Gépjárműmosás: Szabályok, Környezetvédelmi Előírások és Típusok

Ahogy az autók elkezdték az utakat meghódítani, úgy az autómosók is terjedni kezdtek. Egy másik kulcsfontosságú szempont a környezetvédelem kérdése, amely a gépjárművek üzemeltetésének, beleértve a tisztán tartását is, egy alapvető és elengedhetetlen része. A műszaki vizsga is biztosítja, hogy a közlekedésben részt vevő járművek megfeleljenek a biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak.

Az Autómosás Története és Fő Típusai

A Bloomberg cikke szerint az első szabadalmat 1900-ban nyújtották be az Egyesült Államokban, a Hanley Vehicle-Washer által, míg az első, legalább részben automatizált mosó 1946-ban jelent meg az országban. Sokáig az emberi munkaerő dominált az autómosókban, mára ez megváltozott.

Automata Mosók

Az egyik ismert és elterjedt formája az autómosásnak az automata mosó, amit angol nyelvterületen tunnel carwashes néven is ismernek, utalva ezzel az alagútszerű létesítményekbe, amikbe be kell hajtani a folyamat elején. Ilyenkor vagy az autóban kell maradni, vagy nem, ez a kialakítástól függ. Az biztos, hogy a járművet be kell zárni, semmi nem maradhat nyitva, és érdemes a tükröket is behajtani, az antennákat leszerelni. Egy ilyen mosó hatékony, ha nincsenek extra szennyeződések az autón, és rendkívül kényelmes is, a tulajdonosnak semmi dolga a fizetésen kívül. Hátránya az eljárásnak, hogy a kefe okozhat karcolást az autón, károsíthat kiálló alkatrészeket, ha nem vagyunk elég figyelmesek behajtáskor - arról nem beszélve, mekkora fejfájás lesz a vége, ha az egyik ablakot nem húztuk fel.

Kézimosók és Önkiszolgáló Mosók

Léteznek kézimosók is, ahol az alkalmazottak mossák le az autónkat, de ez az eljárás egyre inkább kihalóban van, és inkább exkluzív eljárásnak számít ma már. Viszont szintén gyakori, talán az automata mosásnál is népszerűbb megoldás az önkiszolgáló mosó. Ilyenkor magát a mosást mi, azaz a tulajdonosok, sofőrök végezzük el, de egy dedikáltan erre a célra kialakított területen - akár benzinkutak mellett, akárcsak az automata mosóknál. Ma már bankkártyával is lehet fizetni az ilyen helyszíneken, sőt, akár olyan mosóval is találkozhatunk, ahol csak kártyával lehet fizetni, ám a legtöbb mosó megtartja a készpénzes, érmés fizetési lehetőséget. Az önkiszolgáló mosók előnyei közé tartozik, hogy annyit fizetünk, amennyire szükségünk van, nem kell egyéb szolgáltatást is igénybe venni.

Környezetvédelmi Előírások és Fenntarthatóság az Autómosásban

Ma már egyre terjedő trend a környezetvédelem az autómosásban is. Természetesen otthon is elvégezhető az autósmosás, habár Európában ez már nem olyan egyértelmű: Németországban a talajvízbe jutó vegyszerek kockázata miatt erősen szabályozott a házi autómosás, számos helyen nem is lehet ilyen tevékenységet végezni. Szárazság vagy átmeneti vízellátási gondok idején máshol is - akár Magyarországon is - korlátozhatják az otthoni autómosást a hatóságok. Ezek a korlátozások a környezet megóvását, a vízkészletek megőrzését és a szennyezőanyagok ellenőrzött kezelését célozzák.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

A professzionális mosók is tehetnek a környezetért: ennek talán legkézenfekvőbb módja, hogy a mosásra használt vizet tisztítás után ismét felhasználják a mosóban. Emellett a víz melegítéséhez használt energiát is lehet zöldíteni, például napelemekkel. A munkahelyen az elhasználódott tisztítóanyagot, gyúlékony hulladékot lezárható, nem éghető tartályokban kell gyűjteni.

Munkavédelmi és Műszaki Követelmények Gépjárműfenntartó Tevékenységeknél

A "gépjárműfenntartó tevékenység" magában foglalja a járművek javítását, karbantartását, és ide tartozhat a professzionális mosás is. A vonatkozó Szabályzat a gépjárműveken végzett javítási, fenntartási munkák biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket, tennivalókat írja elő. A gépjárműfenntartó tevékenységet szolgáló létesítmények, munkaeszközök használatának, üzembe helyezésének, valamint a technológiai előírások alkalmazásának munkavédelmi feltételeit és az engedélyezési eljárás rendjét (munkavédelmi üzembe helyezés) a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A gépjárműfenntartó tevékenységet csak olyan munkaeszközökkel szabad végezni, amelyek alkalmasak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatra.

