A Szentgotthárdi Opel Gyár: Történelem, Jelen és a Jövő Elektromos Korszaka

Németország egyik legfontosabb autóipari cége, az Opel hosszú és eseménydús történettel rendelkezik, amelynek jelentős fejezeteit a magyarországi, szentgotthárdi gyáregység írja. Ez az üzem nem csupán egy gyártóhely, hanem a regionális ipari fejlődés motorja és az Opel folyamatos megújulásának szimbóluma.

A Modern Kor: Stellantis és az Elektromos Hajtásmodulok

A jövő az elektromobilitás korában is biztosnak látszik a szentgotthárdi Opel-gyár számára, részben a Stellantis filozófiájának, részben a gyár stratégiájának köszönhetően. Elektromos hajtásmodulokat fog gyártani Szentgotthárdon a Stellantis, amelyhez 45 milliárd forintos beruházással bővítik a hajdani Opel gyárat, így biztossá válik a magyar gyáregység jövője. A jövőben gyártandó elektromos hajtásmodul (EDM) egységek 3 az 1 konfigurációban egyesítik az elektromos motort, a reduktort és az invertert. Az üzemben alkatrészek megmunkálását, valamint az elemek végső összeszerelését és tesztelését végzik majd. A 45 milliárd forint értékű beruházás részben termelésre, részben kutatás-fejlesztésre irányul, és 110 új munkahely létrehozását eredményezi. Az elmúlt években jelentősen bővült a szentgotthárdi Opel-gyár termékportfóliója az új beruházásoknak köszönhetően.

Az Opel Történetének Kezdetei és Fejlődése

Amikor az 1837-ben született Adam Opel gépész, feltaláló 1895. szeptember 8-án tífuszban elhunyt, fogalma sem volt arról, hogy a neve egykor világhírű lesz, és amíg autógyártás lesz a Földön, addig az is marad, annak ellenére, hogy semmi köze nem volt az autóhoz. Történt ez azért, mert az eredetileg lakatos szakmát tanult ifjú Opel, Párizsban egy varrógép gyárban helyezkedett el. Miután visszatért európai vándorútjáról Rüsselsheimbe 1862-ben, Adam Opel nekilátott az első Opel-varrógép megépítésének. Az időigényes tevékenység mellett a cégalapító palackdugózó gépeket is gyártott, majd 1868-ban felesége hozománya révén saját varrógépgyárat alapított, amely sikeressé vált. Az elhatározást tett követte, és 1868-ban Rüsselsheimben vásárolt egy 1 500 négyzetméteres területet, ezen építette fel saját varrógép gyárát, majd 1884-től belefogott a kerékpárgyártásba is. Adam Opel halála után cégét özvegye és két fia vette át. Folytatták a kerékpárgyártást, majd 1899-ben bekapcsolódtak az autógyártásba. Az 1902-es Hamburgi Autókiállításon bemutatták az Opel 10/12 PS-t. Gyártástechnológiájuk lehetővé tette, hogy ugyanazokból a szerkezeti elemekből egyszerre többféle autót gyártsanak. Az eredetileg orvosoknak tervezett 1907-es 4/8 PS Doktorwagen feleannyiba került, mint a hasonló modellek. Akkora volt rá a kereslet, hogy nem győztek eleget gyártani. Az Opelek nemcsak az utakon váltak be, sorra nyerték a nagy reklámértéket képviselő versenyeket, amelyek tesztpálya híján jó lehetőséget jelentettek a tapasztalatszerzésre is. Az 4 500 alkalmazottnak átlagon felüli munkakörülményeket biztosítottak, segélyalapot hoztak létre, ami betegség és nyugdíjazás esetén kiszámítható anyagi helyzetet biztosított a dolgozóknak. Lendületét csak az első világháború törte meg. A pusztulással az 1911-es tűzvész idején szembesültek először, amikor a varrógépeket gyártó üzem szinte teljesen leégett. 1913-ban ismét piacra dobtak egy fontos modellt, az 5/14 PS-t. A Puppchen már népautónak készült, fejlesztésénél nem a teljesítmény, hanem a megbízhatóság és a könnyű kezelhetőség volt a fontos szempont. Ezzel megszületett az A-ból B-be autók típusa, az Astra szellemi elődje. A háborúban nagyobb szükség volt a teherautókra és a repülőgépmotorokra, de ez nem akadályozta meg az Opelt a fejlődésben. Háborús veszteségei súlyosak voltak, a nehézségeken mégis túljutott az Opel. A tömeggyártásban rejlő lehetőségeket Ford üzemében tanulmányozták, és a futószalagos gyártást elsőként vezették be Németországban. Az 1924-es Laubfrosch (levelibéka) volt az első, százezer feletti példányban készült német autó. Az Opel okosan az előre menekülést választotta, és befektetett a fejlesztésbe. Újra bevezették a jól csengő Blitz nevet, amely 1931-től a háború viszontagságait is kibíró teherautókat illette. Gőzerővel dolgoztak a modern acélkarosszérián, Hitler felhívására pedig egy olcsó népautót fejlesztettek ki. 1935-ben, egy évvel a berlini olimpia előtt jelent meg az első önhordó Opel, az Olympia, majd az olcsóbb P4-es is piacra került. Előnyeiket végül az 1937-es Kadett egyesítette, időben megelőzvén a híres Volkswagen Bogarat. Rövid időn belül az Opel az egyik legnagyobb német autógyártóvá fejlődött. Ebben szerepet játszott az is, hogy a rüsselsheimi telephelyen 1924-ben bevezetett futószalagnak köszönhetően a cég olcsó modelleket állított elő, amelyek iránti kereslet is rohamosan megnőtt.

