Közös Tulajdonban Lévő Gépjármű Szabályai Magyarországon
A közös tulajdonban lévő járművekkel kapcsolatos szabályozás fontos kérdéseket vet fel a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit illetően. A Kúria egyik eseti döntése rávilágít arra, hogy a közös tulajdonban álló járművekkel kapcsolatos döntések meghozatala során a tulajdonostársaknak egyetértésre kell jutniuk.
A következőkben részletezzük a vonatkozó jogszabályokat és a Kúria döntésének hátterét, bemutatva a közös tulajdonban lévő gépjárművekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Az Üzembentartó Kijelölésének Szabályai
A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges.
Releváns jogszabályhelyek:
- 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:73. § (1), (2) bekezdés, 5:78. § (1), (2) bekezdés
- 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 33. § (1) bekezdés c) pont
- 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdés, 87/A.
A Kúria Eseti Döntése
A Kúria a Ptk. 5:73. § (1) és (2) bekezdéseiből, valamint az 5:78. § (1) és (2) bekezdéseiből vezette le, hogy a közös tulajdonban álló jármű üzemeltetési jogának visszavonásához az egyik tulajdonostárs nyilatkozata nem elegendő. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy az adott esetben nem polgári, hanem közigazgatási jogvitában kellett állást foglalnia.
Opel Vectra C - Common Rail rendszer áttekintése
E jogvita rendezésére pedig nem kerülhetett volna sor csupán a polgári jog szabályai alapján, mert az alperes eljárására és határozatára irányadó közigazgatási jogi szabályok értelmezése, alkalmazása a közigazgatási per érdemében való megalapozott döntéshez elkerülhetetlen.
A Ptk. polgári jogviszonyokat rendező általános tulajdonjogi szabályozása az adott közigazgatási jogvita megítélése szempontjából csupán szubszidiárius jellegű. Következésképpen az alperes határozata jogszerűségének vizsgálatakor referenciaként nem a Ptk., hanem mindenekelőtt a Kknyt. és a R. közúti közlekedési hatósági nyilvántartás vezetésére vonatkozó különös szabályainak kellett volna szolgálniuk.
A R. 46. § (6) bekezdése szerint közös tulajdon esetén a nyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát tartalmazza. A törzskönyvet és a forgalmi engedélyt a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozata alapján a megjelölt tulajdonostárs adataival kell kiállítani és e tulajdonostárs részére kell kiadni. Ebben az esetben a törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”.
Ez a szabály a Ptk.-nak a tulajdonostársak egyhangú határozatát előíró rendelkezésének leképezése a közigazgatási jog, a közúti közlekedési hatósági nyilvántartás vezetésére nézve.
Közös tulajdonban álló jármű esetén a nyilvántartás szerinti tulajdonos bejelentése alatt a jármű valamennyi tulajdonosának egybehangzó nyilatkozata szerinti bejelentést kell érteni. Ennek hiányában járműtulajdonosi kezdeményezésről szó sem lehet.
Fiesta MK6 dízel javítási útmutató
Így a Kúria szerint a konkrét ügyben az alperes sem határozhatott jogszerűen a személygépjármű forgalomból történő kivonásáról. Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.VII.37.706/2023/5.) a Kúriai Döntések 2024/4. számában 99. sorszám alatt jelent meg.
Használtautó rejtett hibák: Jogi útmutató és gyakorlati lépések vevőknek.
Esettanulmány: A Felperes és az Alperesi Érdekelt Közös Gépjárműve
Ami a tényállást illeti, a gépjármű a felperes és az alperesi érdekelt közös tulajdonában áll. A járműnyilvántartás adatai alapján a jármű üzembentartója és forgalmi engedély jogosultja a felperes, míg a törzskönyv jogosítottja az alperesi érdekelt. Ez alapján az alperes (hatóság) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján járt el.
A bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, mivel szerinte az alperes a megalapozottan megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott. A Ptk. 5:73. § (1) és (2) bekezdései, valamint az 5:78. § (1) és (2) bekezdései alapján hozta meg döntését.
Az alperes álláspontja szerint a Kknyt. és a R. a tulajdon és a közlekedésbiztonság védelme érdekében írják elő a közlekedési igazgatási hatóság intézkedési kötelezettségeit. A felperes érvelése szerint a tulajdonhoz fűződő jogot az Alaptörvény kiemelten védi. Az eljárás alapkérdése nem közigazgatási, hanem polgári jogi tárgyú, amelyet a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alapján lehet elbírálni.
MultiJet II 3000 dízelmotor: részletes elemzés
Gyakori kérdések
Mi történik, ha a tulajdonostársak nem értenek egyet az üzembentartó személyében?
A közös tulajdonban lévő jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója. Ha nincs egyetértés, a kérdést bírósági úton lehet rendezni.
Milyen dokumentumok szükségesek a tulajdonjog igazolásához?
A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Szükség lehet a forgalmi engedély becsatolására is.
Milyen jogszabályok vonatkoznak a közös tulajdonban lévő gépjárművekre?
A legfontosabb jogszabályok a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény (Kknyt.) és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról szóló kormányrendelet (R.).
A Törzskönyv és a Forgalmi Engedély Fontossága
A törzskönyv és a forgalmi engedély együttes becsatolása szükséges a jármű tulajdonjogának átírásához. A közlekedési igazgatási hatóság megtagadhatja a jármű forgalomba helyezését, ha a tulajdonjogot és a származást nem igazolják hitelt érdemlően.
Parkolási Szabályok Társasházakban
A társasházakban a parkolási szabályok különösen fontosak lehetnek. A kizárólagos használati jog esetében az alapító okiratnak világosan rögzítenie kell, hogy melyik lakáshoz melyik gépkocsibeálló tartozik.
A társasházközösség a gépkocsibeállókra vagy egyéb közös tulajdonú területrészekre vonatkozóan további részletes szabályokat határozhat meg a szervezeti működési szabályzatában.
tags: #közös #tulajdonban #lévő #gépjármű #szabályai