A Petőfiszállási Általános Iskola és a Település Története
Petőfiszállás, egy kis település Bács-Kiskun megyében, gazdag történelemmel és természeti szépségekkel büszkélkedhet. Az iskola, mint a település egyik fontos intézménye, szorosan összefonódik a falu múltjával és jelenével.
Bács-Kiskun megye elhelyezkedése Magyarországon
Petőfiszállás története
Petőfiszállás legrégibb történetéről meglehetősen keveset tudunk, de a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum több bronzkori edényt és szerszámot gyűjtött erről a területről. A pogány világ után itt is elterjedt a kereszténység, mert István korabeli templom nyomaira bukkantak, mint azt az 1875-ben végzett ásatások tanúsítják.
IV. Béla idejében erre a területre is kunok költöztek, akik ekkor még nemzetiségi szervezetben éltek. Ferencszállás ebben az időben a hét kun puszta egyike volt. Ebből az időből eredhet a Ferencszállás név. Ennek egyik bizonyítéka a sok „kun” település is: Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa.
Az 1559. évi budai szandzsák összeírásában ismét jelen van Ferecszállás. Ekkor Kancsor ill Karancsor faluként emlegetik ezt a területet, amely dervis Bin Abdullah tímár birtoka volt. A jövedelem a defter szerint 4256 akcse. Ebben az összeírásban 24 fő szerepel.
A török hódoltság alatt a kecskemétiek bérlete volt, mint a többi jász-kun puszta is. A pusztán állattartás folyt. Ebben az időszakban történt, hogy a török elől menekülők a templomhoz közeli kis forráshoz rejtették az oltáriszentséget. Ezután a pusztabeliek ide jártak imádkozni.
1690-ben a kecskemétiek Sőtér István vicekepitánytól kérik a pusztát 9 másik pusztával együtt. A Kapitány engedve a kérésnek engedélyezi a bérletet. 1689-ben Kecskemét 8 ezüsttallérért béreli a ferencszállási pusztát.
A Jászkunságot fegyverjog címén 1699-ben Kollonich érsek javaslatára 500.000 rénes forintért felajánlják a Német Lovagrendnek, hogy ezzel is enyhítsék az udvari kamara pénzügyi gondjait. A lovagrend zálogbirtokként kapja a területet. A császári rendelkezés szigorúan jobbágysorba süllyesztette a Jászkunság szabad rétegeit, megszüntetve ezzel autonóm jogaikat. A jászkunok többször is tiltakoznak a császári udvarnál, de hiába.
1702. június 1-jétől a Német Lovagrend birtokjoga érvénybe lépett. 1702-ben Ferencszállás puszta értékét 3956 Ft-ra tették. A jogaiktól megfosztott jászok és kunok csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz.
1745-ben a redempcio /a föld pénzen való megváltása/ idején Félegyháza 7000 forintért váltotta meg a területet. A redempcióra Mária Terézia adománylevele alapján került sor. A terület részben közlegelő, részben a lakosok között fölosztott föld.
Fordulat Autósiskola árai és képzései
Ily módon Ferencszállás 1745-től 1952-ig Kiskunfélegyházához tartozott. 1791-ben egy nyáját őrző pásztor nagy fényességet látott a forrásnál. A fénysugárból az áldást osztó Szűz Mária alakja bontakozott ki. A zarándokok keresztül jártak egy gazda vetésén, aki mérgében betömette a forrást, amely azonban még nagyobb erővel tört föl. Az események hatására még több látogató érkezik, annak ellenére, hogy az egyház kezdetben betiltotta a körmeneteket. Végül 1863-ban engedélyezik a zarándoklatokat. Innen ered kegyhelyünk -a Szentkút- története.
Mind a mai napig nagyon sok ember látogat el ide, Szentkútra, hogy kifejezze Mária iránti szeretetét, hogy elmondhassa kéréseit, fájdalmait, hogy megnyugvást keressen a Szent Szűz oltalmában. Főbúcsúnk pünkösdkor van.
