Az Opel Manta története

Az Opel Manta egy ikonikus autó, amely a múlt században hódította meg az autósok szívét. Nem mindenki engedhetett meg magának drága, luxusfelszereltségű sportkupét, nekik készült az Opel Manta.

Egy szombat reggel, 1969-ben az Opel amerikai főstilisztája, George Gallion felült egy Párizsba tartó repülőre. Furcsa, de fontos küldetésben járt, nevet keresett egy új modellnek, ezért látogatta meg a híres tengerkutatót, Jacques Cousteau-t. Négy órát nézegették a fotókat, mire Gallion kiválasztotta a ráják családjának legnagyobb tagját, a Mantát. Akkoriban megszokott volt az állatnevek használata, és elég hamar a Manta-rája nevét választották ki a stratégák, azonban az embléma elkészítése gondot okozott.

Közben Rüsselsheim-ban a mérnökök gőzerővel dolgoztak két új modellen: a belsőségek ugyanazok voltak, csak a felépítményük különbözött. Az egyik az Ascona lett, a másik a mutatós, nyújtott orrú, dupla körlámpás, keret nélküli ablakos sportkupé, a Manta.

Az Opel Manta A (1970-1975)

1970 szeptemberében debütált az Opel számára új kategóriába lépő Manta, amelynek a bemutatóján az akkori cégvezető, Bob Lutz is beszélt a meghívott 400 újságíró előtt. Az önhordó karosszériás, elől tárcsa-, hátul dobfékes, hátsókerék-hajtású kupétól sokat várt a vezetőség, ehhez illendően 1970-ben nagy csinnadrattával, szokatlan helyen, a Balti-tenger partján, a Timmendorfer strandon mutatta be.

Hatalmas siker lett az autó Európa Nyugati felében és az Egyesült Államokban, az első teljes évben, 1971-ben csak Nyugatnémet-országban 56 200 darabot értékesítettek belőle; az öt év alatt összesen 498 553 példány készült. Jól illett a valódi sportkocsi GT és a Kadett B Coupé mellé, miközben hadat üzent a Ford Caprinak.

Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához

1,6-os (68-75 lóerő) és 1,9-es (90 lóerő, befecskendezővel 105 lóerő) CIH-vezérlésű (Cam in Head, vezérműtengely a hengerfejben, az anyacég, a General Motors találmánya, átmenet az OHV és OHC között) négyhengeresek voltak az alapmotorok, de egyes piacokra 1,2-eseket is küldtek. Négyfokozatú kézi váltó járt alapáron, a háromsebességes GM TH-180 automata volt az extra.

1972-ben bővül a választék, megjelenik az 1,2 literes, 60 lóerős alapmotor és a Berlinetta luxusmodell, amelynél sportkormány, fűthető hátsó szélvédő, halogén-fényszórók, fényszórómosó és műbőr-tetőborítás van a fedélzeten. Az évek során számos limitált szériát dobnak piacra, a Holiday, Plus, Swinger és Sommer-Bazar sok extrát ad alacsony áron.

Az Opel Manta B (1975-1988)

De aztán muszáj volt haladni a korral, ezért már 1975-ben új ruhát szabtak rá és felfrissítették a technikáját is. A B verzión markáns orrplasztikát immár szögletes fényszórókkal toldották meg, hátul pedig a dupla körlámpák helyére téglalap formájúak költöztek, és egyelőre meghagyták a fém lökhárítókat.

A motorok sorában megjelent az 1,3-as OHC- és a 2,0 literes CIH-vezérlésű, a váltók választéka pedig ötsebességes kézivel bővült. 1977-ben elkészítették a háromajtós, ferdehátú kivitelt, majd 1982-től háromra redukálták a motorkínálatot: 1,3-ast, új, Family II sorozatú 1,8-as OHC-t, és 2,0 literes CIH-t lehetett választani.

Az Irmscher tuningcéggel és a brit Cosworth műhellyel közösen 1981-ben megkonstruálták a legerősebb és legkívánatosabb Mantát, a 400-ast, 2,4 literes, 16 szelepes motorral, amely utcai verzióban 144, a rali specifikációban 230 lóerőt adott le, de állítólag akár 340 lóerőig is lehetett húzni. Ez a 400-as sorozat mindössze 245 példányos volt és homologizációs célokat szolgált, Walter Röhrl egy Mantával műszakilag azonos Ascona 400-assal szerezte meg második világbajnoki címét 1982-ben, ami után már mindenki összkerekes autóval lett világbajnok.

Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató

Az alapmodell 1982-ben nyerte el végső formáját, a B2 családra, színre fújt műanyag lökhárítókat tettek. Az 1975-től 1988-ig gyártott B-sorozat is jól prosperált, újabb 500 ezer talált belőle gazdára.

Németországban a Manta gúny tárgya is lett: rengeteg történet keringett az ízléstelen házi tuning-változatokról, a túlméretes hátsó szárnyakról, az antennára akasztott rókafarkakról és a „kötelező" kikönyöklős vezetési stílusról, aminek hatására 1991-ben egy sikeres német filmvígjáték is készült Manta, Manta címmel, amelynek idén mutatják be a folytatását.

A Mantát 1988-ban az elegáns és rendkívül áramvonalas, Vectra-alapokra épített Calibra váltotta le az Opel kínálatában.

Az Opel Manta a ralisportban

A ralisportban is letette a névjegyét. Walter Röhrl egy Mantával műszakilag azonos Ascona 400-assal szerezte meg második világbajnoki címét 1982-ben, ami után már mindenki összkerekes autóval lett világbajnok.

B-csoportos Opel Manta 400 gyári színekben Forrás: Autowp.ru

Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?

Az Opel Manta TE2800

Az Opel Manta TE2800 egyike a legritkább és legerősebb Opel Mantáknak amik valaha gyári támogatással készültek. Ezen kívül szerencsés időszakban is született, egyebek között ezt tartják az európai tuningláz egyik beindítójának.

Sokáig úgy tartották, hogy a TE Nic Heylen szellemi gyermeke volt, aki amúgy a belgiumi Transeurop Engineering (ennek a rövidítése a TE az autó nevében) vezetője volt 1974-ben. Sajnos a dicsőség rövid életű lett, a tomboló olajválság hatására mindenki a kis fogyasztású autókat kezdte keresni, így a TE pályafutása 1975-ben, mindössze 79db legyártott autó után véget is ért.

Ez a verzió a sima 1.9-es (100LE-s) négyhengeres helyett a 2.5S soros hathengeres 115LE-s motort kapta, minimális változtatásokkal. A sebességváltó változatlan maradt a költségek csökkentése érdekében, a motor viszont előrébb került.

Két prototípus épült a költségek elemzésére és az esetleges vezetési problémák kiküszöbölésére. A fenti képeken jól látszik egyrészt a rendszámtábla alatti plusz levegőbeömlő nyílás a 2.5-ös motor nagyobb hűtésigényének kielégítésére, másrészt az előrébb hozott hűtőmaszk a nagyobb helyigény miatt. A motor alatt futó bölcső is erősebb lett, főleg a lengőkarok bekötési pontjánál.

Alulról látszik az átgondolt tervezés mintapéldája is: a köténylemez középső része levehető, így lehetett hozzáférni az olajszűrőhöz illetve kiszerelni a hűtőt. Az olajteknőt is módosítani kellett, egyrészt hogy nagyobb szabad magasságot hagyjanak a motor tömege miatt alacsonyabban fekvő autónak, másrészt pedig a kormánymű helyigényét is figyelembe kellett venniük.

Összegzés

Az Opel Manta egy ikonikus autó, amely a mai napig sokak szívében él. A különböző modellek, a tuning változatok és a hozzá kapcsolódó történetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az autó egy igazi legenda legyen.

Versenyautóként a Nürburgringen

A történet alanya egy ma már igen ritkának számító Opel Manta, ami 1994-ben került a Kissling Motorsporthoz. A B Manta napjai előtte is versenyautóként teltek, ralifutamokon indultak vele. A főleg Opeleket Kisslingnél azonban teljesen más irányt vett a pályafutása, ugyanis hosszútávú versenyekhez építették át.

Az oldschool technika nem fárad

Az 1,8 literes blokkot kétliteresre fúrták, majd rácsavarozták a 16 szelepes E Kadett GSi - C20XE - hengerfejét. Nem csak a motorhoz nyúltak hozzá alaposabban: az első futómű teljesen egyedi, a hátsó szárny pedig egy Porschéről érkezett. A sárvédők, a géptető és az ajtók karbonból készültek egyedileg, így a Manta tömege mindössze 930 kiló. Az állítólag szinte hibátlan egyensúlyú Opel már a kilencvenes években se volt zavaróan nehéz, a mai autókat ismerve pedig szinte felfoghatatlanul könnyű.

