Varga Péter: A Porsche formavilágának magyar mestere
Zalaegerszegen mindenkinek van egy hegye, ahogy ezt a Mi Vidékünk sorozat indítómegyéjében Index-szerzők önvallomásos írásában el is mondtuk már. A Varga családnak is volt, illetve van egy ilyenje.
Varga Péter Pforzheimből érkezik minden nyáron, ilyenkor találkozik az édesanyjával és nővérének családjával. Németországból persze autóval jön, mert szeret vezetni, és mert szeret gyorsan vezetni. Porschét vezet, mert Porschékat tervez.
A tehetség kibontakozása - A rajztól az autótervezésig
„Már az általános iskolában is nagyon jól tudtam rajzolni. Ha kész voltam a feladatokkal, néha másokét is megcsináltam. Anno mindent szerettem rajzolni, mindegy, hogy egy autót, embert vagy buszt kellett, a nagy térbeli rajzolás mindig is érdekelt. Mellette volt a klasszikus rajzolás, nagyon sokat rajzoltam pluszban, tudtam, hogy ezáltal lehet gyakorolni” - meséli Varga Péter.
„Mindig voltak támogatóim, például Budaházy Tibor festő Zalaegerszegről, akihez hosszú ideig jártam, de voltam nyári táborokban is, végül pont a gimnáziumban, vicces módon a reál szak mellett, álltam rá teljesen a festészetre. Akik látták a korai rajzait, mind rögtön tudták, hogy nagy tehetséggel állnak szemben.”
Varga Péter nem térben tud jól rajzolni, hanem térben lát, és amit elképzel, azt tökéletesen körbe rajzolja. Őstehetségnek tartották, akinek az autótervezés állt jól, és csak az autótervezés. Festőként, ipari formatervezőként valószínűleg nem jutott volna idáig.
Legális LED használat Porsche-ban
A nehézségek és az áttörés - Képzés és első munkahelyek
Az első mérföldkő az volt, hogy Magyarországon vagy külföldön tanuljon-e tovább. A Képzőművészetire és a szombathelyi rajz szakra nem vették fel, de az Iparművészetire igen.
„Ott úgy van a felvételi, hogy órákig rajzolsz. Emlékszem, én rajzoltam egy autót, és mindenki összegyűlt erre. Abból éreztem, hogy ebben az iskolában ilyet még senki nem rajzolt ilyen szinten. Ott dőlt el, hogy ebből zsákutca lesz Magyarországon.” A fiú tehát nem tanult tovább, helyette inkább otthon rajzolt, gyűltek a mappában az anyagok.
„Így utólag pókerjáték volt a dolog, ez tény. Osztálytársai egyetemre jártak vagy dolgoztak, Varga Péter pedig otthon rajzolt a Kossuth utcában, többnyire éjjel, mert nappal nagy volt a zaj a főutcán.”
Végül egyszerre két helyről is lecsaptak a fiúra. Először az Audi fogadta Ingolstadtban, ahová egy mentorbarátja juttatta ki. „Anyu Renault-jával mentem ki, micsoda út volt, használt téli gumikat raktunk rá, február volt.” A másik mappa a Dräxlmaier magyar leányvállalatához került, ahol korábban számítógépes tudással rendelkező mérnököket kerestek, ami akkor még nem volt ennyire magától értetődő, az autóipar épp betette a lábát Magyarországra, a munkaerő-piac még csak kezdett alkalmazkodni az új igényekhez.
Martin Kahl maga is abban a dizájneriskolában végzett Pforzheimben, ahonnan a német autóipar legjobb tervezői kerültek ki. A találkozás után kivitte magával Németországba a zalai fiút, aki végül összesen két és fél évet töltött a Dräxlmaiernél. Főleg belső utasterek tervezésével foglalkozott, és félévente járt haza vízumot hosszabbítani. Amikor már a hosszabbítás sem volt lehetséges, fél évre haza is kellett költöznie, de végre megnyílt az út a pforzheimi főiskolai felvételi előtt, megvolt a gyakorlata, a nyelvvizsgája. Végül simán bekerült a vágyott főiskolára, ahol évente 8-10 dizájner végez, és kifejezetten autók tervezésével foglalkoznak, innen indulnak a német, de sokszor a globális autópiac tervezői is.
