A magyar forgalmi rendszámok története és fejlődése

A magyar közúti motorizáció átfogó történetével foglalkozó magyarjarmu.hu weboldal egy érdekes összeállítást tett közzé, amely a magyar rendszámok történetével foglalkozik. Az összeállításában korabeli jogszabályok segítségével kapunk pontos képet a különböző rendszám-fajtákról. A történetet számos illusztráció teszi látványosabbá - köztük olyan fotók, amelyeket a közönség most láthat először. További különlegesség, hogy böngészhető és kereshető a hazai járműtulajdonosok listája 1930-ból és 1937-ből. Magyarországon az 1900-as évek elejétől kezdve létezett rendszám, ám akkor még alig volt pár száz jármű az országban. Nem sokkal az első gépjárművek megjelenése után felmerült az igény azok azonosítására, bár az 1900-as évek hajnalán sem volt ötszáznál több nyilvántartott jármű.

A rendszámok megjelenése és a területi rendszer (1901-1945)

Dr. Négyesi Pál járműtörténész, az oldal szerkesztője szerint: „Jövőre lesz 125 éve, hogy Rudnay Béla, budapesti rendőrfőkapitány úgy döntött, hogy szabályozza az automobilok közlekedését a fővárosban. Az 1901. június 6-án kiadott rendeletben a járművezetői vizsga kötelezettsége mellett szerepelt az is, hogy minden automobil … számmal látandó el és nyilvántartandó. A járművekre felfestett számjelzéssel indult a hazai rendszámok története.” Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírták a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten.

1906-ban Vas vármegye lett az első vidéki kerület, ahol rendszámokat alkalmaztak. 1909-ben az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott a nemzetközi közlekedési egyezményhez, s 1910-től már a nemzetközi előírásoknak megfelelő rendszámtáblák kerültek a gépkocsikra. Ettől kezdve a második világháborúig - különböző elrendezésekben - a rendszám-kiosztás területi rendszert követett.

Rendeleti szinten 1910-től beszélhetünk magyarországi forgalmi rendszámról. 1910 tavaszán a belügyminisztérium rendeletben új szisztémát vezetett be. A gépjárművek száma ekkor már meghaladta az 1000-et, és az azonosításukhoz az áprilisában kiadott 57.000/1910. számú belügyminisztériumi rendelet 30. paragrafusa az ország területét 12 járműkerületre osztotta. Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított. A rendszámok egy betűből, egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek. A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon).

Az első világháború utáni változások

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a rendszámok szabályozását átdolgozták, és kötelezték az autók és motorkerékpárok tulajdonosait, hogy azokat bejelentsék (5397/1920. számú ME-rendelet). A fehér alapon fekete betűk mellett a hatósági járműveken ennek fordítottját alkalmazták: fekete alapon fehér betűket. A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak (pl. D: Debrecen, M: Miskolc, P: Pécs, S: Szeged térségét jelölte). A gépjárművek száma csak lassan nőtt, 1926-ra sem érte el a tízezret, de 1933-ra már húsz betűjelet használtak.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

Káosz és újjászervezés (1945-1990)

A második világháború alatt és az azt követő években eluralkodott a káosz a rendszámokat illetően. Sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették, így a járműtulajdonosok illegálisan szereltek fel saját gyártmányú darabokat autóikra. Emiatt nincs pontos statisztika az akkori gépjárműállományról, amely 1946 végén megközelítőleg hétezer jármű lehetett.

1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket (53.000/1945. számú KKM. rendelet). A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot. Ezek A, C, E betűkkel kezdődtek, utána négy számjeggyel. A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották, az államiakra fekete alapon fehér jeleket használtak, míg a taxik rendszáma J-betűvel kezdődött.

1948-tól fordulópont következett be: kötelezővé tették a műszaki vizsgát és új rendszámokat vezettek be, így sok addig közlekedő jármű kivonásra került a forgalomból. 1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel (20.000/1948. Közl. M. rendelete). A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni.

1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel (pl. AB·12·34). A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak (1/1958. BM. és KPM.). Ebben az időszakban, 1958-tól 1990-ig alkalmazták a két betű és négy szám kombinációjú rendszámokat. A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel.

Speciális rendszámok az 1958-as rendszerben

A bérfuvarozók (buszok, taxik, TEFU-teherautók) fekete alapon fehér karakteres (ún. inverz) rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél.
A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros betűs színkódolását az 1990 utáni új formátumnál is megtartották.
1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál. A négyzet alakú hátsóknál a betűk a felső sorba kerültek.
A magánszektor számára egészen az utolsó évekig nem adtak ki betűismétléses rendszámokat.

