A kormorán táplálkozása és étrendje: Hatása a vízi élővilágra

A kormoránok, más néven kárókatonák, közepes és nagyméretű, erős testfelépítésű vízimadarak. Méretük 72-96 cm, súlyuk 2,5 kg. Testhossza 80-100 centiméter, a szárnyfesztávolsága 130-160 centiméter, tömege 1700-3000 gramm. A test nagyon nyúlánk, de erős és hengeres. A nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny, a csőr közepes, a vége erősen kampós, az arca egy része csupasz. A fejtető, nyak, mell, has, hátalja fényes feketészöld, gyönge fémfénnyel. A hát eleje és a szárny barna, farok- és evezőtollai feketék. A szeme tengerzöld, csőre és lába fekete. A pelikánfélékkel rokon madárnak nincs zsírzó mirigyük, így tollaikat úszás után ki kell szárítani. Neve valószínűleg onnan származik, hogy a pihenő vagy halászatra készülő madarak a vízpart mellett egyenesen karók módjára és katonasorban ülve készülnek a zsákmányszerzésre. Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában is fészkel, a hideg elől délre húzódik, hazánkban nagy számban található a téli hónapokban.

A kormorán étrendje és vadászati stratégiája

A kormorán az evolúció egyik „csúcsterméke”, kivételes vadászati képességekkel rendelkezik. Kitűnőek a légi képességei; röpte gyors és a napi táplálkozás érdekében 60-70 km-t könnyedén végighasít. A vízben pedig egyenesen bámulatra méltó. Legfőbb táplálékuk a hal, de egyes fajok táplálkoznak más vízi állatokkal is, mint például csigákkal, kagylókkal és férgekkel, valamint néha hüllőkkel és kétéltűekkel. Nagyon gyors emésztése miatt folyton táplálkozó, igen falánk madár. Kampós csőrével ügyesen fogja meg a halat, amelyből átlagosan napi 0,7-1 kilogrammot fogyaszt. Az egyes madarak magas táplálékigénye - napi táplálék szükséglete 450-500 gr hal, ami kb. 170 kg/éves mennyiségnek felel meg. Főként a nyúlánk alkatú halakat kedveli, mint a kecsege, süllő, csuka, márna. Halakban gazdag tavakban, folyókban, tengerpartokon víz alá bukással keresi halakból álló táplálékát. Úszásban és víz alá bukásban igen tehetséges, de ellentétben a többi vizi madárral ilyenkor bőrükig átnedvesednek, ezért a halászat után sokáig ülnek kiterjesztett szárnyakkal, hogy megszáradjanak.

A kormorán kifinomult halászképességekkel rendelkezik: búvármadár, 20 m mélyre merülve zsákmánnyal visszatérése 45 sec. alatt történik, és max. 90 s-t tud a víz alatt tölteni. Azt is megfigyelték, hogy 40-50 m mélyre helyezett hálókban is találtak már fogságba esett kormoránt. Nem egyedül, hanem csoportosan halászik, egy csoport általában 5-20 madárból áll. A rajra őrszemek vigyáznak, amely a víz alatt összehangolt hadmozdulatokra is képes. A csoportos halászata igen eredményes, a napi átlagban 500 gr halat fogyasztó madárnak. Japánban és Kínában szelídítik, halfogásra használják.

Kormorán vadászat a Tiszán

Étrend analízise

Kutatások során 400 kormorán gyomrot és 4000 köpetet analizáltak, hogy megállapítsák étlapját. 28 ezer hal maradékát azonosították, ezek 24 fajból tevődtek össze. Igen sok ivadékot találtak, a vizsgálatok a svájci halfauna szerkezetét mutatták, így táplálkozásában megtalálható volt az értékes pisztráng és a pénzes pér is.

A kormoránok hatása a halállományra

A kormoránok jelentős terhet jelentenek a vízi élővilágra, különösen a halállományra nézve. Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának vendége, Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója elmondása szerint évente 2,5 millió halat fogyasztanak el a kormoránok, ami a teljes természetes vízi halászzsákmánynak felel meg. A több tízezres hazánkban fészkelő kormorán populáció mellett legalább annyi, a téli időszakban ide látogató kormorán tizedeli vizeink halállományát és ebből nagy arányban a növendék, fiatal halak állományát. Könnyen megbecsülhető, hogy egy 30-50 ezres kormoránállomány torkán a késő őszi, téli 4-5 hónap során hány kiló hal csúszik le. Szinte minden nagyobb vizünkön jelen vannak, mivel naponta akár 15-30 km-es körzetben is járnak a táplálék után, így sok helyen észleljük kisebb és nagyobb halászó csoportjaikat.

