Önvezető Járművek: Etikai és Jogi Dilemmák a Rossz Kategóriaválasztás Esetén

A technikai fejlődés mindig új helyzet elé állítja az emberiséget. A természettudományos találmányoknak sok előnyös dolgot köszönhetünk, hiszen számos szempontból megkönnyítik a mindennapokat. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy hátrányos kísérőjelenségeik is vannak, melyek veszélyhelyzetet teremtve fenyegetésnek teszik ki az élet, a testi épség, az egészség, vagy éppen az anyagai javak állapotát, biztonságát. Ezen esetekben lép fel a jog, hogy választ adjon a káros következményekre, s helyreállítsa a megbomlott társadalmi egyensúlyt.

Nem új keletű jelenség a jog és erkölcs ilyen formában való találkozása, hiszen szoros kapcsolatban állnak; egyesek úgy fogalmazzák meg ezt, hogy a jognak kell, hogy legyen valamiféle erkölcsi tartalma is. Ugyan a jogi norma az elsődleges társadalomirányító- és -szabályozó eszköz, de a társadalmi normák rendszere jóval tágabb világ, a jogi normák mellett számos más társadalmi normatípus is hatással van a magatartásokra.

Így van ez az önvezető járművek „magatartásának” megítélése során is: a vezetői teljhatalom átruházása egy szoftverre felveti a kérdést, hogy különféle szélsőséges közlekedési helyzetekben milyen reakciókat, magatartásokat „tanúsíthat” majd a jármű, s elégséges-e csupán a jog által értékelni a szituációkat? Különösen akkor égető ez a kérdés, ha az adott helyzetben lehetséges válaszalternatívák mindegyike elkerülhetetlen sérelemmel jár - példának okáért, egy vagy több személy meg fog halni.

A tanulmány egy, az önvezető járművek által felvetett, alkotmányjogilag is releváns előkérdéssel foglalkozik: miképp döntsünk ártatlan emberek élete között? Mindezt egy olyan szélsőséges közlekedési helyzetben kell elképzelni, ami elkerülhetetlen sérelmekkel jár, a kérdés csak az, a lehetőségek közül melyik káros eredményt „válassza” a jármű.

Önvezető autók: Az etikai dilemma

A Trolley Probléma és a Kettős Hatás Elve

Jelen tanulmány vizsgálati tárgya az ún. trolley probléma (magyarul kb. „villamos-probléma”), egy eredetileg filozófiai-pszichológiai gondolatkísérlet, melyet újabban gyakran emlegetnek az önvezető járművekkel kapcsolatos etikai kételyek példájaként. A trolley probléma említésekor szólni kell a kettős hatás elvéről, mely a cselekedetek erkölcsi megítélését teszi lehetővé.

Fiat Doblo világítás javítása

A nagy kérdés az: (alkotmány)jogi és morális értelemben elfogadható-e, ha egy veszélyhelyzetben (értsd: közlekedési baleset) a program rendszerszinten kedvező kimenetelt biztosít bizonyos élőlényeknek (bármilyen perspektíva alapján), másokat pedig a védendő élet szempontjából másodrendűnek tekint? Helyes-e, ha a szoftver révén bizonyos normaszegő magatartásokat előre beleírunk a jövőképbe?

A klasszikus trolley probléma illusztrációja

A Kettős Hatás Elve

A fentebb körvonalazott, igen bonyolult erkölcsi dilemmát tartalmazó kérdések megoldására dolgozták ki a kettős hatás elvét. A doktrínát leginkább akkor hívják fel, amikor egy igen komoly kárt (leginkább halál) okozó cselekvés megengedhetőségét kell igazolni.

Tamás azt írja: senki sem ölhet önvédelemből, mivel ez nem megengedett, s számos ellenvetést felvázol az önvédelemből történő emberölés kapcsán. Ágostont hivatkozza: „Nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy valaki megöljön azért mást, hogy ne őt öljék meg; kivéve ha az illető katona, vagy közhivatalt tölt be, mert ők nem a saját életüket mentik, hanem másokét, s e tettre így megvan a felhatalmazásuk.”

