Új KRESZ: Közlekedési Szabályok Gyalogosoknak, Kerekesszékeseknek és Mikromobilitási Eszközöknek

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, a KRESZ, immár ötvenéves. Az elmúlt fél évszázadban nagyot változott a világ. Megnőtt az úthálózat, a városi közlekedés zsúfoltabbá és összetettebbé vált. Hatalmas technológiai fejlődés ment végbe a járműiparban, többszörösére emelkedett a járművek száma, és új közlekedési eszközök jelentek meg. Az új KRESZ átfogó reformja évtizedek óta napirenden van a magyar jogalkotásban.

A készülő új KRESZ módosításának koordinálásán dolgozó munkacsoport izgalmas témát hozott fel: a gyalogosokra, kerékpárosokra, illetve a mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályok változásairól osztottak meg érdemi információkat. Mint mondták, a jövőbeli KRESZ egyszerűbb lesz, mint a mostani. Egyértelműsítenek szabályokat, elavultakat kivesznek belőle, illetve beemelnek olyanokat, amelyek nem szerepelnek a szabályok közt. Az új KRESZ középpontjában a biztonságos közlekedés áll - alapelvévé válik a gyengébb közlekedő védelme az erősebbel szemben: azaz minden közlekedőnek figyelnie kell a nála sérülékenyebb megóvására; az élethez igazítja a szabályokat - integrálja azokat a jó megoldásokat, amelyeket a mindennapi élet alakított ki; halad a korral - szabályozza az új közlekedési eszközöket, keretek közé rendezi az elektromos rollerek közlekedését, megújítja a kerékpáros közlekedés szabályait, védi a környezetet és segíti a városi közlekedés fejlődését; szerkezetében, nyelvezetében és fogalmaiban is megújul - egyszerűbb, egyértelműbb és érthetőbb.

A Gyalogos Fogalma és Helye a Közlekedésben

A KRESZ tervezete pontosítja a gyalogos fogalmát. Gyalogosnak tekintjük a gyalogosan közlekedő személyt, a kerékpárt vagy motorkerékpárt toló személyt, a kerekesszékkel közlekedő személyt, valamint a gyermekkerékpárral, stb. közlekedő személyt. A gyalogos fogalmát érintő fontos változás, hogy az új KRESZ egzakt módon definiálja majd a gyalogos fogalmát, eddig ez ugyanis hiányzott. Gyalogos a jelenlegi szabályok szerint az, aki gyalog jár, ez azonban problémákat okozhat. Például segédmotort vagy kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, míg aki motort vagy személyautót tol, az járművezetőnek.

Az új KRESZ szerint gyalogos az, aki az úton gyalogosan vagy járműnek nem minősülő eszközzel közlekedik, továbbá a gyalogosnak minősülő eszköz. Gyalogosnak számít tehát a gördeszkás, a görkorcsolyás, a lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

A gyalogosnak a járdán, annak hiányában pedig a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. A gyalogos csak akkor közlekedhet az úttesten, ha ezek közül egyik sincsen, vagy nem alkalmas a gyalogos, illetve kerekes székes közlekedésre. Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.

Minőségi Invacare alkatrészek

Ha a gyalogosok az úttest szélén vagy az úttesten közlekednek, akkor lakott területen lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon (jobb oldalon sem tilos), lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladjanak. Ez azért fontos, mert így a gyalogos a szemből érkező autó mozgásából látja azt, hogy a sofőr észrevette-e őt. A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

Gyalogosok Elsőbbsége és Útkereszteződések

Jelenleg a gyalogosnak akkor van elsőbbsége, ha lelépett a járdáról. Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak az átkelés közben jár majd elsőbbség a gyalogosoknak, hanem már az átkelési szándékuk esetén is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek az átkelő felé közeledő, illetve az úttest szélén álló gyalogost észlelve is lassítaniuk kell.

A gyalogosnak az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogos elsőbbséget élvez (még a villamossal szemben is). Ez az egyik legbiztonságosabb módja az úttesten való átkelésnek.

Útkereszteződéseknél kanyarodó autóval szemben az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van azokkal a járművekkel szemben, akik arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad (még kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is). Kanyarodó főútvonal esetén a főútvonalat elhagyó - fizikailag ugyan egyenesen továbbhaladó - járműnek is elsőbbséget kell adnia az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak. Fontos megjegyezni, hogy a felsorolásban említett helyeken a gyalogosnak nincs elsőbbsége a megkülönböztető jelzéseit használó járművekkel szemben.

