Allergiavizsgálat: Módszerek, menete és lehetőségei

Vörös szemek, állandó tüsszögés, kellemetlen gyomorpanaszok? Ha ezeket tapasztaljuk, allergiavizsgálatra lehet szükségünk. Az allergia napjaink egyik leggyakoribb egészségügyi problémája, ami emberek millióit érinti világszerte. A tünetek skálája rendkívül széles: a vörös szemektől és a bedugult orrtól kezdve az ételallergián és a bőrkiütéseken át egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhet. Egy valami viszont mindegyikre igaz: képes megkeseríteni az érintettek mindennapjait.

Az allergia okainak felderítése és a megfelelő kezelési módok megtalálása nem lehetséges egy allergiavizsgálat elvégzése nélkül. A teljeskörű allergiavizsgálat célja az allergiát kiváltó anyagok (allergének) azonosítása. Az allergiavizsgálat tehát segíthet az allergén azonosításában: pontosan meghatározza, hogy milyen anyagokra reagál a szervezet túlérzékenyen. Az allergének ismeretében az orvos hatékony kezelési tervet készíthet.

Mikor van szükség allergiavizsgálatra?

Allergiavizsgálatra lenne szükségem - gondoljuk, ha már hetek óta orrdugulás, tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, könnyezés nehezíti a mindennapjainkat. Jó nyomon járunk, hiszen ezek a tünetek valóban szénanáthára utalnak. Ha a tavalyi évhez hasonlóan az elmúlt heteket is tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással és szemviszketéssel tölti, akkor gyanús, hogy a tünetek hátterében nem egy évről-évre ismétlődő nátha, hanem légúti allergia áll. Az allergia tünetei gyakran összetéveszthetők más betegségekkel. Sok esetben az allergia tünetei nem egyértelműek - más betegségekre is utalhatnak, vagy hosszú ideig fennállhatnak anélkül, hogy pontos kiváltó okuk ismert lenne.

Az allergiás reakciók sokféle panaszt okozhatnak. Jellemzőek a bőrtünetek, emésztési problémák, ödémával járó tünetek, de akár életveszélyes állapotot okozó anafilaxiás sokkot is tudnak okozni. A bőrön leginkább pirosság, viszkető foltok, csalánkiütés vagy ekcémás elváltozások formájában jelentkeznek. A bőr az allergiás reakció egyik fő megjelenési formája lehet. Az allergiás reakciók gyakran érintik a szemet, melyek tünetei közé tartozik a vörös, irritált szem, intenzív viszketés és fokozott könnyezés. Ezek a panaszok leggyakrabban pollenekre, poratkákra vagy állati szőrre adott túlérzékenységi reakciók következtében jelentkeznek.

Különösen gyerekek számára lehet félelmetes egy védőoltás, vérvétel, ilyenkor gyakran már a tű látványától sírva fakadnak, még mielőtt bármi történne. A gyermekeknél azon tünetek esetében, amelyek felvetik az allergia gyanúját, az allergiavizsgálat segíthet meghatározni, hogy az aggodalomra okot adó panaszokat valóban allergia okozza-e, és ha igen, mi lehet a konkrét allergén. Az egyes életkorokban azonban a tünetek is eltérőek lehetnek, így az életkor alapján is differenciálni kell. 16 éven aluli pácienst gyermek-allergológushoz, gyermek-tüdőgyógyászhoz irányítunk.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Az allergiavizsgálat menete: előkészületek és szakorvosi konzultáció

Az allergiavizsgálat előkészítése és végrehajtása több lépésből áll. Az első lépés egy konzultáció az allergológussal vagy immunológussal. Az orvos részletesen kikérdezi a beteg kórtörténetét, tüneteit és életmódját, majd fizikai vizsgálatot végez. A diagnosztikai folyamat szakorvosi feladat, és magában foglalja a gyermek kórtörténetének részletes megismerését (fennálló tünetek, azok mértéke, jellege, életmódbeli kockázati tényezők, allergia vagy asztma családi halmozódása, stb.), valamint fizikális vizsgálatot és az anamnézis eredménye alapján meghatározott allergiavizsgálatot.

