Marskutató Jármű Típusai: A Vörös Bolygó Felfedezése
A Mars, a vörös bolygó, régóta foglalkoztatja az emberiséget. Az elmúlt évtizedekben számos űrszonda és kutatójármű indult útnak, hogy feltérképezze a bolygó felszínét, geológiáját és légkörét, valamint hogy nyomokat keressen a múltbeli életre.
A Mars 2020 munkanevű kutatórobot. Forrás: wikipedia.org
Korai Missziók és a Sojourner
1997. június 4-én landolt a Marson a tudományos szenzációt jelentő amerikai Nyomkereső (Pathfinder) nevű űrszonda, ebből indult a Jövevény (Sojourner) nevű kisautó.
Ezt Pavlics Ferenc vezetésével a korábbi holdjáró alapján fejlesztették tovább, a munkában a magyar Bejczy Antal is részt vett. A marsjármű súlya 11 kg volt, 6 darab 13 cm átmérőjű kereke egymástól független meghajtást kapott, tetejét sima 48x63 cm-es napelem borította. 16 W volt a teljesítménye, ezért csak 40 cm/perc sebességgel haladt.
Műszerei a Mars klímája miatt fűtött dobozban voltak. A járművet számítógép vezérelte, mivel a távolság miatt a rádiójel csak 15-20 perc alatt ért volna oda a Földről. Kémiai elemzésekre röntgen-spektrográfot használt.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
A Sojourneren működő, 360 fokban látó PAL-optika műszert (Panoramic Annular Lens) Greguss Pál, a Budapesti Műszaki Egyetem NASA-díjas professzora tervezte.
A Curiosity és a Mars 2020 Misszió
A 2003-as Mars-expedíció már jóval súlyosabb és nagyobb hatósugárral, sebességgel és egyéb "képességekkel" bíró járművet vitt magával, Pavlics Ferenc ennél is tanácsadóként működött közre.
A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.
Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást.
A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot. A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű "szabad kezet kap" abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.
A Jövő Perspektívái
Az akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön - jelentették ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói.
A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson.
"Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét" - mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.
A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.
"Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek" - tette hozzá a szakember.
Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.
A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.
A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra - cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledésszerkezet a Földön - hasonló képződményekre bukkanna a Marson.
Mars-minta visszajuttatása: Mars-kőzetminták visszahozása a Földre
Magyar Szerep a Marskutatásban
Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. február 3.) gépészmérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője. Ez volt az első, ember által irányított jármű idegen égitesten.
Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért. A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon - 1971-ben az Apollo-15 űrhajó Holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 űrhajók járműveként is.
Mindhárom jármű a Holdon maradt. 1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért.
A holdautó, melynek tervezésében Pavlics Ferenc is részt vett. Az autó kerekének a szerkezete az ő szabadalma.
| Marskutató Jármű | Misszió | Érkezés a Marsra | Főbb Jellemzők |
|---|---|---|---|
| Sojourner | Pathfinder | 1997 | Kicsi méret, napelem, kémiai elemzés |
| Curiosity | Mars Science Laboratory | 2012 | Nagy méret, radioizotópos energiaforrás, komplex műszerek |
| Perseverance | Mars 2020 | 2021 | Mintagyűjtés, helikopter, fejlett navigáció |
Marskutató járművek méretösszehasonlítása. Forrás: wikipedia.org