Tüskés Gábor és Knapp Éva emblematikai, valamint információtörténeti kutatásai
Knapp Éva neve fogalom a magyar irodalom- és eszmetörténeti kutatásokban. Önálló, illetve férjével, Tüskés Gábornall közösen publikált tanulmányai és kötetei állandó igazodási és referenciapontok a szakmában. Kutatásaik egyik központi területe a kora újkori és barokk kori magyarországi művelődés, különös tekintettel az emblematika, az irodalmi és képi reprezentációk, valamint a könyvtárrekonstrukciók kérdéseire.
Az emblematika és a vizuális információ szerepe
Az irodalmi emblematika Magyarországon a XVI-XVIII. században kiemelkedő jelentőségű kutatási téma, amely szorosan összefonódik a korabeli információhordozók és a vizuális kultúra elemzésével. A nagydoktori munka is ezt a területet vizsgálta. A kutatásokban az emblematikus ábrázolások nem csupán művészeti alkotásként, hanem összetett információhordozóként és kommunikációs eszközként jelennek meg.
A szóban forgó „Labor omnia vincit Virg. 1. Georg” egy emblematikus rézmetszeten olvasható, amit eredeti kontextusából kiszakítva találtam egy antikváriumban, s letisztítás után bekereteztettem. Tüskés Gábornak éppúgy, mint nekem, módfelett megtetszett. Giovanni Battista Piranesi szignálta („Piranesi fec.”), aki a kompozíciót önmaga jelképeként, rézmetsző mesterségére utalva alkotta meg. A szöveget a tenyérnyi metszeten Piranesi rézmetsző munkaeszközei és egy uroborosz ábrázolás keretezi. A „Labor omnia vincit improbus” (Vergilius, Georgica 1,145-146) közismert szállóige.
A kora újkori szimbolikus kommunikáció megértésében kulcsfontosságú a képi és szöveges információk összekapcsolódása. Az alábbi táblázat összefoglalja a kutatásokban vizsgált legfontosabb műfajokat és grafikai formákat:
Irodalmi és grafikai összefüggések a 17-18. században
- Tárgyalt műfajok és kiadványtípusok:
- Emblematika
- Mirákulumos könyvek (pl. Barokk kori mirákulumos könyvek magyarországi búcsújáróhelyekről)
- Társulati kiadványok (pl. Irodalomkínálat és művelődési program a barokk kori társulati nyomtatványokban)
- Prédikáció és meditáció
- Vallásos ponyvairodalom és szentéletrajz
- Elemzett grafikai használati formák:
- Illusztráció és illusztrációsorozat
- Emblémakép
- Címlapelőzék, díszcímlap és címlapdísz
- Kis szentkép és egylapos fametszet
A barokk irodalom jellemzői
Könyvtárrekonstrukció és információtörténet
A könyvtárrekonstrukció mint kutatás igazán hazai terepnek számít, hiszen első és mindmáig egyetlen munkahelye az Egyetemi Könyvtár (és Levéltár). A máriavölgyi pálos kolostor, Pázmány Péter magánkönyvtárának kötetei, II. Rákóczi Ferenc rodostói könyvtára, az andocsi ferences könyvtár a legismertebbek az eddigi eredmények közül. A források szisztematikus feltárása és rekonstrukciója rávilágít arra, hogyan áramlott az információ a kora újkori Magyarországon.
Automata váltó problémák azonosítása
Módszertani szempontból elsődleges kihívást jelent mindaz, ami a „háttér” kifejezésben foglalható össze. Így az adott történeti könyvtár históriája (ha megragadható); mikor és miért jött létre a katalógus; van-e belső kronológiája, azaz mettől-meddig és mire használták (gyarapítás, kötészeti munkák bejegyzése, az állomány egyes részeitől történő megválás, etc.); lezárták-e; valóságos katalógus-e (könyvészeti célra) vagy valamilyen másféle célzattal készült jegyzék (például inventárium, egyházlátogatási jegyzőkönyv része, abolíciós irat); végül próbatétel a szerkezet vizsgálata, a belehelyezés a lehetséges minták világába.
A másodlagos módszertani nehézséget a katalógus tartalma, a tételleírások jelentik. A történeti könyvtárak katalógusainak nagyobb részét jól-rosszul elolvasva közre adták/adják. Számomra ez hiányérzetet jelentett/jelent, ezért igyekeztem/igyekszem valóságom szinten megvalósítani a részleges vagy teljes könyvtár-rekonstrukciókat is. Ehhez nagyon sok régi nyomtatványt kell ismerni, napi szinten.
Nemzetközi kontextus és az információ áramlása
A magyarországi kora újkor-kutatás nem választható el az európai szellemi áramlatoktól. Meggyőződésem, hogy sok feltáratlan terület van a magyarországi kora újkor-kutatásban. Igyekezni kell nemcsak „szélesség”-ben, hanem „mélység”-ben is vizsgálni, újabb összefüggéseket felfedezni. A külföldi tudományos kapcsolatok és a nemzetközi recepció alapvető fontosságúak.
Tapasztalatom szerint a szakmabeliek mindenekelőtt angol, francia és német nyelven szívesen olvasnak/olvasnának ma Európában a magyarországi és közép-európai irodalom- és eszmetörténetről. Ennek egyik kiemelkedő példája a Münsterben megjelent kötet: Litterae Hungariae: Transformationsprozesse im europäischen Kontext (16.-18. Jahrhundert), amely Tüskés Gáborral közösen a magyarországi és európai szellemi átalakulási folyamatokat mutatja be.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól