Az Új KRESZ Változásai: Az Irányjelzéstől a Sebességhatárokig

Az új KRESZ bevezetése minden közlekedő életében nagy változást hoz majd. A jelenleg 1976 óta hatályos KRESZ teljes átdolgozása zajlik, az új közlekedési szabályrendszert a tervek szerint 2026-ban vezetik be. A jogszabály megújítása már legalább két éve tart, a munkában szakértők, civil szervezetek és közlekedési érdekképviseletek is részt vesznek, hogy a szabályozás jobban illeszkedjen a mai közlekedési viszonyokhoz. Az új KRESZ célja, hogy átláthatóbb és biztonságosabb környezetet teremtsen minden közlekedő számára, különös tekintettel a gyalogosokra és a kerékpárosokra.

A KRESZ-változás szükségessége kétségtelen, hiszen az utóbbi évtizedekben végrehajtott kisebb módosítások miatt is nehezen átlátható, így nehezen tanulható a jelenlegi szabályrendszer, amely ráadásul időben lemaradt, tehát az új típusú közlekedési eszközök nem szerepelnek benne. Újdonságokban nem lesz hiány, amelyet a forgalomban közlekedőknek meg kell jegyezniük. Lázár János miniszter a közösségi oldalán tette közzé, hogy megérkezett az új KRESZ. A tárcavezető szerint a változtatások középpontjában a biztonságos közlekedés áll. Emellett szabályozza az új közlekedési eszközöket, valamint kiküszöböli a régi jogszabály hibáit. A legfontosabb változás, hogy megjelennek az alapelvek: a szabálykövetés elve mellett az emberi élet, a gyengébbek és a védtelen közlekedők védelme lett a prioritás.

Változások az Irányjelzés Szabályaiban

Az új KRESZ az indexelés kapcsán is változást fog hozni. Az új KRESZ-ben az indexelés sem marad a régi. Változás jöhet az indexelés szabályaiban is, a járművezetőknek legalább két másodperccel az irányváltás előtt jelezniük kellene szándékukat. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró szerint megjelennek az új KRESZ-ben az irányjelzés időtartamára vonatkozó új részletszabályok. Újdonság lesz az indexelés kapcsán, hogy kanyarodási, sávváltási szándékunkat a művelet előtt legalább 2 másodperccel meg kell kezdeni. Ez azonban nem minden esetben életszerű, vannak kivételes helyzetek is. Az irányjelzést az új szabályok szerint korábban kell elkezdeni, vagyis, ha már tudjuk, hogy indexelni szeretnénk, akkor számoljunk rá legalább két másodpercet, és annyival előbb kezdjünk a műveletnek. Sok sofőr hibázik az irányjelző használatában, akár elfelejti bekapcsolni, akár nem megfelelően használja. Az irányjelző helyes használata elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. Ne feledkezzünk meg róla, hogy minden manőver előtt időben jelezzük szándékunkat a többi közlekedő felé.

Az Irányjelző Használatának Általános Szabályai

Az irányjelzők helyes használatának megértése kulcsfontosságú. A KRESZ. 29. § (2) bekezdése szerint az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. Irányváltoztatásnak minősül, ha a gépjárművezető terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet. Ilyenkor tehát nem kötelező az index használata, de nem is tilos. Általában tehát nem probléma, ha ilyen esetekben a járművezető indexel, hiszen ez csak többlettájékoztatás. Ha azonban a főútvonal pl. jobbra kanyarodik, és a kanyarodó főútvonalról jobbra mellékutca nyílik, a jobbra történő indexelés a jobbra eső mellékutcába történő bekanyarodás előrejelzésére szolgál, tehát ha ilyenkor a járművezető a jobbra indexelés mellett mégsem kanyarodik be a mellékutcába, akkor az index használata megtévesztő.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási irányt jelző tábla jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző készülék jelzése irányadó, azaz ilyenkor a jelzőtáblát nem lehet figyelmen kívül hagyni. A KRESZ szerint a kör alakú zöld fény szabad utat jelez; ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni. A „Kötelező haladási irány” tábla pedig azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl által jelzett irányban kell továbbhaladni. A két szabályból az következik, hogy a jelzett esetben csak a "Kötelező haladási irány" tábla által jelölt irányban lehet továbbhaladni a kör alakú zöld jelzés esetén.

