A magyar építési jog új korszaka: Alapelvek, szabályozások és gyakorlati változások
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) új felelősségbiztosítási kötelezettséget vezetett be. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény elfogadására tekintettel szemléletváltásra lesz szükség a területi tervezésben is. 2023-ban döntés született egy új területfejlesztési törvényről, amely megerősíti e szakpolitikai területet, saját eszközöket rendel hozzá, miközben a korábbi rendszer legtöbb elemét is megőrzi. Ezek a változások alapjaiban formálják át az építési ágazatot és a kapcsolódó szakmai tevékenységeket.
Az új építési törvény alapelvei és céljai
Az épített környezet védelme és alakítása során érvényesíteni kell a Méptv. alapelveit, ezért kiemelten fontos, hogy a tervezők, önkormányzati döntéshozók és az építtetők is megismerjék, hogy a bevezetésre kerülő alapelvek kapcsán a jogalkotó milyen célokat határozott meg, és az alapelvek hogyan fognak megjelenni a konkrét jogszabályi követelmények szintjén.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapelvei a következők:
- a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve,
- a szükséges minimum elve,
- a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elve,
- a természeti rendszerek megőrzésének elve,
- a barnamezős területek elsődlegességének elve,
- az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve,
- az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elve,
- a hazai ellátásbiztonság elve,
- a digitalizáció elve,
- a szabályozó felelősségének elve.
Szakmai felelősségbiztosítás és kárrendezés
Az új jogszabályi környezet számos kérdést vet fel a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatban. Mikor és milyen fedezettel kell rendelkezni? Mire elég a jogszabályi minimum? Mire kell figyelmet fordítani a szerződéskötéskor? Hogyan történik a kárrendezés? Ezekre a kérdésekre minden érintettnek pontos válaszokat kell találnia a jogszerű és biztonságos működés érdekében.
Területi tervezés és digitalizáció
A digitalizáció térnyerésével a területrendezési és településrendezési tervek új módszertan alapján készülnek, cél, hogy a tervrendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen. A törvény hatálybalépésével az önkormányzatok településrendezési feladatai is változnak, különösen a településképi szabályozásban és az új beépítésre szánt területek kijelölésében.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Kiemelt beruházások és rozsdaövezetek
A kiemelt közérdek alapján az egyébként irányadó anyagi és eljárási szabályok alól kiemelt beruházások bővülő köre okkal veti fel a szabályozási alapok és az abból eredő gyakorlati következmények megértésének igényét. A jogintézmény történetének, hatályos szabályozásának és a magyar építészetről szóló törvényben a jövőben várható alkalmazási kereteinek bemutatásán túl kitér arra is, hogy a különböző jogcímek alapján kiemelt beruházások közt pontosan mikor és hogyan jelenik meg a területrendezési és építésügyi szabályok alóli kivétel lehetősége, és ez milyen következményekkel jár vagy járhat a beruházással érintettekre.
Így egyebek mellett arra is, hogy a kiemelésből eredően az építésügyi tervrend általános jogalkotásához képest miként változik a területhasználati döntéshozatal, hogyan változik a társadalmi részvétel vagy a jogorvoslat lehetősége ezekben az ügyekben, milyen szabályozási vagy egyéb mozgástérrel rendelkezhetnek az önkormányzatok, hogyan értelmezhető a kiemelt közérdek fogalma.
Építészeti tervtanácsok és főépítészek szerepe
Amíg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 2024. szeptember 30-ig hatályos 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.) csak néhány bekezdése rendelkezik a szakmai tanácsadó testületekként említett településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról, addig a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) külön fejezetet szentel az eljáró főépítészek munkáját segítő építészeti - és a (változatlanul önkéntes alapon segítségül hívható) területi településrendezési - tervtanácsoknak. Az új törvényi rendelkezések 2024. október 1-jén lépnek hatályba; addig meg fognak születni az új kormányrendeleti szintű szabályok is.
A magyar építészetről szóló törvény maga is részletesen tartalmazza a legfontosabb tervtanácsi rendelkezéseket, így már bemutathatóak a főbb változások. Leginkább azt a sajátos „belső jogorvoslati fórumrendszert” érdemes kiemelni, amelyet a Méptv. bevezet az „alsóbb szintű” tervtanácsi vélemények felülvizsgálatára - még az építésügyi hatósági eljárások lefolytatása előtt. Már csak emiatt is tovább erősödik az Országos Építészeti Tervtanács szerepe; és új feladatai lesznek a kormányhivatalok állami főépítészeinek is, az általuk vezetett területi építészeti tervtanácsok elnökeként. Ugyanakkor a Méptv. a települési önkormányzatoknak azt a körét is meghatározza, ahol kötelező lesz 2024.
