A Futómű beállítása és működése: Biztonság, Komfort és Karbantartás

A futómű a gépjárművek biztonsága szempontjából igen lényeges szerkezeti elemekből áll, ezért kialakításuknál a közlekedésbiztonság meghatározó szerepet tölt be. A gépkocsik biztonságát és menetkényelmét a futómű állapota jelentősen befolyásolja. A gépjármű rendeltetésszerű használata közben a futóműnek biztosítania kell a gépjármű és az úttest között a folyamatos kapcsolatot. A futómű biztosítja a gépjármű és az úttest közötti folyamatos kapcsolatot, irányíthatóvá teszi az autót.

Miért kulcsfontosságú a futómű állapota?

A futómű állapota, beállításának pontossága jelentősen befolyásolja a gépkocsik biztonságos üzemelését és menetkényelmét. A rossz futóművel rendelkező autó vezetése fárasztó és nem biztonságos, mivel állandó kormány korrigálást igényel menet közben. A nem megfelelően beállított kerekek akadályozzák a jármű természetes mozgását és ezzel kormányzási problémát okoznak.

A rossz futómű beállítás a gömbfejeket, kerék csapágyakat, felfüggesztéseket, a lengéscsillapító szárát jobban terheli, és jelentősen rontja a gépkocsi egyenes futását, egyszersmind növeli az üzemeltetési költségeket. A kormányzási nehézségeken kívül, növelheti az autó üzemeltetési költségeit is, pl. fokozott gumiköpenykopás, magasabb fogyasztás és az alkatrészek idő előtti kopásához is vezet.

A rossz állapotú futómű és lengéscsillapítók miatt számos probléma jelentkezhet:

• A gumiabroncs fokozottan, egyenetlenül kopik.
• A féktávolság akár 20%-kal megnő.
• Vizes úton megcsúszhat a kocsi.
• Rossz a gépjármű úttartása (kanyarban könnyen kisodródhat).
• Nagyobb terhelés jut a többi futóműalkatrészre, ezért idő előtt tönkremehetnek.

A futómű főbb alkatrészei

A futómű egy igen bonyolult rendszer. Elemei közé soroljuk a gépjárművek haladásával, különböző irányba való mozgatásával kapcsolatos, a rugózást, lengéscsillapítást és a stabilitást biztosító, valamint a kerékmeghajtások szerkezeteket. A futómű két fő elemből épül fel: a lengéscsillapítóból és a kerékfelfüggesztésből. E két elemnek az együttes működése biztosítja a helyes és biztonságos úttartást. A gépjárművek két futóművel, első és hátsó futóművel vannak felszerelve.

Civic EK tuning lehetőségek

Lengéscsillapítók

A lengéscsillapítók kihagyhatatlan elemei a futóműnek. Ezek kötik össze a tengely mozgó részeit a karosszériával, és csillapítják az út egyenetlenségei miatt jelentkező heves rugólengéseket. Egy gépjárműben elöl is, hátul is két-két lengéscsillapító van beszerelve. A lengéscsillapító feladata a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása, ezáltal a gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. Minél hosszabb ideig válik el a kerék az úttesttől, annál nehezebb irányítani az autót, akár teljesen irányíthatatlanná válhat. A rugók tehát csak a lengéscsillapítókkal együtt nyújtanak biztonságos rugózást a járműnek. Fő feladatuk a kerekek úttal való folyamatos kapcsolatának biztosítása gyorsításkor, kanyarodáskor és fékezéskor. A lengéscsillapító kiegészítő szerkezeti elemei a toronycsapágy, toronyszilent, a lengéscsillapító porvédő.

A lengéscsillapítók nagy része a porvédő szakadása miatt megy idő előtt tönkre. A lengéscsillapító szára beszennyeződik, vizet kap, így berozsdásodik, emiatt a szimerint elkopik, az olaj elfolyik. A szakadt porvédőt ezért kell feltétlenül kicseréltetni. Az optimális működése a kiegészítő alkatrészek állapotától függ.

