Opel Insignia: Teszt, Műszaki Adatok és Végsebesség
Az Opel Insignia 2008-ban mutatkozott be, leváltva a Vectra és a Signum modellcsaládot. A márka új zászlóshajója nem kis feladatra volt hivatott, hiszen a Vectra közkedvelt volt a vásárlók körében. Az autó az Epsilon II platformra épült, amit az Opel rüsselheimi központjában fejlesztettek, de például az összkerékhajtási rendszer bekötését a Saab tökéletesítette.
Az első generációs Insignia sikerességét - túl azon, hogy az alapvető forma szubjektív megítélés szerint szép-e - az első négy évben legyártott 500 ezer darab megalapozta. Bár ezt az elődnek tekinthető C Vectra első négy éves európai eladásai felülmúlták, mert több mint 790 ezret értékesítettek az öreg kontinensen. Ettől függetlenül az Insigniára is szép volt a kereslet, mert sokféle konfigurációban szolgálta ki a vevőket motorizáció és felszereltség terén egyaránt.
A leköszönő típust az Insignia B, vagyis a második generáció egy tompa vajazókéssel finomhangolt változata búcsúztatja. Az alapvetően jó forma miatt az új lámpája és hűtőmaszkja is éppen elég ahhoz, hogy egy igazi különlegességnek hasson az SUV-k uralta utakon.
Az ötajtós karosszéria vonalai kecsesen nyújtják az 1445 mm magas és 4910 mm hosszú formát, aminek piszkosul jól áll az Absolut vörösre keresztelt fényezés. A behajtott tükrökkel 1941 mm széles autó lapos, széles hűtőmaszkja és szélére húzott fényszórói megadják az alapkiállást, amit a GSi modell ezüstös keretbe foglalt oldalsó légbeömlői tovább feszítenek a lökhárítón. Legszebb arcát talán profilból mutatja az autó, a 2829 mm-es tengelytáv végein elhelyezkedő 20 colos felnik, amik szinte tökéletesen töltik ki a kerékjáratot, nem mellesleg az élénk pirosan világító Brembo nyergek érdemi teljesítményt sejtetnek.
MűhelyPRN 109: Opel Insignia 2.0 CDTI Bi-Turbo – 2014.
Külső és Belső Jellemzők
A kockaforma Vectra kombi után valóságos esztétikai élmény az utód formavilága. Meghökkentő. Egyszerűen nincs jobb szó arra, ami a szemünk elé tárul, ha kinyitjuk az Insignia csomagtér-ajtaját.
Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához
A megoldás lehetővé teszi, hogy különösen széles legyen a csomagtér nyílása, így nagyobb tárgyak is gond nélkül átférnek rajta. Mivel a hátsó lámpák is felnyílnak a fedéllel együtt, ezért a raktér sarkaiban kiegészítő lámpákat találunk, hogy nyitott csomagtérrel sötétben is láthatók maradjunk. A megoldás nem csak hasznosnak tűnik, de látványos is: egészen olyan, mint egy Antonov óriásgép raktérnyílása. Hatalmas térérzetet kelt. De csak elsőre. Amint pakolni kezdünk bele, hamar megtelik. Hm. És megint csak hmm.
Az érzéki csalódás oka, hogy a mindenestül nyíló hátsó ajtó felhajtása után a lökhárítóval azonos síkban jó széles felület marad az ajtó alatt. Ez azonban csak optikailag növeli a teret - valójában sem a lökhárító, sem az ajtó vastag alsó „küszöbe” nem része a raktérnek.
A belső tér jó minőségű anyagokkal van tele, az ülések kényelmesek és a helykínálat is bőséges. A központi elektronikai rendszer nagyméretű kijelzője látványos, bár a kezelését kicsit nehezíti, hogy váltáskor az ember csuklójával folyton megérinti a menüválasztó gombot és odébb lapoz.
Nagyfokú variálhatóságot tesz lehetővé az alapból is elég feszes futómű, a közvetlen kormány és az érzékeny gázpedál karakterisztáját variáló beállítási csomag.
