Lízing saját lakásra: minden, amit a konstrukcióról tudni érdemes
Az ingatlanok drágulása évek óta töretlen, ezért szükségszerűen egyre többen érdeklődnek a különböző típusú hitellehetőségek után. A saját lakás megszerzése komoly anyagi kihívás, különösen a fiatalok, kezdő munkavállalók vagy hitelképtelen személyek számára. Az ingatlanárak folyamatos emelkedése, a szigorodó hitelfeltételek és a magas önerőigény miatt sokan keresnek alternatívát a hagyományos lakáshitel helyett. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk, mi az a lakáslízing, hogyan működik, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, valamint kiknek lehet érdemes ezt az opciót választani.
Mi a lakáslízing és hogyan működik?
A lízing egy különleges finanszírozási forma. A lakáslízing, más néven ingatlanlízing olyan konstrukció, amelyben a lízingbeadó (általában egy lízingcég vagy pénzintézet) megvásárolja az ingatlant a lízingbevevő részére, és használatba adja neki havi díj fejében. Sajátossága, hogy az általunk kiválasztott ingatlant a lízingcég kifejezetten abból célból vásárolja meg, hogy azt határozott időre számunkra használatba adja, ezért pedig havi lízingdíjat fizetünk a futamidő végéig.
A lízingelt ingatlant úgy kezelhetjük, mintha a sajátunk volna: a felújítás, az amortizáció vagy éppen a kármentés költsége minket terhel, de a haszon is a miénk, bérbe adhatjuk vagy akár értékesíthetjük is. A lízing során nem azonnal lesz a vevőé a tulajdon, hanem hosszabb idő alatt, részletekben fizeti ki az ingatlant, amely addig a lízingbeadó tulajdonában marad. A lízing a lakáshitelektől pénzügyi és ingatlan-tulajdonjogi szempontból egyaránt különbözik; a bank helyett a finanszírozást a lízingcég nyújtja.
Hogyan legyél ingatlanbefektető? - "Fllipping" avagy vesz-felújít-elad
Lízing és lakáshitel: a főbb különbségek
A lakáshitel és a lízing sok ponton hasonlítanak egymásra, de fontos tisztában lenni az eltérésekkel:
- Tulajdonjog: A legfontosabb különbség, hogy pénzügyi lízing esetén a finanszírozó tulajdonjogot alapít az ingatlanon, nem pedig zálogjogot.
- Önerő: A hagyományos lakáshitelekhez képest a lakáslízing konstrukciók alacsonyabb önerővel is igénybe vehetők, akár 10-15%-os induló befizetéssel, míg a hitelnél ez jellemzően 20%.
- Maradványérték: A lízingtársaságok lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a bruttó vételár egy részét (0, 5, 10, 15, vagy 20%-át) a futamidő végén fizessük meg, ami csökkenti a havi törlesztőrészletet.
- Deviza: A lakáslízing a lakáshitellel szemben továbbra is nyújtható devizában, nem csak lakásvásárlásra.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb különbségeket a két finanszírozási forma között:
| Jellemző | Lakáslízing | Lakáshitel |
|---|---|---|
| Szükséges önerő | Akár 15% | Általában 20% |
| Tulajdonjog | Futamidő végén | Vásárláskor |
| Devizában elérhető | Igen | Jellemzően nem |
| Állami támogatás | Nem elérhető | Igen (CSOK Plusz, stb.) |
Mikor érdemes a lakáslízinget választani?
Az ingatlanlízinget elsősorban akkor érdemes választani jelzáloghitel helyett, ha a hitelhez túl kevés önerővel rendelkezünk, és nem vagyunk jogosultak a jelenleg igénybe vehető állami támogatásokra. A lakáslízing akkor lehet igazán vonzó, ha valaki jelenleg nem tud vagy nem akar lakáshitelt felvenni, de hosszú távon mégis célja az ingatlan tulajdonba vétele.
A lízing típusai
- Zárt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül.
- Nyílt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén az ügyfél dönthet: megvásárolja a maradványértéken, meghosszabbítja a szerződést, vagy nem tart igényt a tulajdonjogra.
- Visszlízing: A lízingcég megvásárolja a már meglévő lakásunkat, amit visszalízingelünk tőle. Ez a szabad felhasználású hitel egyik lehetséges alternatívája.
A lakáslízing költségei és kockázatai
A lízingszerződés megkötésekor a banki szerződésekhez hasonlóan van néhány kiadás, amit a lízingbevevőnek kell fizetnie, ilyen például a szerződéskötési díj (folyósítási jutalék), az értékbecslés díja, valamint a vagyonszerzési illeték. Új építésű ingatlan esetén az illetéktörvény szerint meghatározott összeget kell kifizetni, míg használt ingatlan esetén 4%-os vagyonszerzési illeték merül fel.
Fontos szem előtt tartani, hogy a lakáslízing a lakáshitelnél jellemzően magasabb kamattal rendelkezik, és a lízingelés pótlólagos költségeit is számításba kell venni. A legnagyobb kockázat a korlátozott rendelkezési jog a futamidő alatt, valamint a fizetési kötelezettség, hiszen az ingatlan terheit is viselnünk kell, és a károkért is felelősek vagyunk.
tags: #lízing #saját #lakásra #információ