A közúti járművek világításának működése és szabályai, valamint a forgalmi jelzések

A közúti közlekedés során kiemelten fontos, hogy a jármű világító és fényjelző berendezései kifogástalanul működjenek. Különösen ködben és csapadékos időben elengedhetetlen a helyes világításhasználat a biztonságos közlekedés érdekében.

A közúti járművek világítóberendezéseinek típusai és használatuk

Nappali menetfény (DRL)

2011 óta az EU piacain forgalomba hozott autókban szériafelszerelés a nappali menetfény. A gyártók többféle változatát alkalmazzák, létezik automatikusan a gyújtás ráadásával felkapcsolódó, külön kapcsolható és többfunkciós (indexként is alkalmazott) változat is. Autótípustól függ, hogy a frontrészen elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.

A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja, erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál. A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.

Utólagos nappali menetfény felszerelése

A nappali menetfények utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).

Tompított fényszóró és helyzetjelző

A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Távolsági fényszóró

Távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.

Ködlámpák

Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé.

Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek.

Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb, mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható.

Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Speciális szabályok: Motorkerékpárok világítása

A (gép)járműveken elhelyezhető világító berendezések számát, fajtáját, jellemzőit a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza, azonban a világító berendezések használatára vonatkozóan további megkötéseket ír elő a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttesrendelete (KRESZ).

Fontos tudni, hogy a motorkerékpárokra egyáltalán nem szabad menetjelző lámpát felszerelni, mivel a menetjelző lámpa nem működhet a tompított fényszóróval együtt, viszont a motorkerékpárokon a tompított fényszórót mindig - éjjel-nappal, ha esik, ha fúj - működtetni kell, így a menetjelző lámpa egyáltalán nem is kapcsolhat be. Motorkerékpár esetén 1 db ködfényszóró felszerelése lehetséges fehér vagy sárga színű világítással, amelynek - lehetőség szerint - a motorkerékpár középvonalában kell elhelyezkednie.

A Rendelet szabályozása szerint a motorkerékpárokon csak 1 db féklámpát lehet felszerelni, a kiegészítő, „normál” féklámpákon túli féklámpát a Rendelet csak a gépkocsiknak engedi meg. A fentiek alapján elmondható, hogy a láthatóság növelése érdekében semmilyen kiegészítő világító berendezés sem szerelhető fel a motorkerékpárokra legálisan - beleértve a topcase-ekbe beépített kiegészítő féklámpákat is -, hacsak arra nincs külön engedély, amely a forgalmi engedélybe is bejegyzésre kerül mint engedélyezett átalakítás, vagy az adott világító berendezés a motoron gyárilag van eltérően kialakítva és engedélyezve.

Amit szabályosan használni lehet, az a ködfényszóró és a hátsó helyzetjelző ködlámpa, azonban ezeknek a célja nem az általános láthatóság, hanem a köd esetén fellépő különleges látási viszonyokban a látás és a láthatóság elősegítése. Viszont a ködlámpáknak külön kapcsolhatóknak kell lenniük és normál látási viszonyok esetén nem használhatók. Sajnos - más lehetőség híján - nem tudunk mást tenni a láthatóságunk érdekében, mint azt, hogy feltűnő színű motorkerékpárral közlekedünk, feltűnő színű ruházatot és bukósisakot, illetve láthatósági mellényt hordunk a motorozás során.

Műszaki állapot és ellenőrzés

A LED-es fények - és valamennyi fény - megfelelőségét a műszaki megvizsgálás során ellenőrzik. A KRESZ minden motoros számára előír öt elindulás előtti teendőt.

