Tehergépjárművek megengedett méretei és súlyhatárai

A közúti közlekedésben részt vevő tehergépjárművek biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében elengedhetetlen a megengedett méretek és súlyhatárok pontos betartása. Az alábbiakban összefoglaltuk a tehergépjárművek megengedett össztömegét és tengelyterheléseit a ezt szabályzó 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a táblázat és az adatok csak a teherautókra vonatkozó információkat tartalmazzák, és nem térnek ki a buszok, mezőgazdasági járművekre vonatkozó értékekre. A jogszabály 2020.02.05. napon hatájos állapota szerint érvényes.

Alapfogalmak és jogi háttér

A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER) meghatározottakat kell alkalmazni.

• Jármű: A rendelet alkalmazásában jármű a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi.
• Fokozott hőszigetelésű jármű: A rendelet alkalmazásában fokozott hőszigetelésű jármű az, amelynek felépítménye áruk előírt hőmérsékleten történő szállítására szolgál.
• Útkímélő-tengely: E rendelet alkalmazásában útkímélő-tengelynek kell tekinteni a jármű olyan hajtott tengelyét, amelyen négy gumiabroncs van felszerelve (ikerabroncsozású), és a tengely felfüggesztése légrugós vagy azzal egyenértékű.

Általános mérethatárok

A legtöbb tehergépjármű és járműszerelvény esetében az általános mérethatárok az alábbiak szerint alakulnak:

• Magasság: 4,0 m
• Szélesség: 2,55 m
• Hosszúság (egyedi jármű esetén, kivéve busz): 12 m

A hőszigetelt, konténeres cserefelépítménnyel rendelkező járművek szélessége elérheti a 2,6 métert.

A méretkorlátozások kivételei

A jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából - nem számítanak bele:

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

• a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei;
• a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések;
• az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten;
• az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;
• a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések;
• a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre és az általuk vontatott mezőgazdasági pótkocsira felszerelt ikerabroncsok, illetve alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabroncsok, valamint az azokat takaró sárvédők. Az ilyen járművek esetében a járműre felszerelt gumiabroncsok vagy sárvédők külső szélei közötti távolság a 3,00 métert nem haladhatja meg.

A jármű magassági méretébe a trolibusz áramszedője nem számít bele.

Járműkategóriák szerinti súly- és tengelyterhelési szabályok

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző tengelyszámú tehergépjárművek és járműszerelvények megengedett legnagyobb össztömegét, tengelyterhelését és hosszúságát.

Részletes tengelycsoport terhelési szabályok háromtengelyes csoportok esetén

Ha a három tengelyből álló tengelycsoportnál a szomszédos tengelyek egymástól mért távolsága (d):

1. Legfeljebb 1,30 méter (d ≤ 1,30 m): az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése
   • pótkocsi és félpótkocsi esetében 21,0 tonna,
   • gépjármű esetében 22,0 tonna.
2. 1,30 méternél nagyobb (1,30 m < d): az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése
   • alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági vontató, lassú jármű, és mezőgazdasági pótkocsi esetében 32,0 tonna,
   • gépjármű, pótkocsi és félpótkocsi - kivéve az előző pontot - esetében 24,0 tonna.

Vontatásra vonatkozó előírások és biztonsági szempontok

A vontatás biztonsága és a jogszabályi előírások betartása kulcsfontosságú. Fontos, hogy mind a forgalmi engedély, mind a jogosítványunk alkalmas legyen a tervezett vontatmány célba juttatására. A vontatásra vonatkozó előírásokat nyilvánvalóan nem öncélúan teszik a hatóságok, hanem a megfelelő technikai háttérrel rendelkező szakemberek, alapos kísérletsorozat tapasztalatait felhasználva készítenek javaslatokat, amelyeket az aláíró tagállamok szakemberei mérlegelnek, és megvitatnak, majd megszületik a nemzetközi egyezmény. Ezek betartása nemcsak kötelező, hanem ésszerű is a biztonság szempontjából.

Forgalmi engedély és pótkocsi össztömeg

A forgalmi engedély „O” pontjában szerepel, - a vonófejjel felszerelt jármű esetén - hogy fékrendszertől függően (fék nélkül, ráfutófékkel, átmenőfékkel szerelt pótkocsi esetén) mekkora tömegű vontatmányt kapcsolhatunk a jármű után. Ebben a meghatározott tömegértékben természetesen benne van a pótkocsi (utánfutó) és a szállítmány tömege is.

Jármű ABS kocka hibái

A vontatható pótkocsi össztömegét a forgalmi engedélyben meg kell határozni, amihez a műszaki szempontokat veszik alapul: vontató gépjármű saját tömege, a pótkocsi fékezés módja (fék nélkül, ráfutó fékkel vagy átmenő fékkel), továbbá a vontató gépjármű motorteljesítménye.

Vezetői engedély kategóriák

• „B” kategória: Sima „B” kategóriás vezetői engedély csak könnyű pótkocsi vontatásra jogosít, vagyis a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladhatja meg.
• Nehéz pótkocsi vontatása: Nehéz pótkocsit is vontathatunk, ha a gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény esetén a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét, és rendelkezünk „B96” -os jogosítvánnyal.

Kiegészítés: a jogszabályi előírás láthatóan megengedő szabályozása mellett, fontos figyelemmel lennünk arra a kitételre, amely arra vonatkozik, hogy a típusra előírtak eredményezhetik - és gyakran eredményezik is - azt a helyzetet, hogy az adott szerelvény nem állítható össze, vagy éppen nem vehet részt a közlekedésben.