A Zöld Pokol veteránja

A Mantát egyébként kimondottan a Nordschleifére lőtték be: a minden évben megrendezett 24 órás versenyen indultak vele, 1994 óta minden alkalommal, amikor csak tudtak. Azt könnyű kiszámolni, hogy mára tisztességes mennyiségű, nürburgringi kilométert tud maga mögött az öreg versenyautó, a végösszeg még így is mellbevágó. Ennyi év alatt már a nagy számok törvénye alapján is biztosra vehető, hogy nem marad sérülésmentes a technika.

A Mantával is történtek balesetek: 2019-ben például csúnyán összetört, 2022-ben pedig majdnem teljesen leégett. Mindkét szerencsétlen eset után talpra állították. Sőt: bár 2019-ben a versenyt nem tudta befejezni, a csapat egy tiszteletkörre még összelapátolta.

A Nordschleifén megtett 100 ezer kilométer két dolgot egészen biztosan jól jelez: egyrészt a technika valóban pokoli jó, másrészt a tulajdonos és a pilóták elhivatottsága egészen elképesztő. A tulajdonos, az Opel Motorsport korábbi főnöke, Olaf Beckmann a mai napig stiften tolja az öreg Mantával, pedig ő már bőven túl van a 70-en. A többi pilóta is se mai csávó: Volker Strycek, Jürgen Schulten és Peter Hass mind 60 év feletti, tapasztalt veteránok. Pont, mint az autó.

De minek a rókafarok?

A patinás Manta beceneve Flying Fox, ami onnan jön, hogy az antennáján egy rókafarok lobog. Ez egy korai poén, aminek az eredetéről itt olvashatsz bővebben. Az öreg versenyautó karakteréhez olyannyira hozzánőtt a tempóval verető autón komikusan hánykolódó rókafarok, hogy még a fotósok is tudják: amíg az nem kerül a helyére, addig nem készülhet egyetlen fotó sem a Mantáról. A résztvevők között is Flying Fox-ként szereplő Mantát már modellautóként is megformálták, a rókafarok természetesen ott se maradhatott le.

A verseny ikonja nem viccel

Ha egy ilyen projekt ennyire rég pörög, és ilyen lelkes emberek, ennyire kitartóan űzik, annak előbb vagy utóbb híre megy. De itt egyáltalán nem arról van szó, hogy a veterán pilóták csak úgy poénból ellötyögtetik a Mantát a pályán. Ugyan, ilyesmiről szó sincs. Pontosan ugyanúgy, full támadásban, becsületből végigrombolnak a pályán.

Már az is egy meglepő dolog, hogy egyáltalán indulhatnak, hiszen hivatalosan már 19 éve, 2004 óta nem mehetnének. Jelenleg a speciális SP3 kategóriában indulnak, ahol maximum kétezer köbcentis, szívómotoros autók állhatnak rajthoz. Abba is durva belegondolni, hogy milyen elképesztő figyelem és hideg fej kell ahhoz, hogy egy 255 lóerős, ma már aprónak számító autóval úgy hasítanak a pályán, hogy modern szörnyek veszik körül őket. Ugyanis a nürburgringi 24 óráson van GT3, GT4, Porsche Cup és TCR kategória is a többféle, speciálissal egyszerre. Egy ennyire szűk, bukótér nélküli, de baromi gyors pályán brutális lehet ez a sokféleség, pláne 24 órán át.

A végtelenbe és tovább

Bár egy speciális kategóriában indulnak, ahol kevés az ellentét, talán a magasabb kategóriákban helyezésekért viaskodó versenyzőkénél is nagyobb tét nyomja a Mantát terelgetők - és felkészítők - vállát. A motorsport gyönyörű szelete mindez, hiszen bár az koros pilóták és az öreg versenyautó felett papíron rég eljárt az idő, ők mégis rajthoz állnak újra és újra, hogy megmutassák mindenkinek, hogy mit jelent a kitartás és az odaadás.

Műszaki adatok (Opel Manta B 1.8 S, 1986):

tags: #opel #manta #a #története

• Megoldások a Megane II generátor hibáira
• Injektor problémák a Fiat Bravában
• Olajszűrő ház problémák Mazda E Series modellekben
• A Renault Fluence Z.E. akkumulátor fedeleinek áttekintése
• Motorolaj fűtés előnyei