Az 1990-es rendszámrendszer (három betű, három szám)

Amikor 1990-re elfogytak a kétbetű-négyszámos rendszámok, a három betű, három szám rendszer hozott frissülést. 1990 augusztusától használjuk a ma is ismert formátumú, három betű, három szám típusú rendszámtáblákat. A rendszám fehér alapon fekete karakterekkel írt három latin betűből, egy kötőjelből és három számból áll. A rendszám bal szélén egy 50 mm széles, függőleges fekete vonallal elválasztott sávban felül az ország zászlaja, alatta fekete színnel egy H betű látható (ún. „nemzeti rendszám”). A táblák anyaga fényvisszaverő fóliával bevont alumíniumlemez, az alkalmazott fényvisszaverő fóliát az MSZ 9620/8 szabvány írja le. Az alapszínek a jelenlegihez hasonlóan fehér alapon fekete karakterekkel, a bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld voltak.

Rendszám formátumok Szlovéniában

Az EU-csatlakozás hatása (2004)

2004 májusától kerültek forgalomba az európai uniós rendszámtáblák. 2004. május 1-től a rendszám bal szélén egy 40 mm széles kék sávban felül az Európai Unió zászlaja (12 csillagos embléma), alatta fehér színnel egy H betű látható (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve). Az EU-s rendszámokkal bevezették a szélvédőn található regisztrációs matricát is, amelynek megléte kötelező. A hátsó rendszámon, általában a kötőjel felett található a műszaki vizsga érvényességét bizonyító matrica, ez minden évben más színű. A környezetvédelmi besorolás és a műszaki vizsga érvényességét igazoló matricákat 2015 végéig a jármű hátsó rendszámtáblájára, a kötőjel felé és alá ragasztották fel, ez a „bürokráciacsökkentés” indokával 2016-tól megszűnt.

Méretek és korlátozások (1990-es rendszer)

A rendszámtáblákat több méretben és alakban adták ki:

A, azaz normál méret: 520 x 110 mm
C, azaz a „négyzetesebb”, kétsoros normál méret: 280 x 200 mm
B, azaz kétsoros kis méret: 240 x 140 mm (leginkább motorkerékpárokra)

Alapesetben a rendszámtáblák fehér alapon fekete, domborított - 77 mm-es betű- és 1,8 mm-es domborítási magasságú - karaktereket tartalmaznak. A három betűből és három számból összeálló rendszám összesen 17 576 000 (26³ x 1000) kombinációt biztosít, ám ennyit nem használtunk és nem is fogunk felhasználni. Nagyjából 17,5 millió variációs lehetőségből elvileg már 6,7 millió rendszámot (gyakorlatilag csak 5 milliót) használtunk fel 15 év alatt, pedig csak 3,5 millió autó van forgalomban. A különbséget nagyrészt a forgalomból kivont autók adják, valamint a fenntartott sorozatok, mint az FTC vagy a BMW, amelyekből a vásároltakon kívülieket nem adták ki.

A már említett speciális rendszámok mellett már lassan 30 éve nem adnak ki I-re, O-ra, valamint Q-ra végződő betűkombinációkat, ezek ugyanis összekeverhetők a számokkal (az 1-es és 0-s számokkal). Ráadásul Q-t a sorozatban kiadott rendszámokban sehol sem használnak, mert könnyen O-nak nézhető - elsősorban a traffipaxkamerák által. Az utolsó I végű az ACI, az utolsó O végű az ACO, az utolsó Q-ra végződő rendszám az AWQ-999 volt. A Q középső betűként sem állhatott (az AQQ és AQW betűkombinációkat még kiadták). Létezik egy "feketelista" a sorozatban ki nem adható rendszámokról, amelyen olyan betűkombinációk szerepelnek, mint KAN, FOS, BAK és SEX.