A közlekedésben sajnos gyakran találkozni a szabályokat figyelmen kívül hagyó vagy nem ismerő szereplőkkel. Elborzasztó szállítmányokat lehet látni, amikor egy gépkocsi az „utánfutón” (azaz a pótkocsin) szemmel láthatóan nehezebb (nagyobb tömegű), mint a szerelvényt vontató jármű. Felmerül a kérdés: mi van akkor, ha beleng a szerelvény, vagy mi van akkor, ha rossz időjárási, vagy útviszonyok között hirtelen fékezni kell? A hazai gyakorlatban is lehet találni rossz példákat, ha az ember figyeli ezt a jelenséget.

Útvonalengedély-köteles járművek és ellenőrzés

Magyarországon útvonalengedély-köteles az a jármű, amelynek terhelése, illetve mérete a járművön lévő rakományt is figyelembe véve meghaladja a megengedett értékeket a 36/2017. (IX.18) NFM rendelet alapján. Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez kell benyújtani.

Az út kezelője a rendelet alapján megállapodhat a jármű üzemben tartójával abban, hogy a túlsúlyos, illetve túlméretes jármű közlekedéséért járó díjat utólagosan számolják el. A közútkezelő - amennyiben a közlekedésbiztonsági szempontok indokolják - a jármű közlekedéséhez rendőri, illetve egyéb szakkíséretet is előírhat.

Mi a különbség?

Ellenőrzési mechanizmusok

A nemzetközi forgalomban közlekedő járművek össztömegét, tengelyterhelését és méretét a határon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti mérőállomásai ellenőrzik, bizonyos esetekben a vámhatóság bevonásával. A belföldi forgalomban közlekedő járművek ellenőrzését az arra feljogosított hatóságok végzik. Az ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amennyiben az útvonalengedély-köteles jármű érvényes útvonalengedéllyel nem rendelkezik, vagy az abban foglaltaktól eltérően közlekedik. Az ellenőrzött jármű vezetője észrevételt tehet a helyszínen, amennyiben a jegyzőkönyvben foglaltakkal nem ért egyet.

További részletek hazai súly- és magasságkorlátozásokról (térképes), a regisztráció- és engedélyköteles járművekről, a túlsúly- és túlméret-díjakról a Magyar Közút Nonprofit Zrt. honlapján érhetők el. A Magyar Közút Zrt. az ÚVR-Eoffice rendszert üzemeltet, amely az Automata Online engedélyezési felület.

Hosszúsági kivételek és energiahatékonysági eszközök

Az energiahatékonyság javítása érdekében az aerodinamikai eszközökkel felszerelt járművek vagy jármű-kombinációk túlléphetik a meghatározott legnagyobb hosszúságokat abból a célból, hogy a járművek vagy jármű-kombinációk hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük a vonatkozó rendeleteknek, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának növelését.

Ha az aerodinamikai eszközök meghaladják a 0,5 méteres hosszúságot, a forgalomba hozatalukat megelőzően el kell végezni a típusjóváhagyást. Ha aerodinamikai eszközök veszélyeztethetik más úthasználók vagy a járművezető biztonságát, a járművezető behajtja, behúzza vagy eltávolítja az eszközöket. A településeken belüli és a települések közötti közlekedés során - ahol a megengedett sebesség legfeljebb 50 km/óra - a jármű vezetőnek különös figyelmet kell fordítani a közlekedés többi résztvevőjének biztonságára is. Az aerodinamikai eszközök behúzott vagy behajtott állapotban sem haladhatják meg az engedélyezett legnagyobb hosszúságot 20 cm-nél nagyobb mértékben.

Az energiahatékonyság - különösen a vezetőfülkék aerodinamikai teljesítményét illető - javítása és a közúti közlekedés biztonságának növelése céljából túl lehet lépni a meghatározott legnagyobb hosszúságokat azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek vezetőfülkéjük jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosít. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük a vonatkozó előírásoknak.

Az intermodális szállítási műveletek részeként történő konténerszállítás esetén a járművek és jármű-kombinációk, amelyek 14,22 méter (45 láb) hosszúságú konténereket vagy cserefelépítményeket szállítanak, legfeljebb 15 cm-rel túlléphetik a meghatározott legnagyobb hosszúságokat.

Egyéb műszaki és környezetvédelmi követelmények

A járművek üzemeltetése során nem csupán a méret- és súlyhatárok, hanem számos egyéb műszaki és környezetvédelmi előírás is érvényesül. Ezek célja a közlekedés biztonságának és a környezet védelmének biztosítása.

• Zajkibocsátás: A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét. A gépkocsi, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű belső zaja (vezetőtéri, utastéri zaj) sem haladhatja meg a megengedett határértékeket.
• Rádiófrekvenciás sugárzás: A gépjármű, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár rádiófrekvenciás sugárzásának mértéke nem lehet nagyobb a jogszabályban meghatározott értéknél.
• Kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma: A gépjármű, a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató és a hatósági jelzés viselésére kötelezett lassú jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógázának szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg az előírt határértéket. Az utólag beépített részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt járművek esetében is hasonló szabályok érvényesek.
• Anyagkorlátozások: Az M1 és N1 kategóriájú jármű, illetőleg ennek alkatrésze anyagában nem tartalmazhat - a meghatározott esetek és mennyiségek kivételével - ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot.

tags: #jármű #megengedett #méretek #és #súlyhatárok

• Ablaktörlő kapcsoló bekötése Corsa B-ben
• CB600F Hornet (PC36) - Tudnivalók
• Négyévszakos gumi teszt: Goodride
• A megfelelő felni kiválasztása
• Alkatrészek Lada Nivához