A Magyar Forgalmi Rendszámtáblák Átfogó Kézikönyve: Típusok, Történet és Jelenlegi Szabályozás

A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képezi a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése szerint. A forgalmi rendszám a közúti járművek egyedi azonosítója, amelyet a járművekre kihelyezett rendszámtábla is megjelenít. Minden közúti forgalomban részt vevő gépjárműnek rendelkeznie kell érvényes rendszámmal. Ennek elmulasztása súlyos pénzbírsággal vagy egyéb büntetéssel járhat. A rendszámtábla lehetővé teszi a járművek hivatalos nyilvántartását, tulajdonosának azonosítását balesetek, bűncselekmények vagy közlekedési szabálysértések esetén.

Magyarországon a hazai rendszámtáblák változásáról már régóta folyt a diskurzus, hiszen egyre közelebb értünk a jelenleg használatos karakterkészlet végéhez. Így aztán a vonatkozó kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű, három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), amelyeken már egyszerre kap helyet az EU-zászló, a magyar felségjelzés és a magyar címer.

Történeti áttekintés

1901-1910: A kezdetek

Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten. Hazánkban már 1901-től kötelezővé tették az autók ilyen egyedi azonosíthatóságát, bár először csak növekvő sorszámokat kaptak a járművek. A könnyebb azonosíthatóság miatt azonban 1910 tavaszán a belügyminisztérium rendeletben új szisztémát vezetett be: az ország területét 15 járműkerületre osztották. Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított. A rendszámok egy betűből, egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek. A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon).

A világháborúk hatása és a rendszámok szabályozása

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a rendszámok szabályozását átdolgozták és kötelezték az autók és motorkerékpárok tulajdonosait, hogy azokat bejelentsék (5397/1920. számú ME-rendelet). A fehér alapon fekete betűk mellett a hatósági járműveken ennek fordítottját alkalmazták: fekete alapon fehér betűket. A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak. A gépjárművek száma csak lassan nőtt, 1926-ra sem érte el a tízezret, de 1933-ra már húsz betűjelet használtak.

A második világháború alatt és az azt követő években eluralkodott a káosz a rendszámokat illetően. Sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették. Természetesen ez az állapot oda vezetett, hogy az utakat elárasztották a nem ellenőrzött roncsok, amelyek baleseteket okoztak. 1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket (53.000/1945. számú KKM. rendelet). A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot (A, C, E betűkkel kezdődtek, négy számjeggyel utána). A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották és az államiakra szintén a fekete alapon fehér jeleket használták; a taxiké J-betűvel kezdődött. 1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel (20.000/1948. Közl. M. rendelete). A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

1958-1990: Hat karakter és típusjelölés

1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel (pl. AB·12·34). A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak. Az állam felső vezetőinek az A és AA járt, az egyéb állami, tanácsi szervek gépjárművein pedig a tovább A-s kombinációk álltak. A több méretben és alakban - A, azaz normál méret, C, azaz a „négyzetesebb”, kétsoros normál méret, B, azaz kétsoros kis méret leginkább motorkerékpárokra - kiadott rendszámtáblák alapesetben fehér alapon fekete, domborított karaktereket tartalmaztak. A magánszektor számára egészen az utolsó évekig nem adtak ki betűismétléses rendszámokat.

A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel. A bérfuvarozók (buszok, taxik, TEFU-teherautók) fekete alapon fehér karakteres (ún. inverz) rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél. A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros betűs színkódolását az 1990 utáni új formátumnál is megtartották. 1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál.

1990-2022: Három betű és három szám

Magyarországon az 1990-től 2022. július 1-ig kibocsátott forgalmi rendszámokon 6 karakter hosszúságú (három betű, három szám) azonosító található, amelyek egészen azok lecseréléséig maradnak használatban. A rendszerváltásig a rendszámok hat karakterből álltak, ahol az első két karakter betűt kötőjel, kétjegyű szám, újabb kötőjel, majd újabb kétjegyű szám követte. A jelenleg is használt rendszámformátumot 1990 nyarán vezették be, melyet hosszas vita előzött meg. Szóba került a külföldön gyakoribb rendszámtábla változat, ahol a nagyvárosok alapján külön-külön rendszámokat adnak ki. Végül azonban a 3 betűt követő kötőjel, s 3 szám formátum került használatba Magyarországon.

A három betűből és három számból összeálló rendszám összesen 17 576 000 (26³ x 1000) kombinációt biztosít, ám ennyit nem használtunk és nem is fogunk felhasználni. A gyakorlatban a matematikai variációknál a lehetséges betű-számkombinációk száma jóval kevesebb, mivel a kezdőbetűket korlátozták. A már említett speciális rendszámok mellett már lassan 30 éve nem adnak ki I-re, O-ra, valamint Q-ra végződő betűkombinációkat, ezek ugyanis összekeverhetők a számokkal, ráadásul Q-t a sorozatban kiadott rendszámokban sehol sem használnak, mert könnyen O-nak nézhető - elsősorban a traffipaxkamerák által. A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található (ún. „nemzeti rendszám”). A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve).