Csomagtér
Maga a csomagtér sem túl tágas: amíg a Vectra két üléssel 1850 liternyi holmit is elnyelt, addig az Insignia Sports Tourer lehajtott hátsó sorral 1530 litert képes szállítani. Önmagában a csomagtér 540 literes, aminél akad kisebb (például a Mazda6 Sportkombi 515 literrel), és nagyobb is (Ford Mondeo: 554 liter) a vetélytársak helykínálatában.
Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató
Ráadásul a rakodóhely szélessége terén nagyobb a deficit: mérések szerint az Insignia 105 centiméteres nyílásával szemben a Mondeo 120 centimétert, a Mazda6 115-öt kínál… S hogy mekkora jelentősége van néhány centiméternek? Nos, erről a nőkön kívül a kerékpárosok is sokat tudnának mesélni - mivel egy 26-os bicikli pont nem fér be az Opelbe. De - tessék jól figyelni, mert szinte hihetetlen dolog következik - még egy elektromos gitár keménytokja sem! Méghozzá se széltében, se hosszában! S az viszont tényleg érdekes, amikor egy ekkora autóval érkezvén a zenekari próbára az ember az utastérből veszi ki a gitárját.
Persze, tisztában vagyok vele, hogy az Insignia-tulajdonosok elenyészően csekély része amatőr zenész, a probléma mégsem annyira bagatell, mint hinnénk.
Motor és Fogyasztás
Az autó igazi újdonsága számunkra az 1,6 literes, 180 lóerős turbómotor, amit Szentgotthárdon gyártanak. Ez az egység 300 ezer forinttal drágább, mint az 1,8-as, 140 lóerős szívómotor. Dinamikáját és kultúrált viselkedését tekintve nem is lehet rá panaszunk. Még nagytempójú országúti előzéseknél is képes hihetetlen tartalékokat mozgósítani, és érzetre alig marad el a 220 lóerős, kétliteres turbótól, amelyet szintén volt alkalmunk kipróbálni.
Az erőnek azonban komoly ára van, hiszen az 1,6-os turbómotor nem csak teljesítmény-érzet terén, hanem fogyasztásában is vetélytársa a nagyobb és erősebb változatnak. A városban mért 12 liter fölötti fogyasztás olyan hihetetlen volt számunkra, hogy többször is megismételtük - de nem javultak az eredmények. Sőt: az Insignia nagyon-nagyon nyugodt, gazdaságos országúti cirkálás során is több mint 10 litert igényelt 100 kilométeren.
Persze, mindez csak a csekélynek tűnő hengerűrtartalomhoz képest sok. Ha lóerőkben mérjük, akkor nem annyira vészes. Benzinmotor esetében ugyanis ekkora karosszéria mozgatása ekkora teljesítménnyel ennyi üzemanyagot igényel. De ne essünk afféle tévedésbe, hogy az izmos kis benzines turbó takarékos. Mert nem az.
Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?
Vezetési Élmény és Futómű
Kifejezetten csendes és kellemes útitárs itt az Insignia, 130 km/óra sebességnél alulról közelíti csak a 2000-et hatodikban a fordulatszám, és ennek megfelelően a fogyasztás is kedvező. Országúton visszaváltással kellően erős egy-egy előzéshez, és ami még izgalmasabb, a futóműve sokkal többet nyújt annál, amit a motorerő alapján várnánk tőle.
Tesztautónkat az extraként választható adaptív lengéscsillapítóval szerelték, amivel olyan könnyedén és stabilan libbenhetünk egyik kanyarból a másikba, hogy azt bármelyik konkurens megirigyelhetné. A kilókat meghazudtoló mozgást nagyban fokozza az a fajta merevség, amit valószínűleg pont az 1650 kilós súlynak köszönhető. Az Insigniában minden nagyon masszívnak tűnik, nincsenek túlkönnyített dolog, kellő rásegítéssel, de nem túl könnyen forog a kormány, és a váltó is határozott kezet kíván.
Az adaptív futómű egyébként már városban is jó szolgálatot tesz, kifejezetten ügyesen tünteti el az úthibákat, annak ellenére, hogy érezhetően ragaszkodik az aszfaltcsíkhoz, amiről a kormány is kellő visszajelzést szolgáltat.