Az Opel a General Motors Égisze Alatt és a Világháborúk Hatása

Az 1928-ban kibontakozó gazdasági válság az Opel cég életét is megváltoztatta. 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és fia, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek 140 millió birodalmi márkáért. A General Motors terjeszkedni akart Európában, de hiába volt tőkéje, egyedül nem boldogult volna, keresnie kellett egy német partnert. Az Opel család viszont el akarta kerülni, hogy a GM felvásárolja a céget, ezért inkább egyenrangú felekként kezdték meg a tárgyalásokat. Amikor már igazán kezdtek fellendülni az autóeladások, kitört a második világháború, és a szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A náci vezetés rátette a kezét az üzemre, és haditermelésre állította át. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket lehetett kapni a Szovjetunióban. A háború után a General Motors annak ellenére kitartott az Opel mellett, hogy a harcok végén üzemei értéktelenek voltak, és óriási összegekbe került, mire az államtól visszavásárolták és újra felépítették a lerombolt céget. A General Motors számára megnyugtató volt, hogy Rüsselsheim nyugatnémet területen maradt. Elsőként Blitz teherautókkal majd 1947-től Olympia és Kapitän személyautókkal tértek vissza az autógyártásba. Rüsselsheim büszkesége nem sokáig maradt egy helyben, a háború borzalmai kezdtek köddé válni, egyre több típust dobott piacra és rövid időn belül újra több ezer embernek adott munkát. A nyugatnémet gazdasági felemelkedés az Opelnek is szerencsét hozott. Megépült második tesztpályája, és megjelent az első, vadonatúj modell, a modern kor elvárásai szerint tágas és kényelmes utastérrel készült Olympia Rekord. A cég nemsokára megint kinőtte magát, kapacitásgondjaikat új üzemek létesítésével oldották meg. Az Opel újra Németország reménysége lett, a hatvanas évek közepéig Bochum, Kaiserslautern és Dudenhofen közelében is felhúztak egy-egy gyárat, utóbbi környékén, a Rodgau erdőben minden addiginál nagyobb tesztpályát építettek. A hatvanas-hetvenes években élte a cég az igazi virágkorát. Ezekben az évtizedekben hosszú története legszélesebb és legszínesebb modellválasztékát kínálta körbezárt villámmal az orrán. Bár a nyolcvanas évektől kezdve egyre jobban beskatulyázódott a népautó szerepkörbe, a Corsa, a Kadett és az Ascona sorozat jó ár/érték arányával évtizedeken át megoldást jelentett az átlagautós igényeire.

Fordulópont: A PSA Csoport és a Stellantis Korszak

Ez volt az első alkalom, hogy az Opel jövőjét nem biztosította, hanem veszélyeztette az amerikai anyacég, amely az eltelt évtizedek alatt világszerte elhintette a márka génállományát. A Reuters 2017. márciusi közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. Karl-Thomas Neumann, az Opel elnöke (akit állítólag először ugyancsak meglepett az GM és a PSA között létrejövő megállapodás híre) a három, (nevezetesen rüsselsheimi, kaiserslauteni és eisenachi) üzemben tevékenykedő csaknem 20 ezer munkatárs részére írt levelében úgy fogalmazott, hogy a cég francia tulajdonba kerülése nyomán „esély nyílik egy európai bajnok teremtésére és 88 év, a GM-hez való tartozás után egy új, sikeres fejezetet lehet nyitni a történetünkben”. Az Opel önállóságának megőrzését állítólag Mary Barra, a GM elnöke és Carlos Tavares, a Peugeot elnöke is megígérte, a tervezett átvétel híre ennek ellenére nagyfokú bizonytalanságot váltott ki a gyár munkatársai körében. Az aggodalmakat az az ígéret sem oszlatta el, hogy Karl-Thomas Neumann, az Opel elnöke hivatalában marad, ő pedig elutasította, hogy csökkentsék az autógyár alkalmazottjainak létszámát. Mindazonáltal erősen kérdéses, hogy a veszteséges európai üzletekből menekülő GM ígéreteiből mi lesz megvalósítható, elvégre az esetleges gyárbezárásokról és létszámleépítésekről már az új tulajdonosnak kell döntenie. A szövetségi kormány ennek ellenére kijelölte Matthias Machnig gazdasági államtitkárt a szövetségi kormány és az érintett tartományok közötti koordinációra, valamint az érintett vállalatok közötti tárgyalások figyelemmel kísérésére.

Tapasztalatok Németh Ferenc Tata

2017 márciusában az Opel többségi tulajdonosa a francia PSA (Peugeot, Citroën, DS) konszern lett. „7 in 17”-ezzel a jelmondattal indított modelloffenzívával állt elő az Opel, ami azt jelenti, hogy 2017-ben 7 új modell kerül bemutatásra. Nagy reményeket fűzött a PSA, ezen belül az Opel is a programhoz, hiszen az évek óta veszteségesen működő autógyártó így szeretett volna minél előbb nyereséget termelő gyártó lenni. A GM vezetése alatt 1998 volt az utolsó év, amikor a leányvállalat nyereséggel számolhatott volna. Egyes források szerint a GM azért nem tudott profitálni, mert túl sokat költött egy modell fejlesztésére, meg a motorok korszerűsítésére. Ez a múlté, a PSA vezetésének sikerült 1.5 év alatt nyereségessé tennie az Opelt. Ez köszönhető, hogy új modelljeik már a PSA fejlesztéseket kapnak: PSA padlólemezek (2 db) és motorcsalád (4 db). 2018-ban az Opel 20 év után újra nyereséges lett, 502 000 000 eurós hasznot termelt, köszönhetően az új modelleknek (Crossland X, Grandland X, új Insignia család), a régi modellek csekély árcsökkentésének, és a korszerű, takarékos motoroknak. Számokban annyit tesz ki, hogy az Opel több mint 572 000 autót adott el. 2018-ban „történelmi esemény” zajlott le: 19 év után 2018 volt az első teljes év, amelyben az Opel márka nyereséget könyvelhetett el. 2018-ban a PSA bejelentette, hogy az Opel fejleszti ki a konszern négyhengeres benzinmotor családját.

Ugyan most már újra nyereséges az Opel, fogyatkozó kereslet miatt 2018 októberében viszont egy hétre leállt az összes motor- és karosszéria összeszerelő üzeme (beleértve a rüsselsheimi fő központot is). Korábban már az Opel bevezette a költséghatékonyság és a redukálódó kereslet miatt a gyártósor - kapacitás csökkentését (ami azt jelenti, óránként 55 autó helyett 42 autó készült el). A Volkswagen csoportnál kirobbant dízelbotrány napvilágot látott az Opelnél is, 2018 októberében. A német KBA egy közleményt adott ki, melyben az áll, hogy összesen 96 000 Opel Cascada, Opel Zafira Tourer és Opel Insignia típust hívnak vissza azért, mert az Opel is manipulálta a fedélzeti szoftvert, amivel hamis kibocsátási értéket jelentettek meg. Míg a Cascadánál és az Insigniánál a 2.0 literes (125 kW) dízelmotor, a Zafiránál az 1.6 literes (88 kW és 100 kW) és a 2.0 literes (96 kW és a 125 kW) dízelmotorok érintettek.

A már korábban említett szentgotthárdi Opel üzemben 2019 januárja óta áttértek a franciák által kifejlesztett 3 hengeres 1,2 literes benzines turbómotor gyártására. Mivel ettől kezdve ezt a motort szerelik a PSA konszern valamennyi márkájába, ebből a motorból Szentgotthárdon 350.000 db. készül évente. A legújabb hírek szerint 2021 tavaszán a PSA konszern egyesül a FIAT-Chrysler csoporttal, ezáltal létrehozva a világ egyik legnagyobb autóipari óriását. Ez a Stellantis, amelynek égisze alatt az Opel jelenleg is működik.

