KRESZ Feladványok és a Közlekedésbiztonság: Amit minden sofőrnek tudnia kell

Nem is olyan régen mutattunk két közlekedési helyzetet mutató ábrát, ami alaposan megosztotta olvasóinkat. Az egyikben az volt a kérdés, hogy a busznak vagy az autónak van-e elsőbbsége, a másiknál pedig az, hogy milyen sorrendben haladhatnak át az autók az egyenrangú útkereszteződésen. Elsőre mindkettőről úgy tűnt, hogy könnyű a megoldása, azonban ez mégsem volt teljesen így. Ezek alapján könnyen lehet, hogy az alábbi közlekedési helyzet is kifog majd az autósokon.

A feladványt egy KRESZ-vizsgára készülő olvasónk küldte, és mint mondta, neki is gondolkodnia kellett egy kicsit, mire beugrott a helyes megoldás. A KRESZ szabályainak megszegése nem csupán a bírságok elkerülése érdekében különösen fontos. Jogosítvány birtokában az ember elméletben biztos lehet abban, hogy rendelkezik a kellő tudással, amely a forgalomban szükséges számára, ám akadhatnak olyan szabálypontok, amelyekről idővel hajlamos megfeledkezni az ember, főként, ha gyakran rutinból vezet, vagy ritkábban ül kocsiba. Éppen ezért érdemes időről időre feleleveníteni a közlekedési ismereteket.

KRESZ-teszt: Az alulkormányzottság rejtelmei

Az autó viselkedése különböző menetdinamikai helyzetekben alapvetően meghatározza a közlekedés biztonságát. Ezek közül az alulkormányzottság az egyik leggyakrabban emlegetett jelenség, mégis sokan bizonytalanok abban, mit is jelent a gyakorlatban.

Mi az alulkormányzottság?

Az alulkormányzottság tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jármű kevesebbet fordul, mint amennyit a vezető szeretne. Hiába tekerjük a kormányt, az autó nem követi olyan szűken az ívet, mint ahogyan elvárnánk. Ennek oka a tapadásvesztés - de nem mindegy, hogy melyik tengelyen, és ez az, ami a kérdés lényegét adja.

Hogyan viselkedik az alulkormányzott autó?

A mostani KRESZ-tesztünk így szól: Hogyan viselkedik az alulkormányzott gépkocsi a csúszáshatár elérésekor? A KRESZ-tesztekben rendszeresen előkerül ez a jelenség, különösen a fenti kérdés formájában, amelyet sok vizsgázó elsőre nehezebbnek érez. Pedig a jelenség megértése - még ha elméletben hangzik is - a való életben is kulcsfontosságú lehet, főleg télen, nedves úton vagy hirtelen manővereknél.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A beugratós kérdés három válaszlehetőséget ad:

A jármű első kerekei csúsznak meg először, a kormányozhatóság romlik, és az autó a kanyarból „kitörve” inkább egyenesen halad tovább.
A jármű hátsó kerekei csúsznak meg először, emiatt a jármű egyre szűkebb ívben kanyarodva pördülni kezd.
Az első és a hátsó kerekek egyszerre vesztik el a tapadást, a jármű viselkedése teljesen kiszámíthatatlanná válik.

Megoldás és tanulságok

A három opció mind valós vezetési helyzetet ír le, és valóban mindegyik előfordulhat bizonyos körülmények között - éppen ezért keverik össze sokan őket. Az alulkormányzottság szempontjából viszont csak az egyik felel meg pontosan a KRESZ definíciójának. A helyes válasz természetesen ott van a három lehetőség között, és a közlekedési szakemberek szerint az alulkormányzottság legjellemzőbb formáját az első, „A” válasz írja le pontosan.

Ilyenkor az autó első kerekei veszítik el először a tapadást, a jármű pedig a kormányzás ellenére sem hajlandó befordulni, hanem inkább egyenesen csúszik tovább a kanyarból kifelé. A jelenség megértését segíti, ha elképzelünk egy autót, amely nagyobb tempóval érkezik egy ívre, mint kellene. A vezető kormányoz, az autó eleje viszont mintha „tolná” magát kifelé. Ahelyett, hogy befordulna a kanyar belseje felé, inkább le akar sodródni az útról.

A sofőr ilyenkor gyakran ösztönösen tovább tekeri a kormányt, de ez nem segít - sőt, sok esetben még ront is a helyzeten. A kulcs ilyenkor a tapadás visszaadása, amelyet finom fékezéssel, sebességcsökkentéssel vagy az ív korrigálásával lehet elérni. A B kategória vizsga szempontjából az a legfontosabb, hogy fel tudd idézni, melyik jelenség milyen viselkedéssel jár, és melyik jellemző az alulkormányzott autóra. A kérdés tehát nem csupán elméleti fejtörő: bármikor előfordulhat, hogy egy nedves, havas vagy jeges kanyarban pontosan ugyanazzal találkozol, amit most a KRESZ-tesztben kérdezünk.

