Fogyasztói Jogok Új Gépjármű Hibás Teljesítése és Felszereltségi Hiányosságai Esetén
Amikor egy frissen vásárolt termék, legyen szó akár egy új gépjárműről, meghibásodik vagy nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, a legtöbb fogyasztó automatikusan a „garanciára” hivatkozik. A köznyelvben ez gyűjtőfogalomként él, a jog azonban három, egymástól jól elkülönülő intézményt ismer: a kellékszavatosságot, a jótállást és az önkéntes - szerződéses - garanciát. Ezen jogintézmények ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy hibás teljesítés esetén a vevő hatékonyan érvényesíthesse igényeit.
A Hibás Teljesítés Alapfogalmai: Kellékszavatosság, Jótállás és Garancia
Kellékszavatosság: Az Alapszintű Biztosíték
A kellékszavatosság minden adásvételi szerződés alapszintű biztosítéka, hiszen az eladó köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelő, hibátlan terméket szolgáltatni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésnek minősül továbbá egy dolog szakszerűtlen szerelése, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a vevő maga végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
Ha a hiba már az átadáskor fennállt - akkor is, ha csak később válik nyilvánvalóvá -, a fogyasztó két éven belül élhet a hibás teljesítésből eredő kellékszavatossági igényével. Az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján a fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival. Fontos kiemelni az 1999/44/EK irányelv által valamennyi Európai Uniós tagállam számára előírt minimumszabályt, amely szerint a fogyasztói szerződések esetében a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ez azt jelenti, hogy az eladó viseli a bizonyítás terhét az első 6 hónapban, tehát neki kell igazolnia, hogy a hiba az átadás után keletkezett, ezt követően a bizonyítás terhe a vevőre hárul.
Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. Az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége - és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság. Mentesül az eladó a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára az eladó figyelmeztette a jogosultat.
Jótállás: Erősebb Fogyasztói Védelem
A jótállás - amelyet a hétköznapban sokszor „garanciaként” emlegetnek - ennél erősebb védelmet nyújt, mert a bizonyítási teher végig az eladót terheli. A jótállás ideje alatt vélelmezett, hogy a hiba már a gyártásból ered, ezért az eladónak kell bizonyítania, ha nem így van. A kötelező jótállás a fogyasztóra nézve kedvezőbb, ugyanis a jótállás teljes időtartama alatt az eladót terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Minden új, legalább 10 ezer forint értékű tartós fogyasztási cikkre kötelező jótállás jár, amelynek időtartama az árhoz igazodik a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján:
| Termék ára (Ft) | Jótállás időtartama |
|---|---|
| 10 000 - 250 000 | Két év |
| 250 000 felett | Három év |
A jótállási kötelezettség teljesítése arra a vállalkozásra esik, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés, a megállapodás tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. Új autó vásárlása esetén ez maga a márkakereskedés. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja.
Önkéntes (Szerződéses) Garancia
A kötelező jótálláson túl a gyártó vagy a kereskedő önként is vállalhat többletgaranciát - például hosszabb időtartamot vagy extra szolgáltatásokat. Ez a szerződéses, más néven önkéntes garancia. Fontos, hogy az önként vállalt garancia nem csökkentheti a jogszabályban rögzített kötelező jótállási vagy szavatossági jogokat, csak kiegészítheti azokat. A szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki. Például, ha a jogszabály egyéves (kötelező) jótállást ír elő egy termékre, az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező 1 éven túl, további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát. Az ilyen szerződésen alapuló jótállás lehet akár részleges is.
Gépjármű Adásvétele és Hibás Teljesítés
Gépjármű adásvétele esetén a vevő legnagyobb félelme, hogy hibás járművet vásárol. Az autó vagy motor vásárlása a legtöbb személy számára - az ingatlan vásárlását követően - a második legnagyobb kiadást jelenti. Ennek megfelelően a gépjármű hibás teljesítése kapcsán kialakuló jogvita az eladó és a vevő számára is jelentős anyagi kockázattal jár.