Várakozóhelyről elinduló járművel szemben, ha telephelyről, garázsból, úttestnek nem minősülő területről kíván elindulni egy jármű, akkor jármű vezetőjének elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járműveknek valamint a gyalogosoknak is. Amennyiben a gyalogos egy olyan helyen kíván átkelni az úttesten, ahol elsőbbsége nincs, akkor az úttestre lépés előtt köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

24 colos kerekesszék abroncsok

Mit tilos a gyalogosnak?

• Híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni.
• Olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni.
• Lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni.
• Villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni.
• Autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni.
• Autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni.
• Az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
• Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
• Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni.
• A gyalogosnak az úttesten, a villamospályán és a vasúti pályán történő áthaladása során, valamint az úttesten való közlekedése során tilos technikai eszközt olyan módon használnia, vagy egyéb olyan tevékenységet folytatnia, hogy az a biztonságos közlekedéstől elvonja a figyelmét és fülhallgatót, fejhallgatót vagy egyéb, a közlekedés hanghatásainak észlelését korlátozó eszközt viselnie.

Kerekesszékes Közlekedők Különleges Szabályai

Kerekesszékkel (kézzel hajtott, elektromos kerekesszék vagy moped, robbanómotoros kerekesszék) közlekedő személy - amennyiben motoros kerekesszékkel közlekedik -, ha annak sebessége sík úton nem haladja meg az óránkénti 10 kilométert, akkor gyalogosnak minősül. Ekkor a gyalogosra vonatkozó általános KRESZ szabályok az irányadóak a közlekedésére vonatkozóan. Ám, ha a kerekesszék sebessége meghaladja a 10 kilométer/órát, úgy az gépi meghajtású járműnek minősül. Ebben az esetben közlekedésére a járművekre vonatkozó általános KRESZ szabályok az irányadók. Vagyis, ha gyorsabban mozognak vele, motornak, ha lassan, akkor gyalogosnak kell tekinteni a közlekedésben, és a kerekesszék használójának is e szerint kell tekintenie magára.

Az államnak biztosítania kell a mozgáskorlátozott emberek számára, hogy másokkal egyenlő módon vehessenek részt a közösségi közlekedésben, erre törvények kötelezik! Ezt mondja ki a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelyet hazánk az elsők között ratifikált, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998-as törvényünk is. Az Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025), és annak végrehajtását célzó, 2015-2018-ra szóló Intézkedési Terv ugyancsak így rendelkezik. Tény továbbá, hogy a közösségi közlekedés szolgáltatók állami, önkormányzati megrendelést teljesítenek, amelynek feltételeit nem ők, hanem a megrendelő szabja meg!

Mozgáskorlátozott parkolóhelyek használata

A KRESZ 51./A.§ alapján a jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte. Tehát nem csak mozgáskorlátozottak számára átalakított járművekről van szó, hanem akkor is érvényesek ezek a kitételek, ha a saját járművünkkel mozgássérültet szállítunk, akinek az igazolványa a járműben jól látható helyen elhelyezésére került.

A használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Ne légy figyelmetlen, ne állj a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyére! Nem véletlenül kell az a parkoló. Nem azért, mert szeretek "nyomijelen" parkolni, vagy lusta vagyok néhány méterrel többet gurulni, hanem azért, mert szélesebb és elfér két parkoló autó között a kerekesszék ki- és beszállásnál.

Fedezze fel az off-road elektromos kerekesszékek előnyeit

Az Új KRESZ Fogalmai és a Sérülékeny Úthasználók

Az új KRESZ számos új fogalmat definiál majd, ezzel is tudomásul véve, hogy a közlekedési eszközök palettája mára igen színessé vált. A legfontosabb újdonság a „gyengébbek” kifejezés - az angol Vulnerable Road Users (veszélyeztetett úthasználók) fogalom megfelelőjeként. Az fogalom azon úthasználókat jelenti, akinek a testi épségét nem védi karosszéria, vagyis a gyalogostól a rolleresen át a motorosig mindenkit. „A gyengébbek fokozott védelme” az új KRESZ-ben kiemelt fontosságú - egy teljes fejezetet szentel e szabálynak a jogalkotó.

Szintén újdonság a „fokozott figyelmet igénylő közlekedők” fogalom is - mely magába foglalja a gyermekeket, a vakokat és gyengénlátókat, a kerekesszéket használókat, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem, vagy csak korlátozottan tudják felmérni az aktuális közlekedési helyzetet, valamint betartani a KRESZ szabályait.