Speciális rendszámok (1990-2022 között)

A 1990-től 2022-ig érvényben lévő rendszerben számos speciális rendszámtípus létezett:

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Motorrendszámok: Hagyományosan az U betűvel kezdődtek és kisebb, ún. B típusú táblát (24cm*13cm) kaptak. Néhány éve azonban megtörték a rutint, és reguláris rendszámokat osztanak kis méretben is.
Pótkocsik: Az X-tartományt kezdték felélni, az FX-szel kezdődőek kerültek a pótkocsikra.
Bérfuvarozás: A pénzért szállító teherautók FI-től az F sorozat végéig tartó sárga alapon fekete betűs rendszámokat kaptak. Amikor elfogytak az F kezdetűek, a közúti fuvarozásban részt vevő teherautók az éppen sorrendben jövő rendszámokat kapták - természetesen továbbra is sárga alapon fekete betűkkel. Taxik esetén az EA, EB, EC, ED kezdetűeket tartották fenn sárga rendszámmal.
Mezőgazdasági járművek: Fehér alapon zöld karakterekkel ellátott M betűvel kezdődő, hat számjegyű rendszámok. Ezek is "nemzeti" rendszámok.
Lassú járművek: Fehér alapon piros, Y-nal kezdődő, hagyományos három betűs, három számos rendszámtáblák. Fontos, hogy ezek "nemzeti" rendszámok, azaz ma is a piros-fehér-zöld zászló és a H betű szerepel rajtuk, fehér alapon.
Veterán járművek (Oldtimerek): 2003-as rendelet alapján vezették be a veteránminősítésen átesett muzeális jellegű oldtimerekre az OT-rendszámokat. Az OT-rendszámú autók teljes jogú résztvevői lehetnek a közúti forgalomnak, kivéve, hogy profitszerző tevékenységre nem használhatók. 2004. május 1. után is régi típusú rendszámtáblát adnak az OT sorozatból.
Diplomáciai testületek:

DT ##-## (kék alapon fehér): A diplomáciai testületek hivatalos járművei.
CK ##-## (fehér alapon piros): A konzuli testületek diplomáciai mentességet nem élvező tagjainak járművei, és a nem magyar állampolgárságú technikai személyzet kapta.
CD ##-## (fehér alapon fekete / 2017 után kék alapon fehér): A diplomáciai testületek hivatalos járművei, illetve az ország végleges elhagyásával járó hazaszállításra használt járművek rendszáma. 2017-ig a DT betűkombináció plusz kétszer két szám szerepelt rajtuk, azóta CD és kétszer három szám kerül rájuk, a számok az országra is utalnak.
HC ##-## (fehér alapon piros): "Tiszteletbeli konzul" (Honorary Consul) titulust birtoklók járműveinek rendszáma. Ezeket 2003 augusztusában bevonták, de a Plaket Kft. tájékoztatása szerint egészen a 2004-es EU-csatlakozásig adtak ki tiszteletbeli konzuli rendszámokat.

Belügyi szervek rendszámai:

R* ##-## (* bármilyen latin betű lehet, kivéve R): A Rendőrség és Határőrség járművei.
RR 5#-## és RR 9#-## között: A Vám- és Pénzügyőrség járművei.
RR 0#-## és RR 4#-## között: A Büntetésvégrehajtás járművei.
H* ##-## kódolásúak: A Honvédség járművei.

Külföldi állampolgárok járművei: C-vel kezdődtek és C-* #### formátumúak voltak.
Bérautók: X-szel kezdődtek, X-* #### formátumban.
Elektromos járművek: Zöld alapon fekete karakterekkel, N betűvel kezdődő és azutáni rendszámok. Feltétele a minimum 25 km tisztán elektromos hatótáv.
Céges rendszámok: Számos cég vásárolt meg speciális betűkombinációkat, például BPI/BPO a BKV buszai, HTC/HTE a Magyar Telekom, GAZ a Fővárosi Gázművek, BMW a Neményi Rt. vásárlóinak, KAA a Ford Ka modellekhez, MSC a Magyar Suzuki számára.

Ideiglenes rendszámok (1990-2022 között)

Az ideiglenes rendszámok fehér alapon feketén írt E-, P-, V-, Z- ##### (öt szám) formátumúak voltak:

E: Elveszett rendszám pótlására vagy külföldről behozott jármű rendszáma. Csak Magyarországon lehetett vele közlekedni.
P: Kísérlet vagy próba céljából üzemeltetett járművek rendszáma. Kiadásakor a kérelmezőnek cégbírósági bejegyzéssel kell igazolnia, hogy a tevékenységi köre indokolttá teszi a rendszám használatát.
V: Ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járművek rendszáma.
Z: Külföldre exportált járművek ideiglenes rendszáma, amellyel három napon belül el kellett hagyni az országot.

Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre és azokra a járművekre kell kiadni, amelyeket Magyarországon még nem helyeztek forgalomba, vagy amelyeket a forgalomból végleg kivontak, illetve amelyeknek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges.

Az új rendszámrendszer (2022. július 1-től)

A 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), ezen kívül a magyar címer is felkerült rájuk. Az újfajta rendszámtáblák a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból (kivéve a cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs betűkombinációkat), majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A rendszámtábla betűjelei helyén ékezetes magánhangzók nem állhatnak, a számjegyek helyén 001-től 999-ig terjedő érték szerepelhet.

