92%), valamint Spanyolország (4,42%). Az európai térségen kívül jelentős mennyiségű árut szállítunk Kínába (3,31%), az USA-ba (3,16%), valamint Japánba (2,05%). Globális tekintetben 2021-ben a legtöbb autót és motorikus járművet Németország, Japán, az USA, Dél-Korea és Mexikó exportálta világszerte.

A Mercedes-Benz friss bejelentésével átlépheti az egymilliót a Magyarországon egy év alatt legyártott autók száma. Amennyiben ez tényleg megvalósul, úgy egy szűk elitbe kerülhet a magyar járműipar. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a gyár évi 400 ezer autós kapacitása révén Magyarország összesített éves járműgyártása elérheti az egymillió darabot, amivel az ország felkerül az európai autóipar élvonalába. 2024-ben 436 ezer autót gyártottak Magyarországon, ezt három üzem hozta össze: a győri Audi Hungaria, a kecskeméti Mercedes-Benz és az esztergomi Suzuki. A három gyár közül az Audi pörgött maximális kapacitáson, és várhatóan a következő években is teljesen kihasználja majd kapacitásait a győri üzem. A Mercedes-Benz tavaly 146 ezer autót gyártott, a kapacitása ugyanakkor 200 ezer jármű. Ha megvalósul a tervezett kétszeres kapacitás, akkor 400 ezer autó is készülhet itt. Ehhez jön a BMW 150 ezer elektromos autója Debrecenből, valamint a BYD szegedi gyára első körben szintén 150 ezer autóval. Ez 1 millió 50 ezer autó öt gyárból, teljesen kifeszítve a kapacitásokat - abban biztosak lehetünk, hogy nem 2026-ban, de a BMW és BYD felpörgésével, valamint az Audi, Suzuki és Mercedes teljes kapacitásával elérhető álomhatár. Ha kicentizve is, de reális lehet, hogy még a 2020-as években legyen egy olyan esztendő, amikor egymillió autót gyártanak Magyarországon. Ehhez nyilván kedvező gazdasági környezetre is szükség lesz.

2023-ban az International Organization of Motor Vehicle Manufacturers (OICA - Gépjárműgyártók Nemzetközi Szervezete) adatai szerint 17 olyan ország volt a Földön, ahol több jármű gördült le a gyártósorokról egymilliónál. Ebből mindössze hat ország található Európában: nem meglepő módon Németország a legnagyobb európai autógyártó, 2023-ban 4,1 millió jármű készült az országban. Spanyolországban 2,5 millió autót gyártottak, Franciaországban pedig másfél milliót. Régiónkból két ország lépi át az egymilliós határt: Csehországban 2023-ban 1,4 millió járművet gyártottak (a Škoda, a Hyundai és a Toyota, valamint a buszgyártók közül az Iveco és a SOR), Szlovákiában pedig 1,1 milliót. Hatodik európaiként Nagy-Britannia fért fel a listára 1 milliónál valamivel több autóval. A listáról, amit fölényesen Kína vezet, 2023-ban 30 milliónál is több autó készült ott. Az Egyesült Államok a második 10,6 millió autóval, a harmadik Japán 9 millió autóval. Indiában 5,8 millió, Dél-Koreában 4,2 millió autó készült 2023-ban. A listán hatodik a már említett Németország, a négymilliós határt még Mexikó érte el, utána már Spanyolország következik, míg a kétmilliós határt még egy ország, Brazília lépi át - azaz kilenc országban gyártanak egy évben kétmilliónál is több autót, és további nyolcban egymilliónál többet.

Magyarországi Autópiac: Értékesítési Adatok és Trendek

Januárban, februárban, márciusban, áprilisban és májusban 59 ezer 809 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 9,55 százalékkal többet (+5215 személyautó), mint tavaly ugyanebben az időszakban. A forgalomba helyezett személyautók és buszok 8,5 százaléka magyarországi gyárban készült. A Datahouse adatai szerint az év első öt hónapjában 69 ezer 11 új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, 7,3 százalékkal többet (4677 jármű), mint 2025 első öt hónapjában. A márkák között első a Toyota (7995 jármű), második a Ford (6021 jármű), harmadik a Nissan (5719 jármű), negyedik a Skoda (5677 autó), ötödik a Suzuki (5005 autó). Jelentősen felfutott a tavaly a kínai autók értékesítése, 2025-ben összesen 8115 kínai jármű talált gazdára.

