Illetékek és adózási kérdések lízingügyletek lezárásakor
A lízing, mint finanszírozási forma, a bankhitelen kívül az egyik legjelentősebb szerepet tölti be a vállalkozások külső intézményes finanszírozásában. Fontos azonban tisztában lenni azokkal az illeték- és adózási kötelezettségekkel, amelyek a lízingügylet lezárásakor merülhetnek fel, különösen ingatlanok vagy gépjárművek esetében. Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek, a jogalkotók különböző helyeken határozzák meg az ügyletekre vonatkozó törvényi előírásokat.
A lízing alapjai és jogi környezete
A pénzügyi lízing és az operatív lízing (tartós bérlet) is azzal kezdődik, hogy a lízingbeadó a kiválasztott eszközt (ingatlan, gépjármű stb.) megvásárolja az eladótól, vagy felépítteti azt. Pénzügyi lízing esetén az eszközt nem az ingatlant megvásárló és az lízingbeadó, hanem az eszközt lízingbevevő tartja nyilván a könyveiben. Ettől függetlenül a tulajdonjog a lízingbeadónál marad polgárjogilag. Az operatív lízingnél az ingatlant a lízingbeadó mutatja ki a saját könyveiben. A bérbevevőnél csak a bérleti díj jelenik meg költségként, vagyis operatív lízing segítségével a bérbevevő mérlegen kívül finanszírozhatja a lízinget.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) (4) bekezdése értelmében, ha a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező szerződést - tekintettel arra, hogy annak végső célja az ingatlan tulajdonjogának megszerzése - az ingatlanra vonatkozó részletvételként kezeli.
A lízingügyletben kulcsfontosságú a lízingbeadó (finanszírozó) és a lízingbevevő szerepe. Lízingbeadóként a finanszírozó megveszi az autót vagy ingatlant, majd az ügyfélnek (lízingbevevő) adja használatra. Vagyis a finanszírozó a tulajdonos, az ügyfél pedig az üzembentartó. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a vevő tulajdonába a lízingszerződés végén kerül a jármű vagy ingatlan. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a futamidő végén a lízingbevevő vételi opcióval vagy vevőkijelölési joggal rendelkezik, azaz maga, mint lízingbevevő megvásárolhatja az autót/ingatlant, vagy megnevezheti azt a harmadik felet, aki a lízingbeadótól megvásárolhatja azt.
Az illetékek és Áfa kötelezettségek ingatlanlízing esetén
Az ingatlanlízing adózási kérdései kapcsán két fogalmi bizonytalanság merül fel. Az egyik ilyen bizonytalan fogalom az ingatlan. A problémát az okozza, hogy az ingatlanok és az egyes ingatlan típusok fogalmának meghatározása a jogszabályokból vagy hiányzik, vagy nem teljes. Ez a helyes elszámolások követelményének betartása során bizonytalanságokat és fokozott adókockázatot jelent.
Kettős illetékfizetés
A kettős illetékfizetés a pénzügyi lízingkonstrukció sajátossága. A lízingelni kívánt ingatlant a lízingbeadó megvásárolja, ezért neki vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ez utóbbi az ingatlan forgalmi értékének 2%-a, amit jellemzően a lízinget nyújtó cég át is terhel. A lízingbevevő ezt egyszeri díjként, vagy tőkésítve, magasabb törlesztő formájában fogja érzékelni. Kettős illetékfizetés pedig azért lesz, mert a végső tulajdonosnak is meg kell fizetnie a saját tulajdonszerzése után.
Lízingbeadó illetéke
A lízingbeadó az ingatlan forgalmi értéke után 2% illetéket köteles fizetni, feltéve, hogy igazolja, hogy a PSZÁF által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget végző társaság. Noha a vagyonszerzési illetéket a lízingbeadó fizeti, az ingatlan megszerzése lízingbeadás céljára történik, ezért a vagyonszerzési illeték a bekerülési költség részeként a lízingbevevőre áthárításra kerül. Az illetékkötelezettség az Itv. 3. § (3) bekezdés d) pontja alapján a tulajdonszerzéskor keletkezik.
Lízingbevevő illetéke a futamidő végén
A futamidő lejártával, amennyiben a lízingbevevő az ingatlan tulajdonjogát meg kívánja szerezni, a lízingbeadó a maradványérték lízingbevevő általi megfizetését követően kiadja a lízingbevevő számára a tulajdonjog átruházó nyilatkozatot. Fontos kiemelni, hogy a lízingbevevő a vagyonszerzése idején hatályos forgalmi érték után köteles megfizetni az illetéket. Tehát nyílt végű lízingszerződés esetében nem az adásvételi szerződésben feltüntetett érték, hanem a lízing futamidejének leteltét követően, a tulajdonjog átruházó nyilatkozat aláírásának napján aktuális forgalmi érték lesz az irányadó az illetékkötelezettség megállapításánál. A visszterhes vagyonszerzési illetéket a megszerzett ingatlan forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Az adóhatóság fizetési meghagyása alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül esedékes.