Az 1848/49-es szabadságharcból nincsenek ferencszállási adatok, de Félegyháza lelkes „negyvennyolcas” város. 1854-ben bekapcsolják Ferencszállást a vasúthálózatba. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye millenniumi monográfiája szerint Ferencszálláson a lakosság nagyobb része földművelő, sokan a tanyai gazdálkodást űzik. A vasútállomás épülete helyi védelem alatt áll. A század vége felé 1875-ben kápolnát építenek, fölújítják a templomot, 1875. Félegyháza határában ekkor nagy uradalmak nincsenek.
Az 1900-as évek elején Endre Zsigmond a legnagyobb birtokkal rendelkező. A „Méltóságos Úr” földjén igen sok szegény cseléd és zsellér dolgozott. A Kiskunfélegyházi Szolgabíró nagy érdeme volt a térségben, hogy munkát adott az itt élőknek, emellett az Endre kúriában gyulladt ki először a tanyai sötétségben fellobbanó gázlámpa.
1940-ben Pálos szerzeteseket telepítenek Ferecszállásra, ettől kezdve hívják a községet Pálosszentkútnak. / Sokan még ma is így hívják, így ismerik falunkat/. A templom környéki terület hivatalosan is visszakapta ezt a nevet.
A II. világháború alatt sokan elmenekültek erről a területről. A terület többször elnéptelenedett, először a bronzkorban, később a török megszállás idején, mégis idővel újraéledt. Ami az itt élők életét lényegesen befolyásolta az a föld és a mezőgazdaság szeretete, a tevékeny tenni akarás.
A következő fontos dátum 1952. január 1. Ekkor lett Petőfiszállás önálló község, s így több, mint 50 éve viseli ezt a nevet. 2002-ben az évforduló tiszteletére ünnepséget rendeztünk. A nevet Mezősi Károly híres Petőfi-kutató javasolta ajánlotta a helyieknek. A névválasztást az indokolja, hogy a ferencszállási pusztán volt a Petrovics család bérelt legelője, kaszálója, melyet Félegyházától bérelt a mészárszék (Hattyú-ház- Kiskunfélegyháza) üzemeltetéséhez.
A község az önállósodás után fejlődésnek indul, kialakítják a belterületet. Petőfiszállás Bács-Kiskun megye egyik kis települése. Lakóinak száma 1581 fő. A település 7778 ha-on fekszik, melyből a belterület csak 74 ha-t tesz ki.
A település szerkezetére a sokszínűség jellemző.A belterület többutcás lakófalu, a külterület szórt tanyavilág. A faluközpont a Posta - Élelmiszerboltok - Takarékszövetkezet - Szolgáltatóház - a Játszótér - a fedett piaccsarnok által behatárolt rész. A belterület szélén helyezkedik el a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda, átellenben a Művelődési Ház - Általános Iskola - Tüzép.
A belterülettől kb. 1,5 km-re van a templom, közelében a köztemető. A belterület közművesített, a külterületen pedig az egykori hegyközségek építészeti maradványai találhatóak. Vannak nagyszerűen korszerűsített tanyák, de régi épületek is. A tanyák egymástól távol helyezkednek el. A tanyák sűrűsége változó, de van, ahol az 1000 m-t is meghaladja.
A falu központja néhol 10 km távolságra esik a távoli tanyáktól. Nyáron a szárazság miatt a homokon alig lehet közlekedni, télen és nagyobb esőzések esetén a sár akadályozza a közlekedést. Megmaradt az egykori szőlőhegyi dűlőutas külterületi szerkezet, kb. 180 km földút karbantartása igen jelentős terhet ró az önkormányzatra. Ma már a tanyákon vezetékes villanyellátás és a telefon biztosított, működik a postai szolgáltatás. A belterület utcái 100%-ban portanítottak, vízhálózat kiépítettsége 80%-os. A gázszolgáltatás 1992 óta biztosított.
A megélhetés biztosítására szinte minden háztartásban foglalkoznak mezőgazdasági kistermeléssel. Főleg fóliás gazdálkodást folytatnak, vagy állattenyésztéssel (sertés, szarvasmarha, liba) próbálják megszerezni sokszor napi 14-16 órai kemény munkával a család eltartásához szükséges anyagiakat. A mezőgazdasági árak gyakori változásai, a kidolgozatlan támogatási rendszer, az értékesítési gondok bizonytalanságot okoznak a lakosság körében. A településünkön minimális a munkanélküliek száma, melyet tovább csökkentenek a széleskörű közfoglalkoztatási programok.
