Ki helyezhet ki KRESZ táblát Magyarországon?
A közúti jelzőtáblák kihelyezése nem véletlenszerű, hanem szigorú jogszabályokhoz és műszaki előírásokhoz kötött tevékenység, amelynek elsődleges célja a közlekedésbiztonság. Magyarországon a jelzőtáblák kihelyezése és karbantartása a közút kezelőjének a feladata.
A területileg illetékes közút kezelőkhöz tartoznak a KRESZ táblák.
Ez az úttípus függvényében változik:
- Országos közutak (autópályák, főutak, mellékutak külterületen): A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az illetékes.
- Helyi közutak (belterületi utcák, önkormányzati utak): A helyi önkormányzat (jegyző vagy a városüzemeltetési osztály) hatásköre.
- Magánutak (pl. bevásárlóközpontok parkolói, társasházi belső utak): A terület tulajdonosa vagy üzemeltetője felel érte, de ha a terület „közforgalom elől el nem zárt”, akkor ott is a KRESZ szabályai érvényesek.
Magánszemély önhatalmúlag soha nem helyezhet ki KRESZ-táblát (még a saját háza elé sem „Megállni tilos”-t), ez szabálysértésnek minősül és bírsággal járhat. A táblák elhelyezését elsősorban a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet és a kapcsolódó műszaki előírások (e-UT szabványok) szabályozzák.
A KRESZ 1. §-a azt mondja, hogy a rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza. Első körben azt kell eldönteni, hogy a hely minek minősül. Ha közforgalom elől elzárt magánút, akkor azt a 17. § (1) d/2. pont szerint kellene kitáblázni.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Ha viszont közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút, akkor csak úgy, akárki nem táblázhatja ki: az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. Kr. 49. § (1) a) szerint, aki jogosulatlanul közúti jelzést elhelyez, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Igaz, az is, aki azt megváltoztatja, felismerhetetlenné teszi vagy eltávolítja, szintén, feltéve, hogy jogszerűen lett az oda elhelyezve.
Ha azt az egyik ottlakó csak úgy kihelyezte, mert sérelmesnek találja az idegenek behajtását, az egyrészt semmis, másrészt bírságolható, különösen, ha a kihelyezés nem felel meg a korábban belinkelt 83/2004. GKMr. előírásainak.
A KRESZ taxatív (tételes) felsorolást tartalmaz a hatályos közlekedési táblák vonatkozásában. Ami ott nem szerepel, az a valóságban nem létezik. Így pedig sem a hatóságok, sem az autósok oldaláról nem hivatkozható.
Hivatalosan táblát csak a közútkezelő helyezhet ki, (városi környezetben ez tipikusan az önkormányzat), de nekik is tartaniuk kell magukat a KRESZ-ben felsorolt táblákhoz, tartalmakhoz.
Tehát, a "zajvédelem" kiegészítő táblát a KRESZ (még!) nem ismeri, emiatt a képen szereplő 30-as sebességkorlátozó táblát általános hatályúnak kell tekinteni. Vagyis minden arra haladó járműre vonatkozik, indoktól és hajtásmódtól függetlenül.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A területileg illetékes közút kezelőkhöz tartoznak a kresz táblák ha jól tudom.
A közúton és közterületen a jelzőtáblákat (többek között a “megállni tilos” jelzőtáblát) a terület tulajdonosa, valamint a közút kezelője helyezhet ki. A bejelentésben szereplő 4 db. “megállni tilos” jelzőtáblát 2012.
A közterületi táblák kihelyezésével kapcsolatosan számos kérdés merült fel, amelyekre az illetékesektől kértünk választ.
Az utak forgalomtechnikáját és forgalmi rendjét minden esetben a közútkezelő alakítja ki (ez esetben a polgármesteri hivatal), amelynek be kell tartania a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt; a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet (továbbiakban KRESZ); az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletet; illetve az ide vonatkozó útügyi műszaki előírásokat.
A városi közúthálózat tekintetében a városüzemeltetési és beruházási osztály látja el a közútkezelői tevékenységeket.
A jelzőtáblák elhelyezésének általános szabályai
- Észlelhetőség és láthatóság: A táblákat úgy kell elhelyezni, hogy azok időjárástól és napszaktól függetlenül (tehát éjszaka is) jól láthatóak és időben észlelhetőek legyenek.
- Általában az úttest menetirány szerinti jobb oldalán helyezik el őket (kivéve pl. egyirányú utcában a bal oldalon is, vagy az úttest felett).