Mózes második könyve szerint „ha a tolvajt betörésen érik, és úgy megverik, hogy meghal, nem számít vérontásnak”. Tamás álláspontja ennek kapcsán az, hogy az élet védelme egy ilyen helyzetben sokkal inkább jogos és törvényes, mint a ház (ingatlan) védelme; ennélfogva azt sem lehet bűnösnek mondani, aki a saját élete védelme érdekében öli meg a támadót.

Kupplung javítás és karbantartás

A szerző ezek alapján megfogalmazza, hogy egy cselekedetnek lehet két hatása, ezek közül az egyik szándékolt, míg a másik szándékon túli hatás. Az erkölcsi tetteket pontosan a szándékolt hatás alapján kell megítélni, nem pedig a szándék mögött húzódó hatást kell vizsgálni, mivelhogy az már esetleges.

Ami tehát a konkrét esetet, az önvédelmet illeti, az mondható el, hogy két hatása van: a veszélyeztetett élet védelme, másrészről pedig a támadó meggyilkolása. Az élet védelme helyénvaló és jogos, mivelhogy természetes a létezés állapota, s az ezen állapot fenntartására való igény. Aquinói kiemeli, hogy a védelem gyakorlása közben törekedni kell az arányosságra, ha ugyanis az életét védő személy átlépi a szükséges erőszak küszöbét, magatartása jogtalanságba fordul. Érvényes az elv, miszerint erőszakra erőszakkal lehet válaszolni ilyen helyzetben, de törekedni kell arra, hogy a feddhetetlen védelem határait ne lépjük át.

Összefoglalva: az önvédelemre irányuló magatartás kettős hatással rendelkezik, más szóval kettős eredménnyel. Egyrészt fellép a védekező életben maradása mint igény, s a támadó halála mint a másik következmény. A védekezést kifejtő személy szándéka a saját életének megóvására terjed ki - ez erkölcsi értelemben teljesen helyénvaló, megengedett. Erkölcsileg akkor helyes a tett, ha az eszköz a cselekvés céljának megfelel, s akkor rossz, ha a védelmet kifejtő személy a kellő mértéket meghaladó erőszakot alkalmaz.

Ha tehát meg akarunk győződni tettünk erkölcsi elfogadhatóságáról, azt kell megnézni, hogy a magatartás megfelel-e ennek a négy követelménynek. Ha igen, akkor (a rossz mellékhatás ellenére) a cselekedetünk erkölcsileg jó.

A Trolley Probléma Variációi

A trolley probléma különféle variánsai nem állnak meg Footnál, hanem számos további gondolatkísérletet fogalmazott meg a kettős hatás elve kapcsán Judith Jarvis Thomson, Frances Kamm vagy éppen David Edmonds is. Thomsonnál például a sokféle trolley-esetalternatíva megfogalmazásából is látszik: melyik szituáció „megengedhető” - az, ha megölünk valakit, vagy ha hagyunk meghalni valakit?

Megane 2 dci hibák és megoldások

S hogy jönnek mindezekhez az önvezető járművek? Sokan állítják, hogy a klasszikus trolley probléma felvetésekor az elszabadult villamos helyébe egy önvezető járművet kell helyezni. Nagy vonalakban a történet itt is arról szól, hogy ha a jármű marginális helyzetbe kerül, merre forduljon? Nyilvánvalóan el akarja kerülni az ütközést és a kárt, de ez adott szituációban nem lehetséges, így hát a jó szándék egy elkerülhetetlen rossz hatással jár: valaki(k) meg fog(nak) halni.

A különbség és az újdonság itt abban rejlik, hogy az önvezető járműveket nem ember veszi kezelésbe, hanem a szoftver „maga jár el” - természetesen előre beprogramozott „döntési lehetőségek” szerint, melyeket végső soron emberek táplálnak be.

A Moral Machine

Ehhez kapcsolódóan nem lehet említés nélkül hagyni az ún. Moral Machine-fejlesztést. A találmányt az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Lab hívta életre annak érdekében, hogy hallhassák a „nép szavát”, vagyis bármely laikus kifejezhesse véleményét az említett (egyelőre elképzelt, feltételezett), önvezető járművek részvételével megvalósuló trolley-esetekben.