A szakorvosi konzultáció előtt érdemes átgondolni, hogy mikor jelentkeztek először a tünetek, mely hónapokban, napszakban jellemzőek, szabadban vagy inkább zárt térben intenzívebbek, stb. Az allergológussal történő találkozó előtt még otthon érdemes néhány dolgot átgondolni, hogy ne érjenek váratlanul a kérdések. Az allergiavizsgálat menete során ugyanis az első lépés a beszélgetés. Ahhoz, hogy célzott kivizsgálást és a megfelelő kezelést kapjuk, az orvos több kérdést is fel fog tenni. Mikor jelentkeztek először a tüneteink? Mely időszakban, hónap(ok)ban jelentkeznek tüneteink? Melyik napszakban, a szabadban vagy zárt térben érezzük rosszabbnak? Van-e egyéb betegségünk? Szedünk-e rendszeresen gyógyszereket? Előfordul-e allergia a családban?

Az allergiavizsgálat előtt sor kerülhet fizikális vizsgálatokra is. Ilyen például az orrüreg orrspekulummal történő vagy endoszkópos vizsgálata, mely egy fájdalmatlan eljárás annak kizárására, ha a tartós orrdugulás hátterében felmerül például orrpolip, de segítségével az orrnyálkahártya állapota is feltérképezhető. A szemkönnyezés oka lehet allergia, de ha felmerül egyéb szembetegség gyanúja, az allergológus szemészhez irányítja a beteget. A konzultáció első fele után egy gyors fizikális vizsgálat következik, amely általában a bőr megtekintéséből áll (van-e kiütés, ekcémás tünet). Ezután a szem és az orrnyálkahártya vizsgálata következik. Majd a tüdő meghallgatásából (sípoló vagy nehezített légzés jelei) is lehet következtetni a vizsgálat folytatására.

Ezt követően dönt az orvos arról, hogy melyik allergiavizsgálati módszert alkalmazza. Ezután meg kell tennünk a szükséges előkészületeket. Bizonyos gyógyszerek, például az antihisztaminok, befolyásolhatják a vizsgálat eredményeit, ezért az orvos utasításainak megfelelően ezeket a vizsgálat előtt el kell hagyni. A hagyományos bőrpróba, Prick-teszt nem végezhető el, ha a beteg antihisztamint szed. Ilyenkor legalább 10 nap szünetet kell tartani, hogy a hatóanyagok kiürüljenek a szervezetből és ne szülessen álnegatív eredmény a tesztnél. Vérvizsgálat előtt legalább három, a bőrpróba előtt pedig tíz nappal már nem szabad szedni, annak érdekében, hogy valós, értékelhető eredményt kapjunk.

A választott módszertől függően a vizsgálat néhány percet vagy több órát is igénybe vehet. A betegnek követnie kell az orvos utasításait, és jeleznie kell, ha bármilyen kellemetlen tünetet észlel. Személyes iratok, TAJ kártya, korábbi allergiavizsgálati eredmények, meglevő orvosi dokumentumok és írott vagy telefonon tárolt gyógyszerlista bevitele javasolt.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Allergiavizsgálati módszerek

Az allergiák vizsgálatának többféle módszere is létezik, amelyek közül az orvos a tünetek, a beteg kórtörténete és más tényezők alapján választja ki a legmegfelelőbbet. Az allergia vizsgálatoknak olyan különböző típusai segítenek az allergének azonosításában, mint a bőrteszt (prick-teszt, patch-teszt) és a vérvizsgálat (specifikus IgE kimutatása).

Kétféle allergiateszt - bőr- és RAST-teszt

Bőrtesztek

A bőrtesztek alkalmasak a légúti és ételallergénekkel szemben fennálló allergia kimutatására azáltal, hogy a szervezet válaszreakcióját váltják ki. Ezeket a teszteket gyorsan el lehet végezni, így zömében ezek valamelyikét szokták elsőként alkalmazni. A diagnózis felállításához az anamnézis felvétel (tünetek, egyéb betegségek megléte, rendszeresen szedett gyógyszerek, az allergia családi halmozódása, életmód, stb.) és a fizikális vizsgálat (például az orr endoszkópos vizsgálata) eredményén alapulva csak a szükséges allergiavizsgálat elvégzésére kerül sor.