Kormoran gumiabroncs vélemények - 205 75r16c

Az olyan kisebb hengeres testalkatú halfajokban, mint a süllő, a márna, a kecsege, a balin, vagy a csuka hatalmas károkat okoznak. Még a nagy testű halakat is megtámadja, komolyan megsebzi, mely a pusztulásukkal járhat. A kifalás mellett tömegesen sebzi a halakat. A természetes vizeken 450 gr táplálékára - kb. 150-200 gr sebzett hal jut. A tógazdaságban a 450-500 gr táplálékra akár 3-400 gr sebzett hal is juthat. Ha nagyobb hal nem akad, az ivadék méretűből is megteszi egy tucat. Egy kárókatona napjában 0,5-1 kilogramm halat pusztít el, ami az amúgy is csökkenő halállományunknak iszonyatos terhelés. Egyes szakvélemények szerint a tengerekről is a halpusztulás és a túlhalászat repítette a szárazföld belseje felé, csakhogy azt a több tízezer madarat, ami megjelenik nálunk telente, egyszerűen nem bírja a magyar állomány.

Történelmi és jelenkori károkozás

Érdekes néprajzi adatként marad ránk, hogy egykor a pákászok-halászok, fogságban tartott kormoránokkal tettek szert a biztos halászzsákmányra. A madzagra pányvázott - bizonyára a „közös” halászatkor mindig éhes - madarat szabad vízfelületen eleresztették és az rögtön alábukva a halak után vetette magát. A megfogott zsákmányt azonban a nyakára helyezett gyűrű miatt lenyelni nem tudta, így a félútig jutott hal mindig „gazdáé” lett. A régi világ ezen mozzanata, Homoki Nagy István 1956-ban készült Nádi szélben című filmjében is meg lett örökítve.

Manapság „Fővárosi lakos” kormoránok is pusztítják a Dunán és térsége vizeinek halállományát. Kedvenc beszálló területük például a Kvassay-zsilip előtti sziget, melynek fáin százával pihennek, éjszakáznak. A sziget fáin a népes kormorán gyülekezet, és a február elejei időpont ellenére a fák nem a zúzmarától, hanem a kormoránok savas, maró ürülékétől szennyezettek. Ez marad utánuk. Hazánk kormorán helyzetét ugyanolyan súlyosnak kell minősíteni, mint Európa többi országában. E madártömeg károkozásának terheit évek óta a fejlődő magán haltermelők, a haltermelő és halászati cégek, valamint a halgazdálkodást folytató horgászati szervek cipelik.

Jellemző Érték
Napi halfogyasztás (átlag) 0,7 - 1 kg
Éves halfogyasztás (egyed) kb. 170 kg
Éves halfogyasztás (populáció, becslés) 2,5 millió hal (Aranyponty Zrt.)
Merülési mélység akár 20 méter
Víz alatti időtartam max. 90 másodperc
Napi táplálkozási körzet 20 km-től 60 km sugarú kör

A kormorán állományának változása és a védekezés kihívásai

A természetes élőhelyek vízszabályozások és folyamatos tájátalakítások miatti visszaszorulása és a megmaradt költőtelepek rombolása következtében a kormorán a 20. század közepére csaknem eltűnt hazánk területéről. Hazánkban akkoriban egyenesen ritkaságszámba ment az előfordulásuk, 1980-ig a veszélyeztetett fajok kategóriájába sorolta a Vörös Könyv. 1970 után változott a helyzet. Az élőhely-, illetve madárvédelmi programoknak köszönhetően az európai állomány lökésszerű növekedési ütemen esett át. Nagyobb telepeik hazánkban 1980 után kezdtek kialakulni, és a nagy kárókatona mellett egy másik faj, az azelőtt még kóborlóként is ritka kis kárókatona (Microcarbo pygmeus) is megjelent. Az ország többi jelentős vizes élőhelyén - különösen a nagyobb folyók (Duna, Tisza) hullámtereiben, tavakon, tórendszereken, tározókon hasonló eréllyel alakultak ki a hazai kolóniáik. A nagy kárókatonát 1997-ben törölték a külön védelmi intézkedést igénylő fajok listájáról. Hazánkban ma 2600-2800 pár (más becslések szerint 3500 pár körüli) nagy kárókatona és mintegy 600-1500 pár kis kárókatona él.

A védekezés nehézségei és helyi tapasztalatok

A kormoránok rendkívüli intelligenciája és alkalmazkodóképessége megnehezíti a védekezést. A kárókatona nagyon „eszes” madár. Éber, óvatos, tanulékony, a kilövésére kifundált emberi fondorlatokat hamar kiismeri (lőtávolság, leshely, fából készült csalimadár, stb), a veszélytelen zajokat megszokják. A halállomány sokszor gyors beavatkozást igénylő védelme leghatékonyabban riasztással oldható meg, de ehhez szinte folyamatos zavaróhatás (főként emberi jelenlét) szükséges, aminek veszélytelenségét a madarak szintén hamar megtapasztalják. Az elmúlt években újra engedélyezték téli ritkítását, ekkor figyelték meg a Tisza-tónál, hogy emlékeznek a csónakra, amiben a vadászok érkeznek és egyből menekülőre fogják.

Kormoran gumi 225/45 R17 méretben – Érdemes?

