Láncfűrész karburátor beállítása: A precíz üzemanyag-levegő keverék titka

Minden belsőégésű motor esetében kulcsfontosságú az üzemanyagellátás szabályozása, annak pontos és biztonságos működése érdekében. A belső égésű motor egy előre kevert levegő, olaj és benzin keverékének elégetésével működik. A keverék megfelelő arányban történő elkészítéséhez láncfűrész-karburátor beállítása szükséges. Sokan mernek hozzányúlni ehhez a precíz és kényes műszerhez (joggal), de ha belevágunk, érdemes kezdeni az elméleti ismeretekkel.

Az optimális üzemanyag-levegő arány (AFR) fontossága

A benzin égésének jellemzője, hogy optimálisan csak a megfelelő mennyiségű őt körülvevő levegő jelenlétében tud elégni. Ez az arány az általunk használt 95-ös és afölötti oktánszámú, benzinkúton kapható benzineknél 14.7:1, mely azt jelenti, hogy minden 1 egységnyi üzemanyaghoz 14.7 egységnyi levegő szükséges (egyébként a hivatalos definíció szerint ez a szám nem térfogatarány hanem tömegarány, tehát ideális esetben 1kg benzinre jut 14.7kg levegő). Ezt az optimális arányt hívják a járműdiagnosztikában Lambda = 1 értéknek. Az aktuális lambda érték a valós AFR és az elméleti AFR hányadosa. Ezen képlet alapján számolnak hajszálpontos Lambda értéket a spektrográfiai mérésen alapuló gázelemzők is.

Azért, mert ha nem ideálisak a körülmények, akkor a benzin égése során többlet-károsanyagkibocsátást és teljesítménycsökkenést okoz, és ez ráadásul mind szegény, mind dús keveréknél egyszerre igaz! A keverék helyes aránya a motorfűrész karburátorának pontos beállításától függ.

Szegény és dús keverék hatása a motorra

Szegény keverék: Szegénynek nevezünk egy égést, ha túl kevés üzemanyagot kap egy motor és emiatt nyilvánvalóan oxigéntöbbletben ég. Ha sok levegő van az üzemanyagban, akkor a teljesítmény csökken, a keveréket soványnak nevezzük. Ha egy motor szegényen jár, az nehezebb hidegindítást, fulladozást, nagy terhelésnél pedig öngyulladást (detonációt) is előidézhet mely akár a dugattyú lassú, fokozatos átolvadásához is vezethet. Némileg ellentmondásos, de ha kevés üzemanyag jut be, akkor általában annak eredményeképp több hő keletkezik, melegebb a hűtővíz. Ez részben azért van, mert a kevesebb üzemanyag kevesebb hőt von el saját maga párolgásával, illetve mert a szegény égés égési ideje hosszabb, mint az optimális keveréké, s így a hőenergia nagyobb része egyszerűen átszivárog a hengerfalon ahelyett, hogy a dugattyút „nyomná le”. A szegény keverék határa az-az érték mikor a motor még vánszorogni tud.
Dús keverék: Levegőhiány esetén nagy az üzemanyag-fogyasztás, a hiányos égés, a szén-lerakódások a hengeren és az el nem égett üzemanyag kipufogója. Ha egy motor dúsan jár, az az egyszerűbb eset. Ilyenkor a motor hidegen jár, nehezen pörög fel, csökken az elérhető fordulatszám (és ezzel a végsebesség is), elképzelhető hogy beköpi a gyertyát, füstöl, pazarolja az üzemanyagot, viszont legalább a motornak nem lesz tőle baja.

Kétütemű (2T) és négyütemű (4T) motorok

Karburálás szempontjából különbséget kell tenni a kétütemű (továbbiakban 2T), illetve a négyütemű (továbbiakban 4T) motorok között. Ugyanis a 2T motor viszonylag szegény keveréknél (1.00-1,005) adja le a maximális teljesítményt. 2T motornál a részterhelés viszonylagos „szegényen tartása” miatt, 4T motornál a takarékos üzem miatt alkalmazzák.