Prick-teszt (Bőrpróba)

A Prick-teszt az egyik leggyakrabban használt allergiavizsgálati módszer. Az egyik ilyen módszer a Prick-teszt, amely során az orvos tisztított allergéneket visz fel az érintett alkarjára, majd egy 1 milliméter szúrásmélységű lándzsa segítségével juttatja ezeket a bőrbe. A teszt során minimális mennyiségű allergént tartalmazó oldatot kis karcolással juttatnak a bőr alá, így hozzáférhetővé válik a szervezetben jelen lévő IgE ellenanyag számára, és elindítja helyi allergiás reakció kialakulását.

A hagyományos bőrpróba, avagy a Prick-teszt során apró tűszúrásokkal juttatnak különböző allergéneket a páciens bőrébe. Felnőtteknél ezt általában az alkaron, kisgyermekeknél a hát bőrfelületén végzik el. A vizsgálat nem fájdalmas, célja pedig, hogy megmutassa, mely anyagok váltanak ki immunválaszt. Minden csepp helyén egy pici szúrással vagy karcolással az vizsgálandó allergén a bőr legfelső rétegébe jut. Súlyos allergia esetén a bőrreakció szinte azonnal is megjelenhet, ám az esetek többségében erre várni kell átlagosan 15-20 percet.

Allergia esetén körülbelül 15-20 percen belül kis piros dudor jelenik meg a bőrfelszínen. Amennyiben valamelyik allergénre érzékenyen reagál a vizsgált személy, akkor kipirosodik a bőre, egy szúnyogcsípésre emlékeztető pukli keletkezik rajta, továbbá viszketés is jelentkezhet. Körülbelül 15 perc elteltével a reakció kis piros területként jelenik meg, amely egy csaláncsípéshez hasonló, és kifejezetten viszket. Ha több mindenre is pozitív a teszt, ijesztő lehet a szinte összefüggő bőrpír és duzzanat az alkaron, ám nem kell aggódnunk, ezek idővel szépen visszahúzódnak és nyom nélkül elmúlnak. A teszt leolvasása során fontos információt ad a duzzanat mértéke és a bőrpír átmérője is, ezeket gyakorlott szakember tudja megfelelően értelmezni.

Hírek a KRESZ Parkokról

Minden allergiavizsgálat esetén van egy pozitív és egy negatív kontroll, azaz mindenkinél lesz legalább egy csepp, ahol a viszkető kiütés megjelenik. Ez igazolja, hogy az allergiás reakció kialakulását semmi sem akadályozza. A vizsgálat után megtisztítják a bőrt, és a viszketést enyhítő géllel kenik be. A prick-teszt során leginkább enyhe csípést érezhet az alkarján. Az első orvosi vizit, a részletes kikérdezéssel és bőrpróbával együtt 30-60 perc. A prick-tesztnél elég, ha az alkar szabadon van.

A módszer előnye, hogy gyors és megbízható információkkal szolgál egyes allergiatípusok esetében, hátránya ugyanakkor, hogy nem lehet bármikor és bárkinél elvégezni. Nem végezhető Prick-teszt allergiás időszakban, egyes bőrproblémák fennállása esetén, számos gyógyszer, például antihisztaminok alkalmazása mellett, ahogy nem alkalmazzák várandós nőknél, sem pedig azoknál, akiknek korábban már volt súlyos allergiás reakciójuk. A bőrpróba nem végezhető el akkor sem, ha bőrtünete van-pl. ekcéma, csalánkiütés, pikkelysömör. Tetoválások is megnehezíthetik a leolvasást: Mivel a bőrpróba során a diagnózis döntően a bőr reakciói alapján történik, a leolvasást megnehezíti, ha mindkét alkart tetoválások borítják. Várandósság, nagy felületre kiterjedő bőrbetegség és az alkar hajlító felszínén lévő tetoválás esetén csak vérből végzett allergiavizsgálatra van lehetőség.

Intrakután teszt

Az intrakután-teszt sokban hasonlít a Prick-tesztre, hiszen ugyanúgy a bőrön végzik el. Ám míg a másiknál egy kisebb lándzsát használnak, addig ennél a módszernél egy fecskendő és egy intrakután tű segítségével juttatják az allergéneket a bőr mélyebb rétegeibe. Általában negyed óra elteltével meg is jelennek a tünetek. Intracután teszt alkalmazásakor az allergológus vékony tűt használva kis mennyiségű allergént tartalmazó oldatot fecskendez közvetlenül a bőrbe. Általában akkor használják, ha a Prick-teszt és a vérvizsgálat eredménye negatív volt, de a szakorvos továbbra is feltételezi az allergiát légúti allergének, gyógyszerallergia vagy rovarcsípés allergia esetén. Az eredményt 15-20 perc elteltével olvassák le, de ha több, különböző koncentrációjú allergénoldat adására van szükség, akkor ez elhúzódhat.

Amennyiben a Prick nem ad egyértelmű választ, akkor az allergia vizsgálatát akaparásos teszttel végzik el a szakemberek.

Epicután teszt (Patch teszt)

Az Epicután-teszt elvégzése akkor javasolt, amikor az allergiát kiváltó anyagok az érintkezés következtében mindössze fél vagy három nappal később okoznak allergiás reakciókat. Ilyenkor a legtöbb esetben különböző gyógyszerek hatóanyagai - például lidokain, tetrakain - állnak a háttérben, de akár különféle tartósítószerek, illatanyagok, nikkel, kobalt vagy latex is okozhatják a tüneteket. Ennél a vizsgálatnál egy tapaszt helyeznek az érintett hátára, amit előzőleg egy allergénnel itatnak át. Ha ennek eltávolítása után nem jelentkezik reakció, akkor az orvosok még várnak 1 napot, majd ismételten ellenőrzik a bőrt.

A tapaszteszt (patch-teszt) kontaktallergiát (pl. a leggyakrabban gumi (latex), bizonyos illatanyagok vagy fémek által kiváltott allergiás kontakt dermatitisz diagnosztizálására alkalmas. Az epicutan bőrteszt (Patch teszt) a leggyakrabban gumi, bizonyos illatanyagok vagy fémek által kiváltott allergiás kontakt dermatitisz diagnosztizálására alkalmas. A bőrre helyezett, allergént tartalmazó tapaszt a szakorvos 48-96 óra után eltávolítva ellenőrzi a kiváltott reakciót. Gyermekeknél ez a típusú allergia viszonylag ritka. Allergéneket tartalmazó apró tapaszokat rögzítünk a hát bőrére vagy ritka esetben a karokra. Az epicutan teszt általában 48-72 órán keresztül fennmarad - ez idő alatt kerülni kell a felület áztatását, az erős izzadást. Eltávolítás után az allergológus megnézi, kialakult-e piros, gyulladt, ekcémaszerű reakció a tapaszok helyén. Mellékhatásként észlelhető helyi viszketés, égő érzés. A tapaszteszt többnapos folyamat.

Vérvizsgálatok

Ha például valamilyen bőrbetegség megmásítja a bőrvizsgálatok eredményét, akkor egy allergia-laborvizsgálat is szükségessé válhat. Az allergológiai kivizsgálás része lehet a vérvizsgálat is. Számos alkalommal kiegészíti vagy sok esetben helyettesíti a bőrpróbát. A vérvétel leginkább egy szokásos laborvizsgálatnak felel meg, ahol a kar vénájából rövid szúrással veszünk vért. Ez arra az esetkere is megoldást jelent, amikor a bőrteszt nem végezhető el. A vérvizsgálatok során a specifikus antitestek (IgE) szintjét mérik a vérben, ugyanis ezek koncentrációja megnő az allergia következtében.

