Stihl Budos Benzin Keverési Arány: Egészségügyi és Mezőgazdasági Perspektívák

Ez a riport Nyíregyházától a kárpátaljai Rahóig és a felvidéki Ágcsernyőtől a Partium-beli Nagykárolyig terjedő terület változásait vizsgálja a szocialista rendszerek leváltása után.

Több mint egy évet töltöttem el ebben a négynemzetiségű régióban. Nyíregyháza-Sóstón laktam a Pedagógusüdülő egyik szobájában, reggelenként innen indultam el „csillagtúrám” aznapi célpontja felé. Egyetlen munkanapom sem volt rövidebb tíz-tizenkét óránál, mintegy hetven magyarországi települést kerestem fel és huszonöt-harminc alkalommal keltem át az ukrán, román, szlovák, lengyel határon. Bár igyekeztem adataimat sokszorosan ellenőrizni, könnyen előfordulhat, hogy többször is tévedtem, vagy legalábbis pontatlan voltam.

Munkám során a térség legégetőbb gondjaira próbáltam összpontosítani, például a romló egészségügyi állapotokra, a lakosság mind nagyobb hányadát kitevő cigányság sorsára, a termelőszövetkezetek utóvédharcaira és így tovább. Könnyen lehet, hogy a bőség zavarában túlságosan is sok példát hozok fel egy-egy téma illusztrálására, ez talán a könnyebb olvashatóságnak is a rovására megy, néha fokozott odafigyelést igénylő statisztikai táblázatokat is beiktatok, de úgy gondoltam, a történelmi változások megörökítése fontosabb a riportműfaj szerkezeti szabályainál.

Ma az ország gazdaságilag kettészakadt egy gazdagabb nyugati és egy tengődő keleti részre. „Az elmaradottság számos eleme megszilárdult Kelet-Magyarország több térségében” - írja Dr. Romány Pál.

Mielőtt bármilyen más témához nyúltam volna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egészségügyi helyzetéről próbáltam tájékozódni. Bevezetésképpen egy kórházigazgató irodájában beszélgettem egy orvosokból álló társasággal. - Gondolom, ismeri azt a mondást, hogy nincs egészséges ember, legfeljebb rosszul kivizsgált - kezdte az első megszólaló. - Komolyra fordítva: az egészségügyi mutatóink az 1980-as évek végén voltak a legjobbak, azóta folyamatosan romlanak.

STIHL láncfűrész áttekintés

A megye 540 ezer lakosából több mint 50 ezren „ingáztak”, eljártak dolgozni Budapestre vagy még távolabb fekvő gyárakba és építkezésekre. Az állandó utazás, a rendszertelen étkezés és maga a nehéz fizikai munka folyamatosan megterhelte és elhasználta a szervezetüket. Ez a réteg az 1990-től bekövetkezett változások után nagyrészt munkanélkülivé vált, hazakényszerült, és itthon önsorsrontó életmódot folytat. Terjed az alkoholizmus, gyakran éhgyomorra rossz minőségű szeszes italokat fogyasztanak: direkttermő vagy pancsolt kannás borokat, gyakori a sör és a pálinka kombinációja. A boncolási jegyzőkönyvekben egyre gyakrabban tűnik fel a májzsugor. A táplálkozási szokások az egész népesség tekintetében is igen szegényesnek mondhatók: zsírban, kenyérben gazdag az étlap, viszont alacsony a fehérjék aránya.

A kellő támogatás hiánya nálunk is megmutatkozik. Annyit el lehet mondani, hogy aki bejut hozzánk a kórházba, azon megfelelően tudunk segíteni, de előtte nincs megfelelő ellátási hálózat. A megyében az országos átlagnál több beteg jut egy-egy orvosra. Az egészségügyben dolgozók Szabolcs-Szatmár-Beregben már az 1970-es évek óta tíz-húsz százalékkal kevesebbet kapnak, mint más megyékben működő kollégáik.

