A KRESZ szerinti világítás szabályai Magyarországon
A biztonságos közlekedés egyik alappillére a látás és a láthatóság. Ebben pedig kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere, amelynek egyik leggyakrabban használt eleme a tompított fényszóró. De vajon mikor is kell felkapcsolni? A KRESZ-szabály egyértelműen fogalmaz.
Az autóvilágítással foglalkozó cikksorozatunk első részében végignéztük a fényszórók fejlődésének legfontosabb állomásait, most pedig essen szó arról, hogy melyik fényszóró típust mikor, hogyan és meddig kell bekapcsolni. Adunk néhány tanácsot, amelyek segítenek abban, hogy késő őszi körülmények között is biztonságosan közlekedhessünk.
A tompított fényszóró használata
A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. A távolsági fényszóró ezzel szemben jóval erősebb fényt bocsát ki, ami nagyobb távolságra is bevilágítja az utat.
A KRESZ világosan meghatározza, hogy lakott területen belül mikor kell használni a tompított fényszórót. Sok autós követ el hibát azzal, hogy csak a nappali menetfényt használja borús időben, vagy alkonyatkor, pedig ezekben az esetekben a tompított fény kötelező. Lakott területen kívül éjszaka minden esetben kötelező a tompított fényszóró használata, kivéve, ha a távolsági fényszóró használata engedélyezett, és nem vakítunk el vele senkit.
A KRESZ előírása szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Tehát az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott! A tompított fényszóró használatát azonban nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára.
Sok járművezető gondolja úgy, hogy a gépjármű indításakor automatikusan működő nappali menetfénnyel jól látható a járművük, pedig ilyenkor csak az első lámpák égnek, a hátsók nem, szemben a tompított fényszóróval, ami elöl-hátul láthatóvá teszi a járművet, ezzel is segítve az esetleges balesetek elkerülését. A KRESZ is előírja a tompított fényszóró használatát, ami a jelenlegi időjárási körülmények között különösen fontos még nappali fényviszonyok mellett is.
A tompított világítás ellenőrzése nem bonyolult, és indulás előtt érdemes pár pillanatot rászánni. Felelős sofőrként az autód állapotának nyomon követése és a szükséges karbantartások azonnali elvégzése ugyanúgy feladatod, mint a közlekedés írott és íratlan szabályainak betartása.
Mikor használj tompított világítást?
- A KRESZ-szabály szerint: éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a járműveknek tompított fényszórókkal kell világítaniuk, nem elegendő a nappali menetfény.
- Ködös időben ajánlott: őszi/téli, ködös időszakokban a tompított világítás nappal is javasolt, mert így biztosan felkapcsolnak, láthatóvá válnak a hátsó, piros helyzetjelző fények is.
- Tompított és távolsági fényszóró különbsége: a távolsági fényszóró fénye ködben visszaverődhet a sofőrre, ami zavaró lehet vezetés közben, ezért csak indokolt esetben ajánlott használni.
A ködlámpa használata
Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják, mint például a jelenlegi erősen ködös, párás időjárás.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít.
Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek. Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült.
A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból.
Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ. Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható.
Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.
A KRESZ kimondja: „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.”
6/1990 KÖHÉM rendeletben konkrétan meg van fogalmazva: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. 5.14. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.”
Az előzőek alapján kijelenthető: a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!
A ködlámpa használatának szabályai
- Első ködlámpa: általában alacsonyan helyezkedik el, hogy a fény bevilágíthasson a köd alá, így növelve a látótávolságot.
- Hátsó ködzárófény: erőteljes fénnyel világít, amely nagyobb távolságból is látható. Ködös időben észrevehetővé teszi az autót a mögötte közlekedők számára, de javuló látási viszonyok között mindenképp le kell kapcsolni, hogy ne vakítsa el a többieket. És mindig csak a sorban az utolsó autós használja! Ha mögötted már autózik valaki - és nem ment beléd -, te bátran lekapcsolhatod a ködzárót, mert lát téged, ő majd felkapcsolja.
- Ha hosszabb sor alakul ki, az első és hátsó ködlámpákat érdemes lekapcsolni, hogy ne zavarják a többi járművet.
A nappali menetfény használata
2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók, van automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó, van külön kapcsolható, léteznek többfunkciós (tehát másodlagos üzemmódban fényt váltva indexként is alkalmazott) változatai. Autótípustól függő az is, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.
A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állítottták be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.
A nappali menetfény célja, hogy a járművet nappal, jó látási viszonyok között láthatóvá tegye, de nappali menetjelző lámpák csak előrefelé világítanak. Hátsó lámpák nem kapcsolódnak hozzá, így sötétben, ködben, esőben vagy hóesésben az autó hátulról szinte láthatatlan marad.
Visszatérve a nappali menetfényekre, ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).
A KRESZ előírása szerint a forgalomban résztvevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A nappali menetfény nappal, jó látási viszonyok között bárhol használható, automatikusan kapcsolódik be gyújtáskor, és a helyzetjelző vagy tompított fényszóró felkapcsolásakor elalszik.