Kerékfelfüggesztés

A kerékfelfüggesztés összeköti a kerekeket az alvázzal, és a karosszériával. Feladata, hogy a jármű súlyát és a tömegerőket a kerekekre, a kerekek fékezési, meghajtó és oldalvezetési erőit pedig a karosszériára viszi át. Számos futóműfajta létezik, így a felfüggesztések is többfélék lehetnek. Létezik merev felfüggesztés, illetve független felfüggesztés is. A független felfüggesztés azért sokkal népszerűbb, mert ha az egyik kerék ütközik, az a másik kerék működését nem befolyásolja.

A futómű geometria alapfogalmai és paraméterei

Minden gépjármű esetében az autó gyártója meghatározza a futómű geometria paramétereit: kerékösszetartás, kerék dőlésszög, utánfutási szög, stb. A futóműnek ezek a jellemzői határozzák meg az autó menetstabilitását, irányíthatóságát, illetve megakadályozzák a gumiabroncsok rendellenes kopását.

Kerékdőlés (Camber)

A kerék síkja a függőlegestől általában eltérő. A gépkocsi hossztengelyéhez képest a kerekek felső széle kifelé vagy befelé dől. A dőlés mértéke típusonként változik. Feladata a kerékcsapágyak egyirányú támasztása (a holtjáték korlátozása, a csapágy terhelésének és a kormányzási nyomatéknak a csökkentése). A kerékdőlés a kerekek dőlésszögét jelenti az autó eleje felől nézve. Ha ez a kerékdőlés túl nagy, akkor a gumik egyenetlenül kopnak.

Vizsla Utca: Futómű Beállítási Tippek

Kétféle kerékdőlés, azaz gumikopás létezik: negatív és pozitív. Pozitív kerékdőlésről akkor beszélünk, amikor a kocsihoz viszonyítva a kerék felső része kifelé hajlik - túlzott pozitív kerékdőlésnél az abroncs külső része fog intenzíven kopni. Negatív kerékdőlésnél értelemszerűen fordítva zajlik a dolog: a kerék felső része befelé, a kocsi irányába hajlik. Túlzott dőlésnél pedig a gumi belső fele fog túlzottan kopni. A megfelelő kerékdőlés szögek optimális értékét mindig az adott autógyártó szabja meg, hogy az abroncsok a lehető legegyenletesebb szögben érhessenek a talajhoz menet közben. A kerékdőlés szöge ellenőrzésének célja, hogy a gumiabroncsok haladás közben egyenletesen érintkezzenek az aszfalttal. A rosszul beállított kerékdőlést akár te magad is láthatod: a helytelen beállítás úgy néz ki, mintha a kerekek terpeszben állnának.

Kerékösszetartás (Toe-in/Toe-out)

A kerékösszetartás a gumiabroncsok elülső és hátsó része közti távolságot méri. Felülnézetben a kerekek egymástól mért távolsága az első tengely előtt és mögött nem egyezik meg. Ha a tengely előtt kisebb ez a távolság, akkor kerékösszetartásról, ha mögötte kisebb a távolság, akkor széttartásról van szó. A kerék-összetartás az első és a hátsó kerekeknél annak a mértékét jelöli, amilyen mértékben a kerekek eleje befelé fordul. Ha befelé fordulnak a kerekek, kerékösszetartásról beszélünk. A kerékösszetartást mindig pozitív szám fejezi ki.

A kerékdőlés hatására a kerekek a dőlés irányába igyekeznek elkanyarodni, és az ebből adódó igénybevételt csökkenti, illetve ellensúlyozza az összetartás. A kerékösszetartás korlátozza a kormányholtjátékot, csökkenti a kerekek szétállási hajlamát, javítja a nyomtartást. Az össze-, illetve széttartás pontos beállítása biztosítja a gépkocsik haladása közben a kerekek párhuzamos futását.

Futómű beállításnál azért elhanyagolhatatlan az optimális kerékösszetartás beállítása, mert nagyban meghatározza a kocsi irányíthatóságát, azon belül pedig a kanyarodását. Akkor beszélünk rossz beállításról, ha a gumi elülső végei jelentősen közelebb állnak egymáshoz. Ezt a sofőr is észlelheti, kanyarodásnál alulkormányozott lesz a jármű.