A karburátor működési elve és komponensei

A gyártótól függetlenül a belső égésű motorok karburátorának elve és eljárása ugyanaz. A légtisztítón áthaladó légköri nyomáson levő levegő a szűkülő zónába kerül, ahol áramlási sebességét a szakaszon átfedő lapos csappantyú szabályozza. Szűkület után vákuum lép fel a csőben. Ennek eredményeként a vákuum beszívja az üzemanyagot az üzemanyag-ellátó csőből, amelynek kimenetét az úszó kamrához sugárral összekötött üzemanyag-tű szabályozza. A keverési elv a légcsappantyú, az úszó szintjének szabályozása a vákuum mértékétől függően. Megnyitjuk a levegőt - több üzemanyag érkezik, a motor felemelkedik.

Tippek a megfelelő lendkerék kiválasztásához

A karburátor fő üzemállapotai és beállító csavarjai

A karburátornak öt fő üzemállapotot kell teljesítenie, melyeket különböző rendszerek és fúvókák szabályoznak. A karburátor az éppen aktuális gázállástól függően különböző fúvókarendszereket és járatokat használ. Ezeket tartományoknak nevezzük, és jól jellemzi, hogy néhány tartománynak (gázállásnak) kitüntetett fúvókarendszere van.

1. Hidegindítás (Szivató)

A hidegindítást ma már szinte minden porlasztón tolattyús dúsító berendezéssel, ritkábban pillangószelepes fojtással valósítják meg. A tolattyús rendszer lényege, hogy a zárt fojtószelep mellett utat biztosítanak a levegőnek melyhez a kellő mennyiségű benzint kalibrálva adják. A hibásan tömítő szivató, alacsony terhelésen dúsulást okoz. Gyakran előforduló hiba, a túlszivatás. Túldúsúl benzinnel az égéstér. A nem megfelelő arányú benzin levegő keverék nem képes begyulladni.

2. Alapjárati tartomány

Az alapjáratot legtöbb esetben egy külön csatorna és fúvóka állítja elő. Az alapjárati rendszeren alapvetően dús keverék halad át, melyet a súber megfelelő emelésével állítunk be a megfelelő értékre. Tehát ezzel szabályozzuk az alapjárati fordulatszámot, míg a keverékcsavarral a minőséget (benzin-levegő keverék arányt). A T csavart vezérli a fojtószelep helyzet, amikor alapjáraton. Rátérve a T csavart az óramutató járásának ad gyorsabb alapjáratot; óramutató járásával csökkenti alapjárati fordulatszám.

3. Részterhelés (1/8 - 3/4 gáz tartomány)

Ez a második leggyakoribb, a középtartomány (1/3 gáztól 3/4 gázig) beállítása. Itt a helyes keveréket a főfúvóka, a súber levágása, a tű alakja/pozíciója, és a kehelycső kvartettje biztosítja. A tű pozíciója legtöbb esetben változtatható. A negyed-gázállás beállítása a tolattyúkivágás módosításával történik. Ez a legtöbbször nem szükséges, viszont ha mégis, az sok tapasztalatot kíván.

4. Teljes terhelés (teljes gáz)

A teljes terhelés a teljesen nyitott súber (pillangószelep) helyzete. Itt a főfúvóka mérete a meghatározó, de számos más tényező is bejátszik. Sokszor megosztott teljes terhelés rendszerrel találkozunk, a teljesítményfúvókával (köznyelvben a powerjet néven ismert). A teljesítményfúvóka tényleg csak a teljes gáz tartományára biztosít üzemanyagot.

CMI láncfűrész karbantartás

Úszóház és üzemanyag-ellátás

A fenti üzemállapotok nem jöhetnének létre, ha nem volna az úszóház az úszóval és a tűszeleppel. Ezen részek feladata biztosítani a mindig megfelelő mennyiségű és szintű üzemanyagot. Gyakorlatilag figyeljünk a megfelelő mértékű és akadálytalan üzemanyag utánpótlásra.

Előkészületek a karburátor beállítása előtt

A karburátor beállítása azzal kezdődik, hogy kizárjuk a más egyéb befolyásoló tényezőket. A hibafelderítés előfeltétele a porlasztó helyes működése. Ha elolvasta a kezelési útmutatót és mindent ért, a karburátor ellenőrzése jöhet.