A Magyar Suzuki Zrt. kiegyensúlyozott, stabil évet tud maga mögött, 2025-ben sikerült megőriznie pozícióját a magyarországi autópiacon - értékelte az elmúlt évet Szakai Fumito, a Magyar Suzuki Zrt. Még tart a szupergazdagok lendülete, úgy veszik a luxusautókat a magyarok, mintha nem lenne holnap. Az év első öt hónapjában számos nagyon drága luxus- és sportautó talált gazdára. Nem először vágunk neki Európának elektromos Skodával, de először volt a társunk a legerősebb Skoda úgy, hogy mögöttünk ott lobogott a szállítón két kerékpár.

A Rába Járműipari Holding Nyrt. 13,341 milliárd forint árbevételt ért el az idei év első negyedévében, ami 8,3 százalékkal marad el 2025 azonos időszakához viszonyítva.

Megújította vezetését a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE), a közgyűlés döntése alapján Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. képviseletében továbbra is elnökként folytatja munkáját, a felügyelőbizottság elnökének Gábor Zoltánt választották a Deloitte Zrt. A magyar gazdasági élet egyik legnagyobb presztízsű elismerésében, az Év Menedzsere Díjban részesült Szászi István, a Bosch-csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A díjat a Menedzserek Országos Szövetsége immár 31. alkalommal adta át az Év Menedzsere Díjátadó Gálán. Ötven éve dobogtatja meg az emberek szívét a Golf GTI és ahogy én is ötvenévesen érzem magam a legjobban a bőrömben, úgy a GTI is most érett be igazán. Jó, nincs már kézi sebességváltó és még mindig elöl hajt, de ekkorát kevés kocsival lehet autózni. Az ötvenéves évfordulós modell brutálisan jó élményautó, elérhető áron.

A vasúti árufuvarozás a gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, azonban a vasúti áruszállítás versenyképessége a közúti fuvarozással szemben továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Ezek közé tartozik az energiaárak ingadozása, az infrastruktúra állapota.

Használt és Új Autók Vásárlása az EU-ban: ÁFA Kérdések és Tudnivalók

Ha magyar állampolgárként az Európai Unió másik országában vásárolunk egy új kerékpárt, kis traktort vagy akár elektromos rollert, elegendő a vásárlás helyén kifizetni a helyi forgalmi adót. Jelenleg például Németországban ez az adó csupán 19%, ami azt jelenti, hogy azonnal 8% megtakarítást érhetünk el. De azt még mindig nem definiáltuk, hogy mi az „új autó” pontosan. Amikor az autót Magyarországon regisztráljuk, a NAV az autóra kiszabja a 27%-os magyar áfát, még akkor is, ha már kifizetted a német 19%-ot. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az új és használt autó fogalma sokszor félrevezető lehet.

Létezik egy ún. 6.000 km-es és 6 hónapos szabály, de anélkül, hogy elmerülnénk a nyelvi finomságokban, ez a meghatározás fent szerepel az Európai Unió weboldalán is. Az autó új. Az autó használt, és az EU-ban vették nyilvántartásba. Számtalan emberrel beszéltem, így tapasztalatból tudom, hogy az embereket a „VAGY„ megfogalmazás szokta megtéveszteni az új autók meghatározásánál az EU oldalán. Megjegyzés: Az első forgalomba helyezés nem összekeverendő a gyártási évvel. Erre mi azt szoktuk mondani az ABN®-nél nehogy jégre vigyék az ügyfeleket a hivatalok, hogy legyen meg 6.001km. Hogy az új és használt autók fogalmával kapcsolatos félreértéseket egyszer és mindenkorra tisztázzuk. Mindenképpen el kell kerülni a kettős áfa fizetést.

Igazán vonzó lehetőségnek hangzik elsőre, de van egy jelentős korlátozása: sem magyar, sem német magánszemélyként nincs lehetőség a német áfa visszaigénylésére Németországban. Ennek oka, hogy sajnos félelem van az áfa csalásoktól. Ha Ön olyan fentiek szerint meghatározott ”használt„ autót vásárol Németországban melynek futásteljesítménye minimum 6.000 km. és ezzel egyidejűleg minimum 6 hónapos az első forgalomba helyezés óta, akkor érdemes odafigyelni. Ha valaki ezek ellenére új autót választ, akkor érdemes oda figyelni, hogy csak a magyar áfát fizesse meg.

tags: #umsatz #pro #fahrzeug #jarmu #járműipar

• Nyelestengely felújítás lépésről lépésre (Lada 2107)
• Nissan Note alkatrészellátás
• Gyári vagy utángyártott féktárcsa az E90-hez?
• Optimális védelem motordeknikhez
• A Škoda Superb története és generációi