KRESZ: A gyorshajtás és az előzés szabályai, következményei
Sajnos a gyorshajtás elég gyakori jelenség, és a valódi veszélyeibe sokan bele sem gondolnak. A halálos motorosbalesetek több, mint kétharmada abszolút sebességtúllépésre vezethető vissza. Amennyiben motorosbaleset másik jármű hibájából történik, sok esetben a személygépkocsi kikanyarodása okozza a balesetet, ami azt jelzi, hogy a járművezetők rosszul mérik fel a motorosok sebességét, illetve nehezebben észlelik őket.
Gyorshajtáskor hajlamosak vagyunk azt szem előtt tartani, hogy pár perccel lerövidítsük a menetidőt (érdemes kiszámolni tényleg legfeljebb perceket nyerünk!). Élvezetesebb annyival a vezetés, amennyivel nagyobb kockázatot jelent sebességünk minden egyes km/h-val való növelése? A gyorshajtás egyéni előnyeivel szemben könnyű legyinteni a kockázatok és károk növekedésére. Ezek azonban nem jelentenek mentséget a gyorshajtásra!
A KRESZ előírásai a sebesség megválasztásáról
A KRESZ egyik fontos előírása, hogy a járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, ahogyan a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra is. A járművezetőnek - tekintettel minden említett tényezőre - a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
Abszolút sebességtúllépésről beszélünk, ha a megengedett (tábla vagy jogszabály alapján megállapítható) sebességet lépi túl a vezető. Relatív sebességtúllépés áll fenn, amennyiben a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. A megengedett sebesség „betartása” is lehet gyorshajtás, és egyben büntetendő cselekedet.
A gyorshajtás súlyos következményei
A sebességtúllépés drámaian növeli a balesetek súlyosságát. Ennek szemléltetésére érdemes megvizsgálni a gyalogosbalesetek kimenetelét:
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
| Ütközési sebesség | Végzetes kimenetel esélye |
|---|---|
| 32 km/h | 5% |
| 64 km/h | 85% |
Amennyiben egy jármű 32 km/h-val üti el a gyalogost, az esetek 5%-ban lesz végzetes kimenetelű a baleset, míg 64 km/h sebesség esetén már az esetek 85% -ban okozza a gyalogos halálát.
Bírságok és büntetőpontok
A KRESZ-szabályok megszegése esetén a személygépjármű vezetője akár komoly szankciókra is számíthat, ha a rendőr a tettenérést követően megállítja. Gyorshajtás miatt indulhat közigazgatási eljárás vagy szabálysértési eljárás is. A szabályszegők tehát nem csupán a saját és mások testi épségét is veszélyeztetik, de nagy összegű pénzbírságot és büntetőpontokat is szerezhetnek tetteik következményeként.
Gyorshajtásért is járhat előéleti pont, ha ezt a vétséget bünteti a rendőrség, a közigazgatási bírságon túl minimum 4, maximum 8 pont szabható ki.
Az objektív felelősség elve és a szabályozás változásai
Az objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási bírság alkalmazása 2008 májusában vette kezdetét. A gépjármű üzembentartójának objektív felelősségén alapuló közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések 2009 május 1-től módosultak. Az egyik legfontosabb változás, hogy a megengedett legnagyobb sebesség túllépése miatt kiszabott bírság összege a jövőben már nem a sebességtúllépés %-ától, hanem a km/órában megadott mértékétől függ. A módosításokat a 2009 május 02-tól indult eljárásokban kell alkalmazni.
A szabályozás továbbra is a jogszabályban nevesített leggyakoribb és legveszélyesebb jogsértő magatartásokra terjed ki. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a közigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó esetek szankcionálatlanok maradnak. A módosítás a KRESZ 14.§ (1) bekezdés z/1) pontjával bővítette a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó azon szabályok körét, amelyek az objektív felelősség hatály alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy május 02-tól a „Korlátozott sebességű övezet” jelzőtábla hatálya alatti útszakaszokon történt gyorshajtás miatt is bírságolható az üzembentartó.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A méltányosság gyakorlására eddig is csak akkor volt lehetőség, ha a döntés az ügyfélre nézve a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okozott. Új elemként kerül a rendszerbe az a szabály, miszerint a bírságot kiszabó határozat méltányosságból történő módosításának, visszavonásának már ebben az esetben sincs helye.
2010. január 1-jei hatállyal módosul a bírságolással kapcsolatos eljárást lefolytató szervek rendszere is. Az eljárás lefolytatása helyének változása miatt azonban nem sérülhet az érintettek iratmegismerési jogai.
Sebességmérés és ellenőrzés a gyakorlatban
Szigorítottak a gyorshajtás szabályain: már minimális sebességtúllépés esetén is büntetnek, de csak akkor, ha megállítja a sofőrt a rendőr. A telepített traffipaxoknál, vagy a mozgó sebességmérőknél még elvileg megmaradt az a szabály, hogy bizonyos mértékű sebesség-túllépésig nem kell számítani bírságra. Szigorú büntetésre akkor kell számítani, ha a kocsit a rendőr állítja meg. A telepített vagy mozgó traffipaxoknál viszont továbbra is él az úgynevezett ráhagyásos gyakorlat.
Jól látszódó sebességmérés
Naponta átlagosan 1700 gyorshajtót fognak el itthon, ez a szám most jelentősen emelkedhet. Naponta átlagosan 1700 gyorshajtót fognak el itthon, és leginkább előzés közben készülnek a drága fényképek.
Fontos tudni, hogy az autó sebességmérője és a valós sebesség között lehet eltérés. Ha az autó sebességmérője szerint 70-nel mennek, az egyik navigációs alkalmazás szerint csak 68-cal haladnak. Ilyen anomáliák adódhatnak a sebességmérő műszerek között, főként akkor, ha idősebb autónk van. A példaként említett esetben egy 70-es táblánál 68-cal menni rendben van. De ha 72-vel mennek, meg is büntethetik önöket.
Előzés és a sebességtúllépés tévhitei
„Gyorshajtás az előzéskor sem kap felmentést, tehát akkor sem lehet elmenekülni. Sok autós fejében él az a tévhit, hogy az előzés ideje alatt a biztonság érdekében megengedett a sebességhatár rövid ideig tartó átlépése. Amikor egy lassabb járművet előzünk, ösztöneink azt diktálják, hogy a manőver idejére fokozzuk a tempót. Bár a határozott előzés valóban csökkenti a szemközti sávban töltött időt, a közlekedési jog nem ismeri a „biztonsági gyorsítás” fogalmát.
A rendőrségi gyakorlat és az objektív felelősség elve alapján a mérőeszközök nem vizsgálják a manőver célját, csak a puszta tényt: a jármű átlépte a megengedett határt. A valóban biztonságos előzés titka nem a motor erejében, hanem az alapos helyzetelemzésben rejlik. A szakértők szerint minden manővert úgy kell megtervezni, hogy az a sebességhatárok betartásával is kényelmesen befejezhető legyen. Az előzés során tanúsított felelős magatartás nemcsak a súlyos bírságok és büntetőpontok elkerülése miatt fontos, hanem azért is, mert a váratlanul megnövekedett sebesség drasztikusan rontja a sofőr reakcióidejét és növeli a baleseti kockázatot. Az indexet csak a sávváltás jelzésére használjuk. A sebességkorlátozás betartása minden közlekedő közös érdeke.
tags: #kresz #elozes #sebessegtullepes