Területfejlesztés és településrendezés
Magyarország a tágabb régióban elsőként, 1996-ban - hozott létre egy olyan területfejlesztési törvényt, amely a fejlesztési források programszerű tervezésen alapuló területi felhasználásának, partnerséget megjelenítő intézményrendszerének kereteit teremtette meg, erőteljesen az Európai Unió kohéziós politikai forrásaira irányulva. Az 1996-ban elfogadott törvény azóta számtalanszor módosult, az abban foglalt területfejlesztési intézmény- és eszközrendszer sok szempontból veszített súlyából. 2023-ban döntés született egy új területfejlesztési törvényről, amely megerősíti e szakpolitikai területet, saját eszközöket rendel hozzá, miközben a korábbi rendszer legtöbb elemét is megőrzi. Az előzetesen megküldött kérdésekből összefoglaló előadások segítenek a gyakorlati problémákra gyakorlatias, de jogszerű megoldásokat találni.
A budapesti agglomerációban óriási szükség van az építészeti szabályozás megújítására, mivel Budapest környékén a lakosságszám növekedése és az eddigi építészeti szabályok túlfeszített kihasználása már az életminőség romlását okozza.
Az építési területek típusai és felhasználása
Beépítésre szánt területek
Az igazgatási terület beépítésre szánt területe általános használata szerint lehet:
- nagyvárosias lakóterület,
- kisvárosias lakóterület,
- kertvárosias lakóterület,
- falusias lakóterület,
- településközponti vegyes terület,
- intézményi vegyes terület,
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
- ipari gazdasági terület,
- egyéb ipari gazdasági terület,
- általános gazdasági terület,
- üdülőházas üdülőterület,
- hétvégi házas üdülőterület vagy
- különleges beépítésre szánt terület.
Fontos megjegyezni, hogy az ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a 19/A. Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el, ahogy az általános gazdasági területen sem. Az üdülőházas üdülőterületen belül önálló lakóépület nem helyezhető el.
Különleges beépítésre szánt területként határozható meg a:
- nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
- nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
- vásár, kiállítás és kongresszus területe,
- oktatási központok területe,
- egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
- nagykiterjedésű sportolási célú terület és kempingterület,
- kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
- állat- és növénykert területe,
- nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
- honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
- hulladékkezelő, -lerakó területe,
- közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,
- temető területe,
- mezőgazdasági üzemi terület,
- egyéb, a 10-23.
Beépítésre nem szánt területek
Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területe általános használata szerint lehet:
- közúti közlekedési terület,
- egyéb közlekedési terület,
- közműelhelyezési terület,
- hírközlési terület,
- közpark zöldterület,
- közkert zöldterület,
- védelmi célú erdőterület,
- rekreációs célú erdőterület,
- egyéb erdőterület,
- kertes mezőgazdasági terület,
- általános mezőgazdasági terület,
- tájgazdálkodási mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület,
- természetközeli terület vagy
- különleges beépítésre nem szánt terület.
A közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár- és szállásjellegű épület helyezhető el. Az egyéb közlekedési területen szintén a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár- és szállásjellegű épület helyezhető el. A közműelhelyezési terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál, míg a hírközlési terület a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az általános mezőgazdasági terület alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó, valamint szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő), I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez vagy ökológiai hálózat magterületéhez tartozó kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott területekből, a védett és Natura 2000 területbe sorolt szántóterületekből, a vízgazdálkodási célú mezőgazdasági területekből, valamint a vízbázis külső védőterületébe sorolt területekből áll.
A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el.
Tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500 m2, legfeljebb 10 000 m2 nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik.
A vízgazdálkodási terület a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület. Különleges beépítésre nem szánt területként határozható meg a:
- egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
- nagy kiterjedésű sportolási célú terület,
- kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,
- vadaspark, arborétum területe,
- temető területe,
- nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,
- honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,
- burkolt vagy fásított köztér, sétány,
- egyéb, a 26-30/A.
Zöldinfrastruktúra és zöldfelületek
A települési zöldinfrastruktúra a természetes, természetközeli területek, valamint az ökológiai funkciót betöltő egyéb növényzettel fedett, illetve vízparti ökoszisztémák hálózata. Meglévő és tervezett elemei jellemzően a zöld-, erdő-, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli és a jelentős zöld- és vízfelülettel rendelkező különleges beépítésre szánt és különleges beépítésre nem szánt területeinek, zöldfelületeinek, fasorainak a helyi sajátosságoknak megfelelő módon tervezett rendszere.
A TÉKA minimum zöldfelületi mutatóira vonatkozó (az 1. mellékletben foglalt) előírásokat ugyan 2025. július 1-től még nem kell közvetlenül alkalmazni, azonban a 3. melléklet - módosult beszámítási lehetőségek a zöldfelület-számítás során - közvetlenül alkalmazandó. A telekre - ideértve az építési telket is - előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5.
Építkezés és településrendezési szabályok
Általános rendelkezések
A helyi építési szabályzatnál a (2) és (3) bekezdésben - a kerületi építési szabályzatnál a fővárosi rendezési szabályzatban - meghatározott általános használatokon belül a helyi adottságok figyelembevételével kerülnek meghatározásra építési övezetként vagy övezetként a sajátos használatok és területeik. Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg.
