Lízing és Vevőkijelölés: Átfogó Útmutató a Nyílt Végű Pénzügyi Lízingről és Adózási Kérdéseiről

A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs.

A Lízing Fogalma és Jogi Háttere

A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű.

A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. A Számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Hpt. szabályai szerint beszélhetünk. Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi meghatározása az irányadó.

A Lízing Főbb Típusai

Két fő lízingtípus létezik, amelyek számviteli és adózási szempontból is eltérően kezelendők:

1. Operatív lízing (tartós bérlet): Ez csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő, a számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A kérdéses eszköz a lízingbeadó könyveiben szerepel, az értékcsökkenést is a lízingbeadó számolja el. A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában. Az eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint nyújtott szolgáltatásnak minősül.
2. Pénzügyi lízing: Ez további két altípusra osztható: zárt végű és nyílt végű.

Zárt Végű Pénzügyi Lízing

A zárt végű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén a lízingbevevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbeadó tulajdonát képezi, viszont a lízingbevevő tartja nyilván a könyveiben, az értékcsökkenést is a lízingbevevő számolja el.

Részletek a Ford Opcióról

Nyílt Végű Pénzügyi Lízing

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbevevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít: a lízingbevevő vagy megszerzi az eszköz tulajdonjogát, vagy az általa megjelölt személy szerzi meg, vagy visszaadja a lízingelt dolgot a lízingbeadónak. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbeadó tulajdonát képezi, viszont a lízingbevevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbevevő számolja el. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint nyújtott szolgáltatásnak minősül.

A Nyílt Végű Lízing Számviteli és Adózási Kérdései

Számviteli szempontból a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsit is beruházásként kell elszámolnia társaságnak, a „klasszikus” autóvásárláshoz képest azzal az eltéréssel, hogy itt az áfa nélküli (nettó) vételáron könyvel, azaz a jármű „sima” vásárlásakor egyébként beleszámító, le nem vonható adó figyelembevétele nélkül. A lízingbevevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbeadó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Lízingbevevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától.

Az Áfa törvény szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtás, a lízingdíj számlázása a részkifizetésekhez igazodik. Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbevevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. 2019.01.01-től a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50%-a levonható minden nyilvántartás nélkül. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a lízing futamideje 2018.12.31-e után kezdődött.

A maradványérték számviteli elszámolása megegyezik a törlesztő-részlet elszámolásával, azzal az eltéréssel, hogy a maradványérték számlájában már nem lehet kamat. Személygépkocsi beszerzése esetében az áfa nem vonható le. A nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett, majd értékesített személygépkocsi eladási árát nem terheli áfa-fizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. 87. §-a c) pontja alapján ugyanis mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, és az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható (ez a személygépkocsit - jelen esetben a futamidő végén történő megvásárlásakor - terhelő előzetesen felszámított áfa, ami nem vonható le).

CIB Lízing feltételei

A Vevőkijelölési Jog és Kockázatai

Mivel a konstrukció lényege pontosan az, hogy a futamidő végén a lízingbevevő nem feltétlenül szerzi meg a lízingelt eszköz tulajdonjogát, erről szabadon dönthet. A lízingbevevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor. A lízingbevevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. Ez a leggyakoribb eset, ami adózási és számviteli szempontból is a legnagyobb fejtörést okozza.

A vállalkozások tulajdonosait, vezetőit leginkább zavaró kérdés az ügyben az, hogy élve a vevőkijelölési jogukkal, vajon ütköznek-e bármilyen jogi korlátba a vevő személyét illetően? Egyáltalán, veszélyes dolog élniük e jogukkal? Talán nem is meglepő módon, rögtön a lehetséges adóellenőrzés jut eszükbe. Fontos, hogy a lízingtárgyat visszavenni - a hitelintézeti törvény szerint - akkor kötelező, ha a szerződés úgy teljesül, hogy a lízingtárgy tulajdonjogát nem szerzi meg sem a lízingbevevő, sem pedig az általa kijelölt vevő.