Ellenőrzési pontok:

Gyújtógyertya: Ellenőrizzük, hogy jó állapotú-e a gyújtógyertya, nincs-e beköpve. Normál használat mellett a gyertya kb. 100 üzemórát használható.
Levegőszűrő: A levegőszűrőt tankoláskor tisztítani kell, mert ha eldugul, az olyan, mintha Önnek befognák az orrát, és nem kapna levegőt (plusz a benzinfogyasztás is növekszik). Mielőtt bármilyen beállítást végeznénk, a légszűrőnek tisztának kell lennie. A levegőszűrő tisztításához állítsuk a kart szívatóra, hogy ne potyogjon be a fűrészpor a torokba, vegyük le a levegőszűrőt és pucoljuk ki.
Szívócsonk és tömítések: Nincs-e kirepedezve a szívócsonk, szimeringek rendben vannak-e, benzincsap vákuum oldala nem enged-e át, szivató jól működik-e.
Üzemanyagellátás: Ellenőrizzük, hogy rendesen folyik-e a benzin a tankból. Ha valamilyen oknál fogva az üzemanyag nem jut be a motorba, ellenőrizze az üzemanyag-ellátó egység állapotát. A karburátort is szereljük szét és takarítsuk meg. A hibaelhárítást kézzel hajtjuk végre, akkor helyet kell szabadítani és kibővíteni a kis alkatrészeket.
Benzin és olaj: A saját érdekében mindig Ön készítse el az előírt keveréket 95-ös vagy 98-as oktánszámú ólommentes benzinből. Ha az üzemanyag-keverék hosszú ideig állt, az adalékanyagok összeomlottak, a keverék eltömítheti az átjárókat, és üledékkel rácsozhat.

A karburátor tisztítása

A karburátor tisztításánál a karburátort teljes mértékben szét kell szedni, a furatokat megtisztítani. Ehhez nagy segítség kompresszor és fújó pisztoly használata (esetleg egy kézi pumpa). Komolyabb elkoszolódás esetén célszerű meleg mosószeres vízben áztatni. Az alkatrészeket ronggyal áttörölgetve, vagy benzines fürdőben ecsettel lemosva tisztítsuk. A legfontosabb az egység megfelelő eltávolítása a telepítés helyéről, kívülről megtisztítva a szennyeződésektől. Távolítsuk el a fojtószelep kart a porlasztó fojtójának leeresztésével. A szerelvény újraszerelésekor ellenőrizze, hogy a tűkar alatt lévő rugó a helyén van-e.

A karburátor alapbeállítása

Kezdjük azzal, hogy a karburátort a gyártó alapbeállítására hozzuk, ez egy biztos kiindulási alap lesz nekünk. A beállítás módszertana tehát a fentebb leírtak alapján a dús üzemállapotból tart a szegényebb felé, majd visszakorrigál az ideálisba. Az alapbeállítás csak az alacsony és a nagy sebességű üzemanyag-csavarokra vonatkozik.

Simán, sietség nélkül teljesen le kell zárnia a szárnyakat a végéig. Lassan nyissa ki mindkét csavart 1,5 fordulattal az óramutató járásával ellentétes irányba. Láncfűrész Ural az utasítások szerint megköveteli a befutást dúsított üzemanyag-keverék használatával. Ezért a porlasztó a gyárból érkezik, a bejárási időszak beállításával. Az új motorfűrészt az ajánlott keverékhez igazítják. Mivel a fűrész karburátor beállítása járó motorral fül által történik, be kell tartani a biztonsági előírásokat. A manipuláció megkezdése előtt meg kell jelölni a csavarok kezdeti helyzetét festékkel vagy filctollal.

Minden a CMI 38 ccm alkatrészeiről

Láncfűrész karburátor beállítások: HOGYAN KELL HELYESEN ÁLLÍTANI A LÁNCFŰRÉSZ PORBURETORÁT! (Craig Kirkman)

Beállítási sorrend és finomhangolás

Miután a láncfűrész a "fut" a karburátor úgy kell kiigazítani. Először állítsa be az L jet csavart, ezután a T üresjárati csavart, és végül a H jet csavart.

Fontos tudnivalók a csavarokhoz:

Az L és H fúvókák állítják be a tüzelőanyag-áramot, hogy megfeleljenek a légáramnak, amit a fojtószelep nyitása lehetővé tesz.
Óramutató járásával megegyező irányba fordítva a keverék gyengébb (kevesebb üzemanyag a levegő mennyiségéhez viszonyítva).
Óramutató járásával ellentétesen fordítva a keverék gazdagabb.
A gyenge keverék növeli a fordulatszámot, dúsabb keverék csökkenti a motor fordulatszámát.

1. Az L-fúvóka (alacsony fordulatszámú keverék) beállítása

Indítsa el a láncfűrészt és hagyja bemelegedni 10 percig. Keresse meg a legmagasabb üresjárati fordulatszámot lassan csavarva az L csavart, majd ki újra. Amikor a legmagasabb fordulatszámot megtalálta, csavarja ki az L csavart 1/8 - 1/4 fordulattal.

2. A T-csavar (alapjárati fordulatszám) beállítása

A T csavart vezérli a fojtószelep helyzetét, amikor alapjáraton. Rátérve a T csavart az óramutató járásának megfelelően gyorsabb alapjáratot ad; óramutató járásával ellentétesen csökkenti az alapjárati fordulatszámot. Ha a lánc forog alapjárati fordulatszámon, a T csavart kell óramutató járásával ellentétes irányba tekerni, amíg a lánc megáll. Végül állítsuk és ha le akar állni, gázzal pörgessük fel egy kicsit.

3. A H-fúvóka (magas fordulatszámú keverék) beállítása

A H jelű csavar is benzint állít, de a magas fordulathoz (Hi, Low) beállítása hasonló az alapjárati csavarhoz. A különbség annyi, hogy közben pörgetni kell a gépet teljes gázon, és a maximum fordulatot figyeljük. A gyenge keverék növeli a fordulatszámot, dúsabb keverék csökkenti a motor fordulatszámát. 2t-t mindig a dústól a szegény felé állítsuk. Menetpróba során a végsebességet figyeljük. Ha a motor nem kap elegendő benzint a végsebességen, ilyenkor emeljünk egyet a súbertűn.

Példa beállítási értékek (Husqvarna láncfűrészek)

Az alábbi táblázat néhány Husqvarna láncfűrész modell ajánlott gyári fordulatszám értékeit mutatja be. Ezek a típusonként eltérő értékek a típus saját szerviz leírásában ellenőrizhetők.

Modell	Maximális fordulatszám	Alapjárati fordulatszám
357XP / G	14 000 rpm	2 700 rpm
359 / G	13 500 rpm	2 700 rpm

FIGYELEM! A láncvezetőt, láncot és tengelykapcsolófedelet fel kell szerelni, mielőtt a fűrész elindul, ellenkező esetben a tengelykapcsoló elrepülhet, és sérülést okozhat.

Motor viselkedése és hibaelhárítás

A motor viselkedésének megfigyelése kulcsfontosságú a helyes beállítás eléréséhez. A gyertya jelei, vagy egyéb segédeszköz értékei, illetve megérzésünk (tarakíroz, „elvékonyodik”, erőtlen) alapján válasszuk meg a főfúvókát. A karburátor beállítás tehát sok esetben türelemjáték, mely tapasztalatot és némi kísérletezési hajlandóságot kíván.

Gyakori hibajelenségek és okai

Nehézkes hidegindítás, fulladozás, durva járás: Szegény keverékre utal.
Nehézkes felpörgés, csökkenő végsebesség, füstölés, beköpött gyertya: Dús keverékre utal.
Elgyengül, fullad a gép, majd megáll, nem kap üzemanyagot: Ez lehet benzinszűrő dugulás, vagy karburátor hiba. Cseréljük vagy fújjuk ki a benzinszűrőt.
Megemelkedett alapjárati fordulatszám: Karburátor alapjárati beállítása nem megfelelő, bekeményedett a karburátor membrán vagy fals levegőt szív valahol a motorunk.
Hirtelen gázhúzásra megtorpan, lomha a felpörgés: Szegény keverékre utal. Ilyenkor befogva a porlasztót vagy a szívónyílást, ha felkapja, szegény, benzint neki.
Hányja vissza a torokból a benzint: Dús keverékre utal.
Instabil járás, rángatás alacsony fordulaton: Gyakran kevés benzint jelez.
Gyújtás elektronika meghibásodása: A gyújtásban lévő tirisztor melegen már nem megfelelően vezeti az áramot. Kikapcsol. Fokozatosan egyre kevesebb időt megy a gép, végül hidegen sem indul.