Új Fogalmak a Közlekedési Eszközök és Helyek Kapcsán

• Mikromobilitási eszköz: Az a jármű, amely az azt irányító személyt kizárólag állva képes szállítani és legalább egy kereke van - ide nem értve a motoros rollert.
• Járműnek minősülő kerekesszék: A legalább három kerékkel rendelkező, legfeljebb egy személy közlekedésére alkalmas, sík úton 10 km/óránál nagyobb sebességre képes gépi meghajtású kerekesszék. Az ennél lassabban közlekedni képes meghajtott kerekesszék gyalogosnak minősül!

Az újfajta közlekedési eszközök megjelenése szükségessé tette a rávonatkozó új szabályok megalkotását. Ehhez az újfajta járműveket definiálni kell a rájuk vonatkozó szabályok kialakításához. A könnyű e-rollerekre a kerékpárokra érvényes szabályok lennének érvényesek, 12 éves alsó korhatárral. Az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, vagyis a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességük pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, illetve nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra.

A jogalkotók az egyéb modern mikromobilitási eszközöket, amelyek nehezebben besorolhatóak és egyelőre a „tűrt” kategóriába tartoznak, azok használatát is szigorúbban szabályozzák majd. Ezekre az eszközökre is lesznek szabályok, így sebességkorlát meghatározás, illetve alapvetően a gyalogosok szabályai szerint közlekedhetnek majd. Például az úttestről kitiltják őket.

Az új szabályozás létrehozza a saját helyeit a kerékpáros-közlekedésnek. Az egyik ilyen sajátos hely lesz a kerékpáros-övezet. A kerékpáros-övezetek több utcányi területek is lehetnek, ahol a kerékpárosok a menetiránynak megfelelő sávot szabadon - tehát anélkül, hogy rendeződniük kellene - használhatnák a kerékpárutakon megengedett maximális sebességhatárig. Itt a gyalogosok a kijelölt járdákon közlekedhetnek. Amennyiben nincs ilyen, akkor a már említett virtuális sávban kell haladniuk. Az ilyen zónákba gépjárművek nem hajthatnak be.

Újdonságként kerül be a KRESZ-be a „kerékpáros átkelőhely” - magyarul a biciklis zebra. Eddig ilyen nem volt, bonyolult táblákkal volt kijelölve az elsőbbséggel védett kerékpárút átvezetés. Az új felületi elem egy új sebességhatárt is hoz a rendszerbe. A kerékpáros az átvezetés előtt már 10 méterrel is legfeljebb 10 km/óra sebességgel mehet. Újdonság, hogy ezt a kerékpáros átkelőhelyeket gyalogos is használhatná. A gyalogátkelőhely és a kerékpár viszonya nem változik, de most már kimondva is átengedi a zebrán tekerve a biciklist majd a KRESZ, de ebben az esetben a járműforgalommal szemben a bringásnak nem lesz elsőbbsége.

A Láthatóság és Beláthatóság Korlátozottsága

Fő újdonság, hogy a szabályozás a láthatóság és a beláthatóság korlátozottsága fogalmakat használja a korlátozott látási viszonyok helyett. A láthatóság korlátozottsága automatikusan megvalósul szürkülettől szürkületig, azaz éjszaka, valamint minden olyan körülmény - különösen köd, eső, felhősödés, hóesés, porfelhő, füst -, amely a látási viszonyok romlásához, a látható útszakasz hosszának csökkenéséhez vezet. Láthatóság korlátozottsága esetén a gyalogosnak lakott területen kívül láthatósági ruházatot kell viselnie a láthatóság, ha nem a járdán vagy a gyalogúton közlekedik. A beláthatóság korlátozottsága akkor valósul meg, ha az út egy részét valamilyen akadály, például egy fa vagy egy épület eltakarja, így az azon történő események nem észlelhetőek előre, a megálláshoz nem elegendő a belátható útszakasz hossza.

A tervezetben megjelenik a vegyes sávrész fogalma is. A vegyes sávrész az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelület, amelyet elsősorban a kerékpárosok és bizonyos esetekben a gyalogosok használhatnak. A vegyes használatú sávrészt a tervezet szerint nem fogják külön útburkolati jellel jelölni. A fogalom megalkotásának célja, hogy egyértelművé tegyék azt, ami a gyakorlatban eddig is működött.

Az alábbi táblázat összefoglalja a gyalogos és kerekesszékes közlekedőkre vonatkozó legfontosabb KRESZ szabályokat és az új tervezet változásait:

tags: #kerekesszek #gyalogos #jármű #közlekedési #szabályok

• Gyújtáskapcsoló hibák a Ducato modellekben
• technológiai kihívások a Pannónia kipufogók restaurálásánál
• Fontos tudnivalók terhes kismamáknak az autóban
• Dízel Üzemanyagrendszer Hibaelhárítása E39-en
• E46 küszöb spoilerek: stílus és aerodinamika