A helyi építési szabályzat az egyes építési övezetekhez és övezetekhez kapcsolódóan a szintterületi mutató számításáról - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - külön rendelkezhet. A közművesítettség közüzemi ellátással vagy - a 47. § és a 47/A. Az egyes területek általános használatához kapcsolódó épületrendeltetést a 11-24. § és a 26-30/B. § tartalmazza, amelyet a helyi építési szabályzatban a sajátos használat szerinti építési övezet, övezet lehatárolásakor, valamint az építési övezetben, övezetben elhelyezhető rendeltetések meghatározásakor figyelembe kell venni. Minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény. A lakóterületen - a falusias építési övezet kivételével -, a vegyes területen és az üdülőterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A gépjárművek telken belüli elhelyezésének lehetőségét és módját a 42. Ha a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító automata visszaváltó berendezés elhelyezésére épületen belül vagy épületen kívül szilárd burkolatú területen nincs lehetőség, a 2. Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - elhelyezhetők: 1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, 2. a köztárgyak, 3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, 4. Az építési övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit a 2.
Építési telek feltételei
Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított, ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított, ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított, ahol a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint amelyhez a gépjárművek elhelyezése a 42.
Beépítési módok és távolságok
Zárt sorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja, hogy az épületek zárt sora helyenként megszakadjon. Telepszerű beépítési mód esetén a telepszerű építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési szabályai a 6. § (7) bekezdése szerinti többszintű övezetek alkalmazásával is meghatározható. Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie.
Az oldalkert legkisebb szélessége a helyi építési szabályzatban megállapított érték, a helyi építési szabályzat által elismert kialakult állapot vagy az a) és b) pontban foglaltak hiányában szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31.
Építési határvonalon kívülre eső épületrész a) az előkertbe a legalább 5,0 m-es előkertméret, b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett épületeken a közterület fölé - a 39. A (9) bekezdés a) és c) pontja szerinti túlnyúló épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.
Környezetvédelem és védőterületek
A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok - ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai - alapján kell meghatározni. Ha a (3) bekezdésben említett terhelési határértéket meghaladó környezeti hatás más megoldással (pl. Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24.
Közterület használata
Közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat alapján, valamint a 35. § (8) bekezdése és (9) bekezdése b) pontja, továbbá a 40. A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető.
Az építési telek közterület vagy magánút felőli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe csak a következők szerint nyúlhat be:
- a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasságig- a határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (pl. előlépcső, kirakat, levélgyűjtőszekrény, ablakrács, reklámhordozó, világítótest, falra kihajtva rögzített nyílószárny), amely a közlekedők által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, továbbá, ha az 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra eső vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környező járófelület felületképzésétől, lábbal tapinthatóan, jelentősen eltérő burkolatú jelzősávval körül van véve,- a közterületi járda gyalogossávjába csak időnként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.),
- a terepszinttől mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmenően legfeljebb a kö...
Megújuló energiaforrások
A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park kizárólag a 29. § szerinti mezőgazdasági, valamint a 30/B. A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők.
Egyszerűsítés és a gyakorlat
A kormány és az építész kamara megegyezett arról, hogy közösen dolgozza ki a megszűnő építési engedélyt helyettesítő rendszert. Ez biztosítja, hogy ne szálljanak el az építkezések. Az építtetőnek kötelező lesz tervezőt alkalmaznia, akinek hatszor kell ellenőriznie az építkezést. Az építész egyszerűsített kiviteli tervvel jelenti be az építkezést, és a felelősséget is ő viseli a tervek megvalósulásáért, illetve az építési szabályok betartásáért.
Az „egyszerű bejelentés: lehet, hogy mégse annyira egyszerű?” kérdést feszegeti a tény, hogy egyszerűbbek és olcsóbbak lesznek az építkezések a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek jogszabályváltozása miatt, ám egyelőre rengeteg a kérdőjel. Az építőipar szempontjából is fontos törvénymódosítás született, mivel a választott bíróságok által hozott döntéseket eddig csak kivételes esetben lehetett érvényteleníteni, a törvény módosítása új lehetőségeket nyit meg. Megfelelő szerződéses környezetért dolgoznak a magasépítők. Munkába állt az új elnök az ÉVOSZ Magasépítési Tagozatánál, melybe beválasztották Pálffy Balázst, a Magyar Építő igazgatótanácsának elnökét.
Egyszerűsödött az építésügy online felülete, ahol közel 30 felület érhető el egy helyről, egyetlen belépéssel: az ÉTDR, az E-építési napló, az E-közmű és a többi közismert alkalmazás mind megtalálhatóak a megújult felületen. Kötelezővé vált az építkezések ellenőrzése; fontos új elemet kapott a megszűnt építési engedély helyébe lépő rendszer: kötelező lesz a tervezői művezető a 300 négyzetméternél kisebb házak építésénél. „Másfél órán át záporoztak a kérdések” - így birkózunk az új építési joggal. Jámbor Attila arra vállalkozott, amihez előtte egy egész konferencia kevésnek bizonyult. Az építési jogi ügyvéd a nemrég bevezetett bürokráciacsökkentő intézkedések sűrűjében próbálta eligazítani a szakmát egy előadásában. A bürokrácia tényleg csökken, de helyette ezer aggály és kérdőjel támad, a további változások egészen biztosak.
A konzultáció néhány percében szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy senki ne vegyen olyan épületben lakást, ahol a lakásszám nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak.