Kresz Mária és a népi cserépedények szakterminológiája
Kresz Mária (avagy, ahogy a hozzá közel állók szólították: Panni) Berlinben született, 1919. június 4-én. Néprajzkutató, muzeológus, a történettudományok kandidátusa volt.
Kresz Géza orvos unokája, szülei a nemzetközi szinten is elismert ifj. Kresz Géza hegedűművész és Norah Drewett zongoraművész voltak. Férje 1953-1974 között Márkus István szociológus, író, kritikus volt, akivel 1956-tól külön éltek.
Bár Berlinben született, Kresz Mária iskoláit Bécsben és Torontóban végezte, mivel szülei munkája révén sokat utaztak. A soknyelvű közegnek köszönhetően anyanyelvi szinten beszélt németül, angolul és magyarul.
Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol történelmet, régészetet és néprajzot hallgatott. Az utóbbit olyan professzoroktól, mint Györffy István vagy Viski Károly.
Az 1940-es években Kresz még egyetemistaként publikálta sárközi gyermekélettel, gyermekjátékokkal kapcsolatos terepmunkájának eredményét, ezzel kezdődött meg az eddig elhanyagolt terület társadalomnéprajzi témává érése.
Autógumi Tippek Dunaujvárosban
Ez a Nyárszón 1941-1943 között folytatott munkájában csúcsosodott ki, amikor Kresz csatlakozott az erdélyi falukutatások felélénkülő hullámához, és a kalotaszegi településen folytatott vizsgálódásaiból megszületett az 1944-ben megvédett, és teljességében máig kiadatlan doktori disszertációja A gyermekkor és ifjúkor néprajza egy kalotaszegi faluban címmel.
A gyermeket középpontba állító kutatásainak fókusza a belenevelődés és a munkára nevelés kérdésköre volt, amely a szocializáció folyamatán keresztül, a gyermekeken túl a teljes közösségre rálátást biztosított.
Kresz 1943-ban került a Néprajzi Múzeumba, ahol 46 éven keresztül, 1989-ben bekövetkező haláláig dolgozott, 1981-es nyugdíjba vonulása után is tudományos főmunkatársként tevékenykedett. Legfőbb kutatási területeinek itt a népi kerámia, a népviseletek, a népművészet számítottak.
A népviseletek iránti érdeklődéséből született első, komoly szakmai feltűnést keltő könyve, a Magyar parasztviselet (1820-1867), magyar és német nyelven, a 19.
Magyar népviseletek
Az 1940-es évek második felében a Néprajzi Múzeum Kerámia Gyűjteményének vezetésével bízták meg, amely nagymértékben befolyásolta további pályáját. Az addig a népművészet történeti rétegeit, kialakulását vizsgáló kutató egyre inkább a fazekasság kérdései felé fordult: a gyűjtemény rendszerezése és feldolgozása mellett gyűjtött és publikált.
María Mercedes: Történet, háttérinformációk és rajongói várakozások
1960-ban jelent meg Fazekas, korsós, tálas című írása, amely olyan innovatív kérdéseket tett fel, amely szemléletváltást hozott a népi kerámiák kutatása területén, miként az Igaz Máriával együtt írt, 1965-ös, A népi cserépedények szakterminológiája c. munkája a muzeológiában.
1977-ben már a kerámiák témakörében védte meg kandidátusi értekezését A magyarországi fazekasság címmel, melynek a gyűjtés történetét összefoglaló fejezete jelent meg a Néprajzi Értesítő 1979-ben kiadott számában - amelyet egyébként Kresz Mária 60.
Kutatóként bekapcsolta hazánkat az európai és nemzetközi vérkeringésbe, e mellett muzeológusként is maradandót alkotott. A Néprajzi Múzeumban őrzött, közel húszezer fazekasmunka kétharmada az ő munkássága révén került a gyűjteménybe. E mellett sok ezer helyszíni fényképfelvétellel gyarapította a Múzeum fotógyűjteményét is.
A széleskörű műveltséggel rendelkező, több területen is nagyhatású európai kutató 1989. szeptember elsején Budapesten hunyt el.
1991 decemberében jött létre a Dr. Kresz Mária Alapítvány, melynek célja a Kárpát-medence hagyományos kultúrájának, a fazekasművészetnek dokumentálása, népszerűsítése, hagyományainak ápolására és ismeretterjesztésre a néprajz és hozzá szorosan kapcsolódó tudományágak területén.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Az alapítvány mellé egy Fazekas Központot is létrehoztak, mellyel a fenti gondolatmenetet továbbgondolva, 1992.
Emlékét egykori munkahelye, a Néprajzi Múzeum is őrzi.