Jogi szempontból fontos kérdés, hogy mi tekinthető hibás teljesítésnek. A gépjármű hibás teljesítésének megítéléséhez az adásvételi szerződést, illetve a vonatkozó jogi rendelkezéseket kell alapul venni. A szerződés tartalmazhatja a gépkocsi, motor, tehergépjármű, hajó, repülő műszaki paramétereit, futásteljesítményét, korát, felszereltségét, vagy akár azt a speciális felhasználási célt is, melynek az eladott járműnek meg kell felelnie. Kiemeljük, hogy a gépjármű hibás teljesítése kapcsán mindig az a kérdés, hogy a teljesítés időpontjában fennállt-e a hiba.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Új Gépjárművek Esetén
Úgy gondoljuk, új autó vásárlása esetén nem szükséges különösebben odafigyelnünk, nyugodtan hátra dőlhetünk, hiszen azoknak kifogástalan állapotban kell lenniük. Joggal tesszük. De vajon mi történik akkor, ha a megvásárolt új gépjármű mégsem tökéletes?
Egy fogyasztó és egy vállalkozás közötti szerződés keretében eladott új tartós fogyasztási cikkekre jótállási kötelezettség terjed ki jogszabályban meghatározottak szerint. A jótállási kötelezettség teljesítése arra a vállalkozásra esik, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés, a megállapodás tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez, ez egy új autó vásárlása esetén maga a márkakereskedés. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontjára, hanem köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni, amennyiben a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Papírmunka és buktatók... Mire figyelj? Ezekről jó ha tudsz, ha autót veszel!
Használt Gépjárművek Esetén
Manapság nagyon sokan vesznek használt autót, mondhatni, hogy “pörög a piac”. Ugyanakkor napi szinten lehet hallani a visszaélésekről. Sajnos sokan nem fordítanak megfelelő figyelmet, körültekintést, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Nem visznek magukkal szakembert és csupán egy gyors próbaút után megbízva az eladó szavában, aláírják az egy oldalas sablonszerződést. Nos, nagyon gyakran ez után jön a baj!
A jogszabály ugyan nem írja elő a vevő számára a gépjármű megvizsgálásának kötelezettségét, ennek ellenére elvárható, hogy kellő körültekintéssel járjon el. Ha a fogyasztó használtan vesz autót, fontos arra ügyelnie, hogy később csak olyan hiba miatt reklamálhat a kereskedőnél, amelyet a szerződéskötéskor nem ismert, vagy nem is kellett volna ismernie még akkor sem, ha körültekintően jár el. Épp ezért, túl azon, hogy szakembert visz magával a fogyasztó a vásárláshoz, aki átnézi az autót, nem érdemes megspórolni a szerződés és annak mellékletei végigolvasását sem.
Gyakori eset, hogy a kereskedőtől vásárolt autó hibáját a vevő csak a szerződés megkötését követően észleli. Erre az esetre biztosít segítséget a Polgári Törvénykönyv 6:158. §-a, amely kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Ezt a szabályt támasztja alá a Fővárosi Ítélőtábla egy esete is, ahol egy fogyasztó ötmillió forintért vett használtan egy márkás autót, amely egy hónapon belül használhatatlanná vált és többször lefulladt. A szakszerviz megállapította, hogy teljes motorvezérlő csere szükséges, mivel a vezérlő sérült. Feltehetően ugyanis tűz volt korábban a motortérben és a hiba szakszerűtlenül került elhárításra, mivel a motorvezérlő szabad szemmel nem látható alsó oldala szét volt égve és kormozódva. Mivel a kereskedő elutasította a kijavítást, a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordult, amely megállapította, hogy az igény jogos, hiszen a hiba a vásárláskor nem volt még a számára ismert, azonban annak fennállását megfelelően bizonyította. A kereskedő pedig nem mentette ki magát a használtan eladott dolgok, így a gépjármű esetében is érvényes vélelem alól, amely szerint a hat hónapon belül előjött hibánál úgy kell tekinteni, hogy az már a vásárláskor eleve fennállt. Az ítélőtábla egyúttal azt is kimondta, hogy a fogyasztó a békéltető testületi eljárásban megfelelően bizonyította az autó hibáját fényképfelvételekkel, szakszerviz feljegyzéssel és számlával.
