ÁFA-levonási tilalom és lehetőségek lízingelt személygépjárművek esetén
A vállalkozások számára a céges autók beszerzése és fenntartása jelentős tétel lehet, amelynek adózási és számviteli vonzatai különösen összetettek. A lízing, mint finanszírozási forma, egyre népszerűbbé válik, ám a lízingkonstrukciókra eltérő áfaszabályok vonatkoznak, ami adott esetben a teljes költséget is befolyásolja.
A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de önálló, egyértelmű meghatározás nem létezik, aminek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló (Hpt.) törvények meghatározásaiból érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály ezekre a törvényekre utal.
Lízingkonstrukciók és azok áfa-kezelése
Érdemes kicsit távolabbról elindulni, visszalépni a számvitel területére, hogy ott hova sorolhatóak a különböző lízingkonstrukciók. Utána lehet adózás szerint kategorizálni. Két nagy csoport van, az operatív lízing és a pénzügyi lízing, utóbbin belül pedig vannak a zárt és nyílt végű lízingkonstrukciók.
Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízingnél a tulajdon a lízingbe adónál van, míg a lízingtárgy használati joga a lízingbe vevőnél. Ebben az esetben a lízingelt dolog - legyen az személyautó, furgon, teherautó, gép, bármilyen egyéb eszköz - „úgy viselkedik”, mintha a vállalkozás sajátja lenne. Ezt azt jelenti, hogy ezt a finanszírozott eszközt fel kell venni a könyveibe. Ezért az erre kalkulált értékcsökkenést elszámolhatja a vonatkozó szabályok szerint, és a lízingkonstrukcióhoz kötődő kamatot is elszámolhatja ráfordításként. A kötelezettségek oldalán pedig a lízingkötelezettség jelenik meg a könyvekben. A pénzügyi lízing segítségével finanszírozott eszközre az esetleges beruházási adókedvezmények is vonatkoznak.
Zárt végű pénzügyi lízing
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés határozott idejének lejártakor a lízingbe vevő automatikusan tulajdonjogot szerez a lízingtárgyon. Már a lízingszerződés megkötésekor a felek megállapodnak arról, hogy a futamidő végén automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül a szóban forgó eszköz, ha az minden fizetési kötelezettségének eleget tesz. A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. Ez az ügylet adásvételként kezelendő.
A lízingdíjat a lízingbe adó az autó bruttó ára alapján kalkulálja, de magukra a havi lízingdíjakra nem rakódik áfa. Mivel a zárt végű lízing termékbeszerzésnek minősül, az ÁFA visszaigénylése nem lehetséges. Ha egy lízingbe vevő személyautót zárt végű lízinggel szerez magának, akkor akárcsak egy készpénzes vásárló, az áfát a beszerzéskor ki kell fizetnie, de azt alapesetben nem vonhatja le. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező.
Nyílt végű pénzügyi lízing
A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevő a futamidő végén eldöntheti, hogy a maradványértéken megvásárolja az autót, vagy harmadik személyt jelöl ki tulajdonosnak, esetleg a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva, vagy visszaadja a gépjárművet. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít.
A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez azonban csak egy opció, tehát nem biztos, hogy él a vásárlás lehetőségével, ezért tekinti az áfaszabályozás szolgáltatásnak nem pedig klasszikus termékértékesítésnek.
A nyílt végű pénzügyi lízing és a tartós bérlet esetén a lízingdíjak ÁFA tartalma visszaigényelhető. Személyautókra speciális szabályok vonatkoznak az utóbbi két esetben, a magán-hivatalos használat arányában igényelhető vissza. A nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz beszerzéskor nem kell kifizetni a nettó vételárra rakodó áfát, ez egyben azt is jelenti, hogy azt megfinanszírozni sem kell. A lízingdíj kamatrészét a vállalkozás költségként elszámolhatja, így csökkenthető az adóalap. Mivel a beszerzési ár ÁFA tartalma nem része a lízingtőkének, a kamatszámítás alapját sem képezi, így a futamidő alatt fizetendő kamat alacsonyabb, mint zárt végű lízing esetén. A lízingbevevő vállalkozások jogosultak az értékcsökkenést elszámolni, ami további adókedvezményekkel járhat.