Opel Insignia GSi
Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy az ötajtós, dízelmotorosról efféle kultikus GSi-re váltók megnyugodhatnak, a csomagtér egy cseppet sem különbözik az alapmodelltől. A GSi felszereltséghez rendes sportülések dukálnak, viszont ezek valami szürreálisan kényelmesre sikerültek. Az AGR minősítéssel - németországi független ergonómiai tanúsítvány, amit az Egészséges Hát Munkacsoport bocsájt ki - ellátott kagylók háttámlája jól variálható, oldal- és combtámaszuk is állítható, ráadásul fűthetők, szellőztethetők is.
A beltér alapvetően nem különbözik a facelift előtti változattól, mindent pont ugyanott találni, mint eddig. A Bronwstone prémium bőr csomaghoz járó elegáns barna üléseken kívül minden fekete és szürke színű az autóban. Az infotainment nincs túlgondolva, de 8 colos méretével egyáltalán nem is viszi el a fókuszt az autó klasszikus értékeiről. Az is tény, hogy ezzel kicsit idejétmúltnak is tűnhet. A komfortelektronika fizikai gombokkal kezelhető maradt, ami szerintem így észszerű.
A műszeregység digitális/analóg párosítása egy újabb olyan pontja, ami kedvez a klasszikus egyensúlynak az informatikai eszközök és vezetésközpontúság mérlegén. Nem túl impulzív a figyelmeztetés, ami végül is jó, mert van itt minden, mi szem szájnak ingere: ráfutásra figyelmeztetés, vészfék asszisztens gyalogosokat felismerő rendszerrel, adaptív tempomat, de még a keresztirányú forgalom sem lephet meg az autóban.
A GSi Motorja és Teljesítménye
A GSi lelke a motortérben keresendő, ami nem más, mint egy kétliteres, turbós benzines. Ez a négyhengeres kifejezetten kellemes karaktert kapott, 350 Nm-es nyomatékát már egészen alacsony, 1500-as fordulatszámon leadja és egészen 4000-ig ki is tartja. A nagy teljesítmény úton tartásáért az adaptív sportfutómű és az összkerekes rendszer felel. Az összkerékhajtás csak sport módban alap, túra és normál vezetési mód esetén külön gombbal lehet rákapcsolni a hátulját, amit utána az elektronika vezérel optimális működésre.
Ráadásul kapaszkodni kell a kormányba, mert a nyomvályú gyorsításkor mindenfele cibálja a kerekeket. Pedig lehetne lineárisabb, mert szépen le van áttételezve a motor teljesítménye a kilenc sebességes automatán keresztül. Sajnos az a baj ezzel a váltóval, hogy rettentően lassú, mintha a sok fokozat összezavarná. Egy padlózást követően tisztességes hatásszünettel készít fel a tűzijátékra, ami valójában csúnyán elmarad.
Opel Insignia Country Tourer
Meglehetősen drámaira sikerült a szalagcímünk, pedig annyira azért nem vészes a helyzet: mindösszesen annyiról van szó, hogy a most kifutó Insignia legfrissebb, 1.6 literes, szentgotthárdi CDTI-automataváltós hajtásláncával szerelt terepesített verziót vetettük alá tesztelésnek.
Alapvetően imdátuk az Insignia összes verzióját, nem egy alkalommal futottunk neki ezekkel az autókkal különféle hosszabb távú tesztjeinknek - igaz, csak és kizárólag a dízelüzemű variánsokkal; 2 literes, 1.6 literes megközelítésekben, többször automataváltóval, többször pedig manuális hatgangossal. Több ízben is bizonyított a remek formaterv, a még remekebb beltér ergonómiája.
No és persze a komfort: az Opel Insignia Country Tourer kimondottan arra lett predesztinálva, hogy nagyobb távokat tegyünk meg a fedélzetén, akár 4 utassal is, relatíve kompromisszumok nélkül. Ugyebár a hátsó traktus sajátossága jelen esetben a viszonylag szűk oldaltér - az Opel Insignia Country Tourer-ben visszaköszönnek a hátsó felfüggesztés helyigénye miatt betüremkedő oldalkialakítások, amelyek lényegesen belelógnak a hátsó üléssor két szélébe. Ugyanakkor mehet nyilván a három fő hátsó szállítása is, de a szűkös váll- és fejtér megmutatja magát jelentősen.
