Toyota Corolla Motor Euro Besorolása: Átfogó Útmutató

A gépjárművek károsanyag-kibocsátásának szabályozása központi témává vált az Európai Unióban. Ennek eredményeként született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.

Magyarországon ez a rendszer 0-tól 16-ig terjedő osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi.

A 0-s kategóriába tartoznak a katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek, míg az 1-es kategória alatt a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat értjük. Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverékképzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok, míg a dízel Euro 1-es autók a 3-mas, az Euro 2-es benzines és dízel autók a 4-es kategóriába kerülnek.

Az 5-ös osztályzat a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik, ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok.

Az Euro 3-mas autók típustól függően 6-os, 7-es, 8-as osztályzást kaphatnak, az Euro 4-esek 9-es, 10-es vagy 11-es számmal jelölhetők. A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk. Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak. Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben, míg a jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.

Avensis motorolaj feltöltési útmutató

Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet. Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét.

Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet. 2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.

A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során.

A Prius gyújtógyertyáinak fontossága

Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Felmerült a kérdés, hogy mi a különbség az évjáraton kívül az 55 kW-os és a 63 kW-os 4EFE motorok között. Tudtommal a környezetvédelmi besorolás (Euro 2) miatt lett a 63-ból 55KW, majd addig reszelgették, amíg újra erőre kapott. A Magyarországon kapható E10 Corolla a 65kW-os 4E-FE-vel jött (1992 vége felétől), 1995-ben váltottak az 55kW-os változatra. Aztán 1997-ben jött a 63kW-os.

A Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, ami a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. A Korm. rendelet mellékleteiben nem szereplő típusú, a meg nem határozható alapnormájú, és a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek alapnormájának értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg. Az alapnorma helyett egyszerűsített elszámolásként a következő alapnorma-átalányok is használhatók.

A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1000 cm3-ig 7,6 liter/100 kilométer
1001-1500 cm3-ig 8,6 liter/100 kilométer
1501-2000 cm3-ig 9,5 liter/100 kilométer
2001-3000 cm3-ig 11,4 liter/100 kilométer
3001 cm3 felett 13,3 liter/100 kilométer

A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

Autórádió keret Toyota RAV4

1500 cm3-ig 5,7 liter/100 kilométer
1501-2000 cm3-ig 6,7 liter/100 kilométer
2001-3000 cm3-ig 7,6 liter/100 kilométer
3001 cm3 felett 9,5 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét - a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték - továbbá cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű, földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

segédmotoros kerékpár: 3,0 liter/100 km
motorkerékpár: 80 cm3-ig 3,5 liter/100 km
motorkerékpár: 81-125 cm3 3,8 liter/100 km
motorkerékpár: 126-250 cm3 4 liter/100 km
motorkerékpár: 251-500 cm3 4,5 liter/100 km
motorkerékpár: 500 cm3 felett 5 liter/100 km

A gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az oktató gépjárműre vonatkozóan alapnorma-átalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szeres értéke (180%-a) vehető figyelembe.

Euro Normák Összefoglaló Táblázat

Euro Norma	Év	Benzin CO (g/km)	Benzin HC (g/km)	Benzin NOx (g/km)	Dízel CO (g/km)	Dízel HC+NOx (g/km)	Dízel NOx (g/km)	Dízel PM (g/km)
Euro 1	1992	2.72	-	-	2.72	0.97	-	0.14
Euro 2	1996	1.00	-	-	1.00	0.70	-	0.08
Euro 3	2000	0.64	0.20	0.15	0.64	0.56	0.50	0.05
Euro 4	2005	1.00	0.10	0.08	0.50	0.30	0.25	0.025
Euro 5	2009	1.00	0.10	0.06	0.50	0.23	0.18	0.005
Euro 6	2014	1.00	0.10	0.06	0.50	0.17	0.08	0.005

A táblázat a személygépkocsikra vonatkozó európai kibocsátási normákat mutatja be, beleértve a szén-monoxid (CO), szénhidrogének (HC), nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por (PM) határértékeit.