Kerékszéttartás is jelentkezhet az abroncsok esetében, ezt is meg szokták vizsgálni a futómű beállítása során. Ilyenkor a gumik hátsó végei kerülnek közelebb egymáshoz. Kanyarodáskor túlkormányozottságot érezhet a vezető, azaz úgy érezheti, hogy túl élesen kanyarodik. Az abroncsok belső fele kezd abnormálisan kopni ebben az esetben, a legtöbben fűrészfogas kopásként emlegetik. Ilyenkor a gumiabroncsok kopása a belső oldalról kezdődik el, és a jellegzetes, kézzel is kitapintható fűrészfogas kopás alakul ki.

Fűtőmű beállítási lehetőségek

Csapterpesztés (Kingpin Inclination)

A csapterpesztés hatására a kerék talppontja és a csapszeg képzeletbeli meghosszabbított alsó és felső gömbcsuklóvonala a talajon közelebb kerül egymáshoz, így a talajellenállás nyomatékának karja csökken, könnyebb lesz a kormányzás. A csapterpesztés szögértéke mindig nagyobb, mint a kerékdőlésé, ezért kormányzáskor a jármű megemelkedik, így visszakormányzáskor a kocsi saját tömege is segíti a vezetőt a kormány visszaforgatásában. A kanyarodási szög beállításával finomíthatóak a csapterpesztés, kanyarodási szögeltérés és az utánfutás beállításai.

Utánfutás (Caster)

Az utánfutás elősegíti az egyenes úton való haladást. Az állócsap előre- vagy hátradöntésével (oldalról nézve a gépjárművet) hozzák létre. A csapszeg középvonalának elvi meghosszabbítása, pozitív dőlés esetén haladáskor megelőzi a kerék talppontját, vagyis a gépkocsit mozgató erő mintegy maga után húzza a kereket. Negatív dőlésnél a kerék megelőzi az erőhatást, azaz maga után húzza az autót, ezért fordulékonyabbak az elsőkerék meghajtású gépkocsik. Az utánfutás a kormányszerkezet iránystabilitására van hatással.

Mikor szükséges a futómű ellenőrzése és beállítása?

Az autó futóművét, felfüggesztéseit használat közben különböző behatások, deformálódások érik pl. kátyú, járdára felállás, maximális súlyterhelés kihasználása, esetleges túllépése. Ezeknek hatására megváltozik a kerék összetartása, dőlése, után-futása. A futómű elállítódásának jó néhány oka lehet. A rossz minőségű utak eleve nem tesznek túl jót a futóműnek, márpedig a magyarországi viszonyok ilyen tekintetben nem túl kedvezőek.

Sajnos az autó műszerfalán nincs olyan lámpa, amely jelezné, hogy a futómű helytelenül áll. De akkor honnan tudhatod, hogy eljött az ideje a futómű beállításának? A nem megfelelő beállítás leggyakoribb jele az abroncsok egyenetlen és gyors kopása, illetve a jármű egyenestől való elhúzása.

Figyelmeztető jelek, amelyek futómű problémára utalhatnak:

• Ha furcsa, kopogó hangot hallasz.
• Ha jobbra-balra húz a kormány.
• Ha a gumiabroncsok egyenlőtlenül kopnak.
• A kormány szitáló mozgása.
• A jármű rossz menetviselkedése.

Ezekből bármelyik jelentkezik, orvosolni kell őket. A rendszeres ellenőrzések elkerülhetetlen. Ezért javasolt évente egyszer - használattól függően 10.000 - 15.000 kilométerenként a futómű állítás, illetve a futómű átvizsgálása alulról is, ahol láthatóvá válnak a rejtett hibák. Szezononként egyszer javasolt a futómű felülvizsgálata, és a futóműállítás. Továbbá javasoljuk az autó 10.000 - 15.000 kilométerenként átvizsgálása alulról is, ahol láthatóvá válnak a rejtett hibák. Érdemes minimum 2 évente elvégeztetni egy szervizben! Gyártói útmutatás általában nincsen a futómű beállítás gyakoriságát illetően. Ugyanakkor mi azt javasoljuk, hogy a magyar utak állapotára tekintettel legalább évente, de inkább félévente, a szezonális kerékcsere után mindig ellenőriztesd a futómű beállításait. A futómű ellenőrzését és szükség szerinti beállítását minden 40.000 km megtétele után vagy új gumiabroncsok felszerelésekor mindenképpen javasolt elvégeztetni.