Az új rendszámstruktúra kialakításának elsődleges szempontja az volt, hogy tartósan garantálja a gépjárművek hatósági jelzéssel való ellátását. Az új autók forgalomba helyezésének évente néhány százezres üteme mellett a négybetűs változat egyes számítások szerint több száz évre elegendő lehetne. A rendszámkarakterek a jármű azonosítását szolgálják, és a járműnyilvántartásból azt követően sem kerülnek ki, ha a hatósági jelzést visszavonták. Az új rendszámtáblákat felmenő rendszerben vezetik be, azokból július elsejétől a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett járművek kapnak. A már használatban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azokkal a továbbiakban is lehet közlekedni. A sorozat legelső rendszáma, az AA-AA-001 a Közlekedési Múzeumba került.

2023 tavaszán - alig kilenc hónappal az új rendszer bevezetése után - megkezdték az „AE” kezdetű rendszámok kibocsátását, annak ellenére, hogy még bőven lett volna lehetőség az „AA”-val kezdődőkből. Mint kiderült, annak érdekében, hogy a forgalomba helyezett gépjárművek vizuálisan is beazonosíthatók legyenek, mikor helyezték őket üzembe, ezentúl időszakonként újabb betűpárral kezdődő rendszámokat adnak ki. Miután több, egyedileg igényelt „HH” betűpárt tartalmazó rendszámról felmerült, hogy azok esetleg a Heil Hitlerre utalnak (kiegészülve további náci számszimbólummal), 2023 januárjában kilátásba helyezték, hogy a szabályozást kiegészítik a Németországban alkalmazott korlátozásokkal. Az új betűtípusoknak köszönhetően már használhatóak a korábban csak egyedi és a kezdetekben kiadott rendszámtábláknál használt karakterek is (I, O, Q).

Biztonsági elemek az új rendszámokon

Az azonosító hamisítása ellen több biztonsági elem is szolgál az új rendszámtáblákon:

Az ívesebb betűtípus hasonló karakterei is nehezebben alakíthatók át egymásba, mint korábban.
A címer maga is egy biztonsági elem.
Az egész tábla fóliázása is speciális, tartalmaz hologramszerű biztonsági elemet.
A jobb alsó sarokban megjelenő DataMatrix-kód is nehezíti a hamisítást, amely kódolva tartalmazza az azonosítót.
Az utolsó számjegy alatt olvashatóan is megismétlődik az azonosító (apró, szürke karakterekkel).

Speciális rendszámok az új rendszerben (2022-től)

Az új rendszerben is megtalálhatók a speciális rendszámtípusok, de némelyik formátuma vagy megjelenése megváltozott:

Normál rendszámtáblák: A bal oldalon kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű. Kétszer két betű és három szám (AA AA-999), magyar címer a két-két betű között.
Mopedautók (E): Különleges rendszám, háromsoros (130 × 240 mm) négykerekű segédmotorokra, a mopedautókra.
Bérfuvarozás: Sárga alapon fekete karakterek.
Környezetkímélő járművek: A korábban is használatban lévő halványzöld háttérrel.
Diplomáciai járművek: A korábban is használatos világoskék háttérrel és fehér karakterekkel. Formátuma a 2017-ben érvénybe lépett szabályozásnak megfelelően 8 karakterű: „CD” betűk, majd kétszer három szám.
Ideiglenes rendszámok: A korábbi betűket (E, M, P, SP, Z) „I” betű váltotta fel, kivéve az országot véglegesen elhagyó gépkocsik esetén, amelyek a „CD” betűket kapják. A címer itt az I vagy CD betűk után következik. Az utolsó két szám, az évszámot jelölő számok, évente változó színű alapon jelennek meg.
Egyedileg igényelt rendszámtáblák: Legalább 3, legfeljebb 6 betűből, és legalább 1, legfeljebb 4 számjegyből, összesen 7 karakterből állhat.
Minden rendszám EU-s jelzésű, az is, ami korábban nem (például OT-s rendszámok), de a kerékpárhordozó és diplomáciai rendszámokon nincs magyar címer.
A motorkerékpárok az autókéval megegyező sorozatú azonosítókat kapnak, nincs megkülönböztető betűjel számukra.