Operatív lízing (Tartós bérlet)
Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül, számviteli és adózási szempontból is így kell nyilvántartani. A köznyelvben ezért sokszor tartós bérletnek is szokták hívni. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik.
A lízingbe adó, azaz a lízingtársaság a tulajdonos, a lízingbe vevő pedig csak bérlője - használója bizonyos ideig az eszköznek. Ennél a felállásnál a lízingbe vevőnek nem is célja, hogy bármikor a futamidő során megszerezze az ominózus eszközt, éppen ezért a könyvelésében sem kap helyet, így értékcsökkenést nem számolhat el rá. Persze a másik oldalon a lízingkötelezettség sem jelenik meg a könyvelésben. Csak az éppen esedékes, kiszámlázott lízingdíj, kvázi „bérleti díj” szerepel a könyvelési tételek között. Ez pedig ráfordításként elszámolható.
A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel, és az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Szerződéskötéskor nincs szükség önerőre. Operatív lízingnél a bérbe vevő könyvelésében csak a bérleti díj jelenik meg költségként, a cégautót nem a saját könyveiben szerepelteti. Ez előnyös lehet akkor, ha egy vállalkozás jelentős hitellel rendelkezik, és nem szeretné növelni a hitelállományát. Cégautók esetén a bérlés további előnye, hogy a járműpark folyamatosan megújítható, a vállalkozás igényeire szabható.
Az alábbi táblázat összefoglalja a lízingtípusok legfontosabb jellemzőit:
| Jellemző | Zárt végű pénzügyi lízing | Nyílt végű pénzügyi lízing | Operatív lízing (Tartós bérlet) |
|---|---|---|---|
| Tulajdonjog | Automatikusan átszáll a futamidő végén | Opció (vásárlás, meghosszabbítás, visszaadás) | Lízingbe adónál marad |
| ÁFA kezelés | Termékbeszerzés, ÁFA nem igényelhető vissza (alapesetben) | Szolgáltatás, ÁFA a céges használat arányában visszaigényelhető | Szolgáltatás, ÁFA a céges használat arányában visszaigényelhető |
| Könyvelés | Eszköz a lízingbe vevő könyveiben (értékcsökkenés elszámolható) | Eszköz a lízingbe vevő könyveiben (értékcsökkenés elszámolható) | Csak a bérleti díj költségként, eszköz nem jelenik meg |
| Beruházási adókedvezmény | Alkalmazható | Alkalmazható | Nem alkalmazható |
| Önerő | Szükséges | Szükséges | Nem szükséges |
| Cél | Végső tulajdonszerzés | Rugalmasság, ÁFA elosztása, opciós tulajdonszerzés | Meghatározott idejű használat, gyors járműpark megújítás |
A személygépkocsikra vonatkozó áfalevonási szabályok (50%-os korlát)
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) módosítása 2019. január 1-jétől hatályosította az új rendelkezéseket. Eszerint a gazdasági tevékenység érdekében (üzleti célú használat) és azon kívül (magáncélú használat) egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét (ideértve a nyílt végű lízinget is) terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka nem helyezhető levonásba a magáncélú használat miatt.
Ez az 50 százalékos levonási tilalom arra az előzetesen felszámított adóra vonatkozik, amely a bérletért fizetendő ellenértéknek a 2018. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakára esik, és amelynek kapcsán a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Példaként, ha negyedévente számolnak el a felek, akkor a 2019. második negyedévéről 2019. március 31-ig kibocsátott számla alapján megfizetett bérleti díjra kell először alkalmazni az 50 százalékos levonási tilalmat.
Mi minősül személygépkocsinak?
Személygépkocsi alatt az Áfa tv. alkalmazásában a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművet kell érteni, a vonatkozó uniós és hazai nómenklatúrák szerint. Bérbevételnek minősül az Áfa tv. 259. § 4. pontja értelmében a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.
Az 50%-os szabály célja: az adminisztráció egyszerűsítése
A rendelkezés célja az adminisztrációs egyszerűsítés, mivel ez esetben az adóalany mentesül az alól, hogy tételesen nyilvántartsa az üzleti és a magáncélú használatot. Ha a lízingbe vevő a személyautót üzleti utakra is használja, de nem szeretne útnyilvántartást vezetni, akkor megilleti az 50 százalékos áfalevonás. Ez az egyszerűsítés részben a Magyar Lízingszövetség javaslatára került bele az áfaszabályozásba és jelentős adminisztrációtól mentesíti az érintetteket.
Az 50%-os levonási tilalomtól való eltérés lehetősége
Az Áfa tv. 125/A. §-a ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos levonási tilalomtól. Ezen döntését az adóalanynak nyilvántartásában rögzítenie szükséges. Ebben az esetben az adóalanynak tételesen alátámasztva igazolnia kell az üzleti és magáncélú használat arányát, és a levonási jogát - az Áfa tv. 120. §-ában foglaltaknak megfelelően - az adóköteles gazdasági tevékenységéhez használt arányban gyakorolhatja.
Ha egy vállalkozás az érintett jármű esetében nagyobb áfalevonást szeretne érvényesíteni, tekintettel arra, hogy 50 százalékos aránynál magasabb az üzleti célú használat, ezt megteheti, de akkor nyilvántartást kell vezetnie erről. Ezzel szemben útnyilvántartás vezetése mellett a céges utak arányában akár 90-100% lízing ÁFA is leírható. A vállalkozások választhatnak a kétféle elszámolás közül.
Amennyiben az adóalany több személygépkocsit is bérel, lehetősége van arra, hogy a magánhasználat meghatározására vonatkozó módszert (50%-os átalány vagy tételes nyilvántartás) személygépkocsinként alkalmazza. Abban az esetben, ha az adóalany egy bérleti szerződés keretében több személygépkocsit bérel, az alkalmazott módszer személygépkocsinként való meghatározásának feltétele, hogy a bérleti szerződés személygépkocsira lebontva tartalmazza a bérleti díjakat. A szabályozás alapján annak sincs akadálya, hogy az adóalany egy adott személygépkocsi tekintetében eltérő módszert alkalmazzon a magánhasználat arányának megállapítására vonatkozóan.
Különleges esetek: Munkavállalói használat és vegyes tevékenység
Kérdésként merül fel, hogyan alakul a személygépkocsi bérletet terhelő előzetesen felszámított adó levonása, ha az adóalany ellenérték fejében teszi lehetővé az általa bérelt személygépkocsi munkavállalói által történő saját célú használatát? Az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az előzetesen felszámított adó levonható, ha a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.
Ebből kifolyólag, ha az adóalany az 50 százalékos diktált hányadot alkalmazza (tételesen nem támasztja alá az üzleti és a magáncélú használatot), úgy az általa bérbevett személygépkocsi előzetesen felszámított áfáját teljes mértékben levonásba helyezheti (feltételezve, hogy az üzleti tevékenysége kizárólag adólevonásra jogosító tevékenység), ha az általa a személygépkocsi bérbeadója részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50 százalékát a munkavállalókkal megtérítteti (továbbszámlázza).
Amennyiben az adóalany élt a 125/A. § szerinti döntési lehetőségével (ezt nyilvántartásában rögzítette), akkor az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása nem merül fel, vagyis nem szükséges, hogy az adóalany a bérbevételt terhelő előzetesen felszámított adó teljes levonásához az általa a bérbeadó részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50 százalékát megtéríttesse a munkavállalóival.
A munkavállalókkal megtérítendő ellenérték kapcsán azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Áfa tv. 259. §-a 13. pont d) alpontja értelmében nem független feleknek minősülnek, és a munkavállaló nem rendelkezik levonási joggal, így az Áfa tv. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében adóalapnak a szokásos piaci árat kell tekinteni, amennyiben az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest.
Abban az esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenysége keretében egyaránt végez adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet, az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó levonható arányát a következőképpen kell megállapítani. Először meg kell határozni az üzleti és a magáncélú használat arányát, mely történhet az 50 százalékos levonási tilalom alkalmazásával, vagy - amennyiben az adóalany ezt választotta - a tételesen alátámasztott üzleti és magáncélú használat arányának kimutatásával. Az így kapott, a magáncélú használat miatt levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa összegét kell az adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenység miatti arányosításba bevonni.