A vérvizsgálattal bizonyos allergénekkel szembeni IgE antitesteket lehet mérni. A bőrteszttel szemben bármikor elvégezhető, eredményét nem befolyásolja sem az antihisztamin, sem a szteroidos orrspray alkalmazása. A vérvizsgálat eredménye nem azonnali, 4-5 napot vesz igénybe a kiértékelése. Minden hétköznap végzünk vérvétellel történő allergia vizsgálatot, amelynek eredménye körülbelül 10 munkanap alatt készül el. A modern orvosi gyakorlatban az allergének pontos azonosítására vonatkozó vérvizsgálatok nélkülözhetetlen eszközök. Először is, szakképzett orvosi személyzet végzi a vérvételt, amely minimális kellemetlenséggel jár a páciens számára. A begyűjtött vérmintákat speciálisan erre a célra kialakított laboratóriumi környezetben elemzik. Itt mérik meg a különböző allergénekre specifikus IgE antitestek koncentrációját.

Ez az allergia vizsgálat ideális választás lehet azok számára, akiknél a bőrtesztek nem alkalmazhatók, például bőrirritációk vagy más bőrproblémák esetén. A vérvizsgálat pedig nem igényel közvetlen bőrintervenciót. Továbbá, különösen hasznos kisgyermekek és idősek számára, akik számára a bőrön végzett tesztek kényelmetlenek vagy kockázatosak lehetnek. Az immunrendszer úgynevezett immunglobulin E, röviden IgE antitesteket termel az allergénekkel szemben. Az IgE antitestek mindig az adott allergénnel szemben termelődnek, allergénspecifikusak, ennél fogva vérből történő kimutatásukkal nemcsak az allergia fennállását lehet megállapítani, hanem azt is, hogy mely allergén váltotta ki a kóros reakciót.

A specifikus ellenanyagok vizsgálatának nagy előnye, hogy bármikor el lehet végezni - bár elsősorban tünetek jelentkezésekor javasolt -, illetve a vérvétel általános, minimális kockázatain túl semmilyen veszélyt nem hordoz magában. Nem igényel különösebb előkészületeket sem, még antihisztamin szedése mellett is lefolytatható. Ezzel együtt is akadnak ugyanakkor korlátai, hiszen nem végezhető el, ha a páciens szteroidos kezelés vagy immunszupresszív terápia alatt áll, valamilyen, az immunrendszert jobban leterhelő fertőzéssel küzd, vagy ha már régóta nem érintkezett az adott allergénnel.

Allergiaszezonban csak vérből végzett allergiavizsgálatra van lehetőség, de erre kerül sor akkor is, ha a páciens várandós, vagy kiterjedt bőrbetegsége miatt a bőrpróba nem kivitelezhető, vagy például az alkart borító tetoválások miatt a bőrreakciók pontos leolvasása nem lehetséges. A specifikus IgE meghatározást légúti allergiánál akkor javasolják, ha az ún. Prick-teszt nem végezhető, pl. A légúti allergiák - szénanátha, fulladás - vizsgálatára az ún. A táplálék allergia elsősorban bőrtüneteket eredményezhet vagy vizenyőt ún. Gyógyszerszedés mellett vérvizsgálatot lehet végezni, ám a pontos diagnózishoz gyakran mindkettőre (bőrpróbára és vérvizsgálatra) is szükség lehet.

RAST-teszt és ELISA-teszt

Az egyik a RAST-teszt, melynek során a vérmintát allergénekkel inkubálják. Ezután egy radioaktív anyagot adnak hozzá, amely kötődik az allergén-antitest komplexekhez. Az eredményeket egy speciális műszerrel olvassák le, amely méri a radioaktivitást. Az ELISA-teszt hasonló a RAST-teszthez, de itt enzimatikus reakciót alkalmaznak a specifikus IgE-antitestek kimutatására. Az eredményeket színváltozás alapján értékelik.

