Járműalkatrész-gyártás: Globális Hálózatok és Regionális Jelentőség
Az autóipar nagymértékben támaszkodik az alkatrészgyártók hálózatára, amelyek az elektronikus vezérlőegységektől kezdve a fékrendszerekig, a hajtásláncokig és a fejlett biztonsági funkciókig mindent szállítanak. Ezek a beszállítók kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy az autógyártók képesek legyenek az innovációra, megfeleljenek a szabályozási követelményeknek, és a fogyasztók számára kiváló minőségű, megbízható járműveket biztosítsanak. Az elektromos és autonóm járművek iránti kereslet növekedésével ezeknek az autóalkatrész-gyártó vállalatoknak a jelentősége tovább nő.
Ez a cikk részletesen áttekinti a járműalkatrész-gyártás globális és regionális aspektusait, kiemelve a főbb szereplőket és a magyarországi iparág fejlődését. Bemutatja azokat a vállalatokat és szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a modern járműgyártás sikeréhez, segítve a vállalkozásokat, az iparági szakembereket és más érdekelteket a legmegfelelőbb partnerek megtalálásában az autóalkatrész-gyártási ágazatban.
A Világvezető Járműalkatrész-Gyártók
A járműalkatrész-gyártás globális piacán számos kiemelkedő vállalat működik. Íme néhány a legjelentősebbek közül:
- Bosch (Robert Bosch GmbH)
- Denso Corporation
- Continental AG
- Magna
- ZF Friedrichshafen AG
- Aisin
- Valeo SA
- Hyundai Mobis
- Lear Corporation
- Faurecia
Nézzük meg példaként a Bosch tevékenységét:
Az 1886-ban alapított Bosch az autóipari technológia és szolgáltatások egyik legnagyobb erőműve. Az innováció iránti elkötelezettségéről ismert Bosch a gépjárművek teljesítményét, biztonságát és hatékonyságát támogató autóipari termékek széles skáláját kínálja. A vállalat vezető szerepet tölt be olyan területeken, mint a motorvezérlő egységek, az autóipari szoftverek és a fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS).
Új és használt Suzuki alkatrészek
A Bosch autóipari részlege a motorvezérlő rendszerekkel, fékrendszerekkel, üzemanyag-befecskendezési technológiával, érzékelőkkel, ADAS rendszerekkel és autóipari szoftverekkel foglalkozik. A Bosch erős elkötelezettsége a kutatás-fejlesztés (K+F) iránt segítette, hogy az autóipari technológia élvonalában maradjon. A vállalat innovációba való befektetése, különösen az EV és autonóm járműtechnológiák terén, lehetővé teszi, hogy kiszolgálja az élvonalbeli megoldásokat kereső autógyártókat.
Már Budapesten is láthatjuk, mire képes a legmodernebb ipari technológia
Járműalkatrész-gyártás Magyarországon: Fejlődés és Stratégiai Jelentőség
A közútijármű-gyártás két meghatározó szakágazata a gépjárműgyártás (TEÁOR-3410), illetve a járműalkatrész-gyártás (TEÁOR-3430). A 90-es évtizedben a járműgyártás gyors fejlődése, illetve a jármű- és alkatrészgyártó multinacionális cégek Magyarországra való betelepülése következtében az alkatrészgyártó szakágazat gyors ütemben növekedett.
Még lendületesebbnek bizonyult a fejlődés a járművillamossági termékek gyártása szakágazatban (TEÁOR-3161). A termelés és az értékesítés számos kiemelkedő volumenű külföldi beruházás nyomán néhány év alatt mindegyik szakágazatban a többszörösére bővült. A belföldi értékesítés 1995-1996-ban ugyan erősen éreztették hatásukat a Bokros-csomag megszorító intézkedései, amelyek azonban a termelést és az összes értékesítést, pl. a járművillamossági termékek esetében egyáltalán nem vetették vissza, hiszen e szakágazatban már akkor nagymértékben exportorientált gyártás folyt.
Gazdasági mutatók és beruházások
A termelési érték nagysága alapján jelentősebb súlyú közúti járműalkatrészek gyártásában (TEÁOR 3430) az értéknövekedés 1994-1998 között több mint hatszoros volt. A termelési érték az 1994. évi 37 milliárd forintról 1998-ig 231 milliárdra emelkedett. Eközben a gyártott volumen a két és félszeresére bővült.
A járművillamossági készülékek (TEÁOR 3161) csoportjában a fentieknél még gyorsabb volt a termelésnövekedés: 1994-98. között a termelési érték a hét és félszeresére (9,6 milliárdról 72,5 milliárd Ft-ra) bővült. A volumennövekedés ugyanakkor több mint négyszeres volt.
Autóalkatrész kis- és nagykereskedelem
| Év | Közúti Járműalkatrészek Gyártása (Termelési érték, milliárd Ft) | Járművillamossági Készülékek Gyártása (Termelési érték, milliárd Ft) | Járműalkatrész-gyártás (Foglalkoztatottak száma) |
|---|---|---|---|
| 1993 | N/A | N/A | ~17 000 |
| 1994 | 37 | 9,6 | N/A |
| 1998 | 231 | 72,5 | ~19 000 |
A kivitel értékének az összes értékesítést jóval fölülmúló növekedési üteme következtében az export aránya a kilencvenes évtized második felében az alkatrészgyártásban nagymértékben nőtt, tehát az exportorientáció az utóbbi évek során fokozódott. A fokozódó exportorientációban a hazai kereslet korlátozottabb volta mellett elsősorban az játszik szerepet, hogy a betelepült nagy autógyári beszállítók - amelyeknek a termelésfelfutás is nagyrészt köszönhető - az előállított alkatrészeket gyakran teljes egészében exportálják, hiszen nem a magyarországi keresletre alapozva hoztak itt létre gyártókapacitásokat.
A nagy külföldi cégek betelepülése az utóbbi években az importot is erőteljesen fölfuttatta, hiszen ezek magyarországi tevékenységük során legnagyobb részben import alapanyagokkal, illetve félkész termékekkel dolgoznak. Amennyiben ugyanis magyarországi forrásból nem tudják megfelelő minőségben beszerezni a termeléshez szükséges termékeket, akkor azokat anyavállalataik beszállítóitól, illetve hagyományos partnereitől vásárolják meg. A magyarországi alkatrészgyártás importtartalma tehát az 1990-es években rendkívüli mértékben megnőtt.
A vizsgált termékcsoportok gyártóvállalatai a működtetett tőke alapján túlnyomó részben külföldi tulajdonban vannak, vagy legalábbis vegyes tulajdonú vállalatok. A közúti járműalkatrészek gyártása szakágazatban a jegyzett tőke nagysága 1994-1998 között több mint a kétszeresére, 22,1 milliárd forintról 48,6 milliárd forintra nőtt. Nagymértékű volt a külföldi tőke részvétele a szakágazat megerősödésében, amely az 1994. évi kb. 4 milliárdos nagyságrendről közel 34 milliárd forintra nőtt. A teljes tőkén belüli hányada így közel 70 százalékra emelkedett.
Foglalkoztatottság és fejlesztés
A járműalkatrész-gyártás vállalati összetétele rendkívül változatos. A több ezer vagy közel ezer főt foglalkoztató igazi nagyvállalatok mellett számos középüzem, kisvállalkozás és egyéni vállalkozó is megtalálható a szakágazatban. A kettős könyvvitelt vezető (és a 3430-as szakágazatba sorolt) mintegy 150 vállalkozás 1998-ben összesen majdnem 19 ezer főt foglalkoztatott, közel kétezerrel többet, mint 1993-ban. A járműalkatrész-gyártás tehát bővülő munkalehetőségeket biztosít, amellett hogy a korszerűnek nevezhető ipari struktúrának ez az egyik fontos szegmense, ahol a magyar szaktudás és vállalkozói tevékenység együtt érvényesülhet.
A külföldi befektetésekkel és a szaporodó belföldi fejlesztésekkel párhuzamosan a beruházási tevékenység több, mint megtízszereződött 1993-1998 között. A fejlesztések eredményeként a tárgyi eszközállomány kétszeresére nőtt, és a kísérleti-fejlesztési tevékenység - bár hullámzóan alakult az évek során - sem esett vissza drasztikus mértékben. Ez azt jelenti, hogy a beszállítói státusz elnyerése ösztönzőleg hatott a vállalkozói réteg fejlesztési tevékenységére, ugyanakkor az is benne foglaltatik, hogy néhány külföldi cég, mint például a Knorr Bremse, nagyobb mértékben támaszkodik a hazai szellemi bázisra.
Ismerje meg Magyarország legnagyobb autóalkatrész kereskedőjét
A járművillamossági termékcsoportra nem annyira a tőke- és anyag-igényesség, mint inkább a szellemi ráfordítások magas minősége és nagy mennyisége a jellemző. A járművillamossági szakágazat termékösszetétele rendkívül heterogén, a vállalati szervezeti összetétel azonban nem tükrözi a termékek sokféleségét. A szervezeti struktúrára inkább a nagyvállalati struktúra jellemző, emellett kisebb számban a közepes és kisvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók is jelen vannak a termelésben.
A szakágazat jegyzett tőkéjének nagyságrendje és 1994-1998 közötti alakulása is azt támasztja alá, hogy a termékek jellege magasabb szervezettséget, műszaki színvonalat és szellemi ráfordítást kíván, nem annyira tőkeigényes a tevékenység, mint a másik szakágazatban. A jegyzett tőke nagyságrendje 1998-ban 5,9 milliárd forint volt, amiből 3,3 milliárdot tett ki a külföldi befektetések nagysága. Ez azt mutatja, hogy a járművillamossági tevékenység fejlesztését is jelentősen befolyásolta a külföldi tőke megjelenése. A tulajdonosi struktúrában a csaknem 90 százalékos külföldi jelenlét mellett a belföldi társasági és magántulajdon jelentősebb, az állami tulajdoni forma gyakorlatilag elhanyagolható nagyságrendet képvisel. A külföldi befektetéseknek köszönhető, hogy a járművillamossági szektorban a beruházások 1993-1997 között 175 millió forintról csaknem 1 milliárd forintra emelkedtek. A fejlesztések döntően tárgyi eszközökben testesültek meg, de a szellemi javak is növekedtek, vagyis a fejlesztési tevékenység is megélénkült a szakágazatban. A foglalkoztatottak létszáma az 1993. évi alig több mint 1800 főről 1998-ra jóval 9 ezer fölé emelkedett.
Beszállítói lánc és piaci kihívások
Magyarországon alkatrészgyártással - beleértve a fő- és részegységeket, a villamossági cikkeket, illetve a járműgyártáshoz szükséges üveg- és vegyipari, kohászati, stb. cikkeket is - jelenleg mintegy 300-350 cég foglalkozik. Ezeket két kategóriába lehet sorolni. Egyrészt működnek tőkeerős, sok esetben kizárólagos, de legalább többségi külföldi tulajdonban lévő, világszínvonalú termékeket előállító cégek, amelyek a nagy multinacionális autógyárak közvetlen, elsőlépcsős beszállítói (első beépítésű termékek szállítói). Másrészt a hagyományos - a számarányukat tekintve többségben lévő - gyártók, akik tulajdonképpen inkább csak az alkatrészek másolására (alkatrész-utángyártás), jó esetben bérmunkára képesek.
Ezek többnyire nem rendelkeznek megfelelő gyártási kapacitásokkal, kevés a jó szakemberük, és a termékfejlesztésre sincs lehetőségük, számos - főként pénzügyi - korlát miatt. Nekik inkább arra van esélyük, hogy a beszállítók beszállítóivá váljanak, ehhez is azonban tőkére és műszaki fejlesztésre lenne szükségük. Az ipari összeszerelésre gyártott, un. első beépítésű alkatrészek piacán a gyártók egyre nagyobb hányada vesz részt. Ezen a piacon azonban rendkívül szigorú minőségi és egyéb feltételeknek kell megfelelni. Ezt - az ezzel járó költségeket (pl. a megfelelő minőségbiztosítási rendszer eléréséhez szükséges kiadásokat) - a hazai gyártók közül sokan nem képesek vállalni.
A pótalkatrészek piacát a kilencvenes évtized közepétől alapvetően túlkínálat jellemzi, hiszen Magyarországon az alkatrészek iránti kereslet beszűkült, a korlátozott fizetőképes kereslet miatt. A közútijármű-alkatrészek iránti keresletet elméletileg fokozza ugyan az a tény, hogy a járműpark elöregedett, paradox módon azonban ez egyben korlátot is jelent, hiszen a kiselejtezésre megérett járművek tulajdonosai az alkatrészpiacon sem jelentenek erős fizetőképes keresletet. Az alkatrészgyártóknak ezért rendkívül erős versennyel kell szembenézniük nem csupán a nemzetközi piacokon, de itthon is, hiszen a Magyarországra betelepült vállalatok termékei nagy kihívást jelentenek számukra.
Az előbbi kategorizálásnak megfelelően az alkatrészpiacon az értékesítési hálózat szintén kettős. Az első beépítésű alkatrészek forgalmazásánál a kereskedelmi hálózatot kikapcsolják, itt az alkatrészgyártók közvetlenül látják el az összeszerelő-üzemeket, a főegység-, vagy részegység gyártókat. A pótalkatrészek forgalmazása ugyanakkor viszonteladói bázison működik. A beszállítói piac "tárgyát" képező első beépítésű alkatrészek a teljes értékesítés jelentős hányadát teszik ki. Az ezek iránt megnyilvánuló keresletet elsősorban a hazánkba települt nagy multinacionális cégek oldaláról lehet bemutatni, azzal együtt, hogy ezek - a Suzuki kivételével - jelenleg még többnyire igen alacsony hányadban alkalmaznak magyar beszállítókat.
Az alkatrészgyártás helyzetét mindenkor jelentősen befolyásolta a két nagy magyar járműipari gyártó (a Rába, ill. a súlyos időket átélt Ikarus) tevékenysége, fejlődése is. Szakértők a magyar alkatrészgyártó cégek által jelenleg megcélozható beszállítói piac méretét 250 milliárd Ft-os nagyságrendűre becslik. Egyes vélemények szerint azonban az alkatrész-beszállítások önmagukban (tehát a szolgáltatások nélkül) csupán 50-60 milliárd Ft-ra tehetők. E háttéripari termelésben 180-200 cég vesz részt.
Főbb szereplők és beruházások Magyarországon
A hazai vállalkozások az itt működő multinacionális autógyárak mellett azok nyugat-európai, sőt tengerentúli vállalatainak is szállítanak. A multinacionális cégek közül a legtöbb beszállítóval a személygépkocsi gyártó Magyar Suzuki Rt. áll kapcsolatban. Mintegy 50 partnere között kis cégek és multinacionális nagyvállalatok is megtalálhatók. A végszereléssel együtt a Suzuki gépkocsik 65%-a magyar beltartalmú.
A Győrben működő Audi Hungária Motor Kft-nél ugyanakkor a magyar hozzáadott érték (alkatrész, energia, nyersanyag, stb.) összege 1998-ban 42 Mrd Ft volt, ami a termelési értékének csak nem egészen a 10%-a. A motorokat, hengerfejeket, majd a tervek szerint 2001-től sebességváltókat gyártó Opel Magyarország Járműgyártó Kft. üzemeiben csupán 5% a magyar beszállítói arány. A cég által vásárolt magyar alkatrészek kisebb része kerül felhasználásra a szentgotthárdi gyárban, a többi az európai Opel-érdekeltségekhez kerül. A beszállítások értéke 1998-ban 40 milliárd Ft volt (az energia- és szerszámkarbantartó szolgáltatással együtt). Az épülő új üzem, a sebességváltó-gyártás (negyedmillió darabos kapacitással) várhatóan jó lehetőségeket teremt a hazai beszállítóknak is.
A Ford Hungária Kft. - amely zöldmezős beruházással Székesfehérváron hozta létre alkatrészgyártó-üzemét - 20% fölötti magyar beszállítói aránnyal működik, de a tisztán alkatrész-beszállítás itt is jóval kisebb, 10% alatti.
A magyar cégek közül a beszállítók számára kiemelkedően fontos a Rábával való együttműködés is. A Rábának - amely maga is beszállít több járműipari világcégnek - több mint ezer beszállítója van, de nem minden partnere felel meg az egyre szigorodó követelményeknek. A Rába ezért olyan beszállítói mintaprogramban vesz részt - a Gazdasági Minisztérium, az MVA, a Citibank és a kereskedelmi kamarák közreműködésével -, amely a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatását célozza. Ez a program a minősített alvállalkozók körét kívánja bővíteni, és kapcsolódik a vonatkozó kormányprogramhoz. Célja, hogy az alvállalkozókat felkészítsék az uniós csatlakozás utáni együttműködésre.