A futómű beállítás folyamata és technológiája

A futómű beállításához speciális felszerelés szükséges, ami egy számítógépes rendszerre van kötve. A legtöbb mai korszerű autónak az első és hátsó futóműve is állítható - kivétel a merev hátsóhíddal ellátott gépkocsi. Ezeket a munkákat csak egy speciális, négy mérőfejjel rendelkező műszerrel lehet optimálisan beállítani. A hátsó futómű bemérése a nem állítható merev hátsó hídnál is nagyon fontos, mivel csak így kapunk teljes képet a futómű geometriájáról.

A számítógépben az autó forgalmi engedélye alapján beállítják az autó típusát, és a szoftver ez alapján már tudja, hogy melyek a gyártó által javasolt beállítások. A futómű beállítás három fő lépésből áll: a kerékdőlés, a kerékösszetartás, valamint a csapdőlés beállításából. A beállítás során megvizsgálják, hogy az autó kerekei a gyártó által megadott értékeknek megfelelően, egymással összehangolva futnak-e az úton. Ellenőrzik, hogy a futómű a gyártó által megadott értékekre van-e beállítva, eltérés esetén elvégzik a szükséges beállításokat.

A 3D technológia kifejlesztése forradalmian új technológiát jelent a futómű-geometria mérésben. Újdonság! A kerekekre felszerelt mérőpontok felhasználásával 6 aktív infra objektívvel a berendezés térben érzékeli a jármű futóművét. A legtöbb futómű beállító berendezés a gravitációs erőtér irányához viszonyítja a futómű geometriai jellemvonásait. Ezekkel a berendezésekkel végzett futómű beállításnál tehát mindig vízszintes síkon állnak az autók. Olyan járművek beállítását, melyeknek a futóműve rossz, sérült nem szoktunk beállítani, előtte javítást javasolunk. Sérüléses esetekben szükséges lehet egy előzetes műszeres vizsgálat a hiba okok, elsősorban az alkatrész deformációk megállapításához. 1995 óta a futómű beállítás speciális esetben súlyozással (próbaterheléssel) történik, mint Opel, BMW, Lada Samara, stb. Esetenként a szintszabályozott járműveknél még a motor járatása is szükséges. A hátsó futóműve határozza meg a jármű középvonalát, melyre az első futómű merőlegességét állíthatjuk. 3D-s berendezésünk állítás közben valós időben mutatja a tolószög változásait. A futómű felmérése során teljes szerkezeti képet tudunk adni a futómű pozíciókról. A futómű beállítás szerviz aknán történik. A munka végeztével színes diagnosztikai lapot adunk a beállításról, amely jól mutatja a hibás (piros) és a megfelelő (zöld) értékeket.

Motorkerékpár futómű beállítása: Sajátosságok

A motorkerékpár-futómű fontosabb szerkezeti elem, mint a négykerekű gépkocsi esetében a jármű futóműve. Nyilván ott is meghatározza a vezetési élményt és a biztonságot, azonban ha rosszul van hangolva vagy beállítva, ott inkább csak a komfort romlik, közvetlen balesetveszélybe csak extrém helyzetekben sodródunk. A motorkerékpár esetében ezzel ellentétben a rosszul beállított futómű alapvetően határozza meg a jármű kanyarodási képességeit, egyenesfutását, iránytartását, és akár közvetlen balesetveszélyt is okozhat, ha rosszul van beállítva. Ezért szokták azt mondani, hogy ne nyúljunk hozzá, vagy pontosan kövessük a gyártó utasításait, ha kicsit is bizonytalanok vagyunk a dolgunkban.