Rendszámtáblák igénylése, cseréje és díjai

A rendszámtábla a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képezi. A gépjárműveken elöl és hátul is el kell helyezni a rendszámtáblát. Elveszett rendszám esetén, kérésre legyártanak egy harmadikat; de a következő alkalommal a jármű új rendszámot kap. Motorok, amiken csak egyetlen azonosító van hátul, mindig új rendszámot kapnak (az ún. regisztrációs matrica megsemmisülése esetén is új rendszám kerül kiadásra).

Sérült rendszámtáblát és/vagy regisztrációs matricát - amennyiben még azonosítható állapotú - kérésre újra legyártják. Mivel a sérültet az új átvételekor le kell adni, az ilyen újragyártásnak nincs darabszám korlátozása. Az új típusú rendszámtáblákért a megszokott összegeket kell fizetni, a hatósági jelzések kiadásának tizenhárom éve változatlan költségei júliustól sem emelkednek. Ha a magyar zászlós normál rendszámból 12 csillagos EU-sat akarunk gyártatni, az 36 ezer forintba kerül. Jobban járunk, ha új kombinációt kérünk, mert akkor csak 5500 forintba kerül egy pár rendszám, 6000-ért adnak új forgalmit, 320 forint a műszaki vizsga matricája. A rendőrség szerint tilos a rendszámot házilag EU-sítani, az ombudsman nem ért egyet a rendőrséggel.

Elveszett rendszám esetén feljelentést kell tenni a rendőrségen és 8000 forintot fizetni az újragyártási engedélyért az okmányirodának. Egy pár rendszámtábla 5500 forintba kerül, ez maga a gyártási költség, tehát egyedi és egyéni rendszámoknál a kiállítási díjon felül kell fizetni. Ha csak egy rendszámtáblára van szükség, 3500 forintot fizetünk a tábláért, a 8000 forintos újragyártási engedély itt is kell. Az okmányiroda kérelemre az utángyártott rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb 30 napos érvényességgel E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adhat ki. Az utángyártott rendszámtábla átadásakor az ideiglenes rendszámtáblát vissza kell adni.

Egyedi rendszámok igénylése

Bizonyos megkötésekkel igényelhető egyedi rendszám is. Ha valaki igényli, 72 000 forintért kérhet a sorozatban előállítható, de még le nem gyártott rendszámtáblák közül (pl. PQR-777). Ez az egyénileg kiválasztott rendszámtábla. Kérhető az egyedileg előállított rendszámtábla is 280 000 forintért, amely 4-5 betűből és 1-2 számból, együttesen 6 jelből áll (pl. THUG-01, VILLA-1). Az egyedileg előállított rendszámon a nulla számjegy önállóan nem alkalmazható.

Az egyénileg kiválasztott és az egyedi rendszámtáblát engedéllyel más járműre is át lehet szerelni. Ebben az esetben az eredeti járművet a forgalomból ki kell vonni vagy át kell rendszámozni, és a rendszámtáblát a tulajdonosnak az érvényesítő címke eltávolítása után vissza kell adni. A rendszámtábla egyéni jellegéről annak tulajdonosa lemondhat. Ebben az esetben a rendszámtábla sorozatban előállított, általános hatósági jelzéssé válik, és követi a járművet. Az egyedileg előállított rendszámtábla egyedi jellege nem szüntethető meg. Olyan jelzés nem kerülhet a rendszámtáblára, amely közerkölcsbe vagy jogszabályba ütközik.

Érvényesítő címke

Az érvényesítő címke a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A címkét - a CD, a P és a Z betűjelű ideiglenes rendszámok kivételével - valamennyi rendszámon el kell helyezni. A címkét a hátsó rendszámra kell elhelyezni, ugyanakkor a forgalmi engedélybe a címke sorszámát be kell jegyezni, a jelzőcsíkot pedig be kell ragasztani. A címkét a hátsó rendszámtáblára, az A típusú rendszámtáblán a kötőjel fölé, a B típusún a jobb alsó sarkába, a C típusún a H jel alá kell elhelyezni.

Segédmotoros kerékpárok

A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok hatósági nyilvántartásba vétele és jelzésekkel történő ellátása aránytalan költséget és bürokratikus terhet jelentene a járművek tulajdonosainak. A forgalomba helyezéshez kapcsolódó műszaki vizsgálat és a rendszámkiadás a jármű műszaki jellemzőitől függően, nagyságrendileg legalább 20 ezer forintba, de akár annak többszörösébe is kerülhetne. A használatban lévő segédmotoros kerékpárok jelentős részének piaci értéke ennél alacsonyabb, így sok esetben előfordulhatna, hogy drágább lenne a rendszámtábla megszerzése, mint maga a jármű.

tags: #ktw #rendszam #kiadasi #eve #története