Mosóhelyiségek és Alsó Munkaterek

A mosóhelyiség oldalfalait könnyen lemosható, vízhatlan, vegyszereknek ellenálló burkolattal kell ellátni. Ez a követelmény hozzájárul a higiénia és a vegyszerek biztonságos kezeléséhez. A gyúlékony, mérgező, egészségre ártalmas gázokat, gőzöket, porokat a munkahelyekről, munkaterekből el kell vezetni, vagy ártalmatlanítani kell.

Az alsó mosás vagy a gépjárművek alvázának karbantartása gyakran szerelőaknákban vagy alsó munkaterekben történik, amelyekre szigorú biztonsági előírások vonatkoznak:

A szerelőaknákat úgy kell létesíteni, hogy azokba könnyen, veszély nélkül le lehessen járni és veszély esetén gyorsan elhagyhatók legyenek.
A szerelőaknákba, alsó munkaterekbe vezető lépcsős lejáró nem lehet meredekebb mint 45°, fokmagassága legfeljebb 0,25 m lehet, belépőszélessége legalább 0,14 m kell legyen.
Ha az akna hosszúsága egyidejűleg több gépjármű ráállását teszi lehetővé, a gépjárművek közötti aknaelhagyáshoz mozgatható lépésbiztos kijárót kell alkalmazni.
Az alsó munkaterekbe vezető lejáratok peremeit figyelmeztető színjelzéssel kell ellátni.
Az alsó munkatérbe vezető lépcsőket korláttal, kapaszkodóval kell ellátni.
Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél mérgező vagy egészségre káros gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, mesterséges szellőztetést kell létesíteni annak biztosítására, hogy az egészségre káros koncentráció ne alakulhasson ki.
Az aknát állandóan tisztán kell tartani, az elfolyt olajat, zsírt stb. el kell távolítani.

Zárt térben (helyiségben) motort járatni a kipufogógázok elvezetése nélkül tilos. A gépjárművek felső részén történő munkához, például festéshez vagy nagyobb járművek mosásához munkaállványról történik a munkavégzés, biztosítva a biztonságos hozzáférést.

Jármű ABS kocka hibái

Biztonsági kapcsolat | Gépbiztonsági alapismeretek felügyelőknek

A Járművek Környezetvédelmi Osztályba Sorolása (KVOS)

Az Európai Unión belül a forgalomba helyezésre kerülő gépkocsik környezetvédelmi jellemzőit egy szigorú szabályrendszer határozza meg. Ezek a szabályok az elmúlt évtizedekben folyamatosan szigorodtak, a normák egyre bonyolultabb vizsgálatokat tesznek szükségessé. A gépkocsik egyik jellemzője, hogy ezen uniós szabályrendszeren belül melyik jogszabály alapján vizsgálták az adott típust. Ez a tulajdonsága a környezetvédelmi osztályba sorolás (a továbbiakban: KVOS), ami az adott jármű konstrukciós jellemzője.

Fontos tudni, hogy a KVOS nem a jármű adott állapotát jellemzi, hanem azt, hogy új korában milyen környezetvédelmi normák szerint tervezték. A köznyelvben ezeket a normákat gyakran EURO normáknak nevezik. A magyarországi környezetvédelmi osztályba sorolás a 6/1990 KÖHÉM rendelet alapján történik. A műszaki vizsga során mérik például az autó károsanyag kibocsátását is annak érdekében, hogy megfeleljen a törvény által előírt határértékeknek. Az öreg vagy rosszul karbantartott motorok gyakran túlléphetik ezeket a határértékeket, ami azt eredményezheti, hogy a jármű nem kap engedélyt arra, hogy tovább közlekedjen anélkül, hogy javításokat végeznének rajta.

Környezetvédelmi Osztályok és Jellemzőik a 6/1990 KÖHÉM Rendelet Szerint

Az alábbi táblázat részletezi a környezetvédelmi osztályok jelzéseit és azok meghatározó jellemzőit:

Környezetvédelmi Osztály Jelzés (Kód)	A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző
0	- katalizátor nélküli, Otto-motoros, - a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros, - ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
1	- katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros;
2	- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet];
3	- az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros;
4	- az ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű - Otto-motoros; - az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
5	- tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg - hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott) hajtású;
5E	- tisztán elektromos gépkocsi;
5N	- növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi;
5P	- külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi);
5Z	- egyéb nulla emissziós gépkocsi;
6	- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III.);
7	- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.);
8	- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.);
9	- katalizátoros, szabályozott keverék képzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.);
10	- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B) és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
11	- az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
12	- az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.);
13	- az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV);
14	- a 692/2008/EK és az 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 5.);
15	- a 692/2008/EK, az 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.).