Lízingformák és elszámolásuk a vállalatcsoportokban: anyavállalat és leányvállalat perspektíva
A vállalatoknak tevékenységük megkezdésekor vagy bővítésekor gyakran van szükségük pénzre ahhoz, hogy termeléshez gépeket, berendezéseket, anyagot és más eszközöket szerezzenek be. Amennyiben induláskor a szükséges pénz nem áll rendelkezésre, valamelyik hitelintézettől hitelt kérhetnek, de választhatnak más finanszírozási formákat is. A lízing a beruházási finanszírozás egy speciális formája.
A tanulmányban bemutatjuk a Magyarországon elterjedt, gyakran használt lízingformákat, azok jellemzőit, elszámolásuk sajátosságait. A pénzügyi lízing definiálása nem egyszerű feladat, többféle ügylet - az adásvétel, a bérlet, a részletre vétel, a hitel - fogalmának jegyeit magán hordozza.
A lízing főbb formái
A lízing, mint elsődlegesen eszközfedezetes finanszírozási forma, mely során a finanszírozás teljes futamideje alatt a lízingbeadó a finanszírozott lízingtárgy (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) tulajdonosa. Számos változatban létezik, amelyek eltérő jogi és számviteli kezelést igényelnek.
Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingbeadó a lízingbevevő által megjelölt szállító kiválasztott jószágát megvásárolja és a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja. A lízingszerződés futamideje alatt egy bérlethez hasonlítható, ahol a bérelt tárgy, legyen az gép, jármű, ingatlan vagy bármi más, a futamidő végén a bérlő tulajdonába megy vagy mehet át. A felek már szerződéskötéskor rendelkeznek a jószág futamidőt követő tulajdonjogáról, ami az esetek többségében a lízingbevevő részére biztosított opciós vételi jog.
Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A lízingszerződés alapján a lízingbevevő megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát a teljes tartozást követően, a maradványérték megfizetésével. A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványérték figyelembevételével készül, amely nem lehet nulla.
Zárt végű pénzügyi lízing
A zárt végű lízing esetében a lízingbevevőnek a futamidő elején nagy összegű, a teljes nettó eszközértékre jutó általános forgalmi adó és az önerő összegével kell rendelkeznie. Ez több hónapnyi - más területtől elvont - finanszírozási forrás átcsoportosítását követeli meg a lízingbe vevőtől. A lízingbe vevőnek teljes ÁFA fizetési kötelezettsége van a futamidő elején, amely a lízingtárgy átadás-átvételekor esedékes és később visszaigényelhető/levonásba helyezhető, a mindenkori számviteli törvényeknek megfelelően. A megvásárolt eszköz bekerül a cég könyveibe, a források között pedig hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a hitelt, és ennek állománya folyamatosan csökken a havi törlesztőrészleteket fizetése által.
Zártvégű pénzügyi lízing
Nyílt végű pénzügyi lízing
A nyílt végű pénzügyi lízinget az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) - a zárt végű pénzügyi lízinggel ellentétben - nem termékértékesítésnek, hanem szolgáltatásnyújtásnak tekinti, mivel a lízingelt eszköz tulajdonjoga a futamidő végén nem száll át automatikusan a lízingbevevőre és emiatt termékértékesítésként nem adóztatható. A lízingszerződés a lízingbevevőnek opciós vagy vevőkijelölési jogot biztosít. Ha nem él opciós jogával, köteles a lízingelt dolgot visszaszolgáltatnak a lízingbe adónak.
Azoknak a vállatoknak előnyös ez a forma, amelyek ÁFA fizetési kötelezettségüket a teljes futamidőre akarják elosztani és a szerződés megkötésekor még nem tudják, hogy a futamidő végén tulajdonjogot akarnak-e szerezni a lízingelt eszközön. A nyílt végű lízing esetében a lízingszerződésben rögzített önerőt kell csak biztosítani, majd a futamidő alatt a havi lízingdíjak tőketörlesztő részét terheli ÁFA.
A nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban gyakran előforduló kérdés a levonható és a visszaigényelhető általános forgalmi adó elszámolásának kezelése. Gyakori az az eset - főként a személygépkocsiknál - hogy a lízingelt eszköz értékéhez mérten magas az első díjrészlet, nem ritka a jármű értékének akár 40 %-a. Ez az előzetesen felszámított áfa levonása során gondot okozhat, ha felmerül a jármű magáncélú használata is.
