A Magyar Rendszámtáblák Története, Típusai és Jelentése

A rendszámtábla minden közúti forgalomban részt vevő gépjármű egyedi azonosítója. Lényege, hogy lehetővé teszi a járművek hivatalos nyilvántartását, tulajdonosának azonosítását balesetek, bűncselekmények vagy közlekedési szabálysértések esetén. A vonatkozó szabályozás szerint „A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képezi.” (326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése). A gépjárműveken elöl és hátul is el kell helyezni a rendszámtáblát. Ennek elmulasztása súlyos pénzbírsággal vagy egyéb büntetéssel járhat.

Ha egy rendszám elveszett, vagy megsérült, kérésre újragyártásra van lehetőség. Amennyiben egy darab rendszám veszett el első alkalommal, és az nem szóló motorkerékpáré vagy pótkocsié, akkor a megmaradt tábla párjának újbóli legyártására is lesz lehetőség. Sérült rendszámtábla és/vagy regisztrációs matrica - amennyiben még azonosítható állapotú - kérésre újra legyártható. Mivel a sérültet az új átvételekor le kell adni, az ilyen újragyártásnak nincs darabszám korlátozása. Fontos azonban megjegyezni, hogy elveszített rendszám esetén a következő alkalommal a jármű új rendszámot kap. Ez vonatkozik a motorkerékpárokra is, amelyeken csak egyetlen azonosító van hátul, ők mindig új rendszámot kapnak. Ugyancsak új rendszám kerül kiadásra az ún. regisztrációs matrica megsemmisülése esetén.

A Magyar Rendszámtáblák Története

A rendszámtáblák története Magyarországon több mint egy évszázadra nyúlik vissza, tükrözve az ország gazdasági és társadalmi változásait.

A kezdetek (1901-1945)

Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten. 1910 tavaszán a belügyminisztérium rendeletben új szisztémát vezetett be: az ország területét 15 járműkerületre osztották, melyek mindegyike külön betűjelzést kapott. Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. A rendszámok egy betűből, egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek. A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon). Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a rendszámok szabályozását átdolgozták, és kötelezték az autók és motorkerékpárok tulajdonosait, hogy azokat bejelentsék (5397/1920. számú ME-rendelet). A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak (pl. D: Debrecen, M: Miskolc, P: Pécs, S: Szeged térségét jelölte). A fehér alapon fekete betűk mellett a hatósági járműveken ennek fordítottját alkalmazták: fekete alapon fehér betűket. A gépjárművek száma csak lassan nőtt, 1926-ra sem érte el a tízezret, de 1933-ra már húsz betűjelet használtak.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

A háború utáni időszak (1946-1957)

A második világháború alatt és az azt követő években eluralkodott a káosz a rendszámokat illetően. Sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették. 1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket (53.000/1945. számú KKM. rendelet). A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot. Ezek A, C, E betűkkel kezdődtek, utána négy számjeggyel. A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották, az államiakra szintén a fekete alapon fehér jeleket használták; a taxiké J-betűvel kezdődött. 1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel (20.000/1948. Közl. M. rendelete). A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni.

Az 1958-tól 1990-ig használt rendszer

1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel (pl. AB·12·34). A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak (1/1958. BM. és KPM. rendelet). Ilyen volt például a TA, TL, TO, TU sorozat a tűzoltóknak, vagy az F... és X... sorozat az állami-tanácsi járműveknek. A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel. A bérfuvarozók (buszok, taxik, TEFU-teherautók) fekete alapon fehér karakteres (ún. inverz) rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél. A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros betűs színkódolását az 1990 utáni új formátumnál is megtartották. 1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál. A használt rendszámokat, ha vissza is vonták, később sok esetben újra kiadták. A magánszektor számára egészen az utolsó évekig nem adtak ki betűismétléses rendszámokat.

Az 1990-től 2022-ig érvényes rendszámok

Magyarországon a gépjárműveken az 1990-től 2022. július 1-ig kibocsátott forgalmi rendszámokon 6 karakter hosszúságú (három betű, három szám) azonosító található, amelyek egészen azok lecseréléséig maradnak használatban. A rendszámtábla anyaga hatóságilag előírt szabvány szerint készült, fényvisszaverő fóliával bevont dombornyomott alumíniumlemez. Az alkalmazott fényvisszaverő fóliát az MSZ 9620/8 szabvány írja le. A megszokott fehér alapon fekete karakterek mellett a bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld az alapszín.

A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található (ún. „nemzeti rendszám”). A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve). 2015 végéig a jármű hátsó rendszámtáblájára, a kötőjel felé és alá ragasztották fel a környezetvédelmi besorolás és a műszaki vizsga érvényességét igazoló matricákat, ezt a „bürokráciacsökkentés” indokával 2016-ban megszüntették. A három betűből és három számból összeálló rendszám matematikailag összesen 17 576 000 (26³ x 1000) kombinációt biztosít, ám a gyakorlatban, a kezdőbetűk korlátozása miatt (például egyes járműtípusokra adtak csak ki egyes betűket, illetve a két magánhangzó - két mássalhangzó megszorítás), ez a szám kb. 13 millió volt. Az „I”, „O” vagy „Q” betűk összetéveszthetők voltak egymással vagy az 1-es és 0-s számmokkal, ezért azokat úgy szabályozták, hogy ilyen betű nem állhat a hárombetűs kombinációk végén (az utoljára kiadott I végű az ACI, az utolsó O végű az ACO, az utolsó Q-ra végződő rendszám az AWQ-999 volt). A Q középső betűként sem állhatott. A kért egyedi rendszám kivétel volt ez alól.

Az Új Magyar Rendszámtábla Rendszer (2022. július 1-től)

Bevezetés és célok

A hazai rendszámtáblák változásáról már régóta folyt a diskurzus, hiszen egyre közelebb értünk a korábban használt karakterkészlet végéhez. A minisztérium számításai szerint az új autók éves forgalomba helyezésének néhány százezres üteme mellett a korábbi hatkarakteres változat már nem biztosított elegendő kombinációt hosszú távon. Ennek orvoslására, a 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. Az új rendszámstruktúra kialakításának elsődleges szempontja az volt, hogy tartósan garantálja a gépjárművek hatósági jelzéssel való ellátását, és a négybetűs változat egyes számítások szerint akár több száz évre elegendő lehet. Az új rendszámtáblákat felmenő rendszerben vezetik be, azokból július elsejétől a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett járművek kapnak. A már használatban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azokkal a továbbiakban is lehet közlekedni. Az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre. Az új típusú rendszámtáblákért a megszokott összegeket kell fizetni, a hatósági jelzések kiadásának tizenhárom éve változatlan költségei júliustól sem emelkednek.

Rendszám formátumok Szlovéniában

Formátum és jelzések

A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű, három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), amelyeken már egyszerre kap helyet az EU-zászló, a magyar felségjelzés és a magyar címer. A bal oldalon kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű H-betű található. A kétszer két betű és három szám (pl. AA AA-999) kombinációban a magyar címer a két-két betű között helyezkedik el. Az újfajta rendszámtáblák a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból - kivéve a cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs betűkombinációkat -, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A rendszámtábla betűjelei helyén ékezetes magánhangzók nem állhatnak, a számjegyek helyén 001-től 999-ig terjedő érték szerepelhet. Az új betűtípusoknak köszönhetően már használhatóak a korábban csak egyedi és a kezdetekben kiadott rendszámtábláknál használt karakterek is (I, O, Q). Minden rendszám EU-s jelzésű, az is, ami korábban nem (például OT-s rendszámok), de a kerékpárhordozó és diplomáciai rendszámokon nincs magyar címer. A motorkerékpárok az autókéval megegyező sorozatú azonosítókat kapják, nincs megkülönböztető betűjel számukra.

Biztonsági jellemzők

Az azonosító hamisítása ellen több biztonsági elem is szolgál. Egyrészt az ívesebb betűtípus hasonló karakterei is nehezebben alakíthatók át egymásba, mint korábban, illetve a címer maga is egy ilyen elem. Az egész tábla fóliázása is speciális, tartalmaz pl. hologramszerű biztonsági elemet, továbbá a jobb alsó sarokban megjelenő DataMatrix-kód is nehezíti a hamisítást, amely kódolva tartalmazza az azonosítót. Az utolsó számjegy alatt olvashatóan is megismétlődik az azonosító (apró, szürke karakterekkel).

Különlegességek és viták

A sorozat legelső rendszáma, az AA-AA-001 a Közlekedési Múzeumba került. 2023 tavaszán - alig kilenc hónappal az új rendszer bevezetése után - megkezdték az „AE” kezdetű rendszámok kibocsátását, annak ellenére, hogy még bőven lett volna lehetőség az „AA”-val kezdődőkből. Mint kiderült, annak érdekében, hogy a forgalomba helyezett gépjárművek vizuálisan is beazonosíthatók legyenek, mikor helyezték őket üzembe, ezentúl időszakonként új betűkombinációkkal kezdődnek a kiosztások. Miután több, egyedileg igényelt „HH” betűpárt tartalmazó rendszámról felmerült, hogy azok esetleg a Heil Hitlerre utalnak (kiegészülve további náci számszimbólummal), 2023 januárjában kilátásba helyezték, hogy a szabályozást kiegészítik a Németországban alkalmazott korlátozásokkal, melyek megtévesztő vagy félelemkeltésre alkalmas feliratokat tiltanak. Az ilyen rendszámok kiadásának - az elérhetőségen túl - feltétele, hogy a megjelenő „szöveg” és számok tartalma ne ütközzön a közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba.

Rendszámtípusok és Jelentésük

Ahogy a korábbi rendszerben, természetesen ma is vannak az általános fehér-feketétől eltérő rendszámok, amelyek a jármű jellegét vagy speciális státuszát jelzik. A rendszámkarakterek a jármű azonosítását szolgálják, és a járműnyilvántartásból azt követően sem kerülnek ki, ha a hatósági jelzést visszavonták.

Alapvető és színkódolt rendszámtáblák

A rendszámtáblák több méretben és alakban - A, azaz normál méret (520 x 110 mm), C, azaz a „négyzetesebb”, kétsoros normál méret (280 x 200 mm), a B, azaz kétsoros kis méret (240 x 140 mm, leginkább motorkerékpárokra) - kerülnek kiadásra. Alapesetben fehér alapon fekete, domborított karaktereket tartalmaznak, amelyek 77 mm-es betű- és 1,8 mm-es domborítási magasságúak.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Speciális betűjelű rendszámok

A színek mellett a betűknek is van jelentősége bizonyos típusú járművek esetében:

• Lassú járművek: Fehér alapon piros karakterekkel, Y-nal kezdődnek. Fontos, hogy ezek „nemzeti” rendszámok, azaz ma is a piros-fehér-zöld zászló és a H betű szerepel rajtuk, fehér alapon.
• Mezőgazdasági járművek: Fehér alapon zölddel szerepelnek a karakterek, összesen hét darab: egy M betű, majd hat szám (pl. M 123456). Szintén nemzeti rendszám.
• Magyar Honvédség járművei: Hx betűkombinációval (pl. Hx 12-34).
• Mentőszolgálat járművei: MA betűkombinációval (pl. MA 12-34).
• Rendőrség járművei: Gyakran, de nem mindig R-rel kezdődő - két betű plusz kétszer két szám - rendszámokat láthatunk (pl. Rx 12-34), de normál sorozatrendszámokat is használnak.
• Büntetés-végrehajtás és NAV járművei: RR betűkombinációval (pl. RR 12-34).
• Old-timer (minősített veterán járművek): OT betűkombinációval (pl. OT 12-345). Az OT-s rendszámok 2022 elején kifogytak, ezért február 1-től július 1-ig öt számjeggyel adták ki.
• Külföldi állampolgárok Magyarországon üzemeltetett gépjárművei (régi): C-C 1234, C-X 1234.
• Bérautók (régi): X-A 1234, X-B 1234, X-C 1234.

Ideiglenes rendszámok

2021. január 1-től egységesítették az ideiglenes rendszámokat. A 2022. július 1-jétől az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett egységesen „I” betűjelűeket adnak ki. A címer az I vagy CD betűk után következik. FONTOS! Szabályszerűen nem adható át és nem értékesíthető az I rendszám! Csak és kizárólag alkalmazotti jogviszonyban lehet használni, annál a cégnél, akinek erre engedélye van. Kiskapuként számos cég hirdeti az I rendszám bérbe adását, alkalmi munkavállalóival. Tudni kell, hogy ez nem szabályos! Ha I rendszám bérlésen gondolkodik, akkor csak olyan cégeket keressen, ahol úgy hirdetik az I rendszám bérlést, hogy az ő alkalmazottjuk vezeti a járművet! Kivétel ez alól az országot véglegesen elhagyó gépkocsik esete, amelyek a „CD” betűket kapják.

Egyedileg igényelt rendszámtáblák

Kétféle egyedileg igényelt rendszámtábla létezik:

• Egyedileg előállított rendszám: Legalább 3, legfeljebb 6 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 4 folyamatos számjegyből, együttesen 7 jelből álló rendszámtábla.
• Egyénileg kiválasztott rendszám: Az új típusú rendszámtábláknak megfelelően ez 2×2 betűből és 3 számból álló formátumot jelent, de a járműtulajdonos választhatja ki a konkrét kombinációt a még szabadok közül (pl. ABC D-123).

Egyedi és egyéni rendszámot kormányhivatalon keresztül igényelhetünk a jármű forgalmi engedélyével, személyi igazolványunkkal és lakcímkártyánkkal. Fontos, hogy a kért kombináció ne ütközzön a közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba.

Gyakori Kérdések és Fontos Tudnivalók

A járműazonosító szám (alvázszám) szerepe

A jármű rendszáma, hasonlóan az alvázszámhoz, értékes információkat nyújthat az érdeklődők számára. Ha ismerjük egy autó alvázszámát, az alapján lekérdezhetjük gyakorlatilag a teljes hivatalos élettörténetét. Az alvázszám lekérdezése számos online felületen elérhető, és az autó előéletének elérhetősége növeli a vásárlók bizalmát.

Regionális vagy országos nyilvántartás?

A hazai gépjármű-nyilvántartás országos, nem régiós vagy megyei alapon működik. Ez fontos szempont, mivel egy efféle regionális megoldás rengeteg többletteherrel és felesleges kiadásokkal járt volna a tulajdonosok, üzemeltetők számára, ha például egy fővárosi autós Fejér vagy Heves megyébe adja el a kocsiját.

Segédmotoros kerékpárok rendszámozása

A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok hatósági nyilvántartásba vétele és jelzésekkel történő ellátása aránytalan költséget és bürokratikus terhet jelentene a járművek tulajdonosainak. A forgalomba helyezéshez kapcsolódó műszaki vizsgálat és a rendszámkiadás a jármű műszaki jellemzőitől függően, nagyságrendileg legalább 20 ezer forintba, de akár annak többszörösébe is kerülhetne. A használatban lévő segédmotoros kerékpárok jelentős részének piaci értéke ennél alacsonyabb, így sok esetben előfordulhatna, hogy drágább lenne a rendszámtábla megszerzése, mint maga a jármű.

tags: #rendszam #vagy #rendtipus #magyarázat

• Kormánymű felújítás E46-hoz
• A DCF órák működése
• milyen a Renault Espace IV? Olvassa el tulajdonosi véleményeinket
• fényszóróvédelem Freelanderhez
• Házilagos felni lakkeltávolítás