Ha egy folyószakaszról elűzik őket, odébb mennek. Nekik mindegy, hogy hol eszik a halat. Mindenhol pedig nem állhat főállású „kormoránőr”. Így pedig olyan erőfeszítés védekezni a fekete seregek támadásai ellen, mint lyukas vödörbe a vizet hordani. A riasztásuk önmagában nem elég, hiszen megszokják, ha ennek nem látják néha kárát. Legfeljebb csak máshol fognak ugyanekkora kárt okozni, s minden folyókanyarulatba nem lehet karbidágyút állítani. Ezért bizony szigorú szabályokhoz kötve ugyan, de engedélyeztethető a gyérítésük, ilyenkor mindenki jól jár: a halaknak nyugtuk van, s a halgazdálkodó sem bőszül fel. A kormoránnal való együttélésnek része a vadászata.

A Körös-vidék viszonylag szerencsés helyzetben van a kárókatonák jelentette szerencsétlenségben. A térségben nincsenek nagy telepek, így állandó állomány sincs, tavasztól-őszig jelentéktelen a kormorántevékenység errefelé. Télen azonban más a helyzet. Az északról lehúzódó madarak a Körös-vidéket is ellepik. Portyázó hadseregként, kisebb-nagyobb csapatokra szakadva fosztogatják a folyókat, holtágakat, tavakat, de a kisebb csatornákat is átfésülik. Idén télen is számos helyen feltűntek a Körösök-mentén. A Sebes-Körös teljes hazai szakaszát a napokban bejáró körösladányi horgászok, természetvédők is szomorú valóságot tapasztaltak. A folyó mintegy 50 kilométernyi vonalán, 20-30 egyedből álló kis csapatokban, összességében több száz kormorán halászik. Mint már említette a cikk, a Sebes-Köröshöz is hasonló kisebb folyók halállományára valóságos istencsapás a madarak jelenléte. Egy-egy haltanyán, folyamatosan ott tartózkodva addig dőzsölnek, amíg van mit enniük. Ez a Sebes-Körös esetében (is) minden nap néhány mázsa egy-két nyaras süllőt, csukát, harcsát, pontyot, domolykót, paducot, márnát, menyhalat, bucót, keszegfélét és az egyedülállón gazdag sebesi halfauna számos más tagját jelenti.

„Tizenegynéhány évvel ezelőtt még rájuk csodálkoztam, amikor december közepén a Berettyó-torkolat környékén megláttam az első négy kárókatonát. Napokig leskelődtem utánuk, és - bevallom - még örültem is, hogy láthatom őket. Akkoriban már közel harminc éve jártam a vizek partját, de a Sebes-Körös környékén kormoránt még addig nem láttam. Azután eltelt három év és 1996 telén újra feltűntek a zöldes-fekete halászmadarak, de most már heten voltak. A téli hónapokban a duzzasztó feletti folyószakaszra jártam keszegezni, ott halásztak a kormoránok is, de ez a keszegállományon ekkortájt még meg sem látszott. Finomszereléssel horgászva, amíg a folyón be nem állt a jég, mindenkor szép eredménnyel lehetett bodorkára, karikakeszegre horgászni. 2003-ban már harminc-negyven kárókatona érkezett erre a területre, közvetlenül a vízleeresztés után. Ekkor láttam szervezetten, hogy úgy mondjam szisztematikusan halászni a kormoránokat. A madarak teljes mederszélességben, naponta többször is végighajtották a folyót. Elképedve láttam, hogy mekkora márnákat, balinokat, bodorkákat tudnak lenyelni. De a halállomány ezt még átvészelte, és ha már nem is a régi bőségben, de még szépen lehetett halat fogni ekkor is. A kormoránok pedig minden évben nagyobb, és nagyobb létszámban jelentek meg a téli hónapokban. A kormoránok létszáma óvatos becslések alapján 2007-ben háromszáz, míg 2008-ban, már az ötszáz darabot is megközelítette. A kenyérhalnak számító keszegfélék szinte eltűntek a folyószakaszról. Az a hal. Jól látszott mindez a Sebes-Körösi Horgászegyesület fogási eredményeiből, ami az elmúlt évhez képest, harmadára esett vissza.”

A kárókatona mára szinte minden vizes élőhelyünkön megtalálható, ahol van hal. Más halevő, viszonylag ritka, vízimadarainkat megbecsülve és védve, a kormoránok halpusztító hatása miatt nem lehet szó nélkül elmenni. Egyre több halfaj kerül fel a védett halak listájára, állományuk csökkenéséért az élőhelyek eltűnése, az ökológiai változások okolhatók elsősorban. Ennek ellenére még nincsenek értékelhető pontos adatok, hogy a viszonylag nagyobb testű, hengeres alakú, folyóvízhez alkalmazkodott védett halak között milyen nagyságú károkat okozhat a kormorán.

Kormoran Road Performance 205/55 R16 vélemények

tags: #kormorán #táplálkozása #és #étrendje