A menetfény - szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa - a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.”.
A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak -, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem.
Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak.
Az előzőekben már említett 6/1990. A rendelet 55/B §-a nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek sorában meghatározza, hogy gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni (ez az utólagos beszerelések esetében a műszaki vizsgán akár gondot is jelenthet). A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják.
A nappali menetjelző lámpáknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt közvetlen hatása jelentős. Nem csak borult időben, hanem napsütésben is igaz, hogy jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő gépkocsit, mint egy kivilágítottat. A helyzet összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb például fasor, illetve erdős terület mellett haladva, ahol napsütésben a fényes és az árnyékos területek rendkívül sűrűn váltják egymást, ami nem csak az emberi szemet fárasztja, hanem összemossa a háttérrel, azaz lényegében felismerhetetlenné teszi a szemből érkező járműveket.
A nappali menetfények használata egyre elterjedtebb az autósok körében - főleg az új gépkocsival rendelkezőknél -, hiszen ezek a fényforrások növelik az autó láthatóságát nappali, jó látási viszonyok között. Havazáskor azonnal kapcsoljuk fel a fényszórót az autón!
Ugyanakkor sokan nem ismerik pontosan a vonatkozó szabályokat, és előfordul, hogy rossz időben vagy szürkületkor kizárólag a nappali menetfényt használják, ami nem elegendő, és akár súlyos bírságot is vonhat maga után. A nappali menetfények célja, hogy a gépjárművek könnyebben észrevehetők legyenek nappal, azonban nem világítják meg az utat, ezért nem helyettesítik a tompított fényszórót. A KRESZ előírásai szerint sötétedéskor, illetve korlátozott látási viszonyok, például köd, eső vagy hó esetén kötelező a tompított fényszóró használata, amely mind előre, mind hátrafelé biztosítja a jármű láthatóságát.
Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak nappali menetfényt használnak ilyen körülmények között, vagy egyáltalán nem kapcsolják be a világítást, amivel nemcsak balesetveszélyt okoznak, hanem komoly pénzbírságot is kockáztatnak. A hatóságok is egyre szigorúbban ellenőrzik a világítási szabályok betartását, hiszen a megfelelő világítás alapvető a közlekedésbiztonság szempontjából.
Ezért érdemes mindig ellenőrizni a lámpák működését, és időben bekapcsolni a tompított fényszórót, különösen akkor, ha a látási viszonyok romlanak. Ha autójában automatikus világítás működik, ne kapcsolja ki, hiszen az a legbiztonságosabb megoldás.
És akkor kanyarodjunk vissza az automata rendszerekhez. Az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek egy automata (AUTO) funkcióval, amelynek kapcsán sokan azt gondolják, hogy bekapcsolása után nincs további teendőjük a fényszórókkal, hiszen a funkció magától vált majd világításról világításra aszerint, hogy éppen mire van szükségünk a közlekedési viszonyok közepette. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Vegyünk például egy ködös, fátyolos napot. Az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák.
A helyes fényszóró használat mellett az sem mindegy, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. Ez a régebbi típusú autóknál jelent problémát, a modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról. Bár az interneten sok cikk elérhető azzal kapcsolatban, hogyan kalibráljuk a fényszóró magasságát házilag, mi inkább azt javasoljuk, hogy érdemes mindezt szakemberre bízni egy gyors és nem túl költséges beavatkozás keretében. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje. Cégautóban gondolkodik? Nem árt tudni, hogy a nappali menetfények nappal növelik a jármű láthatóságát, de rossz időben és sötétben nem helyettesítik a tompított fényszórót. A KRESZ előírásai szerint ezekben az esetekben kötelező az autó megfelelő világításának a használata, ennek elmulasztása pedig pénzbírságot vonhat maga után.
A fényszórók beállítása | Lépésről lépésre útmutató | SYLVANIA
Egyéb világítási módok
És, ha már világítás, akkor ejtsünk szót a többi világítási mód használatáról. Távolsági fányszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.
A reflektor feladata, hogy éjszaka és jó látási viszonyok mellett segítse a gépjármű vezetőt abban, hogy messzebbre ellásson. Csak lakott területen kívül és éjszaka használható, fontos szabály, hogy alkalmazása során nem lehet a szembejövő vagy éppen előttünk haladó forgalmat elvakítani.
Az első ködlámpa a tompított fényszóró kisegítő eszköze, alapvető feladata, hogy korlátozott látási viszonyok mellett segítse a gépjármű láthatóságát, illetve az úttest jobb megvilágítását. Rossz látási körülmények esetén tehát bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű).
A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét. Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa.
Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni.
A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. Amennyiben a jelzőfény szaporán világít, az autó vezetője vészfékezést hajt végre.
A nem megfelelő világítás nemcsak balesetveszélyes, hanem szabálysértésnek is számít.