Egyre többen buknak el a KRESZ- és forgalmi vizsgákon: okok és tanulságok
A jogosítvány megszerzése a legtöbb ember életében egy fontos pont, a B kategóriás vezetői engedéllyel lehetőségek széles tárháza nyílik meg még akkor is, ha valakinek nincsen saját autója. Azonban a jogsi megszerzése nem mindig zökkenőmentes.
Márpedig a bukási arány igencsak magas, mind a KRESZ-vizsga, mind a forgalmi vizsga esetében. Egyre több tanulóvezető bukik meg a jogosítvány megszerzése során - derült ki a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adataiból.
Aggasztó statisztikák: A bukási arányok alakulása
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttól (KAV) a Vezess által megszerzett adatok alapján a KRESZ-teszten 2023-ban a vizsgázók 44 százaléka bukott meg (ez az adat tartalmazza az első vizsgázók és a pótvizsgázók eredményeit is). Vagyis nagyjából minden második jelentkezőnek nem sikerült elsajátítania az alapokat és újra kellett vizsgáznia. A KAV szerint összesen 157 063 KRESZ-vizsgaeseményt bonyolítottak le tavaly, ebből közel 70 ezer bukással végződött.
A KRESZ bukási arányok az elmúlt években romló tendenciát mutattak: míg 2020-ban és 2021-ben 41% volt, 2022-ben már 44%, amely 2023-ban stagnált.
A forgalmi vizsgák esetében ugyanis 54%-os volt a bukási arány 2023-ban, egyébként pedig összesen 207 748 darab forgalmi vizsga zajlott le egy év alatt. Kicsit rosszabb csak a helyzet azoknál, akik már ismerik az elméletet és azt a gyakorlatban is alkalmazniuk kell, miközben a járművet is megfelelően kezelik. Az elmúlt években itt is folyamatosan emelkedik a bukási arány: 2020-ban és 2021-ben ez az adat 50% volt, 2022-ben már 53 százalék, 2023-ban pedig 54% - írja a Vezess.hu. Ez azt jelenti, hogy a tanulók közel fele nem szerzi meg elsőre a jogosítványt, ami jelentős költségekkel is járhat.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
KRESZ és forgalmi vizsga bukási arányok évről évre
Az alábbi táblázat részletesebben mutatja be a KRESZ- és forgalmi vizsgák bukási arányait az elmúlt években:
| Év | KRESZ bukási arány (%) | Forgalmi vizsga bukási arány (%) |
|---|---|---|
| 2020 | 41 | 50 |
| 2021 | 41 | 50 |
| 2022 | 44 | 53 |
| 2023 | 44 | 54 |
Mi áll a magas bukási arányok hátterében? Szakértői vélemények
Megkérdeztem Vrancsik Viktor szakoktatót, a Közlekedj jogosan alapítóját, hogy mi állhat a hátterében annak, hogy a KRESZ- és a forgalmi vizsgákon is a résztvevők nagyjából fele megbukik. Természetesen ez egy összetett probléma, amely több okra vezethető vissza. Szerinte a válasz a generációs különbségekben, a megváltozott közlekedési morálban és a járműsűrűségben keresendő.
Generációs különbségek és hiányzó alapkészségek
Kardos Zoltán, szekszárdi szakoktató hat éve foglalkozik tanulóvezetőkkel, mint mondta, összetett a probléma. - A mi korosztályunknak - ötvenéves vagyok - más gyermekkora volt, nem voltak internetes kütyük, mobiltelefonok, más volt az érdeklődésünk. Bicikliztünk, kismotoroztunk. A műszaki dolgok jobban lekötötték az energiánkat. A mai fiatalok egy részére ott tölti a szabadidejét az internet előtt, emiatt nincs megfelelő térlátásuk, egyensúlyérzékük, sokan még biciklizni sem tudnak. A motorikus képességeik kevésbé fejlettek, mint az előző nemzedékeknek.
Régebben, 10-20 éve nem volt ennyi elektronikai cikk, és máshogy töltötték a gyerekek az idejüket: fára másztak, bicikliztek, motoroztak. Ezeknek hatására kialakultak bizonyos motorikus képességek és egyfajta látásmód. Vrancsik Viktor szakoktató szerint a fiatalok keveset közlekednek önállóan, és a közlekedési helyzetek felismeréséhez szükséges készségek sok esetben hiányoznak. Továbbá nagyon sok gyereket hoznak-visznek a suliba, így lehet, hogy önállóan nem is közlekedik, és a szükséges látásmód nem alakul ki. Ebből ered minden probléma: az alapok sokszor hiányoznak, és a gyakorlati oktatás során nemcsak a járműkezeléssel és a gyakorlati részekkel kell foglalkozni, hanem a KRESZ-szabályokat is újra át kell beszélni.
Kingl László, az AVOSZ elnöke szerint ennek oka részben a megváltozott közlekedési környezet, részben pedig a tanulók képességeinek átalakulása - a digitális világban felnövő fiatalok kevésbé fejlett motorikus készségekkel rendelkeznek. Az autóvezetés elsajátítása sok fiatalnak nehezebben megy, de más képességek, mint a több nyelven való tudás meg már szinte alap.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A koncentráció hiánya és a valótlan elvárások
Kimutatták, hogy a mostani fiatal generáció nagy része hét percig tud koncentrálni. Elenyésző ideig képesek koncentrálni a fiatalok forgalmi vizsga közben. Kardos Zoltán szakoktató szerint sok fiatal traumaként éli meg a vizsgát is. Idegen ember előtt kell számot adniuk a tudásukról. Van aki annyira izgul, hogy az idegességtől beszűkült tudatállapotba kerül. Ennek az az oka, hogy a fiatalok az iskolában is elszoktak a feleléstől. Régen ki kellett állni az osztály elé, amikor a tanár feleltetett, ez egyfajta rutint adott a szerepléshez.
Pető Attila, közlekedési szakoktató arról nyilatkozott a lapnak, hogy az okok között szerepel „a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát.” De a tanulók hozzáállása sem könnyíti meg a helyzetet, sokan ugyanis meg vannak győződve arról, hogy 30 óra elég nekik ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a vizsgát - míg Pető szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez. A bukás leggyakoribb oka azonban a stressz, amin nem segít, ha valótlan elvárásokat támasztanak maguk elé a tanulók - állítja a szakoktató, aki úgy gondolja, hogy a bukások növekvő tendenciája egy ideig nem is fog megváltozni.
Az online oktatás buktatói és a KRESZ magolása
Mindeközben végbement a tantermi oktatásról való átállás az online oktatásra, de a statisztika azt mutatja, hogy nem ez okozza a sikeresség csökkenését, hanem a fent leírtak. Az e-learning épp úgy elszenvedője a világ változásának, mint ahogy maguk a tanulók és a szakemberek is. A fiatalok most már otthon szeretnek készülni, nem kedvelik annyira a tantermi képzést, ezt pedig a koronavírus hozta magával. Ennek az oktatási formának az a hátránya, hogy bár a tanulóknak ugyanúgy lehetőségük van segítséget kérni, eddig mégse nagyon láttunk olyat, aki felhívta volna az autósiskolát, hogy nem ért egy adott kérdést, ezért legyen szíves, magyarázza el neki valaki. Volt olyan eset, amikor az illető addig csinálta a teszteket, míg meg nem tanulta (tehát bemagolta) a kérdéseket, és úgy ment át a KRESZ-teszten. Majd aztán azzal szembesültünk, amikor kikerültünk a forgalomba, hogy nem ismeri a táblákat, sem a szituációkat. Ezért is emelkedett meg az óraszám, mire eljutottunk a forgalmi vizsgáig, mert tulajdonképpen nem ismerte a KRESZ-t - osztotta meg tapasztalatait a debreceni gépjármű-szakoktató, Horváth László.
Kardos Zoltán szerint: - Az elméleti vizsgákra való felkészülésnél lehetőség van az önálló tanulásra, jelenléti oktatás nélkül. Ez azt jelenti, hogy a fiatalnak 9 hónapja van arra, hogy letegye a vizsgát. Sokan ennek örülnek, elkezdik tanulgatni az anyagot, de mivel elhúzzák a tanulási folyamatot, elfelejtik, hogy az elején mit tanultak. Nálunk lehetőség van a jelenléti oktatásra is, sokan élnek is vele. Itt megszabott menete van az oktatásnak, lehet kérdezni, folyamatos a visszacsatolása a tudásuknak.
Készüljünk a KRESZ-vizsgára - vezetéselméleti tesztkérdések
A leggyakoribb bukási okok KRESZ- és forgalmi vizsgán
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont szerint ezek a legfőbb bukási okok KRESZ-vizsgán:
- Továbbhaladás szabályai útszűkületben
- Kiegészítő táblával ellátott behajtási tilalmat jelző táblára vonatkozó szabályok
- Forgalomirányító fényjelző készülék megközelítésére vonatkozó szabályok
- Járműszerelvénnyel való behajtásra vonatkozó szabályok
- Kötelező elsősegélynyújtó felszerelésre vonatkozó szabályok
- Figyelmeztető jelzést adó berendezés használatára vonatkozó szabályok
- Továbbhaladásra vonatkozó szabályok forgalomirányító fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződésben
- Járművezetés közben a járművezetőnél tartandó okmányok
- Villamospályára vezetett forgalmi sáv használatával összefüggő szabályok
- A pótkerékre és a hozzá tartozó szerszámkészletre vonatkozó szabályok
A vizsgabiztosok által kitöltött vizsgaminősítő lapok alapján a legfőbb bukási okok forgalmi vizsgán:
- Balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia
- Elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget
- Irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja
- Közlekedési szabályt sért
- A besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre
- Nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik
- Nem ismeri fel a közlekedési helyzetet
- Egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni
- Gyorshajtást, relatív gyorshajtást követ el
- A menetirány szerinti bal oldalt indokolatlanul vagy szabálytalanul veszi igénybe
A szakoktatót arról is megkérdeztem, hogy meglepte-e ez a toplista, vagy ő a személyes tapasztalatai alapján más hibákat vett volna előre. Elmondása szerint nem lepődött meg, ő is ezekkel találkozik nap mint nap. Egyre többször fordul elő, hogy a tanuló nemcsak kis hibát vét, például lemarad az index (ez is azonnal sikertelen vizsgát jelent, de nem olyan veszélyes), hanem például nem áll meg a piros lámpánál vagy letér a jobbra kanyarodó főútvonalról, mert nem ismeri fel a táblát, és fizikailag egyenesen átmegy a védett úton.
Az óraszám és a költségek hatása a jogosítvány megszerzésére
A B kategóriás vezetői engedély ma már nem olcsó mulatság, hiszen jelenleg 480 500 forintba kerül, bukások nélkül is. A jogosítvány megszerzése (legyen az bármilyen kategóriájú is) manapság nem egy filléres történet (még támogatással sem), hiszen 2024 januárjában a KSH adatai szerint átlagosan közel 350 000 forintba került egy tanulóvezető számára a jogsi, de nem kell sokszor megbukni ahhoz sem, hogy ez az összeg elérje a félmillió forintot.
Az „50” az új „29” - ez azt jelenti, hogy bár a kötelező óraszám 29, aki nem vezetett előtte, annak szinte lehetetlen levizsgáznia ennyi órából. A szakportál által megkérdezett oktató elmondta, hogy a fiataloknak nem elég a 29 óra gyakorlati vezetés, 50-60 óra vagy annál is több kell(ene) a sikeres vizsgához, ami persze anyagilag is megterhelő. Véleménye szerint ahhoz, hogy ezek az eredmények javuljanak, több gyakorlásra lenne szükség és a kötelező 29 óra helyett akár 50-60 órában kell gondolkodni. Tanulóként sokszor nem elég a kötelező órákat levezetni, gyakran majd' kétszer annyit kell - így a jogosítvány ára is ezzel arányosan emelkedik.
Csak 10 évet visszatekintve: az elméleti vizsga díja 4600 Ft, a gyakorlati vizsgáé pedig 11 000 Ft volt. 2014-ben egy gyakorlati oktatási óra ára körülbelül 3000 Ft volt. Tehát 10 éve majdnem négyszerese volt a vizsga díja a vezetéshez képest, míg ma már a gyakorlati óra ára magasabb. Akkor a vizsgának súlya volt. Ha az arányokat megtartották volna, akkor 35-40 000 Ft lenne a gyakorlati vizsga ára, így viszont megéri próbálkozni, hátha sikerül. Noha, 10 év távlatában a vizsgadíjak mondhatni, változatlanok, a gyakorlati óráké kb. a négyszeresére (10-12 ezer forint) nőtt. Szóval, ezek alapján ki lehet számolni, mennyivel lesz több a jogosítvány ára 2024-ben, ha 40-50 órát is szükséges levezetni (nem megfeledkezve arról, hogy még 580 kilométert is teljesíteni kell)…
A rutinvizsga megszűnése és a tesztpályák szerepe
Régen - úgy tíz éve - addig nem mehetett ki a tanulóvezető a forgalomba, amíg a teszt-pályán nem felelt meg a rutinvizsgán. Ma már rutinvizsga nincs, de sok településen van teszt-pálya, így Szekszárdon is. Itt sajátítják el a tanulók a járművezetés alapjait. Ahol nincs teszt-pálya, - mert nem kötelező - ott a nagyobb áruházak parkolójában gyakorolnak parkolást, tolatást a fiatalok.