Igényérvényesítési Lehetőségek és Eljárás
Hibás teljesítés esetén a vevőt a Ptk. 6:159. § (2) bekezdése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg:
- Kijavítás
- Kicserélés
- Árleszállítás
- Vételár-visszatérítési igény (ún. elállás)
A fogyasztó a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Fontos hangsúlyozni, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
A kijavítást elvégző vállalkozásnak a magyar szabályozás nem írja elő, miszerint kötelezettsége lenne a kijavítás idejére csere terméket biztosítani. Valamennyi szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási (szállítási) költségeket - a kötelezettet (azaz az eladót, forgalmazót) terhelik. Jogsértőnek számít például, ha a forgalmazó „adminisztrációs” díj megfizetése ellenében vállalja a javítást vagy a cserét, vagy ellenérték megfizetéséhez köti az elállási jog gyakorlását.
A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. Két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. Az igényérvényesítést nem lehet a csomagolás visszaszolgáltatásához kötni. Hibabejelentéskor érdemes írásban, a számla vagy nyugta és a jótállási jegy csatolásával megkeresni a kereskedőt.
Ha a vita nem rendezhető, a fogyasztó a békéltető testülethez vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat. Magyar forgalmazótól vásárolt termék esetén a fogyasztó békéltető testületekhez vagy végső esetben bírósághoz fordulhat a hibás teljesítésből eredő szavatossági, garanciális igényei és követelései érvényesítése érdekében. Az olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó egy külföldi országban vásárolt meg, a jótállásra az adott ország szabályai, illetve azok a feltételek lesznek irányadóak, amelyeket az eladó a termék vásárlásakor meghatározott. Ilyen esetekben - ha a társaság nem válaszol a panaszra, vagy a válasszal nem ért egyet - célszerű az Európai Fogyasztói Központ ingyenes, informális szakmai-jogi segítségét kérni.
Várható Változások: KKV-k Fogyasztóvédelme 2025. Augusztus 22-től
A Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025. augusztus 22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: KKV) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a jogok illetik meg majd ezen vállalkozásokat a kellékszavatosság és a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat, amennyiben nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást.
Ki Minősül KKV-nak a Jogszabály Értemében?
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (1)-(3) bekezdései értelmében:
- Középvállalkozás: összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
- Kisvállalkozás: összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
- Mikrovállalkozás: összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
KKV-nak minősülhet egy egyéni vállalkozás és bármely társas vállalkozás.
Mikor Minősül a KKV Fogyasztóként Eljárónak?
A jogalkotói szándék szerint, ha egy KKV terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, mely nem az ő üzleti működését szolgálja, akkor feltételezhetően - mivel az üzleti körén kívül eső körben jár el - a fogyasztókhoz hasonlóan nem rendelkezik a vásárolt termék vagy szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel, így szükséges, hogy ezen kisebb vállalkozások is a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapjanak.
Például, egy fogorvosi szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság, mely épület építtetése keretében nyílászárókat vásárol, fogyasztóként jár el, mivel ez nem tartozik a fő tevékenységi körébe. Ezzel szemben, az a vállalkozás, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével terjesztette elő, nem minősült fogyasztónak, mert a megrendelt szolgáltatás a gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében történt.
A KKV-kra is Vonatkozó Fogyasztói Szabályok
2025. augusztus 22-től a KKV-kra is alkalmazni kell a Ptk. azon rendelkezéseit, melyek többek között az alábbi fogyasztói jogokat biztosítják:
- Hibás teljesítési vélelem: A Ptk. 6:158. § értelmében a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítés időpontjában megvolt.
- Kellékszavatossági jogok: A Ptk. 6:159. § (2a) bekezdése értelmében a KKV-k sem javíthatják a hibát önállóan a kötelezett költségére, illetve mással sem javíttathatják ki azt.
- A hiba közlése: A Ptk. 6:162. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
- A kellékszavatosság ideje: A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el (a korábbi 1 év helyett). Használt dolog esetén egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
- Fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége: A Ptk. 6:157. § (2) bekezdése kimondja, hogy semmis az a kikötés, amely a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetének a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
- Termékszavatosság szabályai: A Ptk. 6:168. § szerinti termékszavatosságra vonatkozó szabályok is alkalmazandóak lesznek.
Fontos megjegyezni, hogy a jogszabálymódosítás nem változtat a Ptk. fogyasztó fogalmán, a KKV-k továbbra sem tekinthetők általánosságban fogyasztónak. A változás csak a hibás teljesítés esetén biztosít fogyasztói jogokat a KKV-knak, és csak akkor, ha nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást. A 14 napos elállás joga, melyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet biztosít a fogyasztóknak, továbbra sem vonatkozik majd a KKV-kra.