Gépjárművek költségelszámolása és fogyasztási normái Magyarországon

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az idén is közzétette a gépjárművek hivatali, üzleti célú használatával kapcsolatos költségelszámolásról szóló útmutatót. A szabályok nem módosultak: kilométerenként 9 forintos költség számolható el, mely egyaránt vonatkozik az ún. normaköltségre valamint a munkába járás költségtérítésére. Maradt az üzemanyag-megtakarítás címén havonta kifizethető összeg 100 ezer forintos plafonja is.

Fogyasztási normák és üzemanyagköltség-elszámolás

Az üzemanyag-felhasználás költségét az útnyilvántartásban szereplő üzleti (hivatalos) célból megtett kilométerek alapján a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni. A kormányrendelet (60/1992. (IV. 1.)) - amely legutóbb 2010. január 1-én változott - egyrészt gépkocsitípusonként, másrészt a gépkocsi motorjának lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát.

A magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül, de egy negyedéven belül vagy az egyik, vagy a másik mértéket lehet alkalmazni, a kétféle fogyasztási normát vegyesen nem. A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.

Forrás: kormányrendelet

Alternatív üzemanyagok és nem meghatározható normák

Az autógázzal közlekedőknél a normát a fenti táblázat, valamint cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű, földgáz (CNG, LNG) üzem esetén pedig 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

Márkaszerviz szolgáltatások Suzuki autókhoz

Abban az esetben, ha egy jármű üzemanyag-fogyasztási normája nem állapítható meg - például egy hibrid vagy elektromos gépjármű esetében - a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor az említett § (2) bekezdése a következő szabályt írja elő: "(2) Az 1. mellékletben fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy a) a gyártó adatai, vagy b) az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg."

Az üzemanyag áraként vagy az adóhatóság által közzétett ár, vagy a számlák szerinti üzemanyagár vehető figyelembe a költségelszámolás során, de negyedéven belül ebben az esetben is csak egyféle módszer alkalmazható. Az üzemanyag elszámolásra vonatkozóan az adótörvény kétféle módszert kínál. Ezek közül a vállalkozó szabadon választhat, sőt egy adott éven belül váltogathatja is ezeket. Tudni kell azonban, hogy az adott módszert mindig egy teljes negyedévre választja, azon belül nem módosíthat.

Gépjárművek adózása és költségelszámolása vállalkozásokban

A gépjárművek adózása és költségelszámolása kapcsán a vállalkozásoknak egyszerre kell figyelembe venniük az áfa, a tao, az szja, a cégautóadó és a számviteli előírások eltérő szabályait. A Gépjárművek a vállalkozásban - adózási és költségelszámolási kézikönyv célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson a gépjárművek beszerzéséhez, lízingeléséhez, üzemeltetéséhez és adózásának kezeléséhez.

Adójogi besorolás és ÁFA kezelés

Az Áfa tv. definíciói; Szja tv. definíciói; Gjt. A gépjármű adójogi besorolásának eltérő fogalomhasználata miatt előfordulhat, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján személygépjárműnek minősül, a másik törvény alapján pedig nem. Az Áfa tv., a Szja tv. és a Gjt. eltérő fogalmakat alkalmaz, ezért a vállalkozásnak minden esetben a használat célját és a jármű műszaki jellemzőit is vizsgálnia kell. A besorolási kategóriák eltérő jogi megfogalmazása dominóhatást indít el: indokolatlanul levont áfa, elmaradt cégautóadó, hibás költségelszámolás, és végül adóbírság.

Új személygépkocsik esetén az előzetesen felszámított áfa levonására nincs lehetőség, kivéve, ha a jármű maga a tevékenység tárgya, például bérbeadás. A használt gépjárművek értékesítésének áfakezelése attól függ, hogy az eladó korábban jogosult volt-e az áfa levonására. A külföldről behozott gépjárművek magyarországi forgalomba helyezése műszaki vizsgálatokkal, az okmányok kezelésével és több hatósági eljárással járó adminisztratív folyamat. Az Európai Unión kívülről importált gépjárművek után vámot, import áfát és regisztrációs adót kell fizetni. Az import áfa alapját a vámérték és az importhoz kapcsolódó kötelező terhek együttesen határozzák meg, az adót főszabály szerint a vámhatóság állapítja meg. A gépjármű bekerülési értékének részét képezi a visszterhes vagyonszerzési illeték, valamint a le nem vonható áfa is.