A betegeink negyven százaléka cigány, ezek nem dugnak pénzes borítékot az orvosok zsebébe. A szülészeink egy doboz bonbont szoktak kapni tőlük.

Azt szokták mondani, hogy a kórházaknak a szükségleteket kell kielégíteniük, nem az igényeket. Nálunk, a megyében fordítva alakult a helyzet: az igény kisebb, mint a valóságos szükséglet. Országos méretekben tízezer lakosra valaha száz ágy jutott, ez a szám most 70-80 között van. Szabolcs-Szatmár-Beregben ez is alacsonyabb, alig haladja meg a 38-at. Mégis soknak bizonyul, mert a betegek nem fekszenek be, nincs pénzük még a minimális öltözékre sem; nem tudnak papucsot, hálóinget, melegítőruhát venni, ezek nélkül pedig szégyellnek megjelenni a társaik előtt.

Későbbi beszélgetések során azt a véleményt hallottam, hogy Magyarországon soha nem alakítottak ki legalább tíz évre szóló egészségügyi stratégiát.

Minden Stihl alkatrész egy helyen

Megszoktam már, hogy a hasonló építkezéseket elképesztő hanyagsággal végzik. Olyan rések tátongtak a padló és az oldalpanel között, hogy a takarítónő kisöpörte rajtuk a szemetet az utcára.

Akár jelképnek is tekinthetjük, hogy a 2000-ik év elején Szabolcs-Szatmár-Bereg legnagyobb munkáltatójának nem egy gyár vagy vállalat számít, hanem a Nyíregyházán működő Megyei Kórház. Érdemes egy pillantást vetnünk a kórház történetére, mert gyökerei mélyen belenyúlnak a magyar nemzeti múltba.

Az 1860-as évek elején Korányi Frigyes közadakozásból egy szükségkórházat épített Nagykállóban. Jósa az utolsó magyar polihisztorok közé tartozott: maga faragta orgonán játszott, műszereket készített, gazdászként a Széchenyiek nagycenki birtokán gyakornokoskodott. Jósa csak későn, 26 éves korában iratkozott be a bécsi egyetem orvosi fakultására, diplomája megszerzése után a döblingi tébolydában dolgozott alorvosként, majd a nagy belgyógyász professzor, Skoda mellett asszisztenskedett. A hagyományok szerint Erzsébet királynő udvari orvosának Skoda ajánlotta, de ő nem vállalta el ezt a tisztséget. Jósa a nagykállói kórház élén is megállta a helyét. Irányítása alatt az induláskor nyolc férőhelyes kis intézmény 84 ágyassá fejlődött. Emberfeletti munkát végzett.

Mindinkább szükségessé vált egy korszerű megyei kórház felépítése, helyéül már nem Nagykállót, hanem a dinamikusan fejlődő Nyíregyházát jelölték ki. Az öttagú előkészítő bizottságot is Jósa vezette; megfelelő mintát keresve bejárta Budapest, Szarajevó, Nyitra és más városok kórházait. Végül is a gyógyintézet 1889. november 20-ra elkészült, és 165 ággyal megkezdte a működését. Az „Erzsébet” nevet viselő közkórház első igazgatója, a megye leghíresebb dinasztiájának tagja, dr. Kállay Rudolf lett.

A kórház élén Korompay (Klekner) Károly követte, akinek egyéniségéről ellentmondásos kép maradt az utókorra. Korompay a szélsőjobboldali Imrédy Béla párthívei közé tartozott, ő töltötte be Nyíregyházán az Actio Catholica mozgalom világi vezetőjének a tisztjét. Az viszont kétségtelen, hogy Korompay 30 éves igazgatói működése során sokat lendített a kórház ügyén. 1927-ben egy tisztifőorvosi jelentés szerint a kórtermekben zsúfoltság uralkodott, egy ágyon 2-3 beteg is feküdt. Korompay irányítása alatt felépült a kétemeletes, 256 ágyas modern sebészeti pavilon, a szülészeti osztály és a gyerekgyógyászat. Modern gépeket szereztek be, többek között egy német cég által szállított „Ideál” röntgenkészüléket.