Hírek a KRESZ Parkokról

Ezek a következők:

• Először is szemrevételezéssel állapítsuk meg a gumiabroncsokon a mintamélységet! Fontos, hogy ez 1,6 milliméter alá nem eshet! Vizsgáljuk át, nincs-e a gumiabroncson külső sérülés, kitüremkedés, repedés, szakadás, esetleg ásványi anyagtermék, illetve ellenőrizzük a levegő nyomását is mind az első, mind a hátsó kerékben!
• Következzen a kormányberendezés! A motor kormányát akadálytalanul el kell tudnunk fordítani jobbra és balra is!
• A fékberendezés ellenőrzésekor toljuk meg a motorkerékpárt, majd egyszerűen húzzuk meg az első és hátsó fékkart, melynek hatására a járműnek meg kell állnia. Figyelem! A funkciópróba során a fékkart nem szabad tudnunk teljesen behúzni!
• A világító- és fényjelző-berendezés ellenőrzéséhez először adjuk rá a járműre a gyújtást, majd ellenőrizzük, hogy világít-e elöl és hátul a helyzetjelző lámpa. Ezután nézzük meg, hogy a tompított- és a távolsági fényszórók is megfelelően működnek-e, illetve hogy az irányjelző mindkét irányba funkcionál-e. Ezután jöhet a féklámpák, majd a rendszámtábla-világítás tesztelése.
• Az ötödik kötelező indulás előtti feladat a rendszámtábla ellenőrzése, amelynek rögzítettségét kell megvizsgálnunk, illetve azt, hogy tiszta, olvasható állapotban van-e.

A KRESZ által előírt kötelező motorkerékpár-tartozék az „A” típusú elsősegélynyújtó felszerelés. Fontos: az izzókészlet már nem kötelező tartozéka a motorkerékpároknak!

A közúti jelzőlámpák és jelzések

Sárga fény jelzése

A KRESZ alapján a sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi. A sárga fényjelzésre az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni. Ha biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.

Nem tekinthető biztonságosnak a megállás, ha a jármű - a haladási sebessége alapján - már túl közel van a lámpához, a megállás csak vészfékezéssel valósítható meg, amely sérülésveszéllyel járhat, az útviszonyok kedvezőtlenek, valamint, ha a megállás balesetveszélyes helyzetet teremtene. A sárga jelzés nem felhívás a gyorsításra!

Nemzetközi és hazai szabályozási keretek

A közlekedés állandóan fejlődik. Információs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés kereszteződéseinek szabályozására. A hatvanas évek végén megjelent első telematikai rendszerek számítógépes jelvezérlő rendszerek voltak, céljuk a városok forgalmának optimalizálása. Az évek során egyre több kifinomultabb termék és rendszer fejlődött ki. A jelenleg létező rendszer hatálya kiterjedt, ideértve a kereskedelmi árufuvarozás és a tömegközlekedési szolgáltatások támogatását is, mint például a jármű- és utastájékoztatásban szereplő telematika.

Fontos, hogy ezek a rendszerek koordinált módon működjenek az egész közlekedési hálózat egészében, nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is. Az ITS (Intelligens Közlekedési Rendszerek) arra törekszik, hogy teljes körű „utazási szolgáltatást” nyújtson: az útvonaltervezéstől és az útvonaltervezéstől, a jegyek és a parkolóhelyek foglalásától. A forgalom, az időjárás és az útviszonyok automatikus nyomon követése lehetővé teszi az utasok számára, hogy megváltoztassák az útvonalat vagy az utazási módot. A tömegközlekedésben is tájékoztatni kell az utasokat indulás előtt a járművek várható menetrendjéről, az állomásokon, mobiltelefonokon, vagy akár az interneten. A mai - nemzetközi utazások idejében, fontos, hogy képesek legyenek tervezni és támogatást kapjanak a határon kívül történő utazásról is. Európában, a legtöbb nagyvárosi zónában már többféle ITS-t használnak a közlekedés és a tömegközlekedés ellenőrzése és kezelése, valamint a hozzáférés fokozása és ellenőrzése érdekében.

A fényszórók és a hozzájuk tartozó fényforrások biztonságtechnikailag releváns gépjárműtartozéknak tekintendők, vagyis a gépjármű forgalomba állása előtt hivatalos jóváhagyást igényelnek, és az eredeti konstrukció szabályoknak ellentmondó átalakítása vagy manipulálása nem megengedett. Minden fényszóró azzal a fényforrással (halogén, xenon vagy LED) együtt kapja meg a típusvizsgát, amellyel üzemeltetni kell. Ha a fényforrást egy nem típusellenőrzött, a fényszóró engedélyében nem szereplő fényforrásra cserélik, akkor az engedély, és ezzel a jármű forgalmi engedélye is érvénytelenné válik.