A Moral Machine hivatalos honlapját elérve egy „tesztet” tölthet ki minden érdeklődő, mely tizenhárom marginális közlekedési helyzetet vázol fel - mindegyikben állást kell foglalni abban, hogy ha mi irányítanánk, programoznánk a járművet, vajon merre fordítanánk a kormányt, s hány ártatlan életet mentenénk meg a közbeavatkozásunkkal. A teszt kérdései valósággal eldönthetetlenek, hiszen az anyagi kár mellett az élet megannyi variánsát ütközteti, méri össze: az állati életet az emberi élettel, több ember életét kevesebb ember életével, vagy éppen idősebb emberi életeket és fiatal emberi életeket.

Jogi Perspektívák

Ha kizárólag a jog terrénumára fókuszálunk, a legnagyobb dilemmát rejtő kérdés az alábbi: hogyan írja át az önvezető járműtechnológia az élethez való jog tartalmát és kereteit, vagy éppen az állam életvédelmi kötelezettségét? Sajnos a mindennapokban rengeteg közlekedési baleset történik, s gyakoriak e körben a halálos kimenetelű események is.

A szakjogok a maguk eszközeivel alkalmas megoldásokat nyújtanak arra, hogy a jogalkalmazók értékeljék e cselekményeket (pl. bűncselekményi kategóriák, kártérítés szabályai stb.) - ezek ugyan ha nem is mindig, de legtöbb esetben valóban képesek helyreállítani a megbomlott társadalmi egyensúlyt. A kérdés sokkal komplikáltabb akkor, ha e balesetek résztvevőivé az önvezető járművek válnak: miként minősíthető az eset, ha (az értékmentés ellenére) e jármű emberi életet olt ki?

A minősítés mellett egy talán még érzékenyebb probléma is felmerül: nem arról van-e szó, hogy a programozók előre számolnak ezekkel a végkifejletekkel, s rangsorolják a balesetben érintett értékeket, így pedig sorrendiséget állítanak fel az emberi életek körében?

A Céges Autók Kiválasztásának Szempontjai

A céges autó kiválasztásakor az elsődleges szempontok általában a cég, illetve a vállalati márka megfelelő képviselete, a dolgozói ranglétrában való megfelelő hely reprezentálása, a kényelem, valamint nem utolsó sorban a beszerzésre fordítható költségkeret és a gépjármű által betöltött funkció. A legnépszerűbb MHC Mobility -s céges autó márkák a Skoda, a Ford és a Kia. Az autó megfelelő kategóriájának kiválasztása segít a cég imázsához és a dolgozói hierarchiához való igazodásban.

A céges autók legfontosabb tulajdonságai közé tartozik a kényelem, a biztonság, a megbízhatóság, valamint a gazdaságos üzemeltetés.

A jó flottás autó kiválasztásánál a hétköznapi igényekre kalibrálva válasszunk a népszerű, értéktartó és jól szervizelhető márkák típusai közül, figyelve arra, hogy mikorra szükséges az adott flottás autó üzembe állítása.

A céges autó kiválasztásának szempontjai

Fontos szempont a céges autó kiválasztásánál a hétköznapi igényekre kalibrálás, a népszerű, értéktartó és jól szervizelhető márkák típusai közül való választás, és hogy mikorra szükséges az adott flottás autó üzembe állítása.

Járműkategóriák

Kisautók: Elsősorban városi közlekedésre ajánlott, nem vezetői beosztásban lévő dolgozók számára ideális.
Középkategória: Ideális ipari és kereskedelmi cégek számára is, mind pakolhatóság, mind összkomfortos hosszútávú utazás szempontjából.
Felső-középkategória: A vállalatok többségében a felső-középkategóriás autók a jellemzőek.
Nagyautók: Tökéletes választás, ha azt szeretnénk, hogy az autó egyben vezetői státuszunkat is szimbolizálja.
SUV: Egyesíti a limuzinok tágasságát és kényelmét, az egyterűkben megszokott magas üléspoziícióval, akár 4x4 meghajtással kiegészítve.
Egyterűek: Ideálisak nagycsaládosoknak, akik munkába menet még gyorsan elviszik a gyerekeket iskolába.
Haszonjárművek: Áruszállításhoz a legkedveltebbek a Citroen Jumper / Peugeot Boxer / Fiat Ducato / Ford Transit négyes.