Út a Porschehoz
Varga Péter az iskola utolsó éveiben lehetőséget kapott a főiskolától 30 kilométerre lévő Porschénál és Angliában, Coventryben, a Jaguárnál is gyakorlatot tölteni.
„Akkor eldöntöttem, ha dolgozni szeretnék, akkor a Porschéhoz szeretnék menni! A zöld gyepen ott állt egy nagy fekete autó, tényleg gyönyörű szép, 450 lőerővel. Beindították, és nem hallottad! Én meg pont a Porschétól érkeztem, ahol az autóknak hangjuk is volt, nem csak erejük.”
Az állásra viszont még várnia kellett, mert a Porsche fődizájnere, aki szívesen felvette volna, épp nyugdíjba ment, és az új főnök, az azóta is a posztján lévő Michael Maurer előtt még bizonyítania kellett. És azóta a Porschénál van, 26 éves korától, 2004 óta, nyolc évvel az érettségi után.
Porsche Taycan Cross Turismo / 2022.
Péter Varga a Porschénál - A formavilág alakítója
Jelenleg a külső tervezésért felelős csapat vezetője, nála csak egy magasabb beosztású dizájner van, a főnöke, aki anno felvette. Varga Péter a Porsche 911 és az új Panamera, a Cayenne és a Macan külső formatervezéséért felelős osztályvezetője, harminc belsős és közel ötven külsős dolgozik neki. „Az önbizalom az olyan, hogy ha sikereid vannak, egy idő után megnyugszol. Ki vagy rá éhezve, aztán hamar azon gondolkodsz, hogy mit szeretnél megint hozzátenni. Az viszont, hogy mi az, ami megnyugtat, változott. Korábban mindig jobb akartam lenni, mint mások, ma inkább az motivál, hogy a csapatom legyen a legjobb” - mondja Péter. Hogy lesz-e egyszer ő a Porsche fődizájnere? „Én szeretnék.” Ritkán próbálják más céghez csábítani, de az utóbbi években két eset is volt, ő mindenesetre még kivár.
A Porsche Centrum Budapest által életre hívott Porsche Creative Talks eseményen ezúttal két olyan neves magyar tervezőmérnök tanulságos gondolatait sajátíthattuk el egy könnyed nyáresti program keretében, akik saját területükön maradandókat alkottak és alkotnak, ráadásul kifejezetten fiatalon, erős akaratuknak és kitartásuknak köszönhetően tettek szert hírnevükre, szakmai elismertségükre. Varga Péter nevét az autós szakmában, főként hazánkban, szinte mindenki ismeri: Péter a Porsche modellek külső formatervezéséért felelős csapatát vezeti, immár 18 éve a márka kötelékében dolgozik. Domokos Balázs saját területén hasonlóan sikeres életpályával büszkélkedhet: egy számos nemzetközi építészeti versenyen díjazott építész, mindemellett a Group Dyer társtulajdonosa.
Minden a Porsche Cayenne 9PA vezérműlánc cseréjéről
Két tervező, két, látszólag egymástól távol álló iparág. Egyikük statikus, gyakran monumentális formákban gondolkodik, míg másikuk munkájának gyümölcsei a statikus szépségen kívül mozgás közben is le kell, hogy nyűgözzék az embert. Balázs olyan épületeket tervez, amelyeknek hosszú évtizedeken keresztül kell helytállniuk úgy az időjárás viszontagságaival, mint az infrastrukturális fejlődéssel vagy a divat folyamatos változásával szemben. Péter mindeközben négy keréken képzeli el és önti formába a jövőt, mégpedig úgy, hogy egy pillanatig sem engedheti el a Porsche márka múltját. Nemrégiben még éppen azt a jövőt vetette papírra, amit Balázs a kormány mögött ülve a jelenben élvez mindennapjai során.