A le nem vonható áfa számviteli kezelése - 2022-es módosítások
A számvitel és az áfa kapcsolata mindig nagy érdeklődésre tartott számot a vállalkozások könyvelőinek körében. A nyílt végű pénzügyi lízing szerződés keretében vásárolt személygépkocsi esetében évek óta kérdésként merült fel, hogy az útnyilvántartás adatai alapján megosztott áfa le nem vonható összegét hol kell a jogszabályi előírások alapján kimutatni.
A számviteli törvény 47.§-a alapján számos gazdálkodó olyan gyakorlatot alakított ki, amely szerint a lízing előzetesen felszámított áfájának 50%-át (le nem vonható rész) az eszköz bekerülési érték részének tekintették. Azonban a számviteli törvény 47.§ (3) bekezdésének rendelkezéséből 2022. január 1-től kikerült az „ellenérték arányában” szövegrész, melynek következtében egyértelművé vált, hogy nem csak az áfa-arányosításról van szó a rendelkezésben, hanem minden olyan esetről, amikor az előzetesen felszámított áfa levonhatóságát megosztás alapján kell kezelni.
A módosítás az eddigi gyakorlatot támasztja alá, azzal, hogy egyértelművé tette: nem a bekerülési érték része a kilométer arányában megosztott általános forgalmi adó le nem vonható része. A számviteli törvény 47. § (2) bekezdés b) pontjában szereplő le nem vonható áfa csak az eszköz használatba vétele, aktiválása előtt felszámításra került, le nem vonható áfa elszámolására vonatkozik. Így a személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzésekor csak az aktiválásig áthárításra került áfaösszeg a releváns. Az aktiválást követően esedékes díjak le nem vonható áfájának egyéb ráfordításként történő elszámolását támasztja alá, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing „törlesztő részlete” csak az Áfa tv. rendelkezései értelmében kezelendő szolgáltatásként.
Gyakori hibák és tévhitek az ÁFA visszaigénylés kapcsán
Ahhoz, hogy valóban kiaknázd a nyílt végű lízing ÁFA visszaigénylés előnyeit, tudnod kell, mit ne csinálj. Sok vállalkozó esik bele abba a hibába, hogy nem veszi komolyan az adminisztrációt, vagy félreismeri a szabályokat. Ez bizony komoly következményekkel járhat, mint például egy kellemetlen NAV-ellenőrzés, és elvesztegetett adóforintok.
Hiányos útnyilvántartás: Ez az egyik legnagyobb buktató! Ha nincs pontos, NAV-álló útnyilvántartásod, felejtsd el az 50% feletti ÁFA-visszaigénylést. Sok cégvezető úgy gondolja, elég, ha fejben tartja az utakat, vagy egy gyors Excelt dob össze. De ez nem állja meg a helyét egy NAV vizsgálat során.
A RoadRecord, mint megbízható társ a nyílt végű lízing áfa visszaigénylésben
Érthető, ha eddig az „útnyilvántartás” rémálomként hangzott. A RoadRecord nemcsak pontos, hanem hatékony is. Garantált megszakításmentes rögzítést biztosít, így nincs többé kiesett út! A RoadRecord egyedülálló módon biztosítja, hogy minden megtett kilométer rögzítésre kerüljön, még akkor is, ha akadozik a térerő. Így biztosan nem maradsz le egyetlen fillérnyi ÁFA-ról sem.
A Google Idővonal integráció segítségével, ha megfeledkeztél az útrögzítésről, a RoadRecord a világon egyedülálló módon képes a Google Idővonalból automatikusan NAV-álló útnyilvántartást készíteni, akár visszamenőlegesen is. Mindez extra erőfeszítés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően történik.
A beépített NAV-ellenőr funkcióval nyomtatás előtt a rendszer több mint 70 logikai ütközést vizsgál, és azonnal szól, ha valami hiányzik vagy nem stimmel. Így biztos lehetsz benne, hogy a kész útnyilvántartásod 100%-ban NAV-álló. Nincs többé fejfájás, vagy aggodalom egy esetleges ellenőrzés miatt. Tapasztalataink szerint napjainkban a lízingelt céges gépjárművek több mint 70%-ánál alkalmazzák az 50% feletti ÁFA-visszaigénylést. Ez azt mutatja, hogy működik, és a cégek hatalmas összegeket takarítanak meg vele. Válassz okosan!