A tulajdonszerzési jog átruházása harmadik személyre
A fentiekben említett jogátruházásra a Ptk. szabályai szerint ingyenesen vagy visszterhesen is sor kerülhet, ezért - tekintettel az utóbbi esetre - figyelemmel kell lenni az ajándékozási illeték tárgyára is. Az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a jogátruházás eredményeként a harmadik személy tulajdonába kerül a lízingelt ingatlan, amely vagyonszerzés az Itv. 18. § (1) bekezdése alapján visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséget keletkeztet.
A lízingbevevő és a harmadik személy között a tulajdonszerzési jog átruházása az áfa rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül, feltéve, hogy arra ellenszolgáltatás fejében kerül sor. Az előzőekből következően a tulajdonszerzési jog átengedésére nem alkalmazhatóak a lízing tárgy értékesítésére vonatkozó Áfa-szabályok. Tehát például a lízing tárgya hiába lakóingatlan, a lízingbevevő nem lakóingatlant értékesít a harmadik személy részére (hanem jogot ad át), következésképpen a kettőjük közötti ügyletre nem alkalmazhatók a lakóingatlanok értékesítésére irányadó szabályok, így az annak értékesítésére bizonyos feltételek mellett alkalmazandó kedvezményes adókulcs vagy az adómentesség sem.
Áfa szabályok ingatlanok esetén
Az újnak minősülő ingatlan eladása kötelezően áfás. Az eladónak az áfa tekintetében nincs döntési joga. A kérdés csupán az, hogy hány százalék az áfakulcs? Az áfakulcs kétféle lehet: 5% vagy 27%. Az 5% áfa azoknál az újnak minősülő lakóingatlanoknál alkalmazandóak, amelyek megfelelnek az Áfa tv. előírásainak. A használt, vagyis két éven túli ingatlanok eladása főszabály szerint „tárgyi mentes”, de áfássá is tehető. Utóbbi esetben az áfa mértéke 27%. A pénzügyi lízing áfás hasznosításnak minősül, tehát az ingatlan beszerzőjét terhelő általános forgalmi adó levonásba helyezhető.
Illetékkedvezmények és eljárási szabályok
Lízingbeadó illetékkedvezménye és a feltételei
Az illetékkedvezmény érvényesítése érdekében a lízingbeadó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig (a kézhezvételtől számított 15 napon belül) köteles nyilatkozni, hogy PSZÁF engedély alapján pénzügyi lízing tevékenység folytatására jogosultak, és az adott ingatlant a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező (zárt végű) pénzügyi lízingszerződés alapján adják lízingbe. A hatályos illetéktörvény, noha ilyen rendelkezést nem tartalmaz, - tehát elviekben a nyilatkozattétel határidejének elmulasztása miatt az igazolási kérelem előterjeszthető lenne -, feltételezhető, hogy a jogalkotó a határidőt jogvesztő határidőként írta elő. A legpraktikusabb ezért, ha a lízingbeadók már az adásvételi szerződésben nyilatkoznak erről.
Határidők és jogkövetkezmények
Nem elegendő azonban a fenti nyilatkozat megtétele, szükséges továbbá, hogy a lízingbeadó a megszerzett ingatlanra két éven belül zárt végű lízingszerződést kössön és az a földhivatalhoz benyújtásra kerüljön. A lízingszerződést legkésőbb az adásvételi szerződés földhivatali érkeztetésétől számított két éven belül kell benyújtani; praktikusan az adásvételi szerződéssel egyidejűleg. Az adóhatóság az említett két éves határidő leteltét követően a földhivatal nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi a zárt végű lízingbeadás megtörténtének tényét. Amennyiben a lízingbevevő javára a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye nem került feljegyzésre, azaz nem igazolható, hogy a lízingbeadás megtörtént és az adóhatóság hivatalból észleli ezt a hiányosságot, az általános szabályok szerint fizetendő és a kedvezményes illetékmérték különbözetének kétszeresét a vagyonszerző (lízingbeadó) terhére pótlólag előírja.
Zártvégű pénzügyi lízing
Tulajdonjog fenntartással történő eladás és a függőben tartás
A megkötött zárt végű pénzügyi lízingszerződést a földhivatalhoz szintén be kell nyújtani annak érdekében, hogy a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel ténye az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzésre kerüljön. A hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény tartalmazza a beadvány függőben tartásának jogintézményét. A függőben tartás esetén a földhivatal azonban legfeljebb 6 hónapig tartja függőben a beadványt azzal, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme széljegyként fog szerepelni. Fontos kiemelni, hogy a hatályos illetéktörvény kizárólag a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel tényét fogadja el igazolásként, a beadvány függőben tartását nem, noha a két jogintézmény között az ingatlan-nyilvántartási jogkövetkezményt tekintve eltérés nincs.