FS 38 karbantartási tippek

1976 és 1996 között jelentős rekonstrukció ment végbe, ennek eredményeként az immár dr. Jósa András nevét viselő kórház továbbra is meghatározó szerepet játszik a megye egészségügyi ellátásában. 333 ezer ember tartozik a lehetséges betegei közé.

Fenntartójának a szabályok szerint egy Megyei Önkormányzat számít, de a hivatal nem tud megfelelni a működtető szervvel kapcsolatos elvárásoknak. Az éves 8 milliárd forintnyi költségvetés a szükségletnek csak alig egytizedét fedezi. A pénzügyi eszközök nagy része az egészségügyi pénztártól ered, de maga a kórház is megpróbál minél több saját bevételhez jutni. Korábban gyakran előfordult, hogy már augusztusban elfogyott a működéshez szükséges pénz, pótköltségvetésből kellett továbbvinni az ügyeket, most már évek óta nem jött létre ilyen kényszerhelyzet.

A kórház három jelentősebb szakmacsoportra tagolódik: a belgyógyászatra, a sebészeti - úgynevezett véres - szakmákra és a diagnosztikára. A pénzügyi keretek meghatározzák a működés minden területét, ha a részleg megfelelően teljesít ilyen tekintetben, akkor megtarthatja az eredetileg meghatározott ágyszámát, ha nem, akkor elvesznek belőle. A gyógyítás folyamatában van egy költségelvárás, azt nem illik túllépni.

A lifttel felmegyek az új épület ötödik emeletén működő urológiára. Az osztályvezető főorvos ötven körüli férfi, nem egészen érti, hogy mit keresek nála, udvariasan kivárja a kérdésemet. - Annyit már tudok, hogy évente 1500 új daganatos megbetegedést regisztrálnak a megyében, 150-160 nőnél fedeznek fel emlődaganatot.

Gyakran hallani, hogy a csernobili katasztrófa nyomán megnövekedett a vesetumorok száma, elsősorban éppen itt, az ország keleti felén.

Nem a vesetumor, hanem a májcirrózis. Valaha külföldön próbáltam szerencsét, és amikor visszatértem, nevelő célzattal a proszektúrára helyeztek, akkor sokat boncoltam.

Az emberek ragaszkodnak hozzá, hogy valamivel hülyíthessék magukat - és az alkohol talán még nem is a legrosszabb.

Egy pszichiátriai klinikán ismerek olyan kollégát, aki egy hónapban harminc napból harmincat ügyel.

„A rossz ivóvíz szoktatta rá a népet az italra, vizet csak akkor ittak, ha muszáj volt… Nem volt jó víz a legtöbb faluban, csak itt-ott egy deszkás kútban találhattak valamennyire is ihatót. Minden háznál kannával állott a pálinka, aki tehette, maga is főzött. Szokássá vált a napszámok és más járandóságok pálinkával történő kiegészítése. Sok munkaadó ki is használta ezt, és gyakran több italt adott, mint pénzt. Általában az volt a szokás, hogy a kaszásnak egy forint és fél liter pálinka járt egy napra, a nádvágónak 200 kévéhez egy liter pálinkát adtak, az aratóknak egy hétre három litert volt szokás adni, a szakmányosoknak minden hold föld után egy liter pálinka járt, de volt úgy, hogy egy héten három liter jutott az embereknek, kettő a fehércselédeknek. A kocsisnak egy fél liter pálinka járt, ha a határon túlra ment. Dohányt, terményt ha szállítottak, mindig megálltak a határon lévő kocsmánál és beadták az üveget a zsidónak. A fontosabb utak mentén ezért volt a korcsma a határon. A fuvarosnak minden útba eső csárdánál joga volt megállni itatni, abrakoltatni a lovakat. Míg a lovak pihentek, a fuvarosnak is kijárt egy kupica. A legjobban ittak a halászok, különösen a téli halászatok idején. A nagy italozásra jellemző, hogy a halászkunyhót olyan nagyra csinálták, hogy nyolc-tíz részeg halász is elhentereghessen benne. Mindenki ivott. A gyermekágyas asszony este egy fél litert tett a feje alá, reggelre elfogyott. A szégyenlős asszony vagy leány a pálinkát kenyérre töltötte, úgy ette, hogy ne mondhassák rá, hogy iszik. Az ember meg annyira kedvelte, hogy vacsorára a tésztaleves mellé az asszonynak pálinkásüveget is kellett készíteni. A gyermek is kapott. A pálinka rontó hatásában nem hisznek, sőt sok esetben igen hatásos gyógyszernek tartják. Hasfájásnál, gyengeségnél csak a pálinka segít. Emlegetik a jóságát, az adta az erőt - mondják.