- A „3-as szabály” (Zsúfoltság kerülése): Egy oszlopra vagy egy keresztszelvénybe nem lehet korlátlan számú táblát tenni, mert a járművezetők nem tudják feldolgozni az információt. Általában maximum 2-3 jelzőtábla helyezhető el egy oszlopon.
Az elhelyezésre külön szabályok vonatkoznak, melyek megszabják, hogy az útburkolattól milyen távolságra, milyen magasságra kell tenni azokat.
A jelzőtáblákról a közútkezelők nyilvántartást vezetnek, melyből megállapítható a kihelyezés és a bevonás időpontja.
Vannak állandó és ideiglenes jelzések.
A közúti jelzőtáblák fémből, műanyagból, vagy fából készülnek jellemzően. Rendszerint fényvisszaverő réteget is kapnak, az éjszakai jobb láthatóság érdekében.
Méretüket külön előírás szabályozza, legnagyobbak az autópályákon elhelyezett táblák, legkisebbek a települések lakóútjain láthatóak, nyilvánvalóan a megengedett sebességhez igazodva.
A táblák rajzolata is egységes, külön szerkesztési szabályok vonatkoznak erre is.
A táblákat fém oszlopra, a nagyobbakat több oszlopra vagy tartószerkezetre rögzítik.
Ma már változtatható jelzésképű táblákat is láthatunk, legtöbbet az autópályákon, de főútjainkon is találkozhatunk velük.
Elvileg belföldön egységes a szabályozás, az alaptáblák és a kiegészítő táblák rajza, mérete, felirata útkategóriánként azonos.
Kivétel azért előfordul, például több település elején speciális kiegészítő táblát helyeznek ki, hogy még jobban felhívják a figyelmet a szabályok betartására.
Külföldön különbségek és eltérések előfordulnak, ajánlatos tájékozódni utazás előtt.
Igen, minden tábla indokoltan lett kihelyezve, a biztonságos közlekedés érdekében be kell tartsuk a táblák által közvetített utasításokat, tiltásokat, figyelnünk kell a jelzett veszélyekre.
A táblákat kizárólag a közútkezelő szervezet helyezheti ki, vonhatja be, változtathatja meg, országos közút esetében a Magyar Közút Nonprofit Zrt (egyes esetekben a megbízott autópálya kezelő), helyi út esetén az illetékes önkormányzat szerve, illetve közforgalomra megnyitott magánút esetén annak kezelője.
KRESZ táblák típusai
A KRESZ-ben meghatározott táblák fő típusai:
- Az útvonal típusát jelző táblák, mint pl. a főútvonal tábla (a főút vonalvezetését jelző kiegészítő táblával)
- Az elsőbbséget szabályozó táblák, mint pl. az „állj, elsőbbségadás kötelező” tábla
- Utasítást adó táblák, mint pl. a „kötelező haladási irány” tábla
- Tilalmat, illetve korlátozást jelző táblák, mint pl. a „megfordulni tilos” tábla
- Veszélyt jelző táblák, mint pl. a „közúton folyó munkák” tábla
- Tájékoztatást adó táblák
Szükség szerint kiegészítő táblákat is alkalmazhatunk, mint pl.
Jogos a bűncselekményként való kezelés, mert az egyik hely nagyon meg is maradt bennem, hogy szerencsétlen rohammentő vágtázott ezerrel az úton a kihalt éjszakában, nyilván a GPS nem jelezte, hogy ott vége lenne az útnak, aztán egyszer csak látjuk, hogy hatalmas fékezés, és majdnem felszaladt egy ilyen földkupacra. Úgyhogy mindenképpen durva ez, amikor még fizikai akadályokkal is lezárnak valamit! Ez már tényleg életet veszélyeztető helyzeteket idézhet elő.
Sokan közülük teljesen elektromos autóval szelik az utakat, néha kicsit gyorsabban is, mint lehetne.
Kevés szó esik róla, pedig valós a probléma: a közlekedés nem csak lég-, hanem zajszennyezéssel is jár, ami szintén káros az egészségre. Emiatt egyre több európai ország vezet be korlátozó intézkedéseket a zajártalom csökkentésére, Amszterdamban például az utak 80 százalékán 30 km/h-ás korlátozás él már évek óta.
Itthon is könnyű belefutni egy hasonló, ámde mégis más sebességkorlátozásba. Rengetegen járnak a KÖKI mellett futó Vak Bottyán úton, sokan így kerülik el az Üllői utat.