hogyan csökkentse rezsiköltségeit

Lízing, biztosítás és adók

A zártvégű pénzügyi lízing az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, ezért a teljes ügylet áfája már a gépjármű birtokbaadásakor esedékessé válik. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a maradványérték azt az értéket jelöli, amelyen a futamidő végén a lízingbe vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy külön adásvételi ügylet keretében megszerezheti a gépjármű tulajdonjogát. A maradványérték nem része a lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségnek, ezért a futamidő alatt nem számlázható és nem is könyvelhető követelésként. A lízingszerződés csupán a tulajdonszerzés lehetőségét biztosítja, amelyről a lízingbe vevő a futamidő végén dönthet. Pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el, mivel a gépjármű az ő könyveiben szerepel. A gépjármű bérleti díja devizában is meghatározható. A gépjárművet érintő káresemények - például baleset, lopás vagy totálkár - esetén a bérbevevő köteles megtéríteni a biztosító által nem fedezett kárt. A kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja elszámolható költségnek minősül.

A gépjárműadó fizetési kötelezettséget a jármű műszaki paraméterei (teljesítmény, gyártási év és környezetvédelmi besorolás) határozzák meg. A gépjárműadó és a cégautóadó önálló adókötelezettségek, ugyanakkor a személygépkocsi után megállapított és határidőben megfizetett gépjárműadó a cégautóadóból levonható. Külföldi rendszámú személygépkocsi esetén a cégautóadó-fizetési kötelezettséget az határozza meg, hogy a gépjármű használatával összefüggésben Magyarországon történik-e költségelszámolás. A gépjárműadó egy éve 2021 év eleje nagy változást hozott az adózók széles körét érintő adónem, a gépjárműadó tekintetében. Tavaly január elsejével a gépjárműadózás is átkerült a központi adó-és vámhatóság, a NAV hatáskörébe, így már egy éve annak, hogy nem az önkormányzati adóhatóság intézi az autósok leggyakoribb közterhét. Az átállás természetesen számos gyakorlati nehézséget okozott és több változást is magával hozott.

Egyéni vállalkozók speciális szabályai

A mezőgazdasági őstermelők és a tételes költségelszámolás szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók saját tulajdonú személygépkocsi üzleti használata esetén útnyilvántartás helyett havi 500 kilométer átalányt is alkalmazhatnak, amelyhez norma szerinti üzemanyagköltség és kilométerenként 15 forintos normaköltség számolható el. Magánszemélyként akkor kell cégautóadót fizetni, ha a személygépkocsi használatával kapcsolatban tételes költséget számolnak el. Az átalányadózó és kisadózó egyéni vállalkozókat ezért főszabály szerint nem terheli cégautóadó.

Kiküldetési rendelvény alapján kizárólag saját tulajdonú vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő gépjármű után fizethető adómentes költségtérítés. A személygépkocsik javítási és karbantartási költségei elszámolhatók, ugyanakkor az áfa törvény 124. §-a alapján fő szabály szerint az áfa nem levonható, kivéve a jogszabályban említett eseteket. Javítási szolgáltatás esetén az áfa 50 százalékban vonható le.

A vállalkozás által vásárolt üzemanyag költségként elszámolható, a személygépkocsi magáncélú használatához kapcsolódó üzemanyagköltséget viszont meg kell téríttetni a használóval. A céges gépjármű magáncélú használatához kapcsolódó úthasználati díj és autópálya-matrica adómentes juttatásnak minősül. Léteznek olyan munkakörök, amelyek nem állandó, hanem földrajzilag eltérő munkába járást igényelnek pl. egy vállalkozásnak az országban több településen van munkahelye és a dolgozó napi munkavégzése hol ehhez, hol ahhoz a telephely hez kötődik. A kötelező és az adható költségtérítések helyes elszámolásához minden esetben rögzíteni kell, hogy az adott napon pontosan hol van a munkavégzés helye. A munkáltató a tehergépjármű munkába járásra történő használata esetén kilométerenként legfeljebb 30 forint adómentes térítést adhat a munkavállalónak.

Hogyan válasszunk megbízható szervizt?