A jármű használatának valós körülményeihez igazodó, az Áfa törvény általános előírásaiból fakadó megoldás az, hogy a gépkocsi értékéhez viszonyítottan jelentős első részletet (önrészt) úgy kell kezelni, mint ami nem csak az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra, azaz a lízingszerződés futamidejének egészére. A rendelkezés értelmében fontos a magáncélú használat arányának megállapítása. Amennyiben a vállalkozás kizárólag adóköteles tevékenységet végez, úgy a hivatalos és magáncélú használat közötti arányt kell figyelembe venni. A hivatalos és magáncél arányát az útnyilvántartás dokumentálja. A vállalkozás a magáncélra jutó gépkocsi-használatot a magánszeméllyel megtérítteti. A magánszemély nem téríti meg a magánhasználatot, így ebben az esetben ingyenes szolgáltatásnyújtás valósul meg az Áfa törvény 14. § (2) szerint. Az első részletet célszerű úgy tekinteni, hogy az a teljes szerződésbeli időszakra vonatkozik és az adott hónapra jutó részlettel együtt göngyölítetten kell megállapítani annak levonási hányadát.
Operatív lízing (tartós bérlet)
Az operatív lízinget a köznyelv tartós bérletnek is hív, hiszen közelebb van a bérléshez, mint a vásárláshoz. A lízingbeadó a tulajdonában lévő jószágot a lízingbevevőnek előre meghatározott időre díjfizetés ellenében használatra átadja, de a futamidő lejártával a lízingbevevő az adott jószágot köteles a lízingbe adónak visszaszolgáltatni. A lízingbeadó a lízinget komplex szolgáltatás nyújtásként fogja fel. A lízingbevevő a lízingtárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni.
Az operatív lízingelés közel áll az iparcikk-kölcsönző tevékenységhez. A lízingbevevőnek rövidebb ideig van szüksége a lízingelt termelőeszközre, mint annak hasznos élettartama, így a lízingtársaság az adott gépet, berendezést több lízingbevevőnek is bérbe adja, költségei tehát a több, egymást követő lízingügylet során térülnek meg. A lízingbevevőnek nem kell saját erővel rendelkezni, nem köti le a tőkéjét. Az operatív lízing a szerződés megkötésekor általában nem jár tőkelekötéssel, a lízingdíjat a lízingbevevő költségként számolhatja el az eredmény terhére.
Visszlízing (Sale and Lease Back)
A visszlízing, más néven "add el és lízingeld vissza", egy olyan konstrukció, ahol a lízingbevevő a szállító. A vállalatok a visszlízing keretében saját befektetett eszközeiket eladják a lízing társaságnak és azonnal visszalízingelik tőle azokat. A klasszikus háromszereplős lízing ebben az esetben kétszereplősre redukálódik, mivel a szállító (eladó) és a lízingbevevő ugyanaz a vállalat.
A kérdéses eszköz fizikailag nem mozdul el eredeti helyéről (pl. üzemből), a tulajdonjog azonban átszáll a lízingtársaságra, aki egyidejűleg egy lízingszerződéssel a vállalat használatába adja az adott gépet, berendezést. A visszlízing mindig pénzügyi lízing, hiszen a vállalatnak szüksége van az adott eszközre, amelynek tulajdonjogát ismét megszerzi a lízingszerződés futamidejének végén. A szorult helyzetben lévő vállalat a visszlízinggel kedvező átcsoportosítást hajt végre eszközei között. Az ügylet tárgyát képező eszköz értékesítésével pénzhez jut, amelyre szüksége van termelésének finanszírozásához. A gépek használati jogát megtartja, sőt, a gépek termelhetnek tovább, ugyanakkor a vállalatnak kötelezettségei keletkeznek a lízing társaság felé a szerződés szerinti lízingdíj összegével.
Zártvégű pénzügyi lízing
A lízing jogi és számviteli keretei
A lízingügyletek elszámolására vonatkozó szabályokat alapvetően a 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Szt.) és a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) határozza meg, valamint a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) adja meg a pénzügyi lízing definícióját. Természetesen a tagi kölcsönről, minden más kölcsönről/hitelről/lízingről is szerződést kell kötnie a feleknek.
Pénzügyi lízing elszámolása a számvitelben
Az Szt. a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget.
A törvény 68. § (2) bekezdése szerint a pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.
A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen. Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. A kamatról és az árfolyamveszteségről pedig a törvény 83. § (3) bekezdése rendelkezik. A későbbi esedékességekkor fizetési bekérőt ír (mint egy hitelnél) az esedékes tőketörlesztésről és a kamatfizetésről.
Könyvelési tételek (példák):
- Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség: T 447 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség / K 38. Bank vagy Pénztár (a lízingtárgy bekerülési értékén)
- Kamat ráfordítás: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / K 38. Bank vagy Pénztár
Operatív lízing elszámolása a számvitelben
A számviteli törvényünk szerint operatív lízing esetén a lízingbe vevőnél nem eszközt aktiválunk, hanem a lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és ilyen ágon keletkezik költség a cégnél. A lízingbeadó tartja nyilván az eszközei között, és számolja el utána az értékcsökkenést. A bérbevevőnél a bérleti díj költségként, a bérbeadónál bevételként kerül elszámolásra. Könyvelési tétel: T 454 Szállítók / K 38. Bank vagy Pénztár.