Az Adóhatóság Szerepe és az Átminősítés Kockázata

Az adóhatóság akkor teheti ezt meg, ha a szóban forgó szerződésből - ahogy mondani szokás - kilóg a lóláb, vagy legalábbis megalapozott a gyanúja annak, hogy van ott egy „lóláb”. Nem okoz az adóhatóságnak nagy gondot, hogy megtudja, mennyi egy autó valós értéke (elég, ha megkérdez egy kereskedőt), és azt összevesse azzal, amit végül az általunk kijelölt harmadik fél kifizetett.

Mert mi történik, ha - mondjuk - a kijelölt vevő a társaság tulajdonosa vagy üzleti partnere? Ha a vállalkozás vásárolja meg a korábban lízingelt eszközt, nem minősíti át az adóhatóság utólag a nyílt végű szerződést zárt végűvé, ezzel komoly áfa-hiányt is okozva, ha a lízingtárgy személygépkocsi volt? A kulcsszó az áfa, pontosabban az áfa-levonási jog. Az áfa rendszerében a nyílt végű lízing szolgáltatásnak minősül, és nem termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek. Ezért, ha az adóhatóság átminősíti a szerződést zárt végűvé, akkor a társaságnak az eszerint jogosulatlanul levont áfa miatt adóhiánya lesz, ennek minden „nyűgével” egyetemben.

Tipikusan gyanús lehet a nyílt végű lízing idő előtti, előtörlesztéssel való lezárása, esetleg azzal fűszerezve, hogy az autót - minő véletlen - a bérlő társaság tulajdonosa vásárolja meg, lényegében „bagóért”. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a NAV nem nevezhető szószátyárnak a kérdésben, a nyílt végű lízing konstrukciókkal, illetve azok futamidőt megelőző lezárásával kapcsolatban nem találunk állásfoglalást részükről. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs egyértelmű és közzétett ellenőrzési gyakorlata az e körbe tartozó ügyleteknek. Újabb labda lehet a NAV térfelén, ha az előtörlesztést követően a lízingbevevő - élve vevőkijelölési jogával -, a járművet saját maga vásárolja meg a finanszírozótól.

Lízing Feltételei Kisbuszra

Számlázás és Bizonylatolás Vevőkijelölés Esetén

Mivel a szolgáltatásnyújtás teljesült, a lízingbeadó nem helyesbítheti az egyes lízingdíjakról kiállított áfás számláját. Ezért a már elszámolt részleteket helyesbítő bizonylatra nincs szükség. Ugyanakkor a gépkocsi maradványértékéről a lízingbeadó helyesbítő számlát állít ki. Amennyiben a lízingbevevő lemond egy kedvezményes tulajdonszerzési lehetőségről a kijelölt vevő javára, a lízingbevevő és a kijelölt vevő között valamiféle jogügylet feltételezhető, amelyre vonatkozóan már felmerül bizonylat-kiállítási kötelezettség.

A lízingcégtől kapott levél szerint: "A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban a futamidő végén visszavett eszközről a lízingbevevőnek bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítania a lízingbeadó felé a lízingbevevő által meg nem vásárolt, lízingbeadó számára visszaadott eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbeadónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés szabályai szerint kell elszámolnia. Az előzőek értelmében a lízingbevevőnek kell kiállítania bizonylatot, tehát a lízingbeadónak nem." Ezzel szemben korábban a Számviteli Levelekben többször megírták, hogy a lízingbeadó cégnek kell helyesbítő számlát kiállítania a személygépkocsi piaci értékéről nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbevevő visszaadja, vagy él a harmadik vevő kijelölési jogával. Ez a példa is mutatja az eltérő jogértelmezéseket.

Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni.

Példák Vevőkijelölési Szituációkra

• 1. Kérdés: Magánszemély vevőkijelölése ingatlan esetében.

  Magánszemély előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, de időközben nem kívánja megvásárolni. Egy harmadik félnek engedné át - vevőkijelölés címén - az ingatlan megvételét, és mivel az árak felmentek, magasabb értéket szeretne kapni. A kérdésben leírtak azonban nem egyértelműek, hiszen a magánszemély előleget és nem vevőkijelölési jogot fizetett.