Domokos Balázs a természetből merített ihletet és felfedezte magában a "formáló erőt", hogy elképzeléseit kibontva létrehozza az általa megálmodott valóságot. Varga Péter kisgyerek korától folyamatosan autókat rajzolt, majd németországi tanulmányait követően a Porsche nyújtott ihletet és lehetőséget a közös munkára. Mi kellett ahhoz, hogy valaki igazán sikeres legyen a saját szakterületén? "Tehetség, szorgalom és szerencse" - vágja rá Balázs, azzal kiegészítve, hogy az ambíciói viszik előre, hogy mindig nagyobbat, komplexebbet alkosson. Péter szerint a sikeressé válás kulcsa a tehetség, a szorgalom és persze a szerencse. Ehhez alapvető tényező, hogy a képzelet megfelelő üzemanyagot kapjon. Péter a dialógusban hisz, amely a jól összeszokott, több generációt is képviselő csapatán belül alakul ki. A hatékony egyenes kommunikációban viszi előre ezt a folyamatot, és saját ötleteiből, illetve a kollégák egyedi elgondolásaiból rajzolják fel és csiszolják tökéletesre a Porschékat. A különböző generációk erejében hisz. Terveztek egy "inspirációs falat" az irodájukban, ahol szemléltetésre kerülnek a különböző elképzelések.
Balázs szerint az ötlet: mindig válasz egy kérdésre. Ezek a "válaszok" inspiráción alapulnak és segítenek létrehozni a koncepciót, mely a megvalósuláshoz vezet. A közös pontot gyorsan megtalálta a két formatervező a beszélgetés során: Varga Péter egy Panamera Sport Turismót használ, Domokos Balázs választása pedig éppen a Péter által tervezett 911 Turbo S-re esett. "Van egy táblám kirakva, hogy ’Only Porsche cars’, de azért ennyire nem szigorú a szankció a garázsban," kezdi a mesélést Balázs. De miért pont a Porsche? "A kilencvenes évek elején láttam először egy 911 Turbót Münchenben. Lenyűgözött, a mai napig előttem van az a pillanat. Azt is meg tudom mondani, hogy pontosan hol állt akkor az a Porsche. A Matchbox-ok közül is a legszebb formája a Porschéknak volt. Szerintem a 911 Turbo S az autók királya."
A tökéletesség hajszolása koránt sem egyszerű folyamat. Varga Péter elmondása alapján a 911 Turbo S fejlesztése jelentette számára a legnagyobb kihívást. "Ha az ember egy ilyen projektet végigcsinált, utána már jöhet bármi, mert több oldalról is nehéz a feladat. A sima 911 az alap, majd ehhez jönnek plusz elemek, a teljesítmény követelte megoldások - a legnehezebb feladat az aerodinamika és a formaterv kibékítése." A tradíciók és a fejlesztői csapat elvárásai között kellett megtalálni az optimális középutat. Ez különösen érződik akkor, amikor a hátsó - rendkívül széles - sárvédőt kell például megfeleltetni a vonatkozó szabályoknak, és úgy kell végig préselni a széles lemezt, hogy az minden lehetséges helyzetben sokezer példányban is tökéletes maradjon. "Az autó talán az egyik legkomplexebb produktum. Sok szempontot kell figyelembe venni a megalkotásánál, a műszaki elvárásokat, az aerodinamikát, a biztonsági eszközöket. A Porsche 911 a kezdetektől folyamatosan fejlődő alapkoncepcióra épül és tökéletesedik. Az emberek döntik majd el, és az idő, hogy mi válik időtlenné. Mi a legjobbat próbáljuk kihozni belőle," meséli Péter.
"Egy autó megformálása nagyon intenzív és komplikált folyamat. Hogy mi a helyzet a két terület közötti átjárással? Péter felesége formatervező, így talán még a bútorok tervezését el tudná képzelni, de azt rögtön hozzáteszi, hogy "az autók dinamikus objektumok, ellentétben az épületekkel és más tárgyakkal, amelyek viszont statikusak. Más emocionális töltet szükséges ahhoz, hogy autót tervezz. Balázs is rajzolt autókat, de az építészetben tágabb lehetőségei vannak a formatervezésre és ez szélesebb alkotói spektrumot jelent számára. Az építészetben a tér határolása, közrefogása valósul meg. A terek megalkotása során komplex műszaki elvárásoknak és egyéb más szempontoknak is meg kell felelnie. Az építészet tág értelmezéséhez hozzátartozik a berendezések, belső bútorzat tervezése is, amely jelenthet számára még új távlatokat."