Terepjáró Képességek és Kialakítás
Bármennyire is terepes a jelleg, meg a kialakítás, az Opel Insignia Country Tourer nem terepjáró. Főként nem tesztünk alanya, ugyanis nála fronthajtás volt elérhető csak, viszont a magas építés, a megerősített futómű azért jó szolgálatot tett a köves, hepehupás erdei utakon.
Körbe a kasznin végig megerősített szegélyek virítanak, melyek nem csak az optikának tesznek jót, és adnak neki 1-1 lapáttal, hanem a tényleges igénybevételnek is remekbeszabottan állnak ellen.
Fogyasztás és Tömeg
Az Opel Insignia Country Tourer-nek ugyanis esetünkben 1.6 literes, 136 lóerőt produkáló gázolajosa volt, ehhez még egy automataváltós hajtás is társult, úgy, hogy a gyári üres tömeg 1.7 tonna. Bécs környékén, az OMV-t elhagyva már kicsit megnyugodtunk, az üzemanyagszint alig közelített a nyolcadot (teletankkal indultunk Budaörsről). Így viszont, ilyen megközelítésben rendkívül impresszív az Opel Insignia Country Tourer fogyasztása - 130 kilométer/órás átlagnál legalábbis.
Persze, például rögvest azután, hogy az osztrák-német határt átléptük, mehet minden, ami a csövön kifér. Vagy inkább mégsem, mivel újabban a németek kezdik átvenni a jó kis (néhol igencsak indokolatlan) korlátozásokat autópályán, hiába hirdeti a tábla a határátkelő után, hogy az ajánlott tempó a 130 kilométer/óra, amúgy meg… Tény, hogy vannak még jó szakaszok - s most leszűkítve a bajor régióról beszélünk - viszont egyre többször kell komolyabban lassítani, sok helyen.
Viszont itt már feledhetjük a kellemes, 6-7 literes átlagfogyasztást. Ez már más kategória, 180 környékén 12-13 liter azért legurul a CDTI torkán, ez persze útviszonyoktól függ.
Árak és Felszereltség
A 8 840 000-es alapár a jól felszerelt Cosmo esetén nem tűnik kevésnek, pláne, hogy a bőrüléssel, Bose hifivel, tolatóradarral, a biztonsági asszisztensekkel nem esik nehezünkre 10 millió fölé konfigurálni az árat. A konkurenseket tekintve viszont nem számít kiugrónak ez az érték, így jobb, ha megbarátkozunk vele.
Az Insignia annak ellenére jó áron van - 1,2 millió forintos - kedvezményével a konkurensekhez képest, hogy új modell. Az alapáron is 18 colos alufelnis, fém pedáltaposós, sötétített hátsó ablakos Dynamic felszereltséggel a 170 lóerős dízel összkerékhajtással együtt is 10,26, akciós áron 9,06 millió forint. Ez a szegmensben jónak számít.
Extraként mondjuk belehullott még közel 3,5 millió forintnyi extra, amiből a perforált bőr kárpit (első-hátsó ülésfűtéssel) 400 ezer forint, a táblafelismerős, holttérfigyelős, távolságtartós tempomatos, parkolóasszisztenses "Vezető csomag 2" közel 650 ezer, az OPC külső csomag 250, a belső 175, a FlexRide futómű 260, az AndroidAuto világban erősen megkérdőjelezhető fontosságú navigáció 250ezer forint.
Nyilván ezek nélkül is lehet élni, de ha ezekre vágyunk, az Insigniából prémium tudású autót csinálhatunk.
Műszaki adatok: Opel Insignia 2.0 Turbo 4x4
Az alábbi táblázat az Opel Insignia 2.0 Turbo 4x4 modelljének műszaki adatait tartalmazza:
| Jellemző | Érték |
|---|---|
| Hengerűrtartalom (cm3) | 1998 |
| Környezetvédelmi besorolás | EURO 5 |
| Max. teljesítmény | 220 LE 5300-as fordulaton |
Nehéz objektíven viszonyulni ehhez az autóhoz, elfogultságomnak az oka az az öröm, amelyet az Insignia vezetése okozott. Ezt senki nem akarja elhinni nekem, mondván, ez csak egy Opel. Az Insignia azonban már nem az az Opel, ez Adam Opel karácsonyi ajándéka a világnak.
tags: #opel #insignia #végsebesség #teszt