ÁFA és egyéb adózási szempontok
A nyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa tv. szolgáltatásnyújtásnak tekinti, míg a zárt végű lízinget termékértékesítésnek. Fontos megjegyezni, hogy az ÁFA törvényünk 124.§ (4) b) pontja egy ideje már megengedi például a személygépjárművekkel kapcsolatos ÁFA levonást a lízing ügyletek esetén. Az első évben az első nagy összegű lízing díj miatt biztosan lesz elhatárolás is év végén. Ha maga a lízingelt eszköz személygépjármű, akkor a cégautó adó fizetésére mindig az a fél köteles, akinek a könyveiben eszközként a jármű nyilván van tartva.
Lízing formák összehasonlítása
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a lízing főbb formáinak legfontosabb jellemzőit:
| Jellemző | Zárt végű pénzügyi lízing | Nyílt végű pénzügyi lízing | Operatív lízing |
|---|---|---|---|
| Tulajdonjog | Futamidő végén automatikusan átszáll a lízingbevevőre. | Futamidő végén opciós jog alapján szerezhető meg, nem automatikus. | Marad a lízingbeadónál. |
| ÁFA kezelés | Teljes ÁFA fizetési kötelezettség a futamidő elején (termékértékesítés). | Havi lízingdíjak tőketörlesztő részét terheli ÁFA (szolgáltatásnyújtás). | A lízingdíjakat terheli ÁFA, költségként elszámolható. |
| Eszköz nyilvántartása | Lízingbevevő könyveiben (eszköz). | Lízingbevevő könyveiben (eszköz). | Lízingbeadó könyveiben (eszköz). |
| Kötelezettség kezelése | Hosszú lejáratú kötelezettségként nyilvántartva. | Hosszú lejáratú kötelezettségként nyilvántartva. | Nincs tőkelekötés, díjak költségként elszámolva. |
| Önerő/Kezdőrészlet | Nagy összegű önerő és ÁFA (teljes nettó eszközértékre). | Lízingszerződésben rögzített önerő. | Általában nem jár tőkelekötéssel. |
Anyavállalat és leányvállalat a lízingügyletekben
Vállalatcsoportnak szoktuk nevezni az anyavállalat és a leányvállalatok összességét. Az anyavállalat minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol. Többségi tulajdonos más gazdasági társaságokban, amelyeket leányvállalatnak nevezünk. Lehetnek köztes leányvállalatok is, beszélhetünk több szintű hierarchiáról. Abban az esetben, ha egy vállalatnak kevesebb mint 50 százalékát birtokolja egy másik gazdasági egység, úgy nem anya- és leányvállalatokról beszélünk, hanem társult vállalkozásokról.
A csoport definíciója szerint olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. Az ellenőrző befolyás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás, vagy olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról, vagy lehetővé válik a vállalkozás irányításának összehangolása valamely közös cél érdekében.
A leányvállalat számos gazdasági ügymenetben az anyavállalatot követi, a vállalatcsoporton belül szinergiában működnek. Az anyavállalat jelentős befolyással és beleszólással rendelkezhet a leányvállalat fölött, például dönthet a leányvállalatot vezető igazgatók személyéről is. Ugyanakkor a leányvállalatok különálló jogi személyek, ügymenetük nagy mértékben lehet önálló és az anyavállalattól független. Jogi vagy pénzügyi pajzsként használhatják a leányvállalataikat, pénzügyi veszteségek vagy jogi perek esetén. Adókedvezmény származhat abból, hogy a leányvállalatok bevételeik után, az adott ország törvényei szerint adóznak, mely kedvezőbb lehet az anyavállalatot terhelő kötelezettségnél. A leányvállalatok gazdasági újítások és változtatások kísérleti asztalai is lehetnek, például új szervezeti struktúrák, terméktípusok vagy gyártási technikák esetén.
Fontos, hogy extra jogi és számviteli feladatok merülnek fel, például a leányvállalatok pénzügyi beszámolóinak összesítésével nő a könyvelői feladatok száma.
Döntési szempontok pénzügyi vezetők számára
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi vezetőnek nincs egyszerű feladata, amennyiben a lízing, mint eszközalapú finanszírozási forma mellett dönt. Minél nagyobb a kezdőrészlet annál kisebb kockázatnak tekinti a lízing cég a finanszírozást. Fontos megjegyezni, hogy a lízingszerződés megkötése előtt a lízingbeadó és a lízingbevevő egyeztethetnek a feltételek kialakításában, figyelembe véve a lízingbe vevő igényeit.
tags: #lizing #anyavallalat #leanyvallalat #információk