Főbb komponensek és működésük

Az általános rugóstag, legyen az első villa vagy hátsó rugóstag, két alapvető komponensből áll: egyik maga a rugó, a másik a hozzá kapcsolódó csillapítás. A rugó az esetek javarészében egyszerű tekercsrugó, amely előfeszített állapotban van akkor is, amikor nincs rajta semmi terhelés. A csillapítást két részre oszthatjuk, van nyomófokozati (compression) és húzófokozati (rebound) csillapítás. Nevükben a lényeg, az egyik a rugóstag összenyomódásakor csillapít, a másik meg a rugóstag kirugózásakor fejt ki ellenállást. A korlátozás általában a dugattyúkon alkalmazott furatok részben vagy egészben történő, hajlékony acéllemezekkel való lezárással valósítják meg. A folyadék áramlása által keltett erő a lemezeket rugalmasan elhajlítja, így csillapító folyadék átáramlik, de a dugattyúra ellenerőt fejt ki, mozgását lassítja, csillapítja.

A terepmotorokon meg szokták osztani a nyomófokozati csillapítást gyors és lassú csillapításra, amikor a rugóstag máshogy reagál gyors és lassú összenyomódásra. A terepmotorok, versenymotorok futóművének beállítása, pályákhoz adaptálása komoly szakma és egy fél élet tapasztalata szükséges hozzá.

A rugóút szakaszai

Ha a rugóstagot nézzük, a teljes rugóutat három szakaszra bonthatjuk. Az első, a berugózás kezdetekor az első harmad a komfort zóna. Itt folyamatosan mozog a rugóstag, kirugózza a kisebb gödröket, ez biztosítja a motor komfortosságát. A rugóút középső szakasza a balansz zóna, ide már ritkábban rugózik be a teleszkóp vagy rugóstag. Ennek a szakasznak alapvető befolyása van a motor kanyarodására, egyensúlyára (balanszára) és meghatározza, hogy a motor jól vezethető vagy sem. A rugóút utolsó harmada a biztonsági zóna, ha ide jutunk, akkor valami olyan történt, aminek nem biztos, hogy örülünk: elkaptunk egy nagy gödröt, vagy vészfékezünk, esetleg hirtelen manővereztünk valami érdekében. Fontos, hogy ebben a zónában a szinte teljesen összenyomott rugó ne tudjon megvadulni, a zóna csillapítása nagyon fontos. A biztonsági zóna legvégén, ami egyben a rugóút vége is található a végütköző vagy végcsillapítás, aminek biztonsági és műszaki szerepe is van.

Beállítás a gyakorlatban (Static és Dynamic Sag)

A rugóstag munkapontját, azt, hogy a működés közben a rugóút megfelelő részeit használjuk a rugó előfeszítése és terheléshez beállítása biztosítja. A rugó erőssége biztosítja azt is, hogy a dugattyú sebessége ne legyen túl nagy, tehát például egy gödörbe ne üssön össze a teleszkóp. A nagy sebességű elmozdulást a csillapítás nem tudja lekövetni, így a rugóstag csökkent kontrollal működik, problémákat okozva. Ebből is látjuk, hogy a rugózó elemeknél az első és legfontosabb dolog a megfelelő rugó kiválasztása és megfelelő előfeszítés beállítása. Minden komolyabb motorkerékpárhoz a gyártótól és utángyártó cégektől is kapható erősebb és gyengébb rugó, akár előre, akár hátra.

Az alapbeállítás a rugó megfelelőségének, illetve megfelelő beállításának, előfeszítésének az ellenőrzése. Kimondottan probléma ez a japán belpiacos motoroknál, ahol a futómű általában 60-65 kg-os vezetőre van beállítva és az európai motoros túlterheli. A túlterhelt futómű nem megfelelő munkaponton dolgozik, a csillapító dugattyú sebessége nagy lesz és a csillapítás nem tudja megfogni. Ilyenkor érezzük, hogy kanyarban imbolyog, hullámzik a motor, egyenesfutása rossz, továbbá néha olyankor is belemegy a futómű a biztonsági zónába, amikor semmi nem indokolja azt és felütközik, felüt.

Könnyű a helyzet abban az esetben, ha új motorunk van, aminek megvan a kezelési könyve, és van benne egy kicsit részletesebb leírás vagy táblázat arról, hogy mit hova tekerjünk és állítsunk; persze, ha egyáltalán állítható a futómű. A pontos beállítást természetesen a gyártó tudja megadni, azonban ha bármitől eltérünk, például nagyobb terheléssel használjuk, vagy egyszerűen nincs meg a gyári leírás, a következő általános szabályt kell követnünk.