A Szentgotthárdi Gyár Fejlődése és Jelentősége

A szentgotthárdi Opel gyár a rendszerváltást követően az első autóipari cég Magyarországon. Jelenleg 350 ezer négyzetméteren fekszik, több mint 1400 főt foglalkoztat. Szentgotthárdon és környékén az ipari fejlődés mozgatórugójává vált a 90-es években.

Fontosabb Szentgotthárdi Évszámok:

• 1991: Megkezdődött az építkezés.
• 1992 március: Legördült az első Opel Astra, amely ma a Közlekedési Múzeumban látható.
• 1995: Új beruházásba kezdett a cég.
• 1996 szeptember: Megkezdte a termelést a hengerfejgyár.
• 2015: 1.7 millió eurós oktatóközpont létrehozását jelentették be. Szeptemberben felavatták az Opel új Tudásközpontját, ahol az automatikai technikus, gépi forgácsoló és villanyszerelő szakmák oktatását oldják meg. Itt alakították ki a szombathelyi duális gépészmérnök-képzés gyakorlati oktatótermét is.
• 2019 január: Áttérés a 3 hengeres 1,2 literes benzines turbómotor gyártására.

Szentgotthárdi Motorgyártás

Az Opel Szentgotthárd motorgyára hosszú időn át különböző motorokat gyártott, és ma is kulcsszerepet játszik a Stellantis konszern motorellátásában.

Ismerje meg a Németh Autószervizeket

Az Opel Modellpalettája és Jövőbeni Irányai

A cég 1899-től gyárt autókat, 1929-től egészen 2017-ig a General Motors égisze alatt tette ezt, majd a PSA Group, mai nevén a Stellantis vette át a márkát. Kínálata a kisautóktól a középkategórián át a - többnyire más márkákkal kooperációban kifejlesztett - könnyű haszonjárművekig terjed. A márka emblematikus modelljei közé tartozik a Corvette-re emlékeztető GT, a Ford Capri örök ellenfeleként legendává vált, hátsókerék-hajtású Manta A és B. Nem kevésbé emlékezetes 1989-es utódjuk, a 0,26-os alaktényezőjű Calibra, amely kora legáramvonalasabb autója volt. Ebből a korszakból származik a duplaturbós, 360 lóerős Opel Lotus Omega is, amely a korabeli BMW M5-nek is oda tudott pörkölni. A hétköznapibb példányokból pedig örök emlékűnek számít az Astra és a Corsa, ezeket a mai napig gyártják, pedig 1992, illetve 1982 óta része a palettának. A modern korszakban megjelent még a Crossland, a Grandland és az Insignia is. Az Opel 2022-ben ünnepelte a 160. születésnapját.

Az Astra - Egy Kompakt Siker

Az Opel Astra egy kompakt autó/kis családi autó (C-szegmens), amelyet az Opel 1991 óta fejleszt és gyárt, jelenleg a hat generációval rendelkezik. Először 1991 szeptemberében mutatták be az Opel Kadett közvetlen cseréjeként. Kezdetben az Astra ferdehátú, limuzin és kombi (kombi; Astra Caravan, később Sports Tourer) formában volt elérhető. A kilencvenes évek elején jelent meg kisteherautós (Astravan) és kabriós (Astra Cabrio) változata is. Ezeket a karosszériákat később egy kupé (az Astra GTC) követte 2004-ben, 2005-ben pedig megjelent a sportos Astra OPC. Miután az Opelt a General Motors eladta a PSA Groupnak, az Astra K-t licenc alapján gyártották egészen addig, amíg le nem váltották az Astra L-re. Az Astra L - 2023 - ban jelent meg (5 ajtós és kombi - Sports Tourer - kivitelben). Elérhető benzines, dízel, valamint hibrid verzióban is.