Az irányjelző használatával kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb szituációkat:

További Jelentős Változások az Új KRESZ-ben

Sebességhatárok és Követési Távolság

Ahogy arról már beszámoltunk, hamarosan kitolódhatnak a sebességkorlátok, ezzel együtt pedig a követési távolságra vonatkozóan is szabályozás léphet életbe. A tervek szerint egyes autópálya-szakaszokon a személyautók megengedett legnagyobb sebessége akár 140 km/órára emelkedhet, míg a buszok és tehergépkocsik lakott területen kívüli sebességhatárát egységesen 90 km/órában határoznák meg. Szigorodhat a követési távolság betartása is: autópályán kötelező lenne a két másodperces követési távolság. A tervek szerint egyes autópálya-szakaszokon a személygépkocsik akár 140 kilométer per órával is mehetnek majd, ha az út műszaki állapota, illetve a forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik. Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70 km/órás tempóra képes, ami 10 km/órával több mint az eddigi alsó határ. A traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék, a villamosok pedig zárt pályán 70 km/óra sebességgel is haladhatnak majd.

Gyalogosokra és Kerékpárosokra Vonatkozó Szabályok

A gyalogosokra vonatkozó új előírások szerint tilos lenne mobiltelefon használata, üzenetírás vagy zenehallgatás az úttesten, illetve vasúti átjáróban való áthaladás közben. Hasonlóan közvetlenül balesetmegelőző ötlet, hogy lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a közösségi közlekedési eszközökön, továbbá, hogy az óvodák és iskolák közelében suli/ovi övezeteket hoznának létre speciális szabályokkal. Gyalogosként az úttesten, illetve vasúti átjáróban tilos lenne mobiltelefont használni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely elvonja a figyelmet. A gyalogosok védelme prioritás az új szabályozásban. Kötelezővé tennék a kerékpáros bukósisak viselését 14 éves kor alatt, de ez a szigorítási ötlet így is enyhébb az eredeti, sokat vitatott elgondolásnál. Abban az szerepelt, hogy tizennégy év fölött, felmenő rendszerben mindenkinek előírnák a bringás sisakot. Részben ugyancsak a bringásokat érinti, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék és saját szabályrendszert is kapcsolnának az új fogalomhoz. Ezzel gyakorlatilag megerősíthetik azt a mostani előírást, amely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Az autók által használt utak mellett védett sávon közlekedhetnének nemcsak a gyalogosok, de a kerékpárosok is a jövőben. A vegyes sávrész használóit bizonyos közlekedési helyzetekben akár a záróvonal átlépésével is meg lehetne előzni, de csak csökkentett sebességgel és fokozott óvatossággal, amikor ezt a forgalmi viszonyok megengedik. Bekerülhet az új KRESZ-be a kötelező oldaltávolság előírása: a tervezet szerint 50 km/óra sebességig 1 métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Ezzel nemcsak a gyorsabb jármű által keltett légörvények zavaró hatását csökkentenék, de a bringások és a többi egy nyomon haladó jármű oldalirányú kitérése sem okozna balesetveszélyt a manőver közben. Amikor az előírt minimális oldaltávolság nem betartható, akkor az előzést vagy kikerülést végrehajtó jármű legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbséggel mehetne el a lassabb mellett. A kerékpárosok felmehetnek a járdára, ha az úttesten behajtási tilalom van, vagy a forgalmi helyzet nem biztonságos. A kerékpárosok átmehetnek a zebrán, de két módon: ha leszállnak, és áttolják a kerékpárt, gyalogosként elsőbbségük van.

Elektromos Mobilitás és Új Eszközök

Bár konkrétumokat még nem tudni, nagy valószínűséggel szabályokat hoznak az elektromobilitási eszközökre vonatkozóan. Angyal Zsolt vezetésoktató szerint régóta indokolt lépés az elektromos rollerek szabályozásának szigorítása is, beleértve a sebességkorlátozást, a sisakviselést és a korhatár bevezetését, mivel ezek az eszközök nem tekinthetők játékszereknek. A kis és nagy teljesítményű elektromos rollereket is megkülönböztetik az új jogszabályban, és ezekre merőben eltérő szabályok vonatkoznak. Az elektromos rollereket két kategóriába sorolják. A kis teljesítményű (25 km/h sebesség alatti) rollerek inkább kerékpárként közlekednek, maximum 20 km/h sebességgel. A nem rolleres elektromos eszközök (gördeszkák, hoverboardok, monovilek) a tervek szerint csak játszótereken és járdán használhatók.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Vezetői Képzés és Jogosítvány