A bevásárlóközpont utáni szakasz elején már egy ideje látható a "zajvédelem" miatti sebességkorlátozó tábla és a rendőrök gyakran mérik is a sebességet ezen a szakaszon, a renitens sofőröket pedig bírsággal jutalmazzák. Könnyen lehet, hogy a tábla egyszerűen ott felejtődött, mindenestre kérdéses, hogy szükség van-e valóban ott harmincas korlátozásra, akár még az is eszébe juthat az egyszeri arra járónak, hogy ez az egész csak a pénzbehajtásról szól.
Amiknek (útburkolati jel és hivatalos KRESZ tábla hiányában) semmi kötelezőereje nincs annak ellenére sem, hogy valóban mozgáskorlátozott sofőr veszi igénybe a konkrét várakozóhelyet. ellenkező esetben elárasztanák a közutakat az önkormányzatok, lakóközösségek és magánszemélyek által barkácsolt "közúti jelzőtáblák", és teljes lenne a káosz.
Az inkriminált útszakaszról érdemes tudni egyébként, hogy nem indok nélküli a szigor. A lakóházak ugyanis közvetlenül a sűrű forgalmú, kereszteződés nélküli útra nyílnak, ahol jellemzően nem 50-es volt a tempó a sebességkorlátozás előtt. A nagyobb sebesség pedig nagyobb gördülési- és motorzajjal is jár.
Az ilyen körülmények között elhelyezett 30-as táblának éppen az a célja, hogy az összes elhaladó jármű menetzaját mérsékelje, a nem hivatalos kiegészítő tábla pedig csak megindokolja a sebességkorlátozást, de jogilag nem mentesíti az elektromos meghajtású autókat.
A táblák valóban eltűntek. Majdnem mind. Ez a Megállni tilos kint maradt emlékműnek a Kunigunda útjában. A Magyar Közúttal kicsit mintha akadozna manapság a jól bejáratott munkakapcsolat. Ezek miatt az érdektelen reakciók miatt kezdeményeztünk kapcsolatfelvételt a Nemzeti Közlekedési Hatósággal.
Négy sáv helyett csak hármat jelez a tábla, ez meg is zavarja a közlekedőket Hajdú-Biharban már van területi felelősünk
A Derkovics utcában régóta probléma volt, hogy a rossz helyen megálló és várakozó autóktól nem, vagy csak alig lehetett közlekedni.
A „Mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhely” közúti jelzőtábla hatálya alatt csak érvényes parkolási igazolvánnyal lehet várakozni (a KRESZ szabályozza), amelyet a Kormányhivatal állít ki a megfelelő orvosi szakvélemények alapján.
Az önkormányzat a közterületi parkolókban írásos kérelemre (formanyomtatvány kitöltése) a lakóhelyhez legközelebbi parkolóhelyet kijelöli a kérelmező részére.
A rendszámmal való ellátását, mind a KRESZ, mind a járművek elhelyezésének szabályozásáról szóló Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 62/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 6.
Dunaújvárosban folyamatosan zajlik a térfigyelő kamerák elhelyezése, amit folyamatosan egyeztetünk a Dunaújvárosi Rendőrkapitánysággal, amely folyamat második ütemében az adott helyszíneket már megjelölték.
Szépen zajlik az élet a Vezess.hu újságírói által létrehozott civil szervezet, a felesleges táblák, rosszul szabályozott közlekedési helyzetek ellen létrejött Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület háza táján.
Igazi abszurdisztáni történet végére került pont (igaz, egy lábjegyzet még nyitva maradt) az MTVA-székház előtti Megállni tilos táblák leszerelésével.
Eszerint a Kunigunda útján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap székháza előtti szakaszt látszólag értelmetlenül beültették Megállni tilos táblával, és az amúgy extra széles, direkt két parkoló sorra kialakított utcában büntetik a figyelmetlenül megállókat. Még egy 20-as táblát is kiraktak az utca elejére.
Forgalomtechnikai kezelőként a körülmények ismeretében a BKK Zrt. további mérlegelés nélkül döntött a BRFK-tól érkező kérés teljesítéséről.
A helyszínen járva úgy tűnt, hogy a demonstráció mérete (egy darab lakókocsi) nem elegendő indok az eleve parkolási célokra alkalmasnak épített útszakaszon a megállás ily hosszan történő tiltására.
Január 30-án válaszolt a Rendőrség: “A Budapest, III., Kunigunda u. 64. szám előtt valóban ki van téve egy megállni tilos tábla tekintve, hogy 2013. január 31-ig érvényben van egy közlekedésrendészeti intézkedés a megállási tilalomra.