A magyar fazekasművészet gazdag világa Kresz Mária szemével

Kresz Mária Magyar fazekasművészet című kötete mélyreható betekintést nyújt a magyar népi kerámia sokszínűségébe és történetébe. A könyv a Magyar Néprajzi Társaság alapításának 100. évfordulóján jelent meg, és máig alapműnek számít a téma iránt érdeklődők körében.

A Szerző és Műve

Kresz Mária, a Néprajzi Múzeum közelmúltban elhunyt tudományos munkatársa, közel négy évtizedes munkával páratlanul gazdaggá gyarapította a múzeum népi kerámiagyűjteményét. Életműve összegződik ebben a kötetben, mely nemcsak mennyiségileg, hanem a kikristályosodott, letisztult látásmódot, tudományos következtetéseket illetően is kiemelkedő. A könyv lankadatlan gyűjtőmunkájának és az egyes helyszíneken végzett kutatásainak eredménye.

A Magyar fazekasművészet első kiadása 1991-ben látott napvilágot, 106 oldalon keresztül mutatva be a témát, ISBN-száma 9631325814.

A Fazekasművészet Tájegységi Stílusai

Kresz Mária a tárgyak alkotó környezetének - a tájnak, az embernek, az életmódnak, a történeti hagyományoknak - elmélyült tanulmányozása alapján tíz, a fő tájegységekhez kötődő stílust különít el a magyar fazekasművészetben. A könyv nyugatról keletre haladva mutatja be a történelmi Magyarország művészi értékű fazekasmesterségét.

E stílusok meghatározó jegyei közt a különböző mesterségbeli, technikai tényezők és formák, a díszítőelemek, a színek - azaz az esztétikai sajátosságok - egyaránt fontosak. Az olvasmányos, ugyanakkor informatív kötet tájegységekre bontva veszi végig a kerámia történetét.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A könyv elején és végén található egy külön kis térkép is, amin lehet követni a mesterek mozgását, költözködését, vásározási szokásait, ezzel is segítve a tájékozódást a gazdag anyagon belül.

A Kerámia, mint Mese és Emlék

A kötet rávilágít, hogy a kerámia története nem egy elvont-egzakt tudomány receptekkel és kémiával, sok évszámmal és adattal. Inkább egy mese, emberek életéről, öröméről-bánatáról. A legszebb és legkülönlegesebb kerámiák ugyanis szeretetből, tiszteletből, barátságból készültek, külön megrendelésre, alkalmakra, ünnepekre.

Amint a bevezetőben is olvasható (5. oldal, Előszó, Corvina, 1991): „Meg kell fontolni azt, hogy a művészi kifejezés nem lehet őszinte, igaz, szívhez szóló, ha nincs mély összefüggésben a művésznek, aki azt produkálja, egész lelki alkatával. Mármost ez a lelki alkat minden országban mélyen összefügg az ország kultúrájával, történetével, szokásaival, ízlésével; úgyhogy gyökértelen művészet számomra nem művészet és nem is lehet az.” Ez a gondolat erősíti meg a magyar fazekasművészet mély kulturális gyökereit és egyediségét.

A régi, ősi formák, primitív rajzok, girbe-gurba betűk, porózus agyagos felületek vagy csillogó mázak mind elbűvölőek. Minden cserép egy külön történetet rejt magában, néprajzi csemegékkel fűszerezve a szöveget a minták elemzése mellett.

Személyes Kötődés és Kihívások a Gyűjtésben

A könyv olvasmányélményét gazdagíthatja, ha az ember már járt a legtöbb fazekasközpontban, és most újra visszamenne még többet látni. Sokan, akik régóta foglalkoznak a kerámiával, mégis nehezen boldogulnak a régi népi köcsögök azonosításával. Cserép-cserép - ugyan hogy lehetne különbséget tenni köztük? A kerámiák azonosítása mindig lutri marad a motívumok és a mesterek vándorlása (meg a hamisítók és kereskedők) miatt, ha az ember nem maga gyűjti be eredeti helyén azokat.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

A gyári fajansz-porcelán népszerűsége visszavetette a fazekaskultúrát, ami törvényszerű folyamat volt. Ezzel párhuzamosan azonban a kézműves kerámia művészi felhasználása erősödött. Jelenleg a retro kerámia is nagyon népszerű, ami mutatja az érdeklődés folytonosságát.

A könyv által feltárt anyag óriási, és számos személyes emléket, tárgyat idéz fel. Vannak, akiknek otthon is vannak szép darabjaik, például 19. századi méregzöld Mezőtúri butella jókívánságokkal, vagy egy kis zöld-fehér csíkos szilke. Jól esik néha nézegetni őket.

Egy megható példa arra, hogyan kötődnek az emberek a kerámiákhoz, a 67. oldalon olvasható a kocsordi házról, ahol az asszony egész életén át őrizte a pitvarban a falra akasztott cserépedényeket, úgy, ahogyan fiatal korában, az 1900-as évek elején elrendezte. Nagyon szerette az edényt, ha bányai fazekasok jöttek a faluba, mindig hagytak a háznál árut, szilkét, tejesfazekat, korsót. Összesen kb. 75 kisebb-nagyobb edény volt a konyhában-pitvarban, és mind régi. Nem főzött ő ebben a hideg konyhában, dísznek hagyta, nehéz életének, fiatalságának emlékeként, amikor mindkét kezében egy-egy nehéz szilkével kiment a már kiszárított Ecsedi-lápon át a mezőn dolgozó napszámosokhoz, hosszú kilométereket gyalogolva, hogy kivigye nekik a meleg ételt.

Népszerű Fazekas Termékek és Példák

A magyar népi fazekasművészet számos különféle tárgyat ölel fel, melyek mind a mindennapi élet, mind az ünnepek részét képezték. Ezek a tárgyak nem csupán funkcionálisak, hanem művészeti és érzelmi értékkel is bírnak.

Fazekas Termék	Leírás	Példa / Megjegyzés
Butella	Palack vagy lapos üveg alakú edény italok tárolására.	19. századi méregzöld Mezőtúri butella jókívánságokkal
Szilke	Kisebb méretű, általában füles edény ételek, italok szállítására vagy tárolására.	Kicsi zöld-fehér csíkos szilke; nehéz szilkék élelem szállítására
Tejesfazék	Tej tárolására és főzésére használt edény.	Gyakori háztartási eszköz
Korsó	Nagyobb, gyakran füles edény folyadékok, például víz vagy bor tárolására, szállítására.	Napi használatban, vásárokon is kapható