A jövő kihívásai - Elektromos autók és önvezetés
Nem sokkal ezelőtt, szeptember elején ő mutatta be Kínában a cég első elektromos autóját, a Taycant, ami a Tesla babérjaira tör és várhatóan 90 ezer dollár (27 millió forint) lesz. „Ez egy jó meghajtási technológia, eszméletlen gyorsan tudsz vele gyorsulni, ez pont passzol a Porschéhoz. Szerintem ez egy hatalmas siker lesz. A Taycan a fejlesztési időszakban egyébként poénból sokáig kipufogóval járt. „Ez igazából egy buli volt abban az időszakban, amikor egyébként is álcáznunk kell az autót, mert még tesztelés alatt állt. Én voltam az, aki azt mondta, hogy én rajta hagynám, mert ez tök buli.” Varga Péter szerint az elektromos autóknak van jövője, de az önvezetésben nem biztos ennyire.
Varga Péter az önvezető autó elterjedésében már nem annyira biztos, mint az elektromos változatokban. Szerinte nem lehetetlen, hogy egyszer eljön ennek is az ideje, de először inkább csak nagyvárosokban, kisebb területeken belül tudja ezt elképzelni. Személyesen pedig nagyon nehezen, mert imád vezetni, és úgy érzi, azok, akik egy Porschéval lepik meg magukat, még sokáig meg fogják ezt tenni, és utána azt a kocsit vezetni is szeretnék. De a jövővel kapcsolatban már azért is óvatos, mert egyszer nagyon előre szaladt egy munkájában. „Egy autótervező ötletei általában 4-5 év múlva valósulnak meg, akkor mennek ki az utcára azok a járművek, amiket ma tervezünk. Egyszer pont azért vesztettem el egy projektet, most már elmondhatom: a 918-as Spydert, mert túl messzire mentem a jövőbe.”
Az autóipar jelenleg hatalmas változás előtt áll, amely már megkezdődött. Az elektromos autók érkezése tervezés tekintetében is teljesen más hozzáállást kíván. Az új kihívások mellett pedig a Porsche számára kifejezetten fontos, hogy megőrizze a márka alapértékeit. Az átalakulás pedig megkezdődött az első teljesen elektromos Porschéval. "Érdekes szemléleti váltás volt, hogy míg a 911-es tervezésénél a leszorító erő volt a szempont, addig a Taycan esetében grammonként kellett kiszámolni, hogy mivel lehet energiahatékony működést elérni. A felnitervező részlegnek pedig a fékek hűtését kellett a legjobb aerodinamikai koncepcióban megoldania. (...) Az elektromos autókkal kapcsolatban a Porschénak van egy logikus stratégiája. Megalkottuk a Taycan-t, amelynél teljesen elektromos hajtás mellett szintén szempont volt, hogy a fenntartható forrásokból gazdálkodjon a gyártás is. Úgy gondolom, hogy a jó kombinációt kell eltalálni a modernizáció útján. A jövő nyáron 60 éves Porsche 911 a 2035-ös EU-s célkitűzések ismeretében sem fog várhatóan jelentősen eltérni a tradicionális vonalaktól. Az önvezetés kapcsán én csak abban vagyok biztos, hogy a Porsche marad a végsőkig az az autó, amelynek mindig lesz kormánya, hiszen ez a márka a vezetőről szól," mesélte a formatervező.
Az igazán nagy változások az autók dizájnjában nem feltétlenül kívül, hanem az autó belterében történnek, ráadásul, ha jön az önvezetés, és egy doboz magától el tud menni A-ból B-be, lehet elkezdeni vitatkozni arról, hogy kell-e még hozzá egy emocionális dizájn, egyáltalán ennyi elem rá, vagy pedig az autó inkább egy funkcionális objektum lesz, ami elviszi az utasait haza, mondja Varga Péter, a Porsche vezető dizájnere, aki szerint az önvezetés még messze van, de ha jön is, valószínűleg a Porsche marad utolsó autó, amelyiknek lesz még kormánya. Összetett feladat A marketing és a fejlesztési részleg közül egyértelműen az utóbbi az, amelyiknek nagyobb beleszólása van az autók tervezésébe a Porschénál, de Varga szerint ez márkánként változó. A Porschénál a marketingesek inkább azzal foglalkoznak, hogy hogyan vannak az autók eladva, de vannak olyan német márkák is, ahol a marketing és a dizájn sokkal erősebben...
Pletykák és kilátások - Mercedes-AMG átigazolás?
A német Handelsblatt értesülése szerint Varga Péter, a Porsche egyik meghatározó formatervezője a Mercedes-AMG-hez szerződhet. A hír egyelőre nem nyert hivatalos megerősítést a Mercedes magyarországi képviseletétől - írja a Totalcar.
