Jármű Önkényes Elvétele és a Magánindítvány – Tudnivalók a Büntető Törvénykönyv Alapján

A büntetőjogban számos cselekmény minősül bűncselekménynek, amelyek közül kiemelten fontos a jármű önkényes elvétele. Ez a bűncselekmény a Btk. 380. §-ában szabályozott. A cselekmény lényege a jogosulatlan használat, nem pedig a végleges elvétel vagy tulajdonjog-átruházás. Eszerint a jármű önkényes elvételének bűntettét követi el, aki idegen, gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul használja. A jármű önkényes elvétele szándékos, az elvétellel megvalósuló első fordulat egyben célzatos cselekmény is. A célzat a jogtalan használatra és nem az eltulajdonításra irányul. A bűncselekmény jogi tárgya a vagyoni viszonyokon belül a birtokláshoz, illetve a használathoz fűződő jogosultság, mivel az elkövető a járművet „csupán” használni és nem eltulajdonítani kívánja.

A Bűncselekmény Minősítése és Büntetése

Jármű önkényes elvétele bűncselekmény (Btk. 327. § - feltehetően téves hivatkozás a forrásban, a szöveg többi része a 380. §-ra utal), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak az időleges jogtalan használat. Amennyiben a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítés lopás (Btk. 316. §). A Btk. 380. § (3) bekezdése szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

Esettanulmány: A Fülöpi Jármű önkényes Elvétele

A valós életben is gyakran előfordul, hogy valaki önkényesen elvesz egy járművet. A bejelentés 2022. augusztus 10-én reggel érkezett arról, hogy az egyik fülöpi utcából eltűnt egy személyautó, amit nem sokkal messzebb összetörve találtak meg. Egy héttel később a látókörükbe került egy fiatal nyírábrányi lakos, akit kapcsolatba lehetett hozni a bűncselekmény elkövetésével. A 17 éves fiú kihallgatásán beismerő vallomást tett. Ismerőseinél volt szórakozni Fülöpön, majd úgy döntött, hogy hazamegy. Gyalog indult el, azonban útközben belebotlott egy parkoló gépkocsiba. Beült, megtalálta az indítókulcsot és elhajtott vele. Rövid kocsikázása alatt két kerítésnek is sikerült nekihajtania. A Hajdúhadházi Rendőrkapitányság jármű önkényes elvétele bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást vele szemben.

A Magánindítvány: Különleges Eljárási Feltétel

A magánindítvány a büntetőjogban a sértett azon igénye, melyben kifejezésre juttatja, hogy kívánja az elkövető megbüntetését. A Btk.-ban foglalt egyes bűncselekmények (magánindítványos bűncselekmények) esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. Azaz hiába szerez a nyomozóhatóság hivatalból tudomást az adott bűncselekményről, a büntetőeljárás csak akkor indul meg, ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult az elkövető felelősségre vonását kívánja. A magánindítvány hiánya azt jelenti, hogy a Büntető Törvénykönyvben konkrétan meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak akkor büntethető, ha magánindítványt terjesztenek elő. A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítvány lehet magánvádas (a sértett képviseli a vádat) és lehet közvádas (az ügyész képviseli a vádat).

Mikor szükséges magánindítvány a jármű önkényes elvételénél?

A Btk. 382. §-a rögzíti, hogy lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Egyéb Magánindítványos Bűncselekmények

Számos más bűncselekmény esetében is szükséges a magánindítvány a büntetőeljárás megindításához:

A felsorolásban szereplő bűncselekmények közül, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények akkor nem minősülnek magánindítványosnak, ha azokkal összefüggően olyan bűncselekményt is elkövetnek, amely nem magánindítványra büntetendő. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Büntető törvénykönyv az egészségügyi önrendelkezési jog megsértésével kapcsolatban [Btk. 231. § (1) bekezdés], illetve nem magánindítványos bűncselekmény a becsületsértés, ha azt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el [Btk. 231. §].

Jármű Önkényes Elvétele vagy Rablás? A Kúria Állásfoglalása

A minősítés során rendkívül fontos a szándék és az elkövetés módja. Releváns jogszabályhely a 2012. évi C. törvény. Amennyiben a terhelt egy számára idegen járműre vonatkozó tulajdonjogának fennálltát annak elvétele alátámasztására hangsúlyozza, és annak megszerzése érdekében a sértettet késeléssel fenyegetve kényszeríti a jármű átadására, majd azzal elhajt, magatartása nem jármű önkényes elvétele bűntettét, hanem rablás bűntettének a megállapítását alapozza meg - a Kúria eseti döntése.

Egy konkrét esetben a sértett személygépkocsival közlekedett, majd azzal leparkolt akként, hogy a jármű indítókulcsát a gépjárműben hagyta, a gépkocsiban az első ülésen 1. tanú, a hátsó ülésen 2. tanú ült. Eközben érkezett a parkoló személygépkocsihoz a főutcán ittas állapotban haladó terhelt. Ezután a terhelt a gépkocsihoz lépett, majd hangosan, kiabálva, fenyegetőleg közölte a fiatal felnőtt 1. és 2. tanúval, hogy szálljanak ki a gépkocsiból, mert az az övé, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak, megkéseli őket. Eközben nyomatékul az övtáskájához nyúlt. Haladása során a terhelt a város belterületén közlekedett, azonban egy kereszteződéséhez érve a balra kanyarodást lassítás nélkül kezdte meg, minek következtében az útpadka jobb oldalán álló fának ütközött, majd járművével felborult.

A terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Érvelése szerint a jármű elvétele során alkalmazott erőszak, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés nem a gépkocsi eltulajdonítását, hanem annak használatát célozta. A Kúria megállapította, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. A terhelti érvelés szerint a cselekmény nem minősíthető rablás bűncselekményének, hanem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 380. § (1) bekezdésébe ütköző, azonban a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő jármű önkényes elvételének bűntette. Az irányadó tényállás alapján egyértelmű, hogy a terhelt a sértett ellen kifejtett élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával jutott az idegen jármű birtokába, hiszen a kocsihoz lépve hangosan, kiabálva, fenyegetőleg közölte a tanúkkal, hogy szálljanak ki, mert az az övé. Egy dolog kölcsönvétele köznapi értelemben ideiglenes használatot jelent. Jelen esetben az irányadó tényállásban nincs rögzítve olyan tény, körülmény, ami arra utalna, hogy a terhelt a gépjárművet a használatot követően vissza kívánta volna adni. Közömbös a tény, hogy szúró, vágó eszköz nem volt nála, minthogy a vagyoni érték megszerzése céljából a késeléssel fenyegetést követően egy kés tárolására köztudomásúan alkalmas övtáskához nyúlás kizárólag a kés használatának kilátásba helyezését jelentő, lenyűgöző hatás kiváltására alkalmas fenyegetés, az eszköz rendelkezésre állásától függetlenül. Rögzíthető tehát, hogy az eljáró bíróságok helyesen állapították meg a terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. Miután a Kúria nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles, a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. Az ismertetett döntés (Kúria Bfv.II.957/2024/12.) a Kúriai Döntések 2025/10. számában 225. 2025.

Jármű ABS kocka hibái

Mi a különbség?

tags: #jarmu #onkenyes #elvetele #maganinditvany #tudnivalók

• tudj meg többet a Volkswagen Polo dísztárcsákról
• KRESZ vizsga feltételek Kecskeméten
• Hogyan működik a Dacia Duster 4x4 rendszere?
• VW Vento 95 automata kuplung szervizelési útmutató
• Az új Land Cruiser modellcsalád