A vállalkozáshoz használt személygépkocsik költségeinek elszámolása gyakran okoz problémát még a tapasztalt könyvelőknek is, különösen, ha egyéni vállalkozóról van szó. Az említett nehézség legfőbb oka, hogy az egyéni vállalkozó magánszemély is, és mégsem az. A gépkocsival összefüggő értékcsökkenési leírás, továbbá a jármű javítási és karbantartási költségei tovább árnyalják a helyzetet. Kinek a nevén van adózási szempontból Kovács János gépkocsija? Mondjuk Kovács János magánszemély, vagy Kovács János egyéni vállalkozó nevén? Mi van akkor, ha valaki más neve szerepel a nyilvántartásban - például Kovács Jánosné -, vagy bérelt, lízingelt a kocsi?

Az egyéni vállalkozók esetében a járművek költségelszámolásával kapcsolatos tudnivalókat az Szja tv. 11. számú mellékletében, valamint a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. Fontos, hogy az egyéni vállalkozó nemcsak a saját tulajdonában lévő járműre számolhat el költséget, hanem a házastársa tulajdonát képezőre is, feltéve hogy a szóban forgó költségek az autó üzleti célú használatakor merültek fel. Kizárólag üzemi célú használatról abban az esetben beszélhetünk, ha a tevékenység tárgya, eszköze a gépkocsi - az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytat -, és a járművet más, a vállalkozói tevékenységtől eltérő célra részben sem használja. Mindezt a vállalkozó üzleti nyilvántartásainak (pl. útnyilvántartás) kell alátámasztania. Ha az egyéni vállalkozó nem a fentebb részletezett, norma szerinti költségelszámolást választja, illetve azt nem választhatja - például a levonható áfa dokumentálása miatt -, akkor számlákra van szüksége ahhoz, hogy igazolja üzemanyag-beszerzéseit. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a norma szerinti üzemanyag-elszámolást akkor is útnyilvántartásnak és az üzemanyag-mennyiség norma szerinti számításának kell alátámasztania, ha számla alapján történik a költségelszámolás. Előfordulhat, hogy a számlákkal igazoltan beszerzett üzemanyag mennyisége túllépi e normát.

Rendőrségi gépjárművek kezelése és használata - belső szabályzat

A gépjárművekkel kapcsolatos költségelszámolási és nyilvántartási folyamatokat belső szabályzatok is részletesen rögzítik, mint például a Rendőrség esetében. Ez az utasítás részletesen taglalja a Rendőrség járműveinek és a személyi állomány saját járműveinek hivatali, szolgálati célú igénybevételét, valamint a vízi- és légi járművek speciális szabályait.

Általános rendelkezések és hatály

Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Rendőrség személyi állományára, a Rendőrség által foglalkoztatott közfoglalkoztatottra, valamint a 3. alcím vonatkozásában - beleértve a szolgálati járandóságban részesülőket is - a Rendőrség nyugdíjasára. Tárgyi hatálya kiterjed a Rendőrség vagyonkezelésébe tartozó, valamint a más tulajdonában lévő, de a Rendőrség által üzemeltetett (így különösen bérelt, használatra átvett) járműre (a továbbiakban együtt: szolgálati jármű); a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak a saját tulajdonú járművére a hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában; a vízi- és légi járművek esetében a jármű-nyilvántartási jegyzékben és a jármű-nyilvántartási adatbázisban való szerepeltetésére, a futásteljesítmény- és üzemanyagnormák meghatározására, valamint a használatból kivonásukra; továbbá a vízi járművek üzemanyag-ellátásának rendjére. A Rendőrség járműfenntartó szervei közé tartozik többek között a Készenléti Rendőrség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, valamint a Budapesti és vármegyei rendőr-főkapitányságok.

A szolgálati járműállomány nyilvántartása

A szolgálati járműveket, vízi- és légi járműveket járműkategóriájuk és mennyiségük szerinti bontásban járműfenntartó szervenként - a KR-t, az ORFK-t külön sorban megjelenítve - a Központi Nyilvántartási Jegyzék tartalmazza, amit az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Főosztály vezet. A járműfenntartó szerv vezetője a tárgyévet követő évi szolgálati jármű szükségletnek megfelelően összeállított Központi Járműnyilvántartási Jegyzék módosításának kérelmét a tárgyév augusztus 31. napjáig felterjeszti vagy megküldi a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek. A Központi Nyilvántartási Jegyzéket a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a tárgyév november 15. napjáig az országos rendőrfőkapitánynak jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyott Központi Nyilvántartási Jegyzéknek a járműfenntartó szervre vonatkozó kivonatát a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a járműfenntartó szerv vezetőjének megküldi. A Központi Nyilvántartási Jegyzék a tárgyévet követő év január 1. napjától december 31. napjáig érvényes. A Központi Nyilvántartási Jegyzékben jóváhagyott mennyiségen felül a járműfenntartó szerv vezetője - az ORFK GF egyidejű értesítése mellett - a tárgyéven belül legfeljebb hat hónapig ideiglenesen engedélyezheti a szolgálati járművek üzemeltetését. E szolgálati járművek üzemeltetésének költségeire a rendőrségi költségvetésből fedezet nem biztosítható. A járműfenntartó szerv gazdasági szakszolgálata a Központi Nyilvántartási Jegyzék mellett adatbázist a Robotzsaru Neo és NOVA.Irat együttes integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer Gépjármű Nyilvántartó moduljában (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) vezeti.