Az új KRESZ-oktatást sem kerülték el a változások, ugyanis az elsősegélynyújtási tanfolyamok beépültek a középiskolai oktatásba. A végzős diákok (gimnázium 12. osztály, technikum 13-14. osztály, szakképző iskola 11-12. osztály) az iskolai KRÉTA rendszerben érhetik el az eJogsi modult, ahol jelentkezhetnek az ingyenes elméleti képzésekre és vizsgákra. Azonban a gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik. Ez a változás csökkentheti a képzés költségeit és növelheti a tanulók biztonságát. Akik az új szabályok hatályba lépését követően tanulják majd az autóvezetést, de már most szörnyülködnek a B-kategóriás jogosítvány megszerzésének 600-700 ezer forintos várható költsége miatt azok örülhetnek, ha valóban bevezetik a szimulátoros oktatást, a gyakorlati oktatás hagyományos módszerének kiegészítésére. Az elképzelés szerint a kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot válthatnak ki a tanulóvezetők ezen a módon, a kötelező óraszám fölött viszont korlátlanul igénybe vehetnék. Szintén az autóvezetéshez szükséges jogosítvány megszerzése mellett szól, hogy továbbra is napirenden van a javaslat, amely lehetővé tenné a legfeljebb 125 köbcentis motorkerékpárok és robogók vezetését ezzel az engedéllyel, illetve várható az is, hogy az eddigi 40-ről 45 km/órára emelik a segédmotorok legnagyobb megengedett sebességét. A szimulátoros autóvezetés-tanulásnál is fontosabb felvetés a családtagi vezetés lehetőségének megteremtése. A tervezet szerint hozzátartozói támogatással autópályán és autóúton nem lehetne gyakorolni, és erre a tanulóautósok esetében eleve csak a 29 kötelező gyakorlati óra után lenne lehetőség, esetleg 20 óra után, ha ez utóbbi változatot fogadják el végül. Van persze megkötés és némi kockázat is, hiszen csak olyan hozzátartozó segíthetne a kezdőknek, akinek legalább 10 éves a jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt. A tanuláshoz használt családi autót átmenetileg külön meg kell jelölni, de nem kell második pedálsort beépíteni, illetve oktatóautóként levizsgáztatni, és a gyakorlást segítő bátor családtag viselheti a felelősséget a kezdő hibáiért, szabálysértéseiért. A tervezet kitér a kezdő járművezetőkre is, a friss jogosítvánnyal rendelkezők az első két évben nem vezethetnek 300 kilowattnál nagyobb teljesítményű autót.

Új Fogalmak és Szabályok

A tervek szerint megszűnik a leállósáv elnevezés, mivel félrevezető, helyette új megközelítést alkalmaznak. Az egyik legjelentősebb újítás a védelmi sáv bevezetése, amelyet a menetirány szerinti jobb oldali sáv jobb szélén alakítanának ki. A védelmi sávot elsősorban a védtelenebb, illetve lassabban haladó közlekedők, például gyalogosok és kerékpárosok, használhatnák. Megjelenik az új KRESZ-ben egy újdonság, a vegyes sáv. Írásba kerülhet az úgynevezett cipzárelv, vagyis, hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, akkor az egyenesen továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos esetekben be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket. Attól függően, hogy az egyenesen haladó sávon folyamatos-e a forgalom vagy feltorlódott a kocsisor, a mellette haladó sáv megszűnése előtti legkorábbi lehetőségnél, vagy a megszűnés helyének közvetlen közelében kell beengedni majd az innen érkező járműveket az elképzelés szerint. A látni és látszani elv jegyében felmerült, hogy lakott területen is előírnák a tompított fényszóró kötelező használatát azokon az autókon, amelyeken nincs nappali menetfény. A német szabályokból merítettek a magyar KRESZ készítői azzal, hogy megszüntetnék a párhuzamos közlekedés fogalmát és ehelyett bevezetik a mellette elhaladás fogalmát többsávos úton, az előzés pedig a felezővonal átlépésével járó manőver lenne. A mellette elhaladás egyébként fokozott óvatossággal jobbról is történhet. Az előzés fogalma teljesen új értelmet kap: csak akkor lesz előzés, ha átlépjük a felezővonalat, és átmegyünk a bal oldalra. A motorosoknál nem sok minden változik. Továbbra is előresorolhatnak az álló járművek között, de mostantól akkor is, ha azok lassan gurulnak. Városon kívül a bukósisak mellett kötelező lesz a zárt ruházat, zárt cipő és kesztyű viselése is. A tehergépjárműveknél nagy változás lesz, hogy a horrorkaravánok megfékezése érdekében az előzési szabályon is módosítanak az új KRESZ-ben. Tavaly karácsonykor a Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül főszabály szerint csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek.