Multiplex és Molekuláris allergiavizsgálatok (ALEX)

A hagyományos allergiatesztek során általában az allergének teljes kivonata kerül vizsgálatra. Ha szükséges, egy célzott allergia panel segítségével az egyes allergén-összetevők, azaz molekuláris komponensek is azonosíthatók. A legmodernebb, átfogó allergia vizsgálat típusok már akár egyetlen vérmintából képesek több száz természetes eredetű anyagot - például polleneket, ételeket, állati szőröket vagy rovarméreg-összetevőket - vizsgálni, beleértve ezek különféle molekuláit is.

Az ALEX multiplex allergiavizsgálat egy innovatív, nanotechnológiai eljárást alkalmazó teszt, amely egyetlen vérmintából közel háromszáz különféle allergén jelenlétét képes kimutatni. A hagyományos allergiatesztektől eltérően az ALEX nemcsak az allergén kivonatokat vizsgálja, hanem azok egyedi molekuláris összetevőit is, továbbá mérni tudja az össz-IgE és az adott allergénhez kötődő specifikus IgE ellenanyagok mennyiségét. Egyedüálló multiplex allergiavizsgálat, ami nem csak az egyes allergéneket vizsgálja, hanem az allergia összetevői között megnézi milyen részére van allergiás reakciója a szervezete.

Az allergének komplex tényezők, és fontos szempont, hogy az érintettek pontosan mely összetevőikre allergiásak. Előfordulhat ugyanis, hogy a problémás komponens hőkezelés hatására lebomlik: magyarán, főtt ételekben fogyaszthatja az adott élelmiszert az allergiás beteg, nyersen viszont nem. Más esetekben viszont olyan komponens okozza a bajt, amely miatt minden formájában kerülni kell az immunválaszt provokáló ételt. Önmagában a specifikus-IgE-vizsgálat ezeket az összefüggéseket nem képes kimutatni, az ugyancsak vérmintából végzett molekuláris allergiavizsgálat viszont igen. Utóbbi módszer segítségével meg lehet határozni, hogy a tüneteket kiváltó allergénkomponens alacsony vagy magas kockázati csoportba tartozik-e, azaz például mennyire magas a betegnél az anafilaxia veszélye, továbbá a keresztallergiák is meghatározhatók általa.

Provokációs tesztek

Az is előfordulhat, hogy meglévő allergia ellenére sem keletkeznek allergiás reakciók a bőrön, így szükségessé válik egy provokációs teszt, ami pontosan meghatározza az allergiát kiváltó anyag típusát. Szénanátha esetén a legesélyesebb allergént az orrnyálhártyára juttatják, majd megfigyelik a szervezet reakcióját. Ez a módszer főként ételallergiák esetén használatos. Vannak helyzetek, amikor a bőr- vagy vérvizsgálat alapján nem derül ki, hogy valóban allergiáról van-e szó. Például egyes ételek vagy gyógyszerek esetén tapasztalunk ilyet. A vizsgálat ellenőrzött körülmények között, nagyon kis mennyiségből kiindulva történik.

Légzésfunkciós vizsgálat (Spirometria)

Amennyiben panaszai között szerepel terhelésre vagy éjszaka jelentkező fulladás, szükség lehet spirometriára. Egy spirométer csutorájába kell irányítottan, mélyen belélegezni és erőteljesen kifújni a levegőt. A műszer méri a tüdő kapacitását és a levegőáramlás sebességét. Sok esetben mérünk hörgőtágító gyógyszer adása előtt és után is, hogy lássuk, mennyit javulnak az értékek.