KRESZ-teszt: Elsőbbségi szabályok útkereszteződésben

A feladvány

Egyetlen ábra, mégis rengetegen hibáznak rajta. Ez a közlekedési helyzet első ránézésre egyszerűnek tűnik, valójában azonban tipikus csapda a KRESZ-ben. Két autó, egy út és kötelező irányváltoztatás - de vajon ki haladhat tovább elsőként? A válasz sokakat meglep, pedig a szabály egyértelmű. Egy ilyen KRESZ-teszt nemcsak a vizsgázók, hanem a rutinos autósok számára is könnyen félrevezető lehet.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

A képen látható forgalmi helyzetben mindkét jármű csak irányváltoztatással tudja folytatni az útját, nincs lehetőség egyenes haladásra. Ilyenkor sokan automatikusan a „ki merre kanyarodik” kérdésére koncentrálnak, pedig a döntés kulcsa máshol van. A helyzetben két jármű érkezik egymással szemben, A és B jelöléssel. Mindkettőnek irányt kell változtatnia, az út kialakítása miatt más lehetőség nincs. A kérdés egyszerűnek hangzik: melyik jármű haladhat tovább elsőként? A válaszlehetőségek között szerepel, hogy az A jelű jármű, a B jelű jármű, vagy hogy csak kölcsönös megegyezéssel haladhatnak tovább.

A KRESZ egyértelmű válasza

A KRESZ azonban egyértelműen fogalmaz. Az ilyen helyzetekben az számít, melyik jármű honnan érkezik, nem pedig az, hogy balra vagy jobbra kanyarodik. A szabály szerint a jobb oldali sávból érkező járműnek van elsőbbsége. Ez sokakat meglep, mert hajlamosak a kanyarodás irányát túlértékelni, pedig itt az elsőbbségi viszonyt az érkezési oldal határozza meg.

Ennek alapján a helyes válasz az, hogy a B jelű jármű haladhat tovább elsőként. Az A jelű jármű vezetőjének figyelnie kell a jobb oldalról érkező forgalomra, és köteles elengedni a B jelű autót. Nem kölcsönös udvariasság kérdése, és nem is megegyezésen múlik a továbbhaladás, hanem konkrét KRESZ-szabályon. Az ilyen feladatok jól mutatják, miért érdemes időről időre feleleveníteni a közlekedési ismereteket. A megszokás gyakran felülírja a szabályokat, pedig a mindennapi forgalomban pontosan ezek a helyzetek vezetnek félreértésekhez, bizonytalansághoz vagy akár balesetveszélyhez is.

Elsőbbségadás sorozat 2. rész: az útkereszteződés

Gyakori KRESZ-hibák és fontos tudnivalók

Megújítja és bővíti a KRESZ-vizsgakérdéseket a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal - közölte Érsek István, a hivatal vezetője. B+E, C, C+E és D kategóriában is szerezhető már jogosítvány az internetes tanfolyamokon. Az online generációt megszólító, két évvel ezelőtt indult modern elméleti oktatási rendszer eddig csak személygépkocsira és a különböző motorkerékpár kategóriákra szóló jogosítvány megszerzésére készítette fel a tanulókat, illetve a GKI képzésben (autóbusz- és tehergépkocsi vezetők alap- és továbbképző szaktanfolyamai) volt elérhető. Íme néhány a 26 KRESZ teszt kérdésből, amelyek gyakran előfordulnak a KRESZ vizsgákon és amelyeket a vizsgázók általában elrontanak:

Gyakori KRESZ-kérdések és a helyes válaszok

Hangjelzés adása kikerüléskor: Adhat-e hangjelzést kikerülési szándékának jelzésére? Nem. Magyarázat: "Ha nincs balesetveszély, a jelzés adása indokolatlan és így tiltott."
Párhuzamos közlekedés jelölés nélkül: Mi a szabály, ha a forgalmi sávokat elválasztó útburkolati jelek nem láthatók egy párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten? Magyarázat: "Az ilyenkor érvényes jobbra tartási kötelezettségből ez egyértelműen következik."
Várakozás a középső úttesten: Hol tilos várakozni? Magyarázat: "A három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén várakozni tilos."
Villamosforgalom keresztezése: Végrehajtható-e egy manőver, ha az villamosforgalmat keresztez? Magyarázat: "Ha a villamosforgalmat nem zavarja, a manőver végrehajtható."
Vontatás, kötél jelölése: Elromlott jármű vontatásakor meg kell-e jelölni a vontatásra használt kötelet? Csak akkor, ha három méternél hosszabb.
Vontatás, kötél hossza: Elromlott jármű vontatásakor milyen hosszúnak kell lennie a vonórúdnak, illetve a vontatókötélnek? Olyan hosszúnak, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen.
Világítás várakozáskor közvilágításnál: Kötelező-e kivilágítani a várakozó gépjárművet, ha éjszaka van közvilágítás, de nem világítja meg kellően? Nem.
Világítás várakozáskor közvilágítás nélkül: Kötelező-e kivilágítani az úttesten álló gépkocsit éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között, ha közvilágítás nincs, és más külső fényforrás sem világítja meg a gépkocsit kielégítően? Nem kötelező, de ajánlatos.
Elakadást jelző háromszög lakott területen kívül: Megjelölhető-e lakott területen kívül az elromlott jármű elakadást jelző háromszög helyett valamennyi irányjelzőjének egyidejű működtetésével? Nem.
Előzés utáni visszatérés: Mikor térhet vissza a vezető az előzött jármű elé az előzés befejezése után? Amikor a jobb oldali külső visszapillantó tükörben feltűnik a megelőzött jármű eleje.