Jelenleg a Komfort Style Kft. cipőüzem, a Kiss Torma Kft. és Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja a legtöbb embert. Mások vállalkozásból próbálják ellátni családjukat: fodrász, cukrászda, kiskereskedés. A lakossági ellátást a tartós fogyasztási cikkek, hentesáru, tercier ágazatba tartozó szolgáltatásokat zömében a körzetközpont Kiskunfélegyháza látja el. Folyamatosan települnek be vállalkozások, melyet 4 ha ipari terület beépítésével támogatott az önkormányzat.
Az Általános Iskola története
Az oktatás nevelés feladatát a Petőfi Sándor Általános Iskola látja el, a tanulók létszáma jelenleg 113. Az óvodai ellátást 2 csoporttal működő óvoda biztosítja. Az óvodában jelenleg 61 gyermek jár. Az iskola tanulói szívesen és eredményesen vesznek részt versenyeken, bizonyítva a kisiskolák létjogosultságát és életképességét. Kiemelt állami beruházásként intézménybővítés.
A község önállóvá válásakor - 1952-ben - 7 iskola működött a tanyavilágban. Ezek az iskolák korábban az egyházhoz tartoztak, a felügyeleti jog és az ellenőrzés a városi egyházi testülethez tartozott. A tanulók csak alsó és felső tagozatra voltak osztva. Délelőtt és délután is folyt a tanítás. A külterületi iskolákban két- két nevelő tanított a Pálmonostori úti, a Szegedi úti, a Péteri-tói, Szentkúti (I. számú Iskola), a Csólyosi-úti Külső Iskola, a Homokosztályi és a Majsai úti Iskolánál.
1952-ben az Igazgatóság a legrégibb, a szentkúti iskolánál kezdte meg munkáját. Ekkor itt már csoportbontásban tanítottak: 1-2. osztály, 3-4. osztály, 5-6.osztály, 7-8. osztály. Egyre több lett a nevelő, megkezdődött a szakrendszerű oktatás. 1973-tól fokozatosan megszűntek a tanyasi iskolák, a tanulókat és az iskolákat fenti irányítással körzetesítették, s központi iskolába kellett járni.
Szociális- és gyermekjóléti ellátás keretében végezzük a család- és gyermekjóléti szolgáltatást, a tanyagondnoki szolgáltatást, a szociális étkeztetést (jelenleg naponta 103 adag étel kerül kiosztásra) és a betegszállítást. Saját hatáskörben közétkeztetést, házi segítségnyújtást. A tanyagondnoki szolgálat beindítása évek óta nagy segítséget jelent a külterületen élő, egyedülálló és elesett emberek számára.
Petőfiszállás dinamikusan fejlődő település, egyre több család szeretne letelepedni, 2015-ben 8%-kal nőtt a lakosság száma. Petőfiszállás, Pálmonostora és Gátér területén is végez szociális- és gyermekjóléti szolgáltatást. A településen élők biztonságáról a rendőrség a polgárőrséggel karöltve gondoskodik.
A 2000-től alakultak és erősödtek meg a civilszerveződések: Szentkúti Nyugdíjas Klub, a Nagycsaládosok Petőfiszállási Egyesülete, Petőfiszállási Polgárőrség és a Sportegyesület. A 2001. év végén bejegyezték falunk alapítványát (Petőfiszállás Kultúrájáért és Egészségéért Közalapítvány), mely a művelődést, a helyi kulturális lehetőségek fejlesztését, az egészség megóvását, a sport támogatását tűzte ki célul. Itt kapott helyet a Községi és Iskolai Könyvtár is, mely a kecskeméti Katona József Könyvtár intézményeként szolgálja a helyiek igényeit. A Könyvtárban és a Művelődési Házban eMagyarország pont működik.
Közművelődés vonatkozásában a szervezett programok korlátozott számban és formákban érhetőek el. A közösségek szórakoztató és önszórakoztató tevékenységének köszönhetően rendszeresek a kulturális összejövetelek, bálok. Színház és mozi a településen nincs, legközelebb Kiskunfélegyházán vagy Kecskeméten érhető el. Az itt élő lakosság ragaszkodik hagyományaihoz úgy, hogy ápolja és gyakorolja mindennapi életében.