Lízingbevevő mentessége
Amennyiben az illetékkötelezettség a fent említett határidőn belül keletkezik, azaz az adásvételi szerződést ezen a határidőn belül érkeztetik a földhivatalnál, a lízingbevevő mentességet kap az őt egyébként terhelő visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetése alól. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az adóhatóság által rendszeresített NAV adatlapot a lízingbevevő mentességére tekintet nélkül be kell nyújtani.
Járműlízing specifikumok és kapcsolódó adózási kérdések
Tulajdonos és üzembentartó
A járműlízing során a futamidő alatt a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbevevő az üzembentartó. Szerződéskötéskor a lízingbevevő az üzembentartói jog megszerzéséért (bejegyzéséért) a tulajdonszerzési illeték 25%-át köteles csak megfizetni.
Maradványérték
A maradványértékkel az kerül meghatározásra, hogy a futamidő végén várhatóan mennyit ér majd a gépjármű. Ennek pontosságát egy előzetes és mélyre ható szakértői becslés segíti elő. A beépített maradványérték csökkenti a havi lízingdíjat. A futamidő végén az ügyfél megtartja az autót, és kifizeti a maradványértéket.
Áfa visszaigénylés járműveknél
Az áfa törvény lehetővé teszi a személygépjárművekhez kapcsolódó lízingdíjak áfa tartalmának visszaigénylését bérleti konstrukcióknál. A lízingdíjak tőkerésze után megfizetett áfa igényelhető vissza, beleértve a kezdő lízingdíjat és a havi lízingdíjakat is. 2019. január 1-től útnyilvántartás nélkül is levonható az áfa 50%-a, amennyiben a gépkocsi adóköteles tevékenységhez történő használata arányosan dokumentált. A zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, az ÁFA törvény szerint a lízingbeadó szempontjából termékértékesítésnek minősül az ügylet.
Biztosítási kérdések
Az ingatlanok és járművek nagy értékű tárgyi eszközök, ezért az ügylethez általában valamilyen vagyonbiztosítás is tartozik. A biztosítási díj olykor beépül a lízing áfa-alapjába, de ez nem mindig van így. Az üzleti biztosítást a lízingbeadó is és a lízingbevevő is megkötheti. A casco biztosítás díjpótlék nélkül nyújt fedezetet a gépjármű vásárlási számláján, vagy annak mellékletében, ill. a „Szerződői nyilatkozat casco biztosítás megkötéséhez” c. mellékletben. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán megsérült gépjármű mentéséhez, vagy helyreállításához indokolt szállítás, valamint az indokolt tárolás költségét, de maximum a káridőponti érték 10%-áig. Újonnan vásárolt gépjárművek vonatkozásában, érdekmúlást okozó biztosítási esemény esetében, a Biztosító az Ügyfél számára 10% casco biztosítási díjkedvezményt biztosít, amennyiben az Ügyfél az Euroleasing cégcsoport valamelyik partner márkakereskedésénél a biztosítási eseményt követő 6 hónapon belül gépjárművet vásárol, és azt a Finanszírozó finanszírozza.
A lízing elszámolása és adókedvezményei
A számviteli törvény szabályai alapján a nyílt vagy a zárt végű pénzügyi lízing keretében megszerzett eszköz - bár a tulajdonjog a lízingbeadónál marad - a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ezáltal az értékcsökkenés elszámolására is ő jogosult.
KKV-k adókedvezményei
A 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a KKV-k (Kis- és középvállalkozások) tárgyi eszköz (ami lehet gépjármű is) beszerzéséhez igénybe vett finanszírozás kamata után adókedvezményt vehetnek igénybe. A Tao. tv. 22/A. § (1) bekezdése értelmében tárgyi eszköz beszerzésének, előállításának finanszírozásához pénzügyi intézménytől felvett kölcsön kamata adókedvezményként elszámolható. A kedvezmény nem csak a klasszikus beruházási kölcsönökre, hanem a tárgyi eszköz nyílt- és zárt végű pénzügyi lízingjére is vonatkozik. A kizárólag magánszemély tulajdonosokkal rendelkező mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezményt, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény.
Energiahatékonysági kedvezmény
Ebből az következik, hogy a lízingbe vevő Tao tv. 22/E §-a szerinti energiahatékonysági kedvezmény igénybevételére jogosultságot szerezhet. Figyelni kell arra, hogy a Tao. tv. külön szabályozza a nem épületre irányuló, illetve az épületre irányuló adókedvezményre jogosító beruházásokra, felújításokra vonatkozó előírásokat. Az adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben érvényesíthető, amelynek feltétele az auditor által kiállított igazolás.
tags: #lízing #lezárásakor #fizetendő #illetékek