Eredmények kiértékelése és kezelési lehetőségek

Az allergiavizsgálat menetének utolsó lépése az eredmények kiértékelése, mely történhet a következő személyes vizit alkalmával, de távkonzultáció során is, ha valamilyen okból nem tudunk megjelenni a rendelőben. A vizsgálat során nagyon fontos szem előtt tartani, hogy soha nem a leletet, hanem a beteget kezeljük. A Lotusz Medical Center allergológus szakorvosa összefoglalja a kiegészítő vizsgálatok összes eredményét. Elmondja, mely anyagokra igazolódott érzékenység vagy allergia. Ezek alapján személyre szabott kezelési tervet állítunk össze. Mindez alapvetően befolyásolhatja a terápiát is, hiszen a többi között megalapozhatja az étrendi tiltások enyhítését, segítséget nyújthat a deszenzibilizáló terápiák megtervezésében, ezáltal javulhat az érintett páciens életminősége. Összességében elmondható, hogy az allergia diagnózisának felállításához egyaránt szükség van az anamnézis felvételére, valamint lehetőség szerint bőrpróba és IgE-vizsgálat elvégzésére. Az utóbbiak révén kapott eredményeket mindig csak az előbbi tükrében szabad kiértékelni, így kizárva az esetleges álnegatív eredmény lehetőségét.

Az allergia kezelésének legalapvetőbb eszköze a panaszokat kiváltó allergén kerülése - általában ez az első és legfontosabb lépés a kellemetlen reakciók megelőzésében. Természetesen ez nem minden esetben kivitelezhető, hiszen egy pollenallergiás nem tud teljesen elzárkózni a virágpor elől pollenszezonban, ahogy a macskaszőr-allergia is nehéz helyzetet teremt, hiszen érthető, ha a gazdi még panaszai ellenére sem szívesen válna meg szeretett kedvencétől. Súlyos vagy krónikus allergia esetén a szakember javasolhat allergénspecifikus immunterápiát is, amely során kis mennyiségű allergént juttatnak a szervezetbe fokozatosan növekvő dózisokban. Egyes esetekben allergénspecifikus immunterápia szükségességét támogatjuk. A sikeresség azon múlik, hogy a tünetek és az allergiatesztek alapján a megfelelő kezelést válasszuk ki. El kell dönteni, melyik allergénre adjuk. Az immunterápia (ugyanazt jelenti a desensibilisatio) a gyermeke allergiáját meg tudja szüntetni.

Ezek mellett bizonyos életmódbeli változtatások is felmerülhetnek. Végül, de nem utolsósorban az allergia tüneteinek enyhítésére számos allergiagyógyszer áll a rendelkezésünkre, például antihisztaminok, szteroidok és dekongesztánsok. Az orvos az allergia típusától és súlyosságától függően írja fel ezeket a gyógyszereket. A tudomány mai állása szerint az allergia sajnos nem megelőzhető és nem gyógyítható. Azonban ha pontosan tudjuk, mire vagyunk allergiások, lehetőségünk van rá, hogy elkerüljük a kellemetlen tüneteket okozó környezetet és anyagokat. Minél hamarabb ismerünk fel egy allergiatípust, annál előbb tudunk segíteni az életminőség javításában az érintetteknek.

Csak egy kis tüsszögés, engem nem zavar, majd elmúlik - az allergiát sokan alulértékelik. A kezdetben enyhe tünetek kezelés nélkül rosszabbodnak. Bosszant, hogy nem tudunk sminket viselni a folyamatos szemviszketés és könnyezés miatt. Sajnos van, aki az enyhe, bosszantó tünetek jelentkezésekor még nem foglalkozik az allergia kezelésével, hanem addig vár, amíg már egyre több növényre is allergiás lesz, vagy légzési panaszai, elhúzódó köhögése jelentkezik. A kezeletlen allergia mellett ugyanis gyakran alakul ki újabb allergia, így idővel a szénanáthás tünetek már nemcsak heteken, hanem hónapokon át is tarthatnak. Szövődményként pedig asztma is jelentkezhet, erre utalnak az alsó légúti tünetek. Nemcsak a mindennapokat keseríthetik meg, de legsúlyosabb esetben akár életveszélyes állapotot is idézhetnek elő a különböző allergiák, amelyek kezelését éppen ezért nem szabad félvállról venni. Mindazonáltal jól szemlélteti, mennyire fontos komolyan venni és kivizsgáltatni az allergiagyanús tüneteket. Annál is inkább, mert bár nem gyógyítható, a meglévő kezelési módszerekkel azonban az esetek többségében kordában tartható az allergia.

tags: #allergia #vizsgálat #menete #és #lehetőségei