A szolgálati járművek igénybevételének rendje

A szolgálati járművek igénybevételének általános feltételei

A büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti személyvédelmi feladatok végrehajtása során a szolgálati járművet kizárólag a hivatalból biztosított gépkocsivezető vezetheti, a vezetés a védett személy részére engedhető át. Közfoglalkoztatott személy az adott kategóriájú szolgálati jármű vezetéséhez szükséges hatósági engedély, ügyintézői igazolvány és a rendőri szerv vezetőjének egyedi engedélyével, megkülönböztető jelzéssel nem szerelt, szolgálati jelleggel nem rendelkező szolgálati járművet abban az esetben vezethet, ha a Rendőrség személyi állományába tartozó gépjárművezető nem áll rendelkezésre, és más - a Rendőrség személyi állományába tartozó - személlyel nem helyettesíthető.

A gépjárművezető minden igénybevétel előtt köteles ellenőrizni (napi ellenőrzés), hogy a szolgálati jármű érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik-e; a meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) fel van(nak)-e szerelve; a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések működnek-e; a szolgálati jármű motorjának elindítását követő 10. másodperc után nem világít-e figyelmeztető lámpa; és a szolgálati jármű rendelkezik-e a gépjármű állapotlapon felsorolt tartozékokkal, felszerelésekkel, és a szolgálati járművön van-e rongálódás. Ha a szolgálati jármű a meghatározott követelményeknek nem felel meg, akkor a gépjárművezető erre köteles a közvetlen szolgálati elöljárója vagy vezetője figyelmét haladéktalanul felhívni, azzal, hogy a szolgálati jármű a hiányosságok kiküszöböléséig, valamint a hibák kijavításáig nem indítható útba.

A szolgálati jármű vezetője az ellenőrzés végrehajtását a Járműkövető Rendszerrel (JKR) szerelt szolgálati jármű esetén a gépjárművezető azonosító chip használatával elektronikusan; amennyiben a menetlevél teljes körű vezetése kötelező, a menetlevél I. fejezet 11. „Engedélyezések-utasítások” rovatában a „Napi ellenőrzés végrehajtva” szöveg bejegyzésével és aláírásával dokumentálja. A szolgálati jármű rendszerbe állításakor a gépjármű állapotlapot a járműfenntartó szervek jármű-szakterülete a Robotzsaru rendszerben készíti el, majd annak tartalmát szükség szerint a használó szervezeti elem vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett a gépjármű-szakfelelős módosítja, a rongálódás javítása vagy hiánypótlás után a jármű-szakterület aktualizálja. A Robotzsaru rendszerből nyomtatott gépjármű állapotlap egy példányát a menetlevéllel együtt kell tárolni. A gépjármű állapotlap II. és III. pontjában feltüntetettektől való eltérést a gépjárművezető rögzíti a menetlevél VII., „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében, amit a szolgálati elöljáró vagy vezető az ellenjegyzésével lát el.

A szolgálati jármű szolgálati célú igénybevétele

A szolgálati út minősítését a minősítésre jogosulthoz címzett szolgálati jegyen kell kezdeményezni. Az engedélyt tartalmazó szolgálati jegy iktatószámát, az engedélyezett időtartamot és útvonalat a menetlevél I. fejezet 11. „Engedélyezések-utasítások” rovatában fel kell tüntetni. Fogvatartott személy szállítása esetén a szolgálati jármű vezetője a szolgálati jármű papír alapú menetlevelének „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében rögzíti a szállított fogvatartottak létszámát, a fogvatartás alapjául szolgáló ügy számát, valamint a fogvatartotti szállítás kezdő és záró időpontját.