Európában az UNECE (United Nations Economic Commission for Europe), magyarul ENSZ-EGB (Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága) által megalkotott ECE szabályozásai és az azokon alapuló nemzeti előírások tartalmazzák a gépjárművek világító és fényjelző berendezéseit érintő kötelező előírásokat - „Egyezmény a közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, illetve a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről”. 1958-ban az NSZK javaslatára az ENSZ EGB védnöksége alatt létrehoztak egy, a gépjárművekre és az azokra szerelhető alkatrészekre vonatkozó jóváhagyásokról és a jóváhagyások kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt. Az Egyesült Államok nem írta alá az 1958-as Genfi Egyezményt, ezért ott az ECE-től eltérő FMVSS (Federal Motor Vehicle Safety Standards) szabályozás van érvényben. Az Egyesült Államok területén forgalomba állt gépjárművek világító és jelzőberendezések követelményeit a Federal Motor Vehicle Safety Standard 108 tartalmazza. Léteznek továbbá SAE (Society of Automotive Engineers) előírások is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az európai direktíváknak megfelelő világító és jelzőlámpákkal felszerelt gépjárművek nem felelnek meg az ottani előírásoknak, vagyis exportálás előtt azokat át kell alakítani.

A vonatkozó magyar és Európai Uniós jogszabályok rendkívül hasonlóak. Magyarországon a beszereléssel és használattal kapcsolatos nemzeti szabályozást egyrészt az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttesrendelete a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) tartalmazza, amely a genfi ECE-R48-01 és a brüsszeli EEC 76/756 Európai Uniós normatívákon alapul. A másik hatályos szabályozás a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, a Magyarország területén közlekedő járművekre terjed ki. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Magyarországon elfogadott ENSZ-EGB (ECE) előírásokat. A KRESZ 44. §-a a forgalomban részt vevő járművek kivilágításával, míg a 45. § az álló járművek kivilágításával foglalkozik. A gépjárművekben alkalmazott fényszórók meg kell, hogy feleljenek a vonatkozó ECE-R37 (izzólámpákkal felszerelt fényszórók) előírásoknak.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet kimondja: „A gépjárművön, csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged. A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét - kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét - úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen.”

A távolsági és tompított fényszórók és helyzetjelző lámpák felszerelése minden gépjármű esetén kötelező, ellenben a ködfényszóró felszerelésével, melyet a rendelet nem ír elő kötelezően. A hátrameneti sebességfokozattal ellátott gépjárművek esetén hátrameneti lámpa felszerelése kapcsán úgy fogalmaz, hogy felszerelésük megengedett.

A 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/25. számú melléklete szabályozza, hogy a gyártóknak egy adott fényforráson vagy fényszórón milyen kötelező jellegű jelöléseket kell feltüntetni, illetve milyen feliratokkal kell azokat egységesen ellátni. A fényforrás felületén, vagy ha nincs elegendő hely, akkor az aljzaton a jelöléseket kötelező feltüntetni, beleértve az EGB-szabályozás szerinti névleges feszültséget (pl. 6V, 12V, 24V), az EK (vagy EC - Európai Közösség) alkatrésztípus jóváhagyási jelét (téglalappal határolt „e” betű, amelyet a típusjóváhagyást kiadó ország száma vagy betűjele követ), és az ECE (Economic Commission for Europe) jelölést (körrel határolt „E”-betű valamint egy szám, amely azt definiálja, hogy a fényforrást melyik országban tanúsították), továbbá a lencsén a gyártó márkanevét.

A különböző lámpatestek által kötelezően biztosítandó távolságok és megvilágítás értékek, valamint megengedett színek:

tags: #közúti #jelzőlámpa #működése #és #szabályai

• Jellemzők és precizitás a kipufogó csonk tömítéseknél
• minden, amit a Peugeot Boxer hengerfejről tudni érdemes
• autóhifi hibaelhárítás és korszerűsítés
• Pajero fűtőradiátor problémák és megoldások
• E90 320d olajcsere útmutató