A zalaegerszegi születésű szakember több mint két évtizede dolgozik Stuttgartban, és jelentős szerepet játszott az elmúlt évek legfontosabb Porsche-modelljeinek megformálásában. Nevéhez fűződik a 992-es generációs 911-es, a Panamera, a Cayenne és a Taycan dizájnja is. Szakértők szerint éppen ez a tapasztalat teheti őt különösen alkalmassá arra, hogy az AMG-nél új irányt szabjon a márka jövőbeli sportautóinak. Az AMG-nél jelenleg is zajlik az átmenet a hagyományos erőforrások és az egyre erőteljesebb elektrifikáció között. Az új AMG GT fogadtatása vegyes képet mutatott, sokan pedig úgy vélik, a márkának friss dizájnnyelvre lenne szüksége, amely egyszerre őrzi a tradicionális sportosságot és képes megjeleníteni a modern, elektromos technológiát. Varga Péter eddigi munkássága azt bizonyítja, hogy képes a márkaidentitást generációkon át megőrizni, miközben a formák folyamatosan modernizálódnak. Amennyiben a váltás valóban megvalósul, feladata nem lesz könnyű: izgalmas, érzelmes és karakteres formavilágot kell teremtenie az AMG jövőbeli modelljeihez.
Egyelőre kérdéses, hogy a Porsche háza táján zajló változások - köztük Michael Mauer fődizájner visszavonulása - hogyan befolyásolják a folyamatot. Ha a pletyka beigazolódik, egy magyar szakember jelentős szerephez juthat a Mercedes-AMG következő generációs modelljeiben. A Mercedes-Benz szerdán bemutatta új elektromos sportkocsiját. A Mercedes-AMG egy olyan elektromos sportkocsival lépett piacra, amely kifejezetten azokat a vevőket célozza, akik nehezen mondanak le a belső égésű motorok nyújtotta élményről. Az új modell három elektromos motorral akár 1169 lóerőt teljesít, 300 km/órás végsebességet ér el, és mesterségesen szimulálja a V8-as motor mély dübörgését valamint a sebességváltás tapintható érzetét. Ezzel a fejlesztéssel a Mercedes közvetlenül a Porsche és a Ferrari vevőkörét célozza meg, miközben az egész iparág az elektrifikáció felé halad. A lépés különösen érdekes, mivel a gyártó korábban kénytelen volt visszavenni ambiciózus elektromos terveiből a gyengébb kereslet miatt - hasonló problémákkal küzdenek versenytársai is. Az új AMG-modell technológiai szempontból is előrelépés: könnyebb és erősebb motorokat használ, valamint nagyfeszültségű akkumulátort, amelyek már a Ferrari egyes hibridjeiben is bizonyítottak. Bár az árakat még nem közölték, várhatóan az eddigi AMG GT modellekhez hasonlóan 200 ezer euró felett indulhatnak. Péteré pedig a Porschéról: a vezető formatervező hosszú távra tervez a márkával, amely a szívéhez is közel áll. Igazi autórajongóként természetesen sok ikonikus modell iránt rajong. "Mondhatnám, hogy a Jaguar E-Type vagy valamelyik klasszikus régi Ferrari" - kezdi Péter, de "nekem ez mindig változik. Az idősebb kollégáimat szoktam azzal heccelni, hogy a régi autók a múzeumokba valók. A péknél is a friss kenyeret kérem, valójában autókból is az újakat szeretem. Balázs már révbe ért ilyen tekintetben: "Ez a kérdés annak tehető fel, akinek van beteljesületlen autós álma. Ezt nem lehet nálam egyetlen autóhoz kötni." Akárcsak az autóiparban, az építészetben is a fenntarthatóság az uralkodó elv. Balázs megerősítette, hogy az épületek megtervezése és a kivitelezése kapcsán egyik fő szempont most a "legkisebb lábnyom hagyása". Ez abban is megnyilvánul, hogy egy épület alkotó elemeit mennyire lehet újrahasznosítani, szétszerelni adott esetben. "A világ változik. Azzal tudunk versenyképesek maradni, ha ezzel együtt változunk és fejlődünk. Ha magunkat a különböző területeken újragondoljuk, akár a technológia, akár az elvárások függvényében," foglalta össze mondanivalóját Domokos Balázs. "Évekig szomjaztam a még nagyobb sikerre és felelősségre, de most jól érzem magam ott, ahol vagyok."