Kresz Mária munkásságának hatása
„Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette a szőttesek, hímzések és fafaragások díszítésével is. Minden kutatásánál a kultúrák egymásra hatása érdekelte legjobban. Kultúrtörténeti jelentősége, hogy évszázadokra visszatekintve új módszerekkel tárta fel és tette közkinccsé a kultúrák kapcsolatát. Munkáját nemzetközi szinten is ismerték…” - emlékezett vissza lánya, Márkus Piroska Kresz Máriáról 2019-ben.
Életműve egy ponton azonban torzó maradt: nem valósíthatta meg azt a ’műhelyt’, amelyben a magyar fazekasság elméleti és gyakorlati tudása végre szembesülhetett volna oly módon, hogy a két terület ismerői megosszák egymással ismereteiket, segítve ezzel egymás munkáját. A műhelyben testközelbe kerülhettek volna az érdeklődők (laikus, mester és kutató) a műtárgyakkal. A népi kerámiával foglalkozó szakemberek legnagyobb hányada ugyanis csak nagy vonalakban ismeri a mesterség gyakorlati fogásait, a fazekasok viszont megfelelő szakkönyvek és látogatható szakgyűjtemények híján nehezen jutnak hozzá a szükséges információkhoz.
A Fazekas Központ létrehozásával tulajdonképpen ezt az elképzelést gondoltuk tovább a lehetőségek keretein belül. A Fazekas Központ a Kárpát-medence és ezen belül főleg a magyar nyelvterület rendkívül gazdag fazekas hagyományainak jobb megismeréséhez nyújt segítséget dokumentálás, megőrzés és szakszerű feldolgozás-továbbadás révén. Ezt a tevékenységet ma Magyarországon egyetlen intézmény sem vállalja fel maradéktalanul: Alapítványunknál a néprajzi (történeti, régészeti, technikai, ipartörténeti stb.) szakanyagban való kutatás és a gyakorlati megvalósítás együtt, egy helyszínen kap helyet és valósulhat meg.
A Fazekas Központban a gyakorlati tevékenység 1992 tavaszán indult meg. Kezdettől fogva rendszeresen fogadunk iskolai és óvodai csoportokat mesterség bemutatóra, tematikus foglalkozásra. A Fazekas Központ hivatalos megnyitója 1992. szeptember 5-én volt, azóta folyamatosan bővülő látogatólétszámmal működünk. Rendezvényeink, kézműves programjaink, államilag elismert OKJ-s fazekas képzésünk, akkreditált pedagógus továbbképzésünk, tanóra kiegészítő foglalkozásaink évek óta vonzza az érdeklődőket.
Kresz Mária főbb művei
- Magyar parasztviselet (1813-1867), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956
- Fazekas, korsós, tálas, Ethnographia 1960:297-374
- (Igaz Máriával együtt) A népi cserépedények szakterminológiája, Néprajzi Értesítő, 1965:87-132
- Népi szűcsmunka, Budapest, Corvina Kiadó, 1979
- A csákvári fazekasság, A Fejér megyei Múzeumegyesület kiadványai 1., Székesfehérvár, 1987
- Agyagművesség, in: Magyar Néprajz 3.
Áttört kerámia
1. Ezt olvastad? a cserépedények egyik díszítésmódja, melynél a szikkadt agyagedényre a mintát először körzővel vagy más eszközzel előrajzolják, majd éles, hegyes szerszámmal kivágják. Az áttört kerámiát leggyakrabban → fésűtartón, → tintatartón és → cserépkosáron alkalmazzák. A Hódmezővásárhelyről ismert csörögés tálakat és a dési béleses tálakat is ezzel az eljárással díszítik. A fajansz és a porcelán edény egyik díszítő eljárásának hatása ez népi cserépedényeinken. - Irod. Igaz Mária-Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr.
2. Csörögés tál (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 19. sz.
3. Áttört díszű tál (Mezőtúr, Szolnok m., 19. sz.
4. Áttört díszű tál (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 19. sz.
5. Cserépkosárka (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 19. sz.
6-6. Áttört díszű háromlábú tál oldal- és felülnézetből (Alföld, 19. sz.
7. 8. 9. Áttört díszű tál (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 1857)Minden tárgy: Bp.
A Dr. Kresz Mária Alapítvány
Alapítványunkat Dr. Kresz Mária elképzelése alapján a Kárpát-medence hagyományos kultúrájának, a fazekasművészetnek dokumentálására, népszerűsítésére, hagyományainak ápolására és ismeretterjesztésre alakítottuk meg a néprajz és hozzá szorosan kapcsolódó tudományágak területére.
1991 decemberében azzal a szándékkal jött létre a dr. Dr. Kresz Mária, a világhírű néprajzkutató, a magyar népi kerámia kitűnő ismerője, a néprajztudomány kandidátusa, eredményekben rendkívül gazdag élet után, 1989-ben hunyt el.