Az új rendszámtábla-rendszer (2022. július 1-től)

A 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. Az új rendszámstruktúra kialakításának elsődleges szempontja az volt, hogy tartósan garantálja a gépjárművek hatósági jelzéssel való ellátását. Az új és külföldről behozott használt autók forgalomba helyezésének évi néhány százezres üteme mellett az új formátum több száz évre elegendő lehetne, mivel elméletileg kb. 300 millióval több variációt biztosít, mint az előző rendszer. Ezzel indokolták a döntést, hogy a magyarországi gépjármű-nyilvántartás a járművek kisebb száma miatt országos, nem pedig régiós vagy megyei alapon működik. Továbbá azzal is, hogy egy ilyen megoldás többletterheléssel és kiadásokkal járt volna a tulajdonosok, üzemeltetők számára.

Rendszám formátumok Szlovéniában

A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), ezen kívül a magyar címer is felkerült rájuk. Az újfajta rendszámtáblák a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból - kivéve a cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs betűkombinációkat -, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A rendszámtábla betűjelei helyén ékezetes magánhangzók nem állhatnak, a számjegyek helyén 001-től 999-ig terjedő érték szerepelhet.

A korábban kiadott használatban lévő rendszámok is forgalomban maradnak, amíg azok nem szorulnak cserére. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket, vagyis az eddigi klasszikus rendszámokat nem kell új táblára cserélni, ezeket változatlanul, nyugodtan használhatjuk. Az új rendszámtáblákat felmenő rendszerben vezetik be, azokból július elsejétől a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett járművek kapnak. Az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre.

Biztonsági elemek és hamisítás elleni védelem

Az azonosító hamisítása ellen több biztonsági elem is szolgál. Egyrészt az ívesebb betűtípus hasonló karakterei is nehezebben alakíthatók át egymásba, mint korábban, illetve a címer maga is egy ilyen elem. Az egész tábla fóliázása is speciális, tartalmaz pl. hologramszerű biztonsági elemet, továbbá a jobb alsó sarokban megjelenő DataMatrix-kód is nehezíti a hamisítást, amely kódolva tartalmazza az azonosítót. Az utolsó számjegy alatt olvashatóan is megismétlődik az azonosító (apró, szürke karakterekkel). A tagállamjelzés és a címer nem távolítható el a rendszámtábláról sem mechanikai, sem vegyi eljárásokkal a burkoló fólia fényvisszaverő szerkezetének látható és helyre nem állítható roncsolódása nélkül.

Kezdeti tapasztalatok és szabályozási finomítások

A sorozat legelső rendszáma, az AA-AA-001 a Közlekedési Múzeumba került. 2023 tavaszán - alig kilenc hónappal az új rendszer bevezetése után - megkezdték az „AE” kezdetű rendszámok kibocsátását. Mint kiderült, annak érdekében, hogy a forgalomba helyezett gépjárművek vizuálisan is beazonosíthatók legyenek, mikor helyezték őket üzembe, ezentúl időszakonként (kb. évente) újabb betűpárral kezdődő rendszámokat adnak ki. Miután több, egyedileg igényelt „HH” betűpárt tartalmazó rendszámról felmerült, hogy azok esetleg a Heil Hitlerre utalnak (kiegészülve további náci számszimbólummal), 2023 januárjában kilátásba helyezték, hogy a szabályozást kiegészítik a Németországban alkalmazott korlátozásokkal, melyek megtévesztő vagy félelemkeltésre alkalmas feliratokat tiltanak.

Az új betűtípusoknak köszönhetően már használhatóak a korábban csak egyedi és a kezdetekben kiadott rendszámtábláknál használt karakterek is (I, O, Q), mivel az összetéveszthetőség a számokkal csökkent.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Különleges rendszámtáblák és jelentésük

A megszokott, fehér alapú rendszámokon kívül egyre több, színes háttérrel legyártott rendszámot látni az utakon. Az alkalmazott fényvisszaverő fóliát az MSZ 9620/8 szabvány írja le. Az "A", "B" és "C" típusú rendszámtáblák anyaga fényvisszaverő fóliával bevont alumínium lemez. A "D" típusú rendszámtábla öntapadó fényvisszaverő fólia. Minden rendszám EU-s jelzésű, az is, ami korábban nem (például OT-s rendszámok), de a kerékpárhordozó és diplomáciai rendszámokon nincs magyar címer.

Az egyes különleges típusokat a rendszám színével és a betűk jelentésével különböztetik meg. A rendszámkarakterek a jármű azonosítását szolgálják, és a járműnyilvántartásból azt követően sem kerülnek ki, ha a hatósági jelzést visszavonták.