A pszichiátriai osztály betegeinek kórtörténete nem csak egyéni sorsokat tükröz, hanem az egész magyar társadalom válságjelenségeit is. A páciensek sorában megtalálhatók a „fekete vonat” egykori utasai, a tengizi kombinát építői és más nagy vállalkozások mára már elbocsátott munkáshadseregének katonái. A fizikai túlhajtottság szinte mindegyikük testén kimutatható, a gerincen végzett komputertomográf-vizsgálatok súlyos torzulásokat jeleznek. Aki tudott, elment nyugdíjba.

„A nyugdíjasok és a járadékosok száma 1980-hoz képest 1998-ra kétharmadnyival nőtt, a megye...

Bár a traktorai 85 százalékát jelenleg odahaza adja el az indiai TAFE, a tőkeerős gyártó ambiciózus tervet dolgozott ki az európai piac meghódítására.

A 60 LE alatti kategória újabb gyöngyszeme lehet a japán Kubota új Grand L70 traktorsorozata, amely minden „földi jóval” felszerelt, de megtartotta egyszerű kezelhetőségét is.

A CLAAS az Agritechnica 2025 kiállításon mutatta be első fokozatmentes, teljesítményosztású hajtóművel szerelt keskenynyomtávú traktorait, négy új NEXOS 2 CMATIC modellel.

A dél-koreai gyártmányú LS kotró-rakodó traktorok új modelljeinél megnövelték az emelési kapacitást, de mélyebbre is képesek ásni a korábbi változatoknál.

A rendszerváltás előtt a háztáji gazdaságok, kertészetek, faiskolák, ültetvények kedvelt traktora volt a cseh Agrostroj Prostějov által gyártott kistraktor, amelyből jó néhány ma is üzemképes.

Az értékesített darabszám tekintetében a magyar piac élmezőnyébe küzdötték fel magukat a Solis kistraktorok. Nincs sok titkuk: világszínvonalú gyártástechnológia, praktikum, megbízhatóság és versenyképes ár.

A Zetor új, 42-67 lóerő tartományba tartozó univerzális kistraktorokat mutatott be Utilix és Hortus elnevezéssel.

A gyári zöld és az épített piros gépen ugyanolyan van, csak az épített pirosban 11 bar, a gyáriban 9,3 bar kompresszió van. A kék épített, osztott felömlős gépben viszont kevesebb a kompresszió, 10 bar, mint a piros építettben, mégis százalékkal kevesebbet fogyaszt. Egy agyonütött stihlbe ha belerakunk olcsó utángyártott motort, akkor annak nem lesz akkora teljesítménye mint egy gyári hengernek. Okés hogy kényelmes és aránylag olcsó lesz (100+ pénz), de a súlyhoz képest még rosszabb lesz a teljesítménye. A kék kaszált egy agyonütött motorból, nettó 9500 Ft alkatrészből hoztuk össze. A bejáratás és a teszt kedvéért másfélszer annyit kaszáltam az idei évben mint szoktam. Nem szeretek sem fűrészelni sem kaszálni, nem ez a hobbim. Az előző tesztben egy FS 450- el hasonlítottam össze az épített gépet. A rugós rezgéscsillapítása egy álom, de a pezsgéscsillapítás miatt nem tudtam igazán kényelmesre állítani a markolatot, mivel elég hosszú a kezem.

