A KRESZ szabályai az előzésre vonatkozóan: Hány autót lehet egyszerre megelőzni?
Lehet, hogy valaki már évtizedek óta vezet, mások pedig csak most szereztek jogosítványt. Egy dolog azonban valószínűleg nem sokat változott az évek során: az elméleti órákon az oktatók különös figyelmet szentelnek az előzésnek, és ez nem véletlen.
A KRESZ tankönyv szerint ez a manőver az egyik legveszélyesebb a közúti közlekedés során. Kezdésként nézzük meg, mit kell tudni az előzésről alapszinten, és hol tilos előzni. Ezt követően pedig hasznos vezetéstechnikai tanácsokat adunk.
Fontos tudni azt is, hogy hol szabad, illetve tilos előzni. Az utóbbiakat vesszük sorra:
- Útkereszteződésben és közvetlenül előtte, kivéve, ha a forgalmat rendőr vagy lámpa irányítja, és az előzés során nem kell az úttest menetirány szerinti bal oldalát igénybe venni.
- Ha olyan úton haladunk, ahol tábla jelzi, hogy a kereszteződésben alárendelt útról érkeznek a járművek.
- Körforgalmú úton.
- Ha a járművet csak jobbról szabad előzni.
Ha ezekkel tisztában vagyunk, a következő tippeket javasoljuk az előzéssel kapcsolatban. A példákat és ötleteket főként városon kívül, főúton való haladás esetére nézzük meg.
Mi a teendő, ha előzni akarunk?
A korábbi követési távolságot csökkenteni kell, óvatosan fel kell zárkózni az előttünk haladóra. Nem érdemes nagyon rámenni, hiszen ha ő fékez egy nagyobbat, akkor könnyen ütközés lehet belőle. Méretesebb járműnél (pl. kamion) minden esetben folyamatos, óvatos kihúzódásokkal nézzük, hogy alakul a szembejövő forgalom.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Láttam már olyat, hogy az előttem haladó egyáltalán nem győződött meg arról kihúzódással, hogy jön-e valaki szembe. Mivel kamion volt előtte, egészen biztos, hogy nem tudta, hogy érkezik-e valaki a szemközti sávban. Csak annyit láttam, hogy index ki balra, és már vágódott is ki a sávból előzni. Persze ekkor jött a meglepetés, hogy nem is olyan távol már jöttek szembe. Ezután nagy fék és vissza a kamion mögé. Ha nem látom, nem hiszem el!
Miután látjuk, hogy a szembejövő autó után felszabadul a szemközti sáv, és tudunk majd előzni, érdemes visszaváltani a megfelelő fokozatba még az előzési manőver megkezdése előtt. Fontos tudni, hogy milyen motor van az autónkban, hiszen ettől függően kell megválasztani a sebességfokozatot. 70-80 km/h tempóról indítva egy előzést, nagyon sok időt és távolságot lehet nyerni vagy éppen veszíteni, ezáltal hamarabb vagy később fejezhetjük be azt, ha jó vagy rossz fokozatban van a váltó.
Mivel veszélyes művelet az előzés, ezért örülünk, ha hamar letudjuk a manővert. Ebben nagy segítségre van az, ha az átlagnál erősebb autó van alattunk.
Dízel vs. Benzines
Bontsuk két részre a motorokat, dízelre és benzinesre. A dízelek manapság már szinte kivétel nélkül turbósak, ezek az autók 2000-2500 1/perc fordulattól már kellően gyorsulnak, a fenti tempónál általában 4. fokozatban érdemes nekikezdeni az előzésnek. Ennél alacsonyabb fokozatba kapcsolni felesleges, hiszen akkor nagy valószínűséggel váltani kell majd előzés közben, ami szintén időt vesz el, ez pedig nem szerencsés. Benzines autóknál viszont akár turbós, akár szívó, érdemes 3.
Mindenképpen jól kell ismernünk autónk képességét, hiszen egy sűrű forgalmú úton előfordulhat, hogy nem teljesen lesz üres a szemközti sáv, hanem folyamatosan jönnek majd szembe a távolban.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Előzésnél egy dolgot nehéz még felmérni, ez pedig a szembejövő jármű sebessége. Nem véletlenül vezették be a nappal is kötelezően használandó tompított fényt (manapság már sok autóban van automatikus menetfény), ezáltal közelebbinek érződik a szembejövő jármű, ahhoz képest, mintha kivilágítatlanul haladna felénk.
Amennyiben már előzésben vagyunk, akkor az oldaltávolság biztonságos megtartásához a lehető legjobb, ha az úttest bal oldalát jelző fehér felfestett csíkot (úttest szélét jelző útburkolati jel) vesszük viszonyítási pontnak. Ha ehhez lőjjük be a saját autónk helyzetét, akkor megfelelő sávszélességű úton haladva bőven marad hely a két autó között.
Visszasoroláskor a külső tükrök mellett a belsőt is érdemes nézni, amikor utóbbiban látjuk az előzött jármű fényszóróit, akkor már megfelelő távolságban vagyunk tőle és biztonságosan visszasorolhatunk.
Nem kulturált, sőt a KRESZ szerint sem szabályos, ha valakit megelőzünk és egyből beállunk elé, ráadásul ott is maradunk, ezáltal neki kell fékezni, hogy megfelelő legyen a követési távolság.
Ha már tempó, akkor érdemes tudni, hogy legalább 15-20 km/h sebességkülönbség kell ahhoz, hogy biztonságosan tudjuk végrehajtani az előzést. Nem jó, ha ennél kevesebb, ugyanis akkor nagyon elhúzódik az előzési idő és úthossz, ami plusz veszélyforrást rejt. Ha eggyel magasabb fokozatban hagyjuk a váltót előzés előtt, mint ahogy kellene, akkor ez könnyen előfordulhat.
Az sem jó, ha túl nagy a sebességkülönbség, amely általában hosszabb sorok előzésekor lehet hátrányos. Ilyenkor ugyanis több idő és távolság áll rendelkezésre, ezáltal nagyobb sebességkülönbségre tudjuk gyorsítani a kocsit. Ekkor számítani kell arra, hogy esetleg több autóval előttünk valaki szintén előzésbe kezd és elénk vág, mert mi túl gyorsan érkeztünk meg hátulról és korábban nem vett észre minket.
Autópályán haladva szintén nem jó, ha 2-3 km/h sebességtöbblettel haladunk el a másik autó mellett. Sokáig tart a művelet, több 10 másodpercen át egymás mellett illetve átfedésben van a két autó, az 1-2 méteres oldaltávolság pedig 120-130 km/h tempónál nem biztonságos hosszú távon. Autópályán az egymás melletti elhaladás a KRESZ szerint nem minősül előzésnek, jó azonban itt is tisztában lenni néhány dologgal, ami veszélyes lehet.
Közúton sokat számít még a helyismeret, ez kiemelten igaz, ha sötét van. Ha a fejünkben vannak sorról sorra a kanyarok, azok íve, az egyenesek hossza, akkor mindig tudni fogjuk azokat az útszakaszokat, hogy hol érdemes sötétben is előzni.
A fent leírtak főként száraz körülmények között helytállóak, esőben, hóban és korlátozott látási viszonyok esetén sokkal összetettebb minden és számos tényezőtől függ, belekezdjünk-e egyáltalán az előzésbe.