• 2. Kérdés: Kft. vevőkijelölése magánszemély számára lízingelt gépkocsinál.

  Egy kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. Kérdés, hogy a cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit. A válasz előtt lényeges megjegyzés: feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő értékek áfa nélküli értékek.

• 3. Kérdés: Vevőkijelölés előszerződésben és ellenérték fizetése.

  Eladó és vevő előszerződést kötött, melyben rögzítették, hogy a vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára - különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében - gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette. A kérdés, hogy a vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-a szerinti illetékalapnak.

• 4. Kérdés: Tulajdonos ügyvezető kijelölése vevőként, alacsony maradványértéken.

  Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbevevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. Ez esetben felmerül az adóhatósági átminősítés veszélye, ahogyan arról már volt szó.

• 5. Kérdés: Vevőkijelölés hitelmoratórium és rendezetlen törlesztőrésszel.

  Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt gépjármű esetében, ha a hitelfizetési moratórium miatt a törlesztőrészletek rendezetlenek, de a lízingbevevő él a vevőkijelölési jogával, és egy 3. felet jelölt meg, aki kifizette a maradványértéket. Kérdés, hogy a bank ki kell-e adja a törzskönyvet, és hogyan történik a tulajdonjog-átírás.

• Példa 1: Kft. vevőkijelölése másik cég számára.

  A Rendes Kft nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzett be cégautót. A futamidő végén a Kft nyilatkozatot adott a lízingbeadónak, hogy élni kíván opciós jogával, de vevőként egy másik céget jelölt meg. A lízingbeadó ezért a maradványértékről a számlát a megjelölt vevőnek állította ki. Jelen esetben a lízingbeadó nem egészen szabályosan járt el az ügylet bizonylatolásakor. A futamidő végén a lízingbeadó csak akkor állíthatta volna ki a számlát a maradványértékről a vevő felé, ha a lízingbe adott eszközt már visszavette. Ehhez viszont a lízingbeadónak helyesbítő számlát kellett volna kiállítania a lízingbevevő részére.

Az Eszközök Kivezetése a Könyvekből Lízing Esetén

Az eszközök szabályos kivezetése a számviteli törvény alapján szigorú előírásokhoz kötött. Erre az eszköz eladása, megsemmisülése vagy végleges használhatatlansága esetén kerül sor. A kivezetést az eszköz eredeti beszerzési értékének, az időarányos amortizációnak és a könyvekben nyilvántartott maradványértéknek a figyelembevételével kell elvégezni. A kivezetést csak megfelelő dokumentációval lehet működtetni. Az eszköz még fennmaradt nyilvántartási értékének kivezetése a könyvekből akkor esedékes, amikor az eszköz véglegesen kikerül a vállalkozás használatából. Ilyen például, amikor az eszköz értékesítésre, selejtezésre vagy megsemmisítésre kerül. Az eszköz könyv szerinti értékét, vagyis az eredeti beszerzési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét el kell számolni a megfelelő költségnemek között.

Értékcsökkenési Leírás és Hasznos Élettartam

Az sem mindegy, hogy a nyílt végű lízingszerződéssel beszerzett eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásával összefüggésben miként állapítja meg a társaság a lízingelt eszköz hasznos élettartamát. Ennek viszont ellentmond, ha a vállalkozás a futamidőt túllépő időszakot tekint az eszköz hasznos élettartamának. Például, ha a lízing futamideje 3 év volt, és a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg, felmerül a kérdés, hogy mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel?

A Lízing Főbb Jellemzőinek Összehasonlítása

tags: #lízing #nyilatkozat #vevő #kijelölés #információ

• Sandero Ambiance felszereltsége
• Gyári fejegység Touranhoz
• Környezetbarát közlekedés LPG-vel
• Gyakorlati tanácsok E36 fűtéskonzolhoz
• Michelin és egyéb nyári abroncsok