Stihl FS 260c.

Kicsit gyenge, de sokkal könnyebb mint a kínai, meg rezgéscsillapítós. Nem fáradok annyira el. Igaz, hogyha nagy a dudva ennél muszáj feltenni a kés, mert damillal kevés a motorteljesítmény, meg 2,4damillal megy jól. Szerettem volna egy 40ccm kaszát, de a súly miatt maradtam a kisebbnél.

A kasza megragasztás története a következő. A művész urak előszerezettel huzigálják a gázt. Óránként képesek 2000 gázfröcsöt adni. 500 üzemóránál az kerek 1 milliók tengely fordulat oda vissza. Pillangó szelet tengelye megkopott, falsolt a gép, és nem vették észre. A kínaival ipari használatban rengeteg gond lesz. A berántó, a szöghajtás, a kuplungrugó, stb megbízhatatlanná teszi. A kínai jó tartalék gépnek. A jó gépet, ami nem ráz, le kell cserélnie egy vacakra, nincs kibúvás a meló alól, akkor jobban fog rá vigyázni.

Barátom melósairól van szó. Eddig alapvetően minőségi kisgépeket használt, stihl, honda, makita. Mint a teszt is mutatja, 23000 forintos kaszákkal nem gazdaságosabb a meló, de épített, izmosabb gépekkel érdemes lehet foglalkozni. Az épített kék kb 50 pénzből megvan, ha 100 üzemórát kibír, már versenyképes. Viszonylag pontos 1:45 keveréket lehet úgy készíteni. A sok olaj sem jó. Ismerve a magyar szokást, feltöltöm csíkig, meg még egy picit, mert biztos, ami biztos. Az az első 4-5 indítás-bemelegedés a legveszélyesebb.

Agysebészekre bízni bejáratást az esélytelen. 30-40 alkalommal beindítani a kaszát, magamra szedni a hámot sisakot, megint nem kevés idő. 10 óra alatt, két üzemórát tudtam járatni a gépen. Az volt a szerencsém, hogy volt mit kaszálni a telephelyen, kate kaszálás között, pedig szereltem a traktort. A következő másfél üzemórát öbb mint egy hétig raktam bele. Hurcoltam magammal mindenhova a kaszát, olyat is lekaszálltam vele, amit egyébként traktorral szoktam, csak azért, hogy járódjon a masina. Szakaszos bejáratás szivattyúval megoldható lenne, egy deciliter benzin kb hat nyolc perc időre elegendő. Ha megjön az alkatrész, majd levideózom a hengerszett illesztését. Ha át is szereled a gépet, akkor is úgyanúgy érvényesül, hogy bemelegedés után ( viszonylag) rövid üzem, majd hagyod kihülni.

A vízszivattyús ötlethez.

Agyaltam a kínai kasza fogyasztásán az este.

Kistraktorok a Magyar Piacon

Az alábbi táblázat bemutatja a különböző kistraktor márkákat és azok jellemzőit, amelyek népszerűek a magyar piacon:

Márka	Jellemzők
TAFE	Erős indiai gyártó, európai piac meghódítására törekszik.
Kubota Grand L70	Japán, 60 LE alatti, egyszerű kezelhetőség, sokoldalú felszereltség.
CLAAS NEXOS 2 CMATIC	Fokozatmentes, teljesítményosztású hajtómű, keskenynyomtávú traktor.
LS	Dél-koreai, megnövelt emelési kapacitás, mélyebbre ásás.
Agrostroj Prostějov	Cseh, rendszerváltás előtti kedvelt kistraktor, sok még üzemképes.
Solis	Világszínvonalú gyártástechnológia, praktikum, megbízhatóság, versenyképes ár.
Zetor Utilix és Hortus	42-67 lóerő, univerzális kistraktorok.