Az "X" Modellcsalád és az SUV-ok

Az "X" modellcsalád az Opel SUV-jainak új jelzése. Az első X-es modell a Mokka X volt, melyet 2016-ban mutattak be. Ez a régebbi Mokka facelift változata: egységes "szárny alakú" LED nappali menetfény, hátsó LED lámpa, ergonómikus AGR masszázsülés, átlátható műszerfal. Csomagtere 356 liter. A következő generációs Mokka X már nagyobb lesz, azért, hogy illeszkedjen a többi "X"-es modellcsalád tagjaihoz. Motorikusan még a General Motors-Opel fejlesztésű motorok lettek beépítve. 2020-ban mutatkozott be a teljesen új Opel Mokka. A második bemutatott autó a Crossland X volt. 2017-ben. Méret szerint a Mokka X felé sorolható. Ez az első PSA - Opel fejlesztésű autó (a tervezéskor az Opel még nem volt a PSA tulajdona). Ez az autó is megkapta az Opel "szárny alakú" LED nappali menetfényét. Az egységesnek tekinthető műszerfal is beépítésre került. Csomagtere 410 liter. A harmadik bemutatott autó a Grandland X. Ez a legnagyobb SUV az Opel kínálatában. Bemutatására 2017 végéig kellett várni. Ez a második PSA-Opel fejlesztés. Ekkor az Opel már a PSA tulajdona volt. Annak ellenére, hogy a francia konszernnel közösen tervezték, és már az Ő tulajdonuk, több helyen megtalálható a régebbi anyavállalat, a GM logója. Ez az autó is megkapta az Opel "szárny alakú" LED nappali menetfényét. A Grandland PiH - 2021 - ben jelent meg - Plug - in - Hybrid verzió, 2023 - ban átesett egy modellfrissítésen. Grandland GSe - 2023 - ban jelent meg - Szintén PiH verzió, sportos külső megjelenéssel.

Teljesítmény és Sportosság

Az OPC (Opel Performance Center) az Opel gyári tuning csapata. Feladatuk, hogy az utcai kocsikból egy sportosabb megjelenésű autó készüljön. A fejlesztéseket az 1990-es évek végén kezdték el, amikor is az OPC lassan felváltotta a GSi-t. De nemcsak a külső változott meg, hanem erősebb motorok is kerültek a kocsikba, pl. az Insigniában bemutatkozott a 2.8 V6-os motor 325 LE-vel. Több autón megjelent az OPC Line-jelzés, mely azt jelzi, hogy az gépkocsi nem egy alap utcai jármű, hanem - annak érdekében hogy sportosabbnak tűnjön - több változás is észrevehető rajta. A GSi (Grand Sport injection) egy legendás tuning változat, melyet az Opel használt az 1980-as évek elejétől az 1990-es évek végéig, és használ 2018-tól. Mint az OPC-nál, itt is az volt a fejlesztés célja, hogy az utcai autó sportos megjelenést kapjon.

A Kínálat Jövője és az Elektromos Átállás

Az Opel nagy hangsúlyt fektet a hatékonyságra, a korszerűségre és a minőségre is. Az Adam, a Cascada és a Karl modellek 2020 után teljesen, utód nélkül tűnnek el a kínálatból. Az anyacég arra hivatkozott, hogy nem elegendő bevételt hoznak a modellek, újabb típusok fejlesztése pedig már veszteséges lenne. Az eladások erre a 3 típusra vonatkozóan 2016 óta folyamatosan csökkennek. Egyes szakértők szerint a kisautó-kategória - ahogy a modellek is - eltűnik majd. A kabriók egyre jobban szorulnak ki a kínálatból, már nagyon kis réteg vásárolja. A Zafira Tourer is utód nélkül tűnik el a kínálatból. Az Opel szerint e szegmens (7 személyes) gyors átváltozásnak indult, és lassan eltűnik a kínálatból. Igaz, a Zafira Tourer esetében is a modell kifutását is megvárják, csak ezután tűnik el a kínálatból. Egyes hírek szerint nem is biztos, hogy a Peugeot-t és a Citroënt magában foglaló PSA meg akarná vásárolni a német vállalatot, hanem a 2012-ben kötött kooperációs megállapodás elmélyítésére törekszik. A GM elnök-asszonya állítólag felajánlotta a PSA-nak megfelelő licencdíj fejében az amerikai konszern elektroplatformjának használatát, megjegyezve, hogy Karl-Thomas Neumann Opel-elnök terve szerint a márkának 2030-ig teljes egészében elektromos meghajtású autók gyártójává kellene átalakulnia. Ez a terv állítólag a francia cégvezetés elgondolásaitól sem idegen. A GM a Chevrolet Bolttal és az Opel Amperával máris két olyan elektromos meghajtású autóval jelentkezett a piacon, amelyekkel az egy töltéssel megtehető távolság eléri az 500 kilométert. Miközben bevezették első villanyautójukat, az Ampera-t, milliók drukkolnak, hogy villámgyorsan visszataláljanak a tömegautókra vágyó vevőkörhöz, akiket most a belső konkurencia, a Chevy ostromol. Az Opel foglalkozik haszonjármű gyártással is, a palettán megtalálható a Vivaro, Movano és a Combo is.

NÉMETH AUTÓSZERVIZ KFT. pénzügyi adatok

tags: #nemeth #opel #gyar

• Hibaelhárítás a féklámpa kapcsolóval
• Kutyacsont szerepe a Corolla Verso-ban
• Szervóolaj tartály az i40-ben
• PCV szelep működés és hibák