Nézzük meg, hogy a motorunknak mennyi a megadott rugóútja hátul. Állítsuk középállványra, vagy segítséggel emeljük meg a hátulját úgy, hogy a rugóstag teljesen kirugózzon. Ekkor mérjünk meg egy távolságot a hátsó tengely és az ülésidom egy fix pontja között, ez lesz a mérőpontunk. Utána tegyük vissza a motort a kerekére, a rugóstagok legyenek a motor súlyával terhelve és mérjük meg ismét a két mérőpontunk távolságát. Ha a két mért értéket kivonjuk egymásból, akkor megkapjuk a statikus összeülés mértékét (static sag). Ha a rugó előfeszítése jól van beállítva, akkor a teljes rugóút 5-8%-ának kell lenni utcai motor esetében. Ha ennél több, akkor feszítsünk a rugón, ha kevesebb, akkor csökkentsük az előfeszítését.

Utána üljünk rá a motorra, nagyjából úgy, ahogy motorozni szoktunk, a lábunkkal csak éppen hogy támasszuk a motort és a segítőnk mérje meg a mérőpontok távolságát. A legelső mérésből (kirugózott állapotban mért érték) kivonva kapjuk a dinamikus összeülés (dynamic sag) értékét. Ez az egyik legfontosabb mérőszám a beállításnál. Ha itt nem jó a dinamikus összeülés, akkor nem megfelelő a rugó erőssége. Ha nagyobbat ül össze, mint a rugóút 30%-a, akkor gyenge a rugónk. Ha kisebbet, akkor meg túl erős.

Lengéscsillapító karbantartása

Sokszor felmerülő kérdés az olajcsere, a rugóstagok szervizelése. A rugóstag gépelem, amelyben pontos illesztések, súrlódó, kopó alkatrészek vannak, ráadásul az olaj nem csak kenőanyag, hanem munkafolyadékként is szerepel. Nyilvánvaló, hogy időnként cserélni kell az olajat, mert elkoszolódik, kopadékok kerülnek bele, és a lemezek között megragadnak, csillapításukat csökkentik. Ha gyári ajánlás nincs rá, azt javasoljuk, hogy az első villákat 20 ezer kilométerenként szervizeltessük le, a hátsó rugóstagot 40 ezer kilométerenként. Ebben olajcsere, csúszóperselyek cseréje és szimmering csere kell, hogy benne legyen. Nem biztos, hogy olcsó mulatság, de a jó működés, csak így biztosítható. Az is segít, ha időről, időre leengedjük az első villaszárakban az olajat, és feltöltjük friss olajjal.

Futómű beállítás otthon vagy szakemberrel?

A futómű beállítása nem túl költséges, mégis sokan elhanyagolják. Ez meglehetősen rossz szokás, ugyanis a helytelenül beállított futómű a gumiköpenyek idő előtti kopását okozza, és vezetéstechnikai szempontból sem biztonságos. Futómű beállítás házilag? Ezt egyáltalán nem javasolják, mert a pontos beállításhoz szükséges műszerekkel nem rendelkezik mindenki, ráadásul szerelőakna nélkül kényelmetlen lesz. Ha valamelyik alkatrész cserére szorul, akkor sem érdemes a macerát, sem a biztonságot kockáztatni. A tökéletes beállítás azonban nem ennyire egyszerű, ott több mérés és menetpróba szükséges. Erre szakemberek, futóművesek szakosodtak.

Költségek és megelőzés

A futómű beállítás ára több tényező függvénye. Elsősorban a jármű kategóriája a mérvadó, de a kerék mérete, a futómű elállítódásának mértéke is lényeges. Tekintve, hogy mind a gumik, mind a futómű alkatrészek meglehetősen drágák, nem érdemes a futómű beállításon spórolni. Hosszútávon a rendszeres karbantartás megtérül az alkatrészek hosszabb élettartama és a biztonságosabb vezetés által.

tags: #homokszóró #futómű #beállítása #és #működése

• Outlander karbantartási gyakoriság
• Vonóhorog felszerelése Mercedes Vito-ra
• Kuplung hiba jelei Accordban
• Opel alkatrészek Pest vármegyében
• Vélemények a Yokohama 175/65 R15-ről