Viták az Elsőbbségadásról és a Jobbkéz-szabályról

Téged is bosszant, amikor háború tör ki egy neten terjedő KRESZ-feladvány alatt, mert a kommentelők nem tudják eldönteni, hogy milyen sorrendben haladhatnak át az ábrán szereplő autók? Ha jobban belegondolunk, nem igazán szerencsés az a kérdés, hogy adott helyzetben mi az áthaladási sorrend. Pedig a KRESZ sehol nem említi a sorrend kérdését, ez csak az elsőbbségadási szabályokból levezethető logikai okfejtés. Hiszen mindenki ismeri azt a helyzetet, amikor két jármű egymásnak szemből érkezik és mindkettő balra kanyarodik. Mivel a KRESZ nem ad konkrét megoldást a szituációra, az alapszabályt kell érvényesíteni, vagyis minden közlekedőnek, minden helyzetben törekednie kell a baleset elkerülésére. Azaz ilyenkor előzékenységgel, megegyezéssel, vagy ahogy annak idején tanultuk, kölcsönös udvariassággal kell megállapítani az áthaladás sorrendjét. Sőt, ha a KRESZ-t alaposabban végigböngésszük, az is kiderül, hogy a „kinek van elsőbbsége” fogalom sokkal kevesebbszer szerepel, mint hogy „kinek kell elsőbbséget adni”.

Például egy szóval sem említi a KRESZ, hogy a főútvonalon közlekedőknek elsőbbségük van. Útkereszteződésben a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére, ha „Elsőbbségadás kötelező” vagy „ÁLLJ!”, egyenrangú útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére. Elsőbbséget kell adni, balra bekanyarodó járművel az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű; az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére. Ha egy tesztábrát nézve figyeljük a helyzetet, óhatatlanul megpróbálunk egy sorrendet felállítani, ami a legtöbb esetben sikerül is. De vajon autót vezetve, a járműben ülve is sorrendben gondolkodunk egy konkrét közlekedési szituációban? Úgy gondolom, nem. A jobbról érkező pirosat fogjuk figyelni, és nem igazán érdekel bennünket, hogy neki is elsőbbséget kell adnia a sárga autó számára. Amíg ott van, nem megyünk tovább. A következő ábrán jól látható - immár a gyalogosokat is belekeverve -, hogy elképzelhető olyan közlekedési helyzet, amelyben nem lehet a sorrendet felállítani. Ilyenkor sem a sorrend, sem az, hogy kinek van elsőbbsége nem határozható meg.

Azonban több mint tíz éve nincs útmutató, csak és kizárólag a jogszabály. Ma egy jogi eljárásban kizárólag a KRESZ paragrafusai alapján születik döntés. Az útmutató szerint az ilyen forgalmi helyzetekben „a jobbkéz-szabály alapján” a balra kanyarodó haladhat elsőként tovább. A megoldás megalapozott jogi indokkal nem levezethető. Korábban ezt a forgalmi helyzetet - jogilag tiszta alapokon - „kölcsönös udvariasság” -ként kezelték, majd később „a közlekedés biztonságát az szolgálta”, hogy ha a kanyarodó jármű halad elsőként át a kereszteződésen. Az útmutató mai szövege viszont teljesen egyértelműen foglal állást a „jobbkéz-szabály” javára. Patthelyzet mindaddig, amíg az egyik jármű elsőként el nem hagyja a kereszteződést. Mindig elvárható egy autóstól, hogy mérje fel kinek kell elsőbbséget adnia az adott helyzetben, de véleményem szerint egy többautós kereszteződéshez érkezve, fejben összerakni a lehetséges sorrendet, az már egy bonyolultabb feladat. Mi a helyzet olyankor, ha a zöld autó nem teszi ki az irányjelzőjét, vagy kiteszi, de abban a pillanatban lesz működésképtelen, azaz nem is látszik a szándéka, hogy balra kíván kanyarodni? Ennyi bizonytalanságra nem lehet egy szabályt felépíteni, és szerintem a jogászok ezt nagyon pontosan tudták, amikor a KRESZ-ben nem írtak erre a helyzetre megoldást. Sokan érvelnek egyébként azzal, hogy a jobbkéz-szabály mintegy „erősebb” szabály, mint a kanyarodás szabálya, de erre semmilyen utalás nincs a jogszabályban. Ennyi bizonytalansági tényező mellett nem véletlen, hogy a jogszabály nem erősíti meg ebben a helyzetben a balra kanyarodó elsőbbségét. Az más kérdés, hogy ha valóban azonos időben érkeznek, és szinte már áll mind a három jármű, akkor célszerűbb lehet abban megegyezni, hogy a balra kanyarodó haladjon el elsőnek, de ezt a döntést az ott lévő vezetőkre kell bízni, és nem a KRESZ-ben rögzíteni.

Hírek a KRESZ Parkokról

tags: #kresz #index #helyettesites

• Suzuki márkakereskedések Magyarországon
• Hogyan ellenőrizhető egy autó előélete rendszám alapján?
• Motorod hangjának titkai
• Átfogó útmutató állványokhoz és sebességváltókhoz
• Opel Vectra B vezérlés csere lépésről lépésre