Jeles napok a falu életében a Szállási Napok, a Hagyományőrző Szüreti Felvonulás és Bál, a Család Napja, a Gyermeknap, a téli ünnepkörhöz kapcsolódva faluszintű Mikulásvárás és karácsonyi Betlehemes játék. A Szállási Napok rendezvénysorozat, amely immár tizenkettedik alkalommal fogja össze közös ünneplésre falu lakóit.
A Szentkúti Kegyhely, ahová egész éven át érkeznek kirándulók, zarándokok. Pünkösdkor és Kisboldoasszony napján (szeptember első hétvégéje) jönnek sokan a szentkúti Szűzanyához. A kegyhely ellátását a Magyar Pálos Rend végzi. A lakossággal összefogva gondozzák, építik a templomot és annak parkját, épületeit. 2005-ben megépült az új kolostor, mely elsősorban a novícius képzést szolgálja. A régi iskola épületében kapott helyet a Mária-múzeum is, mely a Mária tisztelet tárgyait gyűjtötte össze, és mutatja be.
A Péteri-tó Petőfiszállás és Pálmonostora határában helyezkedik el, amely tájvédelmi terület. „Az E5-ös főútvonal mellett, Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, ahol Dong-ér csatorna keresztezi az utat, múltat idéző szikespuszta-maradványt találunk. Az eredeti szikes tó természetes partvonalát felhasználva alakították ki a táj arculatát meghatározó, három egységből álló halastórendszer a homoki ligeterdős, szikes pusztai környezetben. A tavak vízutánpótlásukat már nem csak a lehulló csapadékból, hanem a átszelő Dong-ér csatornából is kapják. Jellegzetes sziki növénytársulásai a mocsári vegetáció, a sós rétek, a vakszikek, a szikfokok és a szikes puszták. Növénytani értékei a mocsári- és tengerparti kígyófű, az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a vízi lófark. A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. Mintegy 200 madárfaj fordul itt elő. A nádasok vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelye. A fészkelő fajok: széki lile, nagy goda, gulipán, feketenyakú vöcsök, vörösgém, kabasólyom, kék vércse mellett, az átvonuló madarak: vörösnyakú vöcsök, üstökös gém, üstökös réce, halász sas, fattyú szerkó, lócsér talál itt pihenő - táplálkozó helyet.
A Péteri-tói madárrezervátum területén több gémfaj is él, közülük a legritkább a galamb nagyságú üstökösgém, amely rendszerint a bakcsóval, kiskócsaggal, szürkegémmel közösen - azok fészektelepeihez társulva - maga is telepesen fészkel. Elsősorban vízi rovarok, rákok, kisebb békák és halak teszik ki. Ezeket - gémekre jellemző gyors, szigonyozó mozdulattal kapja el. Az üstökösgém fokozottan védett madárfaj; jelenlegi költőhelyei - többségükben - védett területeken vannak.
A faluban az iskola és a művelődési ház előtti parkot közadakozásból építették újjá 2008-ban.
Kócsag a Péteri-tónál
Petőfiszállás Közlekedése
Megközelíthetőség: A község Kiskunfélegyháza és Szeged között helyezkedik el a Kiskunságban. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől 40 km-re délkeletre, Szegedtől 52 km-re északnyugatra fekszik. Az E75-ös főút, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa összekötőút, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa, a Szeged-Budapest vasútvonal halad keresztül a településen. Az M5 autópálya is kettészeli a települést. Jelenleg nem engedélyezett az autópályáról a lehajtás, pedig a lehajtó-kapukat elkészítették.
A Petőfiszállási Általános Iskola Címere
Sajnos, a Petőfiszállási Általános Iskola címeréről nem áll rendelkezésre információ a jelenlegi forrásokban. Javasoljuk, hogy közvetlenül az iskolától érdeklődjön a címerükről és annak jelentéséről.
Érdekesség: Tudtad, hogy az iskola névadója, Petőfi Sándor családjának is volt köze a településhez? A Petrovics család bérelt legelője és kaszálója volt itt, melyet Kiskunfélegyházától béreltek.