A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele

Az országos rendőrfőkapitány helyettesei, valamint a járműfenntartó szervek vezetői esetében a szolgálati járművek eseti magáncélú igénybevételével kapcsolatos engedélyezési jogkört az országos rendőrfőkapitány gyakorolja. A járműfenntartó szerv vezetőjének külön engedélyével a rendőri jelleget nélkülöző szolgálati jármű magáncélra eseti jelleggel akkor vehető igénybe, ha az a szolgálati érdeket nem sérti. A kérelem elbírálását követően az engedélyezésre jogosult vezető vagy az általa kijelölt személy az eseti magáncélú igénybevételi engedélyt vagy a kérelem elutasításáról szóló döntést megküldi a jogosult, valamint a járműfenntartó szerv közgazdasági és jármű-szakterülete részére. A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása és a költségtérítés összegének számítása a járműfenntartó szerv jármű-szakterületének feladata. A járműfenntartó szerv önköltség-számítási szabályzatában a szolgálati járművek önköltségszámítását a BM utasítás 107. és 108. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni. Bérelt szolgálati járművek eseti magáncélú igénybevétele esetén a fizetendő teljes térítési díj meghatározásakor az önköltséget a szolgáltatási díj - a bruttó bérleti és flottakezelési díj - és a biztosítási díjak - kötelező felelősségbiztosítás, casco, amennyiben azt a szolgáltatási díj nem tartalmazza - összegének és a bérleti szerződésekben meghatározott futásteljesítmény 1 km-re vetített hányadosaként kell figyelembe venni.

A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele

A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét az igénylő elektronikus úton benyújtott kérelemmel kezdeményezheti, amelyhez mellékelni kell az igénylő ügyintézői igazolványának másolatát. A kérelem felterjesztéséről a kérelmező állományilletékes parancsnoka (a munkáltatói jogkör gyakorlója) dönt. Döntésének előkészítése során a kérelmet a kérelmező közvetlen vezetője véleményezi; a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes humánigazgatási szakszolgálat igazolja a kérelmező besorolási kategóriáját; a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult igazolja a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állását; a járműfenntartó szerv jármű-szakterülete javaslatot tesz a biztosítandó szolgálati járműre. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti a járműfenntartó szerv vezetőjének, a KR Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának, a középvezető vezetői kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő személynek, és a határrendészeti kirendeltségvezetőnek. Az országos rendőrfőkapitány engedélyezheti a BM utasítás 49. § c) pontjában meghatározott igénylőnek az állományilletékes parancsnok (a munkáltatói jogkör gyakorlója) javaslata, a humánigazgatási szakszolgálat igazolása, valamint a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult igazolása alapján, a BM utasítás 2/a. melléklete alapján kialakított, az engedély hatályát is tartalmazó formanyomtatványon.

A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. Az engedélyeket az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Igazgatási Főosztály évente felülvizsgálja. A kérelem és melléklet hiányában - az igényjogosult beosztását, szolgálati feladatát nem érintő szolgálatijármű-csere kivételével - a tartós magáncélú igénybevételi engedély nem adható ki. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető vagy az általa kijelölt személy a tartós magáncélú igénybevételi engedélyt megküldi a jogosult, valamint a járműfenntartó szerv közgazdasági és jármű-szakterülete részére. A tartós magáncélú igénybevételi engedéllyel rendelkező a magáncélú kilométerkeret-felhasználást a menetlevél leadásakor a menetlevél VII., „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében havonként és negyedévenként összesíti, aláírásával látja el, vagy elektronikusan, a járműfenntartó szerv által meghatározott módon igazolja. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételének engedélyezése esetén a szolgálati járművet az engedéllyel rendelkező személyi felszereléseként kell kiadni a meghatározott nyilatkozat aláírását követően. A szolgálati járművet a forgalmi okmányaival és az indítókulccsal a tartós magáncélú igénybevétellel érintett vezető átadja a gépjárművezetőnek, aki ezt követően köteles eljárni. A szolgálati járművek tartós magáncélú igénybevételére jogosító engedélyek kiadmányozásra előkészítését és a Robotzsaru rendszerben történő nyilvántartását az ORFK GF IF végzi.

tags: #rezsi #norma #gepjarmu #információk

• Miért csörög a Hyundai H1 1500 fordulat alatt?
• miért rángat a Renault Megane?
• Eredeti gyári ix35 csomagtartó előnyei
• Vélemények a Valeo termékeiről