A multinacionális autógyártók Magyarországra vonzották a nekik hagyományosan dolgozó beszállítókat is. A kábelköteg gyártó japán Sumitomo például kifejezetten azért létesített zöldmezős beruházást Magyarországon, hogy a Suzuki igényeit biztosítsa. Szintén ilyen célból, zöldmezős beruházásként jött létre Tatabányán a német Otto Fuchs Metallwerke és az amerikai Superior Industries holland leányvállalatának közös cége, a Suoftec Könnyűtermék-gyártó és Forgalmazó Kft, amely préselt és öntött keréktárcsákat állít elő. A 15 milliárd forintos beruházással épült, 70 millió dolláros jegyzett tőkéjű cég az európai autógyártókat célozta meg. Megrendelői között van az Audi, a Daimler Benz és a BMW is. Az 1998-ban 60-70%-os kapacitás-kihasználtságot elért tatabányai Souftec-üzemben folyik a negyedik gépsor felszerelése, amellyel a kapacitás évi 2 millió darabra nő.
Ugyancsak zöldmezős beruházásként alakult meg a japán Toyota Motor konszern érdekeltségébe tartozó Denso cég üzemanyag-adagoló gyára Székesfehérváron. Itt 26 ezer négyzetméteres csarnokot létesítenek, ahol 2000-ben 180 ezer darab befecskendező szivattyú gyártását tervezik. A 100 millió dolláros befektetéssel létesülő gyár többnyire exportra termel majd, elsősorban a Lengyelországban telephellyel rendelkező Isuzu számára, de nyugati autógyárak felé is terveznek értékesítést.
Szintén zöldmezős beruházásként jött létre Gödöllőn a United Technologies Automotive, amely kábelkorbácsokat állít elő. Ugyanerre szakosodott a Michels Kabel móri leányvállalata és a Packard Electric szombathelyi üzeme. Több más neves cég is Magyarországra telepítette a nehezen gépesíthető kábelkorbács-gyártást. Számos cég a privatizáció során jelent meg az autóiparhoz is kötődő háttérágazatokban. A holland AKZO például a TVK-val alapított vegyes vállalatot festékgyártásra. A német Knorr Bremse 1989-ben Kecskemétén és Budapesten vásárolt üzemeket. A kecskeméti gyárban döntően korszerű fékberendezéseket gyártanak és, ami különösen kedvező a magyar járműalkatrész-gyártás jövőjét illetően, itt fejlesztenek is. A gyárban ABS fékrendszerek mellett DSC vezetésstabilizáló rendszerek, fékszelepek és vasúti fékrendszerek is készülnek.
A német ZF a Csepel Autó egri sebességváltó gyárát vette meg, ahol 120 millió DEM-es beruházással korszerűsítette a sebességváltó-gyártást. A dél-koreai Daewoo vásárlása révén tulajdonába került az MGM Rt. Innen tervezi ellátni a lengyel és román összeszerelő üzemeit gördülőcsapágyakkal. A francia Michelin konszern a Taurus-ban vásárolt érdekeltséget és - bár nem kifejezetten járműalkatrészről, hanem gumiipari késztermékről van ez esetben szó - a privatizációval a magyar autó-abroncsgyártás is felzárkózott a korszerű autóipari háttériparhoz.
Autóipari Beszállítók az Európai Régióban
Az autóipar számára történő alkatrészgyártás nem csupán a nagy, multinacionális vállalatokra korlátozódik, hanem számos, specifikus területekre fókuszáló közép- és kisvállalkozás is részt vesz benne. Az Ebersbach-Neugersdorf székhelyű vállalatot 1991-ben alapították, és a textilipari gépgyártás hagyományaira építve gyorsan sikeres és megbízható üzemmérnöki beszállítóvá vált - először Szászországban és környékén, később világszerte. Termékeiket az autóiparban, a nyomda- és csomagolóiparban, valamint a vasúti kocsik gyártásában használják. Motivált munkatársak, hatékony géppark és sokéves tapasztalat az üzemmérnöki tervezésben, a gépek és alkatrészek gyártásában, valamint az egyedi alkatrészek megmunkálásában képezik sikerük alapját.
A GEDIA is egy másik fontos szereplő, amely karosszéria préselt alkatrészeket és hegesztett komponenseket fejleszt és gyárt az autóipar számára. A GEDIA világszerte több mint 2500 alkalmazottat foglalkoztat. Számos gyártóüzeme mellett hosszú távú együttműködéseket tart fenn az USA-val, Mexikóval és Kínával. Stratégiai technológiai fejlesztései tekintetében a GEDIA több kutatás-fejlesztési vállalatba is befektet.
Az Astratech S. r. o. ISO9001, ISO14001 és IATF16949 tanúsítvánnyal rendelkezik. Folyamatosan vezetik be a külföldi fejlett berendezéseket, technológiákat és vállalatirányítási tapasztalatokat, ragaszkodva a többképességű technológiai tehetségek fejlesztéséhez és vonzásához egy hatékonyabb, magasabb minőségű termelési csapat felépítése érdekében.
Járműalkatrész-javítás és Felújítás: Szolgáltatások Magyarországon
A járműalkatrészek gyártása mellett kiemelten fontos a javítási és felújítási szolgáltatások megléte is, melyek hozzájárulnak a járművek élettartamának meghosszabbításához és a költséghatékony üzemeltetéshez.
A Budapesten működő műhelyünk 1999 óta üzemel, ahol kuplungfelújítással, tengelykitámasztók, fékpofák, fékdobok javításával foglalkozunk. Amikor a kuplung pedál lent marad, vagy túl fent, vagy túl mélyen fog, ha levegős lesz a rendszer, vagy elfolyik a hidraulikus olaj, akkor a tengelykapcsoló felújításra szorul. Nem kell egyből a cserére gondolni, sok esetben a helyzet menthető a kuplungfelújítással. Elképzelhető, hogy munkahengert, vagy főhengert kell javítani, de még akkor is olcsóbban jövünk ki, mintha teljes cserében gondolkodnánk.
Ha a tengelykitámasztók elhasználódtak, akkor általában elsőre az merül fel, hogy ki kell őket cserélni. Nem minden esetben van ez így. A szilentek elkopása orvosolható, elég csak azokat kicserélni. A porvédők idővel kilyukadnak, ezeket is lehet cserélni, nem kell mindjárt az egész tengelykitámasztó kidobásával és új beszerzésével kezdeni.
A fékpofa betétezés során a pofákról lekopott ferodol réteget pótoljuk új felragasztásával vagy felszegecselésével. Így a fékpofák amúgy tartós fémvázát nem kell kidobnunk, ezzel a betétezési eljárással szintén pénzt spórolhatunk. Az elkopott fékdobokat és féktárcsákat bizonyos értékig fel lehet szabályozni, azaz köszörülni. Ezzel megszabadítjuk őket az ún. válltól és egyenetlenségektől, mely a fékrendszer hatékonyságát veszélyeztetik.
A lendkerekek felületén keletkezett kopások, súrlódások egy bizonyos - a gyártó által megszabott - mértékig utólag megmunkálhatóak. Vagy köszörüléssel, vagy finomesztergálással állíthatjuk be a kívánt teljesen sima felületet. Köszörülés esetén a nyomólap lendkerékhez illeszkedő felületét a lendkerekével azonos mérettel kell megmunkálni. Teljesen új gyári Sachs alkatrészektől kezdve a felújított és utángyártott alkatrészekig minden megtalálható nálunk.
Amennyiben a felújítások már nem segítenek, a gyári adatok és a tűréshatár már nem tartható, akkor új alkatrészek beszerzésére van szükség. Amennyiben a kuplungot ki is kellene szerelni az autóból, nálunk az is megoldható. De ha, nem a kuplunggal van gond, hanem csak egy olajcserére vagy átvizsgálásra van szüksége, akkor is keressen minket bizalommal! Állunk rendelkezésére, bármilyen kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal. Nálunk a szakértelem és a tapasztalat, amit készséggel megosztunk Önnel ha elakadt, ha tanácstalan a hogyan továbbot illetően. Katalógusbeli műszaki adatok ismeretében meg tudjuk mondani, hogy az adott alkatrész cserére szorul-e, vagy még javítható.
A Jármű Mechanika Kft. / Stefan Zorst Racing-nél jártunk osztály kiránduláson! Magyarország legjobb kuplungjait náluk tudjátok megcsináltatni legyen az akár verseny, utcai vagy sima felújítás.
tags: #járműalkatrész #gyártás #Sebersdorf