Különleges rendszámtáblák áttekintése

Az alábbi táblázat összefoglalja a jelenleg használatos főbb rendszámtábla-típusokat, azok formátumát és színkódolását:

Ideiglenes rendszámok egyszerűsítése

2020-ban egyszerűsödtek az ideiglenes rendszámtáblák, azóta a korábbi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett egységesen „I” betűjelűeket adnak ki, és ez a mostani rendszámváltáskor sem változik. Az ideiglenes rendszámok olyan forgalmi helyzetben használhatók, amelyek különböznek a hétköznapi felhasználás szabályaitól. Ide tartoznak az olyan járművek, amelyeket még nem helyeztek forgalomba, vagy már kivontak a forgalomból. A címer itt az I vagy CD betűk után következik. Az utolsó két szám, az évszámot jelölő számok, évente változó színű alapon jelennek meg.

Egyedi és egyénileg választott rendszámok

Az előírások változatlanul lehetővé teszik az egyedileg kiválasztott rendszámtáblák engedélyezését. Egyedileg előállított rendszám: legalább 3, legfeljebb 6 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 4 folyamatos számjegyből, együttesen 7 jelből álló rendszámtábla. Egyénileg kiválasztott rendszám: Az új típusú rendszámtábláknak megfelelően ez 2x2 betűből és 3 számból álló formátumot jelent. Egyedi és egyéni rendszámot kormányhivatalon keresztül igényelhetünk a jármű forgalmi engedélyével, személyi igazolványunkkal és lakcímkártyánkkal. Ékezetes magánhangzók nem lehetnek benne, a számjegyek helyén nem szerepelhetnek csak nullák. A kért egyedi rendszám kivétel volt a korábbi szabályozás alól, amely tiltotta az I, O, Q betűk használatát bizonyos pozíciókban.

Sérült vagy elveszett rendszám pótlása

A gépjárműveken elöl és hátul is el kell helyezni a rendszámtáblát. Az elveszett rendszám pótlása nem könnyű dolog, és logikus, hogy ezzel a lehetőséggel egyszer lehet élni. Feltéve, ha csak az egyik veszett, vagy lopták el. Ilyen helyzetben a lakhely vagy telephely szerint illetékes kormányhivatalnál lehet megrendelni a cserét. A rendszámot csak egyszeri alkalommal lehet pótoltatni elveszettként, a legközelebbi alkalommal mindenképpen új rendszámot kap az autó.

A sérült rendszámtáblát és/vagy regisztrációs matricát - amennyiben még azonosítható állapotú - kérésre újra legyártják. Ha megrongálódott, kifakult, megrágta a moly, akkor minden probléma nélkül lehet újat csináltatni. Lényeg, hogy azonosítható legyen a rendszám. Ilyen esetben a régit leadva, akár végtelenszer is kérhetünk új, az eredetivel megegyező tartalmú rendszámot. Mivel a sérültet az új átvételekor le kell adni, az ilyen újragyártásnak nincs darabszám korlátozása. Amennyiben indokolt, - például valamiért fokozott sérülésnek van kitéve a rendszám, vagy egyszerűen fizikailag nem fér el az autón - akkor a meglévő hagyományos rendszám helyett kérhető fólia, vagy úgynevezett B-típusú, kétsoros rendszám is. A kerékpárszállítók szürke rendszámának utángyártása korlátozás nélkül engedélyezhető.

Rendszámtáblákkal kapcsolatos díjak

Az új típusú rendszámtáblákért a megszokott összegeket kell fizetni, a hatósági jelzések kiadásának tizenhárom éve változatlan költségei júliustól sem emelkednek. Az alábbi táblázat a rendszámtáblákkal kapcsolatos díjakat mutatja (2016-os adatok):

A forgalomba helyezéshez kapcsolódó műszaki vizsgálat és a rendszámkiadás a jármű műszaki jellemzőitől függően, nagyságrendileg legalább 20 ezer forintba, de akár annak többszörösébe is kerülhetne.

Mopedautók és segédmotoros kerékpárok

A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok hatósági nyilvántartásba vétele és jelzésekkel történő ellátása aránytalan költséget és bürokratikus terhet jelentene a járművek tulajdonosainak. Mivel a használatban lévő 50-es robogók és kismotorok jelentős részének piaci értéke ennél alacsonyabb, így sok esetben előfordulhatna, hogy drágább lenne a rendszámtábla megszerzése, mint maga a jármű. Szintén komoly nehézséget okozott volna a már meglévő segédmotoros kerékpárok tulajdonjogának igazolása. Új típusú rendszámot tehát továbbra is csak a mopedautók kapnak, amelyekre E - különleges rendszám, (háromsoros: 130 × 240 mm) - kerül.

tags: #rendszam #tipusok #ycs

• Civic olajszivattyú csere
• Izzócsere útmutató Honda Accordhoz
• Minarelli AM6 tuning kipufogó